Ezt a topicot elsősorban elektroncső vizsgáló berendezéseknek nytottam. Van már pár elektroncsövem és ieszembe jutott, hogy jó lenne tudni néhány paraméterüket.
Elsőként valami egyszerűre gondoltam, mondjuk megépíteni egy csőhöz az alapkapcsolást és úgy méricskélni (eddig az erősítőimben mértük őket), de azt hiszem valami univerzálisabb jobb lenne.

Kutakodtam a neten (igaz nem fél napokat), de magyar leírást nem, ami meglepőbb, hogy külföldit is csak elszórva láttam. Persze gyári mérők kapcsolása fenn van, de rendes DIY építési leírás alig akadt.
Találtam egy francia oldalt:
Lampemetre FC2010
Hiányos nyelvtudásom ellenére van egy két értékelhető rajz.
Hasonlóan beszereztem az RT ÉK 2003-as számát is ma, amiben van egy részletes csőmérő leírás.
És végül találtam egy szép készüléket, ami igazán megtetszett. Egy dán Úr DIY terméke, ennek megfelelően nincs róla túl részletes leírás, de küllemre meggyőző.
Jan van Eijck gépe
Valamint tovább kutatva, van hozzá leírás is:
A fórumon középfele, lejjebb angol fordítás

Ami ilyen készüléket készen láttam, az nagyon nagyon drágánkelt el, 25000Ft alatt semmi. Ezért is gondoltam, hogy érdemes lenne talán építeni valamit. Nyilván a legfontosabb paramétereket (Ua, Ia, Ug1, Ug2, Ig2) érdemes mérni, illetve az olvasottak alapján a cső erősítését megnézni valami 50Hz-től különböző frekvencián (audió csöveknél). Mi a vélemyénetek, megéri ilyesmivel foglalkozni? Egyáltalán mit érdemes és hogyan mérni?

És még itt az előző linkek egyik fő oldala, ahol van a mérésekhez leírás is:
Bővebben: Link

Szerintem felesleges nagylélegzetű csővizsgálókat építeni, maga a kapcsolás nem bonyolult, de a különböző foglalatok különböző lábaira a megfelelő és mért feszültségeket és áramokat eljuttatni a bonyolult dolog. Szerintem ma már nincs olyan sok cső forgalomban, hogy egy ilyet érdemes legyen elkészíteni, hacsak nagyüzemi módon ebből akarsz megélni. Egyszerűen megmérheted egy cső paramétereit a saját áramkörében, a saját foglalatában, akár provizórikusan is összerakva. A mért értékeket az adatlapjával összehasonlítva képet kaphatsz a cső állapotáról.

Szia!
Nekem is van pár elektroncsövem (kb 500db) és én is hasonló cipőben járok .
Pár hete neki kezdtem egy alapfokú csővizsgáló tervezéséhez, csak statikus dinamikát vizsgál, de összehasonlítva az adatlappal képet kaphatok a csövem állapotáról és hogy egyáltalán működik e. Sajnos még tervezési fázisban van mert próbálom kitalálni a lehető legegyszerűbb és legnagyobb tudású csővizsgálót. (de ez nem lesz egyszerű)
A neten sajnos én sem találtam többet mint amit belinkeltél. Az RTÉK 2003-as számában szereplő egész jó, csak nem tetszik, hogy telepes.
Csatoltam egy képet. Remélem jól látszik, hogy miként képzeltem el a megfelelő feszültségek előállítását.

A rajzod nem rossz, mert tulajdonképpen sok mindent be tudsz állítani rajta. Remélem, inkább séma, mint kapcsolási rajz, mert akkor azért vannak vele gondok.
Nem ártana tudni, mik a vizsgált csövek szélső paraméterei. Dinamikus vizsgálatok ritkán szükségesek.

Inkább séma mint megépítendő kapcsolás.
Még javában tervező fázisban van a dolog. A fűtésen gondolkodom, hogy hogyan kéne megoldani (tekertessek egy trafót amin van jó sok leágazás, vagy fűtsem egyenáramról és építsek neki egy nagy teljesítményű stabil tápot.
Egyébként, a rajzon milyen hibákat vettél észre?

Pont ilyeneket, mint amin elmélkedsz.
A fűtéshez némelyik csőnek egész komoly áramok kellenek (pl. 2,5A), ráadásul, ez az elején akár - a hideg fűtőszál miatt) akár több is lehet. Ezt stabilan adni nem is olyan egyszerű (ha nem stabil, oda a pontosság, pl. válogatásnál).
Anódfeszültségnek is kellhet sok (akár 40W teljesítmény mellett), ezt sem ártana stabilizálni (megoldható, de megint-csak nem egyszerű).
Még a -Ug1 a legegyszerűbb feladat, de ennek mértéke sem biztos, hogy 200V alatt van sokkal (gondolj a teljesítménytriódákra).

Az anódfeszültség stabilizálását már kijavítottam. Egy feszültségstabilizátort raktam a szűrés után. 250V-ra lesz belőve és innen lehet majd a feszültséget a potival a kellő értékre beállítani. A potik jó nagy teljesítményűek lesznek. Csak azért 250V mert a sok katalógusadatból azt szűrtem le, hogy eddig szokták a méréseket végezni. A tévedés jogát fenntartom .
Igen, tudom, hogy egyes csövek több ampert felszippantanak fűtésnek. A problémám az, hogy egyenfesz vagy váltófesz legyen a fűtés?!

250V-ra én nem tennék potit. Ahogy látod is, irgalmatlan teljesítményű (és méretű) kéne.
Bizony, vannak nagyobb feszültségű csövek is.
A fűtést AC-ra lenne egyszerűbb kivitelezni, de akkor az állandó futóáramú csövek kimaradnak. Én tennék bele egy labortáp bemenetet (fűtésnek).

Hát igen, a potit ki kell váltanom valahogy vagy legalábbis csak finombeállításra meghagyni. Egy feszültségosztókkal előre belőtt értékekre kapcsolgatom a potit és a potival már csak a finom beállítást végzem.
Igen vannak nagyobb feszültségű csövek, de szerintem a méréshez elég lesz ha (0)- 250V között betudom lőni a csövet a katalógus alapján.
A telepes csövekhez tápegységet fogok használni.
Az U sorozatú csöveken gondolkodom még.
Azt nem tudod véletlenül, hogy a csőmérőkön látni egy műszert piros-sárga-zöld skálával. Ezt, hogy tudnám megvalósítani?

Emissziómérő az RT 2011 decemberi és a RT 2012 januári számában van.Elég egyszerű.

Én már tovább agyaltam ezzel. Alapvetően nem kell semmi bonyolult.
Csőfoglalatból sem kell megszórni éppen elég az a pár, amit az ember használ (miniatűr(?), novál, magnovál, GU50, szeptár és oktál, esetleg kosár...).
Alapvetően 3 sémát láttam eddig a csőlábak kiosztására.

1, A lyukkártyás módszer. Ez elég bolondbiztos, de én nagyon macerásnak érzem a mátrix elkészítését, a kontaktokat és bizony erre a legnehezebb külső műszert kötögetni.

2, Banándugó madzagokkal. Kevésbé bolondbiztos, de még mindig jobb a harmadik módszernél. Kényelmetlen véleményem szerint a sok kábal miatt, viszont nem gond levenni feszültségeket más alkalmazásokhoz. Az RT 2003-as kapcsolás ilyet használ.

3, Kapcsolós megoldás. Hát ez a legkényelmesebb, de ha az ember nincs észnél, nem csak a csövet, de a vizsgálót is kinyírhatja. Nekem mégis ez tetszik a legjobban. A kapcsolóknak kell vagy 10 állás (10 mondjuk a 0), emellett banánkivezetés a feszeknél.

A fűtésre nekem is Imi ötlete ugrott be, tulajdonképpen egy egyszerűbb labortáp (sőt tovább megyek, elég egy különálló labortápot "bebanánozni") a kisebb fűtőfeszekre és egy egyszerű áramgenerátor a nagyobbakra (lásd a francia cikk megoldását TL783-al).
Az anód már keményebb dió. Gábor egyszerű ellenállásosztóval vezérelt FET-es megoldása frecskó módszerének intelligensebb megoldása (nem piszkálódásból írom). A francia cikkben is ilyesmi van. A segédrács lehet ugyanilyen. FET-eket könnyen lehet olcsón venni több száz voltig is. Én úgy saccolom, hogy érdemesebb nagyobb feszre menni, mint az RT 2003 (400V). Legalább 600V kellene (Tudom, hogy bemérni nem csak itt lehet, de nekem több erősítőm megy ekörül vagy akár 900V-al, így jó lenne itt is megnézni egy cső működöképességét, ha nem is a karakterisztikáját).
-Ug1-nél nekem nem merült fel a -200V, de akár ez is jó lenne. Úgy képzeltem esetleg, hogy egy LM337-et vagy az említett TL783-at (ha van belőle -) egy emeletes tápra rakni, ahol mondjuk mindig "alá" kapcsol az ember 50V-ot, de persze egy combosabb poti is bőven megteszi ide.
Végül is az egész ketyerét úgy lenne érdemes megcsinálni, hogy önálló labortápként is megállja a helyét csöves áramköröknél. Szóval terhelhetőre az anódfeszültséget és a fűtést is. Nekem van ilyen célre akár 400VA-es vagy 630VA-es magom is. Az erősítés mérése nem lehet olyan bonyolult külső jellel sem, kell egy kondi a rácsra és egy külső csatlakozó. Hogy az anódterhelést hogyan nézem meg ekkor, az már nagyobb kérdés. Ezek persze ötletek messze a megvalósítástól. Csöves feszültségű tápot már rgóta szeretnénk Gáborral összehozni. Ha sikerülne valami integrált berendezést összehozni, talán az lenne a legjobb. Megfordult a fejemben, hogy egy ilyen készülék sok évig hasznos lehet.

Már régebben találtam egy diy oldalon, ha jól emlékszem sturbi egy régi könyvből másolta be, talán segítségedre lesz.

Az általad is használt 6Sz19P 300V anódfeszültség felett már elég komoly lezáró feszültséget igényel. Mellékletet tessék megvízuálni.......

Köszönöm, egyelőre minden leírás segítségemre van az ötletgyűjtés fázisában. A műszerek terén vacillálok a hagyományos mechanikusok és a DVM-ek között. A DVM-ekkel lehet, hogy pontosabb leolvasást kapok, de a jacmusic oldal leírásához hasonlóan bajban vagyok a pontosságukkal. Láttam, hogy a dán manus Voltcraft kijelzőket épített be. Ezeket nem ismerem, itt a Conrádban 3300Ft-ba kerülnek. Persze építhető is ICL7107-ből, akkor azért valamivel olcsóbb, de rám marad a kalibrálás is. Esetleg kompromisszum, hogy egy frankó és pontos DVM-et építek be és erre kapcsolgatom a különböző elektródákat. Persze ez is részletkérdés.

Szia,

Neked szerintem egy régi 1 vagy 2 EMG-s "anódpótló" is megtenné a szükséges feszültségek előállítására. Van rajt 6,3V 4V 12,6V Fűtés, az anód meg 150-350 közt változtatható.

Nem ugrik be hirtelen, hogy pontosan mire gondolsz. Azokra a csöves feszültségű stablitápokra, amikben valószínűleg csövek is dolgoznak? Láttam műr ilyet, talán EL6-oskkal mentek meg EBL21-ekkel. Van 4V, 6,3V és 12,6V-os kimenetük?

Lhanzi oldalán is fent vannak, ilyen:
Bővebben: Link Bővebben: LinkBővebben: Link
Egyedül a negatív feszt nem tudják, de azt könnyen meglehet oldani.

Ez azok amikre gondoltam! Nézegettem már ilyeneket, de megmondom őszintén, amellett, hogy van bennük nosztalgia, nem tartom előnyösnek, hogy csövesek. Biztos, hogy átépíteném valami FET-es rendszerűre őket. Magával a táp résszel nincs gondom, meg tudom tekerni hozzá a trafót megfelelő feszültségekkel és egy ilyen stabiltápot rendesen át kéne építenem ,hogy csőmérőnek megfeleljen (ami, ha mondjuk 2000Ft-ba kerülnének, akkor jó alap is lehetne akár). Nemtudom, hogy ezek mennyire terhelhetőek. Az sem lenne gond, ha a tápegysége el tudná vinni próbából egy 100W-os erősítő egyik oldalát.

Én egy ilyent használok, s nemsokára érkezik a második is a nagyobb anódfesz miatt. 100W-os erősítőt hogy elvigyen annak nem sok értelmét látom. Főleg, hogy nem fix stabil feszekre van szükség.

Jó persze, a 100W-os azért túlzás, de egy egyszerűbbet szeretném, ha elvinne.

Azért nem csak a levegőbe beszélek, építettem már egy kütyüt.
Itt van néhány kép róla, éppen egy 6e1p csövet dugtam bele. Szóval életem első tesztere egy varázsszem teszter, amit idén januárban vagy februárban hoztam össze sebtében. A fantáziadús Medzsik-Áj Tesztőr nevet kapta a jobb érthetőség jegyében...
Tavaly láttam talán elsőként egy nagybörzén egy illetőnél varázsszem tesztert. Nagyon megtetszett, de meglehetősen borsos áron kínálta (mostanság 15000Ft, Vakerán is). Mondtam magamban, hogy hát ilyet én is tudok, vagy legalább is megpróbálom. Elég ha csak a legfontosabb csöveket tudja (EM80, EM84/EM87 és EM4), a többivel úgysem foglalkozok és az egyszerű halandó nem is találkozik mással sűrűn. A lelke egy 12V-os akkumulátor. Ebből 7805 adja diódákkal a 6,3V fűtést, valamint képes U csövek fűtésére is ,amihez a 24V DC-t egy MC34063 adja, amit egy LM317 korlátoz 100mA-re.
Az anódot az igen népszerű nixie táp adja, ami NE555-el és egy fettel működik, betekerve 200V környékére. Az olyan extra featúrák, mint a LED-es visszajelzés, csak később kerültek bele. A belsejét nem fotóztam, elég nagy a kuszaság. A rács egyszerűen ellenállással az egyik csavarhoz van kötve, azt tapogatva pislog kicsit. Tré megoldás tudom, de nem tudtam neki negatív feszt előállítani (van benne egy áramkör, ami szintén MC34063-al működne és -10V-ot adna, de a két kör begerjed egymástól, ezen még dolgozni kell...). Próbálkoztam azzal is, hogy a rácsot a földre kötöm és a cső katódját emeltem el a GND-től egy potival, de ez sem vált be igazán, ha jól rémlik egy csövet majdnem ki is nyírtam így. Egyszer majd talán kap egy mésik külsőt és nagyobb funkcionalitást, de a dolgát - számomra is meglepő módon - elég jól végzi (mentett már meg halovány cső beszerzésétől).

Én a kétpontos emissziómérő híve vagyok. Simoncsics közölte a Rádiótechnikában. Utána épített hozzá invertert is.

Csövek páraválogatásához esetleg az kevés, de nem láttam még a cikket. Ez az említett december/januári számok?

Hehe, nem páraválogatásához, hanem párbaválogatásához. Ha a cső párás, akkor már nincs mit válogatni.

Akkor ennyi erővel egy jelleggörbe rajzolót is lehetne készíteni szkóphoz nem?

Csőfoglalatból elég 6db szerintem. Én az 1-es pontban felvázolt lyukkártyás módszert fogom alkalmazni, igaz bonyolult lesz kivitelezni, de legalább ha odaadom valakinek nem fogja kinyírni a testert. A foglalatlábakra kapcsolt feszeket pedig relé mátrix-al fogom megoldani .
Mivel még toll és papír fázisban van nem veszem piszkálódásnak, egyenlőre . Amúgy a fet nekem is eszembe jutott.
Kérdés:van olyan cső ami -200V-os rácsfeszültséget kér?
Amik nekem vannak itthon csöveim és az adatlapjukat tanulmányozva egyik sem kér -20V-os rácsfeszültségnél többet.
Segédrácsnak a +250V az megvan.
Fűtésnél maradok az Imi által javallott trafós megvalósításnál. Van hozzá elég izmos vasam.
Én EM84-hez csináltam tesztert, nekem is ujj rá tétellel működik. (pdf)
Kijelzőnek én egy 4x16-os LCD-t fogok használni, PIC16F877 vezérléssel( méri : Ua, Ia, Uf, If, -Ug1, Ug2) , relémátrix vezérlés, lyukkártya olvasás, cső regenerálás....
Még az emisszió mérésen gondolkodom, hogy azt miként kellene kivitelezni. Erre van valakinek ötlete? Ennél maradnék a hagyományos mutatós műszernél.

Itt rengeteg gyári és házi készítésű csőmérő leírását olvashatod. http://www.jogis-roehrenbude.de/Roe-Pruefer.htm Ha rám hallgatsz, nem túl bonyolultat választasz, mert elég ha az emissziót és a cső elektróda szakadását, zárlatát méred. Esetleg gázosságra is megnézed, ezekhez viszont a legegyszerűbb emissziómérő is megfelel. Elég ha egy 317-essel egy szabályozható tápról fűtöd (némelyik elmegy akár 2 A-ig is) és az összes rácsot felkötöd az anódra, akár kapcsolókon keresztül. Kivéve a fékezőrácsot. A katódot összekötheted a fűtőszállal és akkor nem kell kapcsolgatni, közvetett és közvetlen fűtés közt. Anódfesznek elég 10-20 volt váltó, mert a cső majd egyenirányítja magának. Néhány alkatrészből megvan és egy összehasonlító mérést ad, ha előtte megmérsz egy jó csövet és ahhoz viszonyítod a többit. Ha nagyon muszáj, rajzot is csinálok és elküldöm.

Nincs olyan cső, aminek -200V előfeszültség kéne. Emissziómérésről a fentiekben is írtam. Igazad van, maradj az analóg műszeres kijelzésnél, ha nem akarsz a változó értékek miatt várakozni, vagy nézni a digitális műszer ugrándozását. A digi műszer most nagy divat ami egy idő után el fog múlni, akár az autók műszerfalánál a digitális km. óra. Az egész az alacsonyabb költségek miatt született mert egy precíz finommechanikai szerkezet elkészítése azért jóval drágább. Igaz, nem pompázik olyan szép színekben és van akinek az a fontos.

A belinkelt oldal nagyon jó
Párba válogatáshoz, kicsit több kell mint az emissziómérés. Vagyis inkább pontosabb mérés.
A nagyobb feszültség azért lesz jó mert meg lehet nézni a csőnél üzemi feszültségnél, hogy nem e üt át.
Mivel én PIC-el fogom megvalósítani a mérést így én tudom beállítani a mintavételezési időt, így kiküszöbölhető a kijelzés ugrándozása. Az analóg műszert csak emisszió mérésre akarom használni.