Hozáértők:
Van néhány E83CC csövem.
Valami ipari változat, mi a lényege? A 10ezer órás életen kívül?
Tudom, nézzem meg az adatlapját...
Szívesebben olvasnék tapasztalt csőszakértőt, köszönöm!

Általában rázkódás ellen is jobban védettek ezek a csövek,és "mostohább" paraméterekkel működtetve is kiválóan elmennek nagyon sokáig. Mondjuk általában gyártó függő,az adatlapján megad minden olyan "különlegesebb" paramétert amit kibírnak ezek a csövek.
Remélem tudtam valamicskét segíteni.

Köszönöm!
A német adatlapon annyit értettem, hogy mikrofónia (rázkódás) ellen special...
Nyilván adatok lépésről-lépésre hasomlítással tudok(nék) meg konkrétat, de igazából úgy is olyan helyre kerülnek, ahol a sima ECC83-as is jól teljesít.
Az EL84 ipari változata 2W-al többet tud a hosszú élet mellett, elképzelhető, hogy itt is van egy kis többlet a jó tulajdonságokból.

Valószínűleg ,az aranyozott rács, a kiöregedésnek ellenállóbb katódanyag,vaskosabb anódrész biztos hogy "pótol" a cső alapteljesítményére még egy lapáttal. Az már más kérdés hogy pontosan mennyit,ezt az adatlapon megadva lehet megnézni ,összehasonlítani.

Az első szembeszökő különbség, hogy sokkal jobban van specifikálva. Egy ECC83 a Philips katalógusban 4-5 oldal, az E83CC a Siemens special röhre katalógusban 13.
A bevezetőben felsorolt tulajdonságai:
hosszú élettartam >10 000 h
megbízhatóság p~1,5 °/oo 1000 h -ként
szűk tűréshatárok
rázkódás, és ütésállóság
közbensőréteg mentes specialis katód

Ezenkívül kitér a csengő (ütés), és mikrofónia értékre, megadja az élettartam végét jelző paramétereket, kitér az anódáram függésében a csőparaméterek változására, ami pontosabb számítást tesz lehetővé.

Köszönöm!
Akkor a paraméterei sehol sem rosszabbak a sima ECC83-asénál és ott a sok nyereség, hogy iparosként hosszabb távon teszi megbízhatóan a dolgát.
Nekem ennyi elég, örülök nekik.

Alapvetően ugyanaz a cső, gondosabb gyártással, válogatással, jobb körítéssel.

S persze, jóval drágábban!

Akkor is, manapság is..

No, legalább láttuk, hogy a trafóhuzalokon felül mi van még a sifonérban.

Hamuba sült pogi is van, csak nem fért a képre, havaj van...

Sziasztok,
Segítséget szeretnék kérni.
Mi ez a cső és mire használták?
Fűtése nincs és ha a meglévő két kivezetésére (az egyik a búrára gőzölt fémréteg a másik a búra közepében lévő ping-pong ütőre hasonlító kis lemezhez van kötve) multimétert kötök és lámpa fénye alá helyezem 0.2-0.3V-ot mérek rajta szóval valami fotó cucc lesz gondolom.
Köszönöm.

Fotocella.
A fémréteg a katód (pl. cézium), ami fény hatására elektronokat emittál az anód felé. Polaritáshelyesen feszültséget kötve rá (katód negatív, anód pozitív), mint fénnyel vezérelt vákuumcső működik.
Természetesen külső feszültségforrás nélkül is jelentkezik rajta némi feszültség fény hatására, mert lesznek elektronok, amik elegendő energiát kapnak ahhoz, hogy az anódként funkcionáló lemezkéig elrepüljenek.

Értem, köszönöm.
Van egy pici deprezem ha jól emlékszem 100 mikroamperes végkitéréssel.
Szerinted ráköthetem egy soros R taggal vagy ne kínozzam?

Kipróbálhatod, ezeknek a csöveknek nagy a belső ellenállásuk, így legfeljebb a századvoltok helyett mikrovoltok lesznek a kimenetén.
Eredetileg elektroncsöves kapcsolásokban használták őket, a csöveknek meg nagy a belső ellenállásuk, így nem terhelték le a fotocellát. Ha érdeklődsz a téma iránt, akkor a neten találhatsz kapcsolásokat hozzá.
Ha esetleg van típusszám a csövön és szerencsés vagy a keresésben, akkor a csőhöz tartozó érzékenységi grafikont is megtalálhatod, amin rajta van, melyik hullámhosszt kedveli a legjobban.

Sziasztok,
kaptam egy elektroncsövet, melyen már nincs felirat (nagyon halványan egy 80-as szám kivehető).
Belső elrendezést nézve egy trióda és egy pentóda van benne, közös katóddal, azonban (az eddig általam) megszokottal ellentétben, egymás tetetjén van a két csőfél, nem egymás mellett.
Ismeri valaki ezt a csövet?

Bővebben: Link
Régen a TV-kben volt ilyen-olyan végfok, persze elég gyenguska volt, ezért igen gyorsan áttértek másra....

Nagyon köszönöm, ez lesz az.

Szeretek kísérletezni.
Anno a begázosodott TV képcsöveket a mesterem elmondása szerint egy ún. getterezővel kicsit helyre lehetett pofozni. Ez a cucc állt egy PL500PP végfokból, ami egy nagyfrekvenciás hevítő volt. Ezzel felizzították a gettertartót és a visszamaradt gettert felhevítve újra megkötötték a képcsőben keletkezett gázokat. Ezen felbuzdulva kipróbáltam egy gázosodott ECL86-ost "getterezni". Nem igazán jártam sikerrel. Próbált már ilyet valaki? Én először fél percig, aztán pár percig, aztán fél óráig izzítottam a gettert, meg is jelent egy kis lecsapódás az üvegen halványan. Vajon lehet értelme, vagy ezeknél a kis csöveknél hülyeség?

Szerintem az a kis maradék getter már kevés ilyenkor a cső megmentésére, illetve ilyenkor a megkötött gázzal teli gettert is "piszkálod", ami lehet, hogy a melegítés hatására elengedi a megkötött gázt.

Biztosan. Ha keresgélsz a manus videói között, akkor van egy rész, ahol elmagyarázza, hogy a csöveibe a gettert régi TV csövekből szedi ki.

Glasslinger

Meg kellene próbálnom egy combosabb hevítővel, amivel jobban felizzik a gettertartó. Ami videókat láttam, azokon hirtelen, egy másodpercen belül nagyon felizzik a gettertartó és akkor csapódik ki a getter a csövek oldalán. Az enyém egy kis teljesítményű kicióccó kínai cucc. Biztosan kevés ehhez.

Sziasztok!

Sajnos nagyon kevés látszik a képeken (csak a kaputelefonom volt nálam) , de ki mit gondol mi lehet ez a cső ? Bellül van egy fűtőszál , az alul ki van vezetve. Ezt körbeveszi egy félhenger, ami a fűtőszál egyik feléhez van kötve. A henger a getterszerű réteg felé nyitott. Oldalt van még egy kivezetés, ami semmi egyéb mint egy kis fémlapka a cső belső felén.
Ötlet hogy esetleg mi lehetett ez ?

UI: A felirat szerint 1951-es darab.

Köszönöm !

Így első gondolatom az volna hogy dióda cső.

Rettenetesen fényképezett fotocella

Igen, de rendes anódlemez nincs benne, csak az a pici valami.

A belső szál, egy csavart fémszál, ezért nem hiszem hogy fotocella lenne.

Elég nehezen kivehető... én pirani-csőre tippelek (az alul kilógó üvegcső-csonk miatt), ami egy vákuummérő.

A tipp szerintem nem rossz. Felépítésre lehet az. Az egy belógó kis elektródára nem ad magyarázatot. Ha érdekel többeket teszek fel majd róla képeket amint a kezembe akad a jó gépem.

UI: Az a getter szerű anyag jó helyen van ott ? Gondolok arra ha mérni akarnék vele, nem örülnék ha a getter folyamatosan változtatná az eredményeket, nem beszélve arról hogy kifárad.

Ha nem pirani (ami az izzószál hűlésén keresztül méri a gáz nyomását), akkor lehet még ionizációs elven működő nyomásmérő, aminél kell egy plusz elektróda.