2014-ben vettem egy roncs L3-3-at, megszenvedtem vele rendesen, de tökéletesen működik.. Persze ettől függetlenül nézelődök, és ha jó árban találok számomra értékes műszert arra licitálni szoktam.. A fentebb említett linken is vadászgatok mindig..

Nem én terveztem én csak átalakítottam. Akkora feszültségre építed amekkorára akarod, de ennél a nyáknál határt szabnak a méretek, mert a 400V-os kondikán nagyobb nem fér bele. Tehát ha 800V-osra akarod megépíteni akkor nagyobb nyákot kell tervezni hozzá, olyat amibe beleférnek az 1kV-os kondik.
Pontos értékeket most nem tudok mondani, mert nem írtam fel, szétszedni meg nem akarom mert macerás. Nagyjából ki tudod számolni. A stab IC 9V-ja ugye a referencia, ez van leosztva olyan 4,5V környékére azaz erre szabályoz az OPA. Az R3/R2 és az R6/R25 arányának akkorának kell lenni, hogy a max feszültség esetén kijöjjön ez az érték. Tehát ha mondjuk 10-es ez az arány, azaz R2 és R25 értéke 33k, az R3 és R6 pedig 330k akkor a max beállítható feszültség 4,5x10=45V lesz.
Abban sem vagyok biztos hogy az alsó érték 33k, lehet hogy levettem 10k-ra, meg nem mondom, meg kell majd néznem.
Hogy az enyém így néz ki, és nem egy hatalmas doboz a tetején tele csőfoglalatokkal annak több oka is van. Mutatom a "legjobb" és "legrosszabb" csövem grafikonját, természetesen mindkettő új, de látszik, hogy mekkora szórásuk van az új csöveknek is. Viszont az adatlapi paraméterben mindkettő benne van, mert az azt írja, hogy ha Ua=90V és Ug=-30V, akkor Ia-nak 76+/-36mA-nak kell lenni. Illetve ha Ug=0V és Ua=45V akkor 150mA körüli áramot kell produkálniuk, az egyik 146 a másik 188mA-t produkál.

Tudom, nagy kérés, de légyszives segíts már nekem, miket cseréljek ki és mire, hogy egy 300-350V-os szabályozható tápot kapjak. Én tök hulye vagyok mindenféle számolgatáshoz. Az UKT cikkedet megépítettem és tökéletesen működik, de ott konkrétumok voltak. Nagyon meköszönném az instrukciókat ez esetben is ha leírnád mit mire....

A műszert látva azzal a tipussal nagyon meg vagyok elégedve.

Még annyit, hogy az összes eredeti kártya megvan, illetve megvan az a két program, amikkel bármilyen csőhöz tudok kártyát készíteni.

Amit meg tudtam nézni azt átrajzoltam. A 2db soros zéner értelemszerűen nem kell, hanem oda sárgával odaírtam hogy kell egy 15-25V közti segédtáp. A fetek lábainál csak a 3db 4k7 SMD kell, a többi nem, az csak akkor ha onnan tervezel levenni árammérőnek jelet. Az R2 és R25 marad 33k, az R3 és R6 értéke 3db-ból tevődik össze, a lábas 560k és a vele soros 2db SMD. Ezek értékét nem tudom megnézni mert ahhoz bontani kellene, de mérve 550-560k körül mutatnak, tehát valószínűleg egy 330k és egy 220k van sorban.
A maximális kimenő áram R7 értékétől függ, ezt megmérni sem tudom így, de biztosan jóval több mint 20k, a 20k-val ugyanis 2,5A körül van. Saccra tegyél be egy 68k-t és a nulláról tekerve nézd meg mennyi lesz a max áram. Ha sok akkor nagyobb ellenállás kell, ha kevés akkor kisebb, az is 2db-ból van összerakva hogy könnyebb legyen egy adott értéket beállítani.
A rajzon a 4148-ak nem azok hanem BAT85-ök, azoknak kisebb nyitófeszültségük van, jobban le tudja húzni az OPA a gate-eket.
LD1 a feszültséggenerátoros, LD2 az áramgenerátoros üzemmódot jelzi vissza, értelemszerűen egy zöld és egy piros leddel, én csak a pirosat vezettem ki.
A primer puffert az áramhoz kell méretezni, 600mA-hez elég egy 680µF/400V-os elkó a graetz után. Ha csak 230/230V-os trafód van, abból nem lesz ennyi, csak kb. 310V-os végfeszültség.

Köszönöm szépen! 250v-os trafóm van.

Üdvözletem a fórumtársaknak. Egy kis sevitséget kérnék az ismerősöm trafójának a beazonosításában hátha valaki megismeri a típus alapján, mert nem találtunk semmit róla. Tehát adott a BEAG TK 236a trafó. Kérdés hogy mibe volt benne? Ha valaki meg tudná mondani hogy mibe volt akkor kapcsolást már csak találni hozzá. Ha szerencséje van, akkor talán tekercselés nélkűl építhet csövest belőle. Elöre is köszönöm a segítséget.

Ha van a papir és a vas közt annyi hely hogy befér közé a 0,2-es huzal akkor bele kell fűzögetni adott menetszámot és meg lehet mérni a trafót, ki lehet számolni az összes menetszámot.

Ha minden igaz, akkor az egy BEAG EBE5312 erősítő kimenője volt. Az pedig egy félvezetős 100 W, 100 V -os erősítő.
A vasmagot használhatod, ha csövest szeretnél építeni.

Azaz kell a torzítás.. De az csak gitárnál fontos, nem minden csövesnél. Innentől ízlések...

Ezt én követtem el és,

Itt, ennek az oldalnak a közepe felé kezdődik a leírása:

Most már jó néhány oldalon keresztül, ha van kedved nézd meg, sok hasonló grafikont is találsz, nem csak rossz csövekről.

Jól néz ki a cucc. Végcsöveket is lehet tesztelni, ill pentódákat vele?

A fórum címe: Csöves erősítő készítése.
Nem értem, miért nyomulnak a hangosításban érdekeltek, gitárerősítősek, és egyéb megélhetősi bűnözők...
De érthető

Nem tudom miről beszélsz? Én egy "megélhetési bűnözőt" sem láttam a topic-ot olvasva.
Az elektroncsöves gitárerősítő építése is a téma része, ahogyan a méréseket sem lehet külön kezelni. Hol látsz te itt bűnözőt?

A kimenő trafó minden csövesnél fontos, ezen áll vagy bukik minden projekt sikere, akkor is, ha az előtte lévő áramkörök tökéletes vannak megépítve(szerintem).

Teljes mértékben egyet értek olyannyira, hogy még az sem mindegy hogy milyen módon-módszer szerint- van megtekerve. Ha az nem megfelelő, akkor azt se hallja meg a delikvens, hogy egy két csövet kicserélt, nemhogy egy két kondenzátort egyebet...stb.

A fórum címe Hobbielektronika, a topik címe Csöves erősítő készítése, és nem hangfrekvenciás csöves végfok készítése. Elvileg minden olyan erősítő belekerülhet, amiben az aktív eszközök vákumcsövek. Adabszurdum mikrofon erősítő, korrektor erősítő (kivéve aminek van külön topikja), nagyfrekvenciás erősítők, stb.
Viszont nem tartozik ide a hangzással kapcsolatos fejtegetések, veszekedések.

Sajnos az még várat magára, kisebb- nagyobb gondjaim vannak vele, de ha elolvasod az ottani hozzászólásaimat, abból kiderül, hogy nem is oly kicsik.
De halad a dolog. Ja és mivel "rendre lettünk utasítva" gyere át a csővizsgáló fórumra, ott aztán mindent lehet erről.

Bocs a provokatív hozzászólásért.) De legalább írogatunk.. Nagy az átfedés a a különböző csöves cuccoknál, gitárnál legalább egy tucat rovat van. A "HIFI, H.END" csöves hangerősítő téma meg már rég kihalt volna nélkülük. De azért mások az elvárások.
Tényleg fontos a torzítás spektruma. Tényleg ezzel hangolhatók a csövesek. De mások a követelmények a két fő csoportnál.

Annyi szó esett a csövek vizsgálatáról és azok állapotáról, hogy a gyári adatokat inkább csak viszonyítási értéknek tekintem. Tehát méréssel után lehet állítani ezeket az adatokat és mondjuk a katód ellenállás nem 150 lesz hanem mondjuk 180. Ez más értékre is vonatkozhat. Vagy rosszul gondolom? Volt olyan esetem hogy a katód ellenállás helyére trimmer poti került és csak mérés után kötöttem be a lábat.

Egy erősítő tervezésénél jobb híján a gyári katalógus adatokat kell használni. Ha megépíted, és nem a tervezett értékeket kapod a mérések során, akkor lehet állítani az alkatrészek értékein, majd újra mérés, újabb alkatrész módosítás.
A helyzet az, hogy ma már ritkák a gyári új csövek, aminek az adatait látod, ami pedig új, az pedig kisipari szinte kézműves módon készülnek, ennek megfelelően igen nagy a szórás.
A csőgyártás fénykorában napi többezer darabot készítettek egy típusból, és ott is készültek olyanok, amik kilógtak a sorból. Azokat a vég MEO többnyire ki is szűrte a válogatás során.

A használt cső lutri, mert semmit nem tudsz róla. Az újban meg lehet venni válogatottat, bár az is néha olyan mintha vagy senki nem válogatta volna, vagy aki csinálta fogalma sem volt róla hogy mit csinál. A paramétereknek utána tudsz menni a beállításokkal, mérni meg azért jó a csövet, mert legalább van valami viszonyítási alapod, nem csak az adatlaphoz, hanem a többi csőhöz is.

Te a jelen korunkban válogatott (dokumentálták is válogatott párt) akár kvartettet híresebb csövekből ( még előfok csövekre is értendő) igen igen borsos áron kapsz meg.

Nagyon szigorúan nem veszik ezt a gyári válogatást. Egy 30% eltérés az még "párbaválogatott" az eladók szerint. Drágának nem mondhatók az új csövek mert egy "pár" el84 JJ cső 9 ezer forint. A jelenlegi alkatrészárakhoz viszonyítva elfogadható, hisz pár kondi, ellenállás, 1-2 kapcsoló, és lőttek egy 20 ezresnek...

Hirtelen ötlettől vezérelve tekertem egy kimenőt EI84/28 vasra (8cm2). Azt gondoltam elég lesz 6C4C SE-hez 3W-ra. 3K/8R lett méretezve. Primer 2440, szekunder 126 menet. Az induktivitása nekem kevésnek tűnik. 13H. Méregettem kicsit. 1khz-en 3W jön ki belőle szépen. Frekvenciaátvitelt 1W-on néztem. 20Hz és 30KHz a -1dB-es pontok.

Honan tudod így oly hirtelen, ha nem vagyok Vidisgréc ?? Ebbe ne legyél te olyan biztos. Nem vagy te a csövek tudója.

Nem kevés az, én 11,9H-t számoltam azzal a menetszámmal, ha akkora légrésed van mint nekem. Nekem is van egy ugyanolyan csévém, de az egyszerűség kedvéért nem tekertem tele, nincs még 2H sem az induktivitása. Az én menetszámomat (900) kevésnek, a tiédet soknak gondolom. Bár hozzáteszem, az enyémnek jó a hangja, mérve is nagyon jó, 15Hz-42kHz az átvitele, kijön belőle a 8W, de lebontom ezt a csévét, és meg fogom tekerni a magasabb, 43,5-ös csévére ezt a kimenőt nagyobb menetszámmal. Macerásabb lesz, mert nem fér el a szekunder 1 sorban. Lehet hogy nem is párhuzamos, hanem soros kötésű szekunder lesz emiatt, még majd kitalálom.

Valóban nem vagyok csövek tudója, de vettem már quadba 6l6gc "válogatott" készletet üzletből, amit megmértem és igen jelentős volt a diferencia. Azt nem tudom mi az a "Vidisréc", de fordítsd le légyszives!

Nem Windisch-Grätz-re gondoltál? Bár nem tudom neki mi köze a csövekhez?