Köszönöm szépen!

Melegen pont (U^2)/P = (230^2)/40 = 52900/40 = 1322,5 Ohm

A néveges 230V-os feszültségen, 40W-os izzónál az ellenállás így alakul: 230 a négyzeten osztva 40-el. Az eredményt ohm-ban kapod meg.

Az lenne vagy 400 W Pontatlanul számolsz!

A bemenet nem akarja nyitni a tranzisztort, inkább a kimenet! Egy CMOS bemenet az pl. egy MOSFET gate elektródája. Az nem igen fog kinyitni egy tranyót. Persze lehet ott más is, védőáramkör, felhúzás, akármi, az már elképzelhető, hogy kinyitja.

http://www.hestore.hu/files/74hct14.pdf róla van szó, egy inverterről, nem értem miért van ez a jelenség

Hali. Nincs konkrét rajz, de általánosságban:
Ha egy PIC vezérlet eszközt használok a motorban / autóban, a duda szinte mindíg bezavar. Vagy megbolondul a vezérlés, vagy újraindul.. Mi az alap, amit be kellene tartanom? 7805 előtti és utáni alaktrészek..

Itt is van pár tipp.

Így néz ki a problémás rész, a bázisra nincs más kapcsolva csak az inverter bemenete. A tranzisztor nyitva van, viszont még mindig nem értem, hogy miért.

Szerintem túl nagyok az ellenállás értékek és egyszerűen a legkissebb zavar is ki tudja nyitni a tranzisztort.

Ilyen lehet a 74HCT14 inverter belső kapcsolása is (csak nem normál tranyókkal). Ha megnézed van felhúzó ellenállás a bemeneten. Amúgy mire lenne jó ez akapcsolás?

Sziasztok! 8ohmos csöves kimenőre mennyire egészséges az 5,1ohmos hangsugárzó terhelése? Valamint, mi az a minimum ami 8ohm alatt még ráköthető lenne? Köszönöm, kellemes ünnepeket!

A tegnapi potméteres gond megoldódott, az már félig jól működik, de van még egy kis gondom vele. A többit leírtam ide hátha tud valaki segíteni. Elég sürgős lenne..

A komplementer MOS kapuk, inverterek bemenetén nincs fel vagy lehúzó ellenállás. Bővebben: Link.

Igen ez elgondolkodtató, amint tudom megpróbálom lejjebbhúzni az értékeket.

Mit akarsz kapcsolgatni a tranzisztorral?

cmos bemenetet kapcsol

A csöves (kimenőtrafós) erősítők a túlterhelést (ohmban) jobban szeretik, mint nagyobb impedanciájú hangszóróval való terhelést. (A kimenőtrafóban "maradó" energia átütést eredményezhet). Minimum értéket nem tudok mondani, de veszélytelenül méregethetsz.
Nagyobb teljesítmény sosem fog kijönni belőle, mint az ajánlott 8 ohmmal.

Akkor ha jól értelmezem használhatom ezekkel a hangdobozokkal is, akár nagy hangerőn. Otthon csak 4-ohmos dobozaim lennének. Tranzisztorosnál értem, de a kimenőtrafó működését nem. Köszönöm!

Jobban átgondolva, akár 1ohm-al is terhelhetem, mivel transzformátorról lenne szó, hisz a primer oldalról leveszem a terhelést a szekunderrel, és így a trafó határozza meg a kivehető teljesítményt is. Jól gondolom?

Egy tranzisztor saját magát is ki tudja nyitni a kollektor-bázis visszárammal. Ha meg hosszú vezeték csatlakozik rá, a zavaroktól (hálózati brumm) is ki tud nyitni. A bázis és az emitter közé tenni kell egy ellenállást (az a kikapcsolást is gyorsítja mellesleg). Az ellenállás értéke a bázisellenállástól függ, minél kisebbnek kellene lennie, jelen esetben párszáz kOhmra gondolok. Az 1 MOhmos bázisellenállás kicsit soknak tűnik (jószerivel a panel párásodása is hasonló bázisáramot csinál), de az áramkör további részeinek ismerete kellene a korrektebb méretezéshez.

Sziasztok!
Ennek az erősítő ic-nek hogyan kell bekötni a jelbemenetet? Melyik a pozitív és melyik a negatív része? A fülesről szeretném küldeni a jelet.

A RIN és a LIN a bemenete, de ez csak a blockdiagramm. A pontos bekötést az IC adatlapjából, vagy egy kapcsolásról látod meg.

A teljes kapcsolás ilyen.
Ezek szerint a LIN-RIN a pozitív és a R(L)LINEIN a negatív?

Igen, az lesz az.

Az NPN tranzisztor akkor kapcsol be amikor a bazisa a tap pozitiv labara van kotve, a PNP pedig mikor a negativ labra?

Köszi.
A negatív ágra miért kell kondit kötni?

Ezt így nem lehet kijelenteni. A tranzisztornak vannak határadatai, amit túllépve az tönkremegy. Pl. egy 100 V-ot is kibíró tranzisztor bázisára nem lehet 100 V-ot kötni, mert azonnal távozik a kapcsolásból. Normál tranzisztorok kb. 0,6 V-os BE (bázis - emitter) feszültségre már kinyitnak, de ezt sem úgy kell elképzelni, mint egy kapcsolót, hanem inkább mint egy potenciométert. Ahogy növeled a BE feszültséget, úgy nő a kollektor áram. Az összefüggést az adatlapja tartalmazza. Példaként lásd a mellékleteket.

Hogy le legyen válsztva a jelforrás az ICről, mert ha nincs, akkor könnyen begerjedhet.

Kinek a lábára?
A tranzisztorokat a bázisuk és emitterük között vezéreljük akar NPN, akár PNP típusról van szó. Az NPN tranzisztornak a bázisa pozitívabb mint az emittere (legpozitívabb a kollektora), a PNP -nek a bázisa negatívabb mint az emittere (legnegatívabb a kollektora). A bázison az emitterhez képest ezesetben 0,6 V körüli feszültséget fogsz mérni, mint egy nyitott diódán, ahogy az előző hozzászólásban linkelt diagrammokból is kitűnik. A BE diódára fordított irányban, nagyjából 5 V körüli feszültségnél nagyobbat nem adhatsz rá, mert átüt. Mivel a BE kapcsolat egy dióda, mindíg kell lennie előtte egy áramkorlátozó ellenállásnak, ennek a bbázisra kötött végén mérheted a bázis feszültségeket az emitterhez képest.