Szerintem semmivel nem fog szebben szólni mint az IC-s végfok. De ez csak az én tippem.

Nem is s a szebben szólás a lényeg hanem a más amit itt dominál .

Jó akkor nem tippelem, hanem mondom.
De ezek szerint CIROKL szerint sem.

MEgkérdezhetem, hol szerezted a csövet? Nekemis kéne, de etronic partson kivül nem találtam máshol.

Szia!
Elküldtem a címet pv-be, itt hirdette a HE-n az eladó.
De már nincs neki több, 2 db volt, ha jól tudom, de kérdezz rá, meg van neki sokféle.

Sziasztok !
Kitaláltam egy fenomenális megoldást arra, hogy megállapítsuk, az a torz félhullám beleszól-e a hangba.
Kérném a kísérletező kedvű fórumozókat, olyanokat akiknek van otthon PP csöves erősítőjük, hogy állítsák őket "A" osztályba, hallgassák ugyanolyan hangerőn mint "AB" osztályba állításkor, és írják meg van-e különbség a kapott hangban.
Csak elfogulatlanul kellene fülelni, és kiderülne.

A "torz félhullám" biztos "beleszól a hangba" már csak az iszonyatos torzítása miatt is. De a PP nél szerencsére nem erről van szó. Mindössze annyi, hogy az egyik félhullámot az egyik, a másik félhullámot a másik erősíti egy perióduson belül. Ez az ellenütemú (push pull) üzemmód, szemben az ellenfázisos üzemmóddal amikor mind a két cső az egész periódust erősíti, csak ellenfázisban. Ha a cső karakterisztikája lineáris lenne az ellenütemű üzemben sem lenne torzítás, de mivel nem az, (a lezáráshoz közeli rész erősen görbült) alkalmazzák a kevert (AB) üzemmódot, ahol a csövek a lezáráshoz közeli kis jelű szakaszban ellenfázisban, (A) és nagyobb jelekre nézve ellenütemben (B) dolgoznak. Innen az AB osztály megjelölés.

Szerintem meg építs magadnak egyet kíváncsiságból, és tekergesd a munkapontját, akkor magadtól előbb megértenéd végre, miről beszélünk
Az enyém AB-ben is torzításmentesen szól (az én fülemnek legalább is tökéletesen megfelel).

Na, valamit kezdek érteni. Ellenütemben dolgozik mikor már a torz félhullámnál nem folyik áram, de ellenfázisban amíg folyik.

Akkor képzeljük el hogy van egy "A" osztályú ellenfázisú erősítőnk. Mindkét oldal megrajzolja a maga gyönyörű teljes színuszhullámát. Nagyon szépen szól.
Ezt az "A" osztályt átállítjuk "AB" osztályra. Amíg az egyik oldal megrajzolja a maga gyönyörű félhullámát, addig a másik oldal egy csökevényt.
És akkor ez ezek szerint ugyanúgy szól mintha "A" osztályban használnánk ?
Ezt nehéz elhinni.

Akkor próbáld meg elképzelni, hogy míg az egyik oldal a "csökevényt" rajzolja, ugyanakkor a másik oldal a maga gyönyörű félhullámát rajzolja. A következő félperiódusban pont fordítva van. A két jel összegzése a kimenőtrafóban (vagy a terhelő ellenálláson) történik

Azt mi tudja okozni, ha egy cső lilásan dereng? Ami egyébként normál esetben nem szokott ilyet. Tehát nem valami gázkisüléses stabilizátor csőről van szó.

Nem stabilizátor cső, de azért gázkisülésről van szó. A csövekben minél nagyobb vákumot kell(ene) előállítani. Ez azonban elég drága mulatság, és idővel a gépek is kopnak a gyártósoron. Az elektródákban is van valamennyi elnyelt gáz. Ennek lenne hivatott az eltávolítására a getter. Űj csöveknél előfordul, hogy mindezek ellenére marad benne némi gáz, és ez világít, Van amikor idővel megszűnik. Különösen végcsöveknél fordul elő, ahol minden nagyobb.

Értem, köszi. Akkor tehát lehet, hogy normális jelenség? Először arra gyanakodtam, hogy a kimenő trafóval van valami, de az jónak tűnik. Csak azért furcsállom, mert csak az egyik oldali végcső csinálja, a másik nem és elvileg ugyanazon sorozatból valók. Akkor idővel kiderül, hogy megszűnik-e, új csövekről van szó.

Nekem is van két ilyen csövem,6p14p,de attól még működik.Más lenne a helyzet,ha nem állna be rajta fixre az anódáram.

Teljesen normális jelenség, elsősorban orosz csöveknél jelentkezik. Különösen a 6l6 klónjainál. Még szép is, nincs semmi probléma. Csak időnként (1 év) kell mérni a munkapontokat.

GU-50, szóval eléggé orosz. Szépnek szép, csak hülyén néz ki, hogy csak az egyik ilyen

Azért van olyan színe, mert szennyezett az anyag. Az oroszoknál egyszerűen ilyen a talaj, és iszonyat drága lenne megtisztítani… Nyilván egy akkora területük van, nem fognak nyersanyagot importálni… Sugártetródák, nagyobb pentódák szokták produkálni ezt. (Attól függetlenül pl a GU50 is elmegy pár évig meggyvörösen izzó anóddal (folyamatosan)).

A talajnak nem sok köze van hozzá, sokkal inkább a vákumozó gépnek, meg a nem túl precíz fémkohászatnak, valamint az "AS" szabvány kelleténél többszöri alkalmazásának.
Az anód meggyvörös izzásáról pedig csak az tehet, aki állandó túlterhelt állapotban járatja a csövet. Létezik egy megengedett max anód disszipációs adat, amit nem illik túllépni, még orosz gyártású csövek esetén sem.

Csak az adatlapon megadott dolgok nem igazán tükrözik a valóságot, mert a katonai cuccokról nem illik mindent kifecsegni (Gyári alkalmazásban szokott tartósan túlterhelve lenni, nyilván aki otthon erősítőt épít belőle, az optimális körülményeket próbálja neki megteremteni.)

Most akkor a kollégának radioaktív az elektroncsöve ? Vagy mivel van szennyezve ?

Miért lenne radioaktív? Arrafelé jóval nagyobb a talaj sótartalma, így kémiailag kicsit eltérnek a "megszokottól". Ha érdekel, vagy nem hiszed, olvass utána!

Én a helyedben szereznék még egy lilát és a többiek besárgulnak...az irigységtől...

Mellesleg a só kék lánggal ég.
De ezt itt be is fejezem, amit tényleg érdekel a misztikus orosz csőgyártás, könnyen utána tud nézni

Csak hogy én is hozzátegyek egy kicsit. Nekem van ilyen 807-es csövem. Alapból picit neon lilán derengett, de amikor odacsavartunk neki, akkor indult csak be igazán. A kivezérlés ütemére nagyon szépen villogott a cső. Én majdnem az összes GU50-es csőnek az anódlemez által körülvett belső terében látom ezt a derengést. Amikor erről itt régebben beszéltünk, akkor abban maradtunk, hogy a búrában lévő ionizált maradék gázok világítanak*, amit nem nehéz elhinni, ha mondjuk a stabilizátorcsövek vagy glimmlámpák működésére gondolunk.
A tungsram csöveknél ezt nem tapasztaltam, de lehet azért, mert a főmérnök szerint az 50-es években átálltak siemens vákummpumpákra és nem volt gázossági gondjuk. Nekem kifejezetten tetszik a dolog, sokkal izgalmasabb az erősítő tőle.

*Erre vonatkozóan találtam régebben szakirodalmi utalást is.

A munkapont állítgatásnak az az eredménye, hogyha nagy nyugalmi áramot hajtasz keresztül a csöveken, tehát az "A" osztály felé viszed a munkapontot az erősítődnek annál melegebb és lágyabb hangja lesz, minél nagyobb ez az áram. Ha a "B" osztály felé mész, tehát csökkented a nyugalmi áramot a hang hidegebb, keményebb lesz. Ilyenkor egy picit jobban hasonlít a tranyós ellenüteműek hangjára.

Nézegettem cső-adatlapokat. Konkrétan EL34-ét, és felmerült bennem a kérdés: na most akkor hogyan is méretezzek kimenőtrafót. Elektroncso.hu-n egész jó cikk van róla, de Ra-t adottnak veszi mindenhol, mert hogy a cső adalapja... persze, már ha 1 nél több tipikus üzemkörülmény adatai rajtavannak. Nade, én nem igy akarom üzemeltetni, ahogy az adatlap emlegeti. Én akarok anódfeszt választani. Akkor mit/hogy befolyásol a segédrács fesz. változtatás,és milyen formulával kapható meg a kimenő optimális primer impedanciája? Továbbá, hogyan tudom meghatározni, hogy mekkora nyugalmi katódáramra kell biasolni?

Előre is köszönöm a segitséget!

Íme egy gyakorlat probléma, kérdés:
A minap beszereztem 2 db egyenirányító csövet, valami 80 van ráírva, de a lényeg, hogy a bakelit foglalat és az üvegbúra el tud mozdulni egymástól, ami nyugtalanít(ott).
Némi gyorsragasztót cseppentettem a tövére és most nyugszik.
Mennyira van jóidő üzem közben ott, tart majd ez a ragacs egyáltalán vajon?
A cső típusát majd nemsokára megtudom, 4 lába van és mégis mozgott.

Szóval ez a típus = 80
Nagyon jópofa 125mA, ami kijöhet belőle és max. 350V~ bemenet, és lehet maximáltam 32 µF-ot rárakni.

Ez a típusa, hogy 80
Meg is leltem a Röhre csőenciklopédiába.
Akkor most meg kell várnom, míg elmúlik a pillanat és jöhet a vízüveg...A fene vitte, pedig az is van itthon és gondoltam is rá.