Tutira benézel/hiányzik valami...

Azt írtad, túl gyorsan jár. Ha megérinted, akkor viszel a rendszerbe némi kapacitást a testeddel és az kijavítja a hibár. Vagy lebeg valamelyik IC bemenete vagy túl nagy az R2 értéke. Utóbbi cseréje nem nagy munka, próba-cseresznye.

Márpedig a kristályoszcillátorral lesz a probléma. Az IC adatlapján az R2 2,2 kΩ, úgyhogy érdemes lenne Bakman javaslatát figyelembe venni.
Szerintem a C2 kapacitás is igen kicsi az adatlap szerinti értékhez képest, Az is lehet a probléma oka.

Egy frekvenciamérős multimétered sincs?
Jelalakot ugyan nem látsz vele, de legalább a kimeneti frekvenciát ugyebár...

Köszönöm a tippet, megnéztem kézi-műszerrel a frekvenciát. Az oszcillátor kimenetén 1-8Hz között ingadozik, osztás után pedig 1-2Hz között. Legalábbis a műszer ennyire képes, nem helyettesítheti a szkópot.

#Bakman és #pucuka

Köszönöm az ötletet! Kicseréltem az ellenállást 2k2-re. Na most számol csak igazán gyorsan! Alig lehet követni az egyesek váltását.

Ezután a próba kedvéért a másik ellenállást is cseréltem 10M-ról az adatlapon ajánlott 1M-ra, de ez nem változtatott semmit sem.

#Gafly

Szerinted "benéztem" valamit (ami egyébként helyesen: "elnéztem"). Szerintem viszont kizárt, hogy három különböző panelen, különböző alkatrészekkel ugyanazzal a hibával építettem volna meg.

És mi van akkor, ha maga a panelterv hibás? Ha ez elgondolkodtat, építs egyet meg azokkal az alkatrészekkel légszereléssel.

Márpedig valamit nagyon benézel (na jó elnézel ).
Azért itt vannak az adatlapok a többieknek:
4060
74HC390

Ezen azért elgondolkodnék.

markolatfűtés

Üdv mindenkinek!
Próbálom körülírni a problémát, amelyhez ötletet kérek.
Van egy szeretett nagyrobogóm (Piaggio X10), amibe markolatfűtést tervezek. Az eredeti gumi markolat sajnos megbonthatatlan, ezért arra jutottam, hogy magába a kormánycsőbe dugok be oldalanként egy-egy 40W-ot csőfűtőszálat a markolathoz, majd az átmelegíti a csövet meg a markolatot. Eddig nincs gond, most jönne a nehezítés. A bekapcsoláshoz egyetlen olyan helyem van, ahol esztétikusan be tudok ültetni egy ezüst színű pillanat nyomógombot gyári szinten, mert barmolni nem akarok. Viszont azt szeretném, ha az egész beépítés két fokozatú fűtés lenne, terveim szerint párhuzamosan kötve a két szál nagyon fűtene, de sorba kötve kisebb teljesítménnyel csak hőntartana. A soros-párhuzamos átkapcsolást egy 2xmorse relével megoldom, mint ahogy a bekapcsolás is relés lenne, óvva a kapcsolót. A tervem az, hogy a nyomógombot egyszer megnyomva teljes fűtés, másodszor megnyomva kisebb fűtés, harmadszor megnyomva kikapcs. Ehhez három relé lenne benne, az első a főrelé, az kapcsolna be akár öntartással először, majd a másodszori megnyomásra a párhuzamos/soros relé húzna meg, harmadszorra egy bontó relé meghúzásával elengedné ez előző két relét, ezzel kikapcsolva mindent. Újabb megnyomásra kezdené elölről. Vagyis a gombot nyomkodva mintegy léptetni kellene 3 kimenetet. Erre kellene valami ötlet, áramkör, vagy esetleg létezik valami chip, ami tudna impulzusra léptetni 3 kimenetet? Esetleg relékből (többől, többlábúból) meg lehet építeni egy ilyen pergésmentes kapcsolást? Vagy ha kínaiak már kitalálták, akkor hogy keressem?

Ácsi! Van ott még két nyomógomb is. (gondolom az óra alapbeállításához egy gyors, és egy lassú)
Neme lehet ottan egy apró zárlatocska, átvezetés, elkötés?

Az elég baj, mert a kimeneten nem ingadozó frekvenciának kellene lennie, hanem pontos frekvenciának. A 3-as kimeneten már 2Hz pontos frekvenciának kell lennie, 50%-os kitöltéssel és nem ingadozhat.
A 6-os és 9-es lábon pedig nagyobb frekvenciának, de azok sem ingadozhatnak.

Elsőnek azt próbálnám meg, hogy az R8 ellenállás lábát kiforrasztanám a TL1 nyomógombról, és akkor elvileg a számlálásnak meg kell állnia. Ekkor a szabadon lógó ellenállás végével rátapintanék felváltva a test és +5V -ra, így kézzel imitálhatod az órajel impulzust, és ahogy váltogatod a feszültségszintet,
a számlálónak úgy kell egyesével lépkedni. Ha ez stimmel, akkor az oszcillátor áramkörben van a hiba.

Ahogy pucuka említette előttem, rejtett zárlat a 4060 IC valamelyik lábai felé pl...

Hello! Ha így megfelel..

Remek. Átnéztem, látom a felépítést. Köszönöm.
Ez neked megvolt pont, vagy most készült sebtiben?

Nekem is a 4017 jutott eszembe elsőre. De lehet jobb lenne ha valami szabályozható (pl PWM) fűtést csinálnál. Ki kellene próbálni azok a fix fűtőteljesítmények mennyire sok/elég. Ugye az is kérdés menet közben mekkora hőelvonás keletkezik. A 40W ugye majd 4A 2V-on, a generátor bírja a "rendes" világítással/fogyasztással is ezt a plusz terhet?

Megépítek egy kapcsolást, ami Danyk-nál több példányban is hibátlanul működik. Többször is módosítom saját rajzaimat, próbálkozom más megoldásokkal (lásd a képeken). Ezek után komolyan elképzelhető, hogy sikerül minden egyes darabot pontosan ugyanazzal a hibával megépíteni?
Ezt Gafly-tól is kérdezem.

A jelenlegi, legfrissebb változat fotója alább látható, pucukának adott válaszomban.

A legújabb panelre még nem ültettem be a nyomógombokat, így azok semmit sem befolyásolnak (lásd a mellékelt képen). A zárlat/szakadás nem valószínű, mert profi gyári panelre építettem.

Miért ne lehetne? Elég ha a nyákterv rossz, az mindhárom cuccon jelentkezik... Azért a 7805 hűtőfüle alá madzagot tervezni azért rizikós, ha holnapután eszedbe jut lecsavarozni... Mekkora a cuccod áramfogyasztása, az a 330µF kondér nem lesz túl kicsi? 12V-ról a 7805 nem fog fűtőtestként funkcionálni?

Hogyha úgyvagyon ahogy irtad - az IO4IC 15. kivezetésének érintése orvosolja a problémát próbálj kondenzátort
bekötni a 15-os láb és a föld közé, mondjuk egy 10nF-ost. Lehetséges hogy a LED kijelzö nagyfrekvenciával
zavarja a közelében lévö alkatrészeket.
Próba cseresznye....

Tegnap én is gondolkodtam ezen, mert nekem is furcsa, hogy ha megérinti, akkor jó minden. Én nem a led vezérlésének nagy frekvenciájára gondoltam, hanem a táp-ra. Az eredeti rajzon van a tápvonalon puffer kondenzátor és szűrő kondenzátor is.
Mi van, ha a tápja vicceli meg, nem is kicsit? Ehhez hasonló hibám volt nekem is. Sok időbe telt, mire rájöttem, hogy hol a hiba. Nekem mondjuk a tápvonal szakadása okozta a dolgot, de máshonnan is kapott az Arduino tápot, ezért a közös GND kiesése viccelt meg, nem is kicsit.

Szóval arra is rá kellene nézni, mert lehet nagyfrekvenciás tüskék vannak rajta. Én elsőként az elektromágneses csatolásra gyanakodtam, mert lehet nem kondenzátor és ellenállásként működött az ujja, hanem egyszerűen kitakarta az EM jelet, ami indukált azon a sávon zajt.

De természetesen a rezgőkörön is vannak plusz kondenzátorok és ellenállások is, ami gond lehet esetleg. A PCB-n látszik, hogy ki van alakítva a rezgőkör, de felette van egy ellenállás épp merőlegesen egy két vezetősávra. Azon az ellenálláson mekkora frekvencia jelenik meg? Nem okozhat ilyesmi zajt épp azon a sávon ami mindezt okozza?

Mit használsz tápnak? Ha jól látom USB csatlakozó, próbáld ki másik 5V forrással (labortáp, 7805 valami) én már jártam úgy hogy annyira zajos volt egy USB-s telefontöltő kimenete, hogy teljesen összezavarta egy számláló működését (tüskés volt és a számláló a tüskéket is megszámolta).
Szerintem nálad is valami hasonló van, vagy az órajel vagy a táp tüskés amiket a számláló megszámlál, amikor hozzáérsz akkor elnyomod ezeket a tüskéket és akkor csak az alap négyszögimpulzusokat számlálja. Tényleg szkóppal lehetne a legkönyebben megtalálni, de ha nincs akkor jó lenne egy sima 4017-ből összerakott jelvizsgáló is (gyak. egy futófény amiből kihagyod az órajel rész helyette egy mérőcsúcsot kötsz oda), ezzel meg tudod nézni, hogy hol milyen sűrűségű az órajel, primitív, de működik, én régen sokat használtam még iskolásként amikor nem volt szkópom és hasonló dolgokkal küzdöttem. De volt ilyesmi célra nekem 7490-ből számláló is építve.

Kedves jpocok!
Légyszives itt a fórumon játszd a sértődötted, ne magánba. A második nyák képed akkor még nem volt fenn mikor a levelet megírtam. Azt nem is értem minek töltötted fel az előzőt, ha nem is arról van szó. Azt is elhiheted én se ma kezdtem a szakmát. Hibát kerestél, én tettem észrevételt, bántás nélkül, bocsánat hogy hozzászóltam, igérem jobban fogok figyelni, és megpróbálok nem reagálni a további kérdéseidre.

Köszönöm a segítőkész válaszokat!

#vrbr
Korábbi hozzászólásokban jeleztem, hogy próbáltam a kondenzátort (is).

#KoblogPerGyok és #elektroncso
Sohasem használok telefontöltőt, vagy egyéb kapcsolóüzemű tápot. Minden esetben valamilyen 7805-ös táp volt az alap, amit egy hagyományos, transzformátoros dugasztápról működtettem.
De következő lépésként kipróbálom a 7805-öt akkumulátorról táplálva.

A vezetékek keresztezését is kizárnám, mint problémát, mert a dugasztápon, illetve az egyrétegű házi panelen nem volt ilyen. De a hiba azokon is ugyanúgy jelentkezett!

Komolyan mondom, hogy már az órakvarcokat gyanúsítom. Lehet, hogy kifogtam egy selejtes szériát? Volt vagy 20 darab belőle és mindegyik áramkörbe ezekből építettem be egyet.

Kipróbálom az elektroncso által ajánlott 4017-es futófényt is, mint műszert. Nagyon ötletes, nekem sohasem jutott volna eszembe.

Gerjedés keresésére amúgy egész jól használható egy sima AC csatolású audió erősítő, meg tudod vele nézni, hogy van-e (értelemszerűen a füllel hallható tartományban) gerjedés akár táp kiemneten akár digitális vezetékeken. Az AC csatolás azért kell, hogy a DC szint ne jusson a hangszóróba, mert kiakad a membrán, de pl. a négyszögjelet kattogásként szépen lehet hallani. Volt ilyenem is, volt benne egy kis "VU mérő" is amivel láttam a jelszinteket.
Most már persze ezek szekrényben pihennek, sok el van rakva emlékbe. Ma már van DSO-m, logikai analizátorom meg sok már műszerem. Ráadásul munkahelyen hozzáférek (naponta dolgozom vele) több milliós műszerparkhoz is. El is kényelmesedtem az az igazság sajnos. Akkor iskolásként volt egy gyári DMM-em, minden mást magamnak építgettem. A régi elektronikai újságokban (RT, AR, Ezermester...) sok jó ötlet van ilyen egyszerű vizsgálókra én meg nagyon sokat lapozgattam ezeket.

Szia! Danyknak azért lehetett jó a számláló, mert nem a szabályos szerelés kritériumai szerint dolgozott. Nála ez alap. Készítsd el ezt a csodás szkópot, sokat fog segíteni: Bővebben: Link
Próbanyákos óra.
Egyébként ha jól látom, akkor nem is HC-t használt, hanem LS-t.

Eszembe jutott még valami. Annak idején olyan helyen dolgoztam, ahol jelentős tevékenység volt a számítástechnika. A paneleket maguk gyártották, és a hibásakat kidobásra egy ládába gyűjtötték. És ha jókor járt arra az ember, akkor lett neki ilyen. Nekem akkoriban az OC1160, 1180-as dióda volt a buli rajta. Ám feltűnt. hogy a paneleken az IC-k táplábaira tantálkondik voltak forrasztva. Már nem emlékszem, hogy 100nF vagy 1µF-dosak voltak. Meglehetne nálad is próbálni az egyik kész panelen.
Panelhiba nemcsak zárlat, vagy szakadás lehet, hanem alkatrészek, vagy esetedben a vezetősávok egymásra hatása, vagy kevéssége a táppontokra tokonként, és ez bizony kijöhet így!

"nem is HC-t használt, hanem LS-t. " No igen!

Vagy lemaradt a furatgalván, és hasonlók...

Annó tanúlt kollégám sokáig szenvedett egy áramkörrel, ami hol működött, hol nem.
Aztán sikerült behatárolni, hogy a jelenség attól függött, hogy éppen hol áll.
Végül két oka volt a dolognak:
- Egy be nem kötött CMOS IC láb, és
- Műszálas munkaruha