Én csak azért mondtam mert a modikkal már rengeteg konfliktus volt ez ügyben, és ugy látszik nem mernek teret adni ilyen vitáknak (strucc a sivatagban). Emiatt szállok ki. Ez a forum alkalmatlan ennek a kérdésnek a megtárgyalására és ha nem akarsz fekete listára kerülni, akkor inkább ne itt tárgyald.

Veszed, nap mint nap. Az üzemanyagér kétharmada az, bár a köznyelv (az újságírók után) útalapnak hívja. Pedig fogyasztási adó, ami pont ugyanazt a célt szolgálja.

Hát pl. a töltésvezérlésben, a motorvezérlésben. 100 éve a soros DC motorokkal hajtott járműveket nem lehet egy napon említeni egy maival.

Ez nyilván igaz, de pl. a grafént nem feltétlenül ismerték, ami a nagy töltő és kisütőáramok miatti elektróda melegedés miatti deformációt talán segítenek kordában tartani. A tranzisztort is ismerjük 70 éve, mégis kicsit más paraméterűek a jelenlegiek, mint az első példányok, ami miatt a használhatóságuk is sokkal szélesebb

A szénerőmű ami az áramot termeli , az akkuk előállítása során keletkező szennyezések ? Tovább mennék egy autógyár vagy erőmű legtöbbször nagyobb településeken vagy közvetlenül mellettük található (ne kelljen a munkásoknak ingázni ) tehát a város szennyezése nem csökken csak az összetétele változik . Jó ez nektek városiaknak ?

Nem. Az üzemanyagon jövedéki adó van (meg ajövedéki adón is ÁFA), aminek semmi köze nincs sem az energiatartalomhoz, sem az elégetés után keletkező CO2 tartalomhoz. A benzinnek és a gázolajnak a fajsúlya nem egyforma, mégis literre mérik, mert úgy egyszerűbb. A benzin és a gázol 1 kg-jának elégetéséből kb. ugyanannyi CO2 keletkezik, de a gázolajnak 1,12 szeres a fajsúlya, tehát azonos térfogatra számolva ennyivel nagyobb mennyiségű CO2 keletkezik, de a jövedéki adója nem magasabb ennyivel, sőt alacsonyabb 10 Ft/literrel. Az útalapról ne is beszéljünk, nem abból épülnek az utak, azt lenyeli a költségvetés, majd szinte ajándékként tálalva épül néhol út.

Ki beszélt alacsony árról az autók üzemanyagával kapcsolatban? De még így is olcsóbb, mint az e-autó akkujából nyert energia. Az erőmű miből fogja kielégíteni a megnövekedett áramigényt?
Van ennek az e-autóknak más perspektívája is. Egy mai belsőégésű motort leginkább kézzel állítják össze, az alkatrészeinek előállítása bár jobban, de összességében nehezen automatizálható. Nézz meg egy villanymotor gyártó robot sort. Négy öt ember felügyelete alatt igen gyorsan készülnek a motorok. Vesd össze, hány embert foglalkoztat az autóipar, és hányra lesz szükség, ha már valóban mindent robotizálnak. És erre még rátehet egy lapáttal az 5G is, mert elképzelhető olyan robotizált gyártósor, ami közvetlen emberi közreműködés nélkül működik.
Szóval igen bonyolult a kérdés, egyáltalán nem biztos, hogy az emberek többségének olyan jó dolga lesz.

Nagy vigasz. Engem speciel, nem vigasztal. hogy másnak még rosszabb.

Meg az sem elvetendö kérdés, hogy a mai e-autok árának a 30-40 % -az üres és tönkremenö energiatartáy, amit akkunak hivnak. Az elsö e-autok most érik el azt a kort amikor majd dönteni kell. Veszel egy 6-7 éves autoba egy uj energiatartályt az eredeti uj ár 30 %-ért, amikor egy normális kocsinak az ára 6-7 év alatt kb az uj ár felére/harmadára csökken, azaz ugyannyi pénzért kapsz az e-autoba egy uj akkut ( ha még lesz kompatibilis kivitel), vagy kidobod az e-auto maradékát (akku nélkül, amugy sem ér egy fityinget sem).

Elnézést, akkor félreértettem

pl. a finomítók csökkenő termeléséből megmaradt kihasználatlan kapacitásokból.És a szaporodó naperőművekből (tudom, hogy nem akkor termel amikor szükség van rá, de olyan áram tarifa kialakításával, ami figyelembe veszi a kereslet-kínálatot is, vezérelhető a fogyasztás. Franciaországban 20 éve van ilyen, a fogyasztásmérő jelzi, mikor van drága áram, akkor nem érdemes fogyasztani. Igaz ehhez is fejlesztés kell, vagy lehet tározós erőművet építeni, de nálunk már - politikai - okok miatt nem fog megépülni a Prédikálószéki erőmű)

Azt gondolom, hogy a robotok elterjedése a villanyautó nélkül is rohamléptekben meg fog indulni. Ennek társadalmi hatásairól én nem rendelkezem ismeretekkel, fogalmam sincs mi lesz ekkor, amikor az emberek egy része alapjövedelmet fog kapni és él mint Marci Hevesen, a másik része meg robotol.

Nézz utánna mielött ilyesmiket beirsz a hatásfok körül.
A foszilis erömüvek 40% felül hasznositják a tüzelöanyag energiáját, aminek kb 70% jut az E-autoba. A dieselauto kb 5-7 %-l nagyobb hatásfokkal tudja ugyanezt..
A napelem meg a szél is csak kb 30% hatásfokkal dolgozik és ezen nincs mit javitani, mert sem a Nap sem a szél nem dolgozik nekünk többet. És még hol vannak az elektromos eloszto rendszerek veszteségei.
S az ismert energiatermelö rendszerekböl csak a foszilis meg az atom áll 24/7 rendelkezésre minden más csak optimális esetben vagy méreg drágán ( visszapumpálo erömüvek vagy oriási akkutelepek.) sem a napelem sem a szél nem áll akkor rendelkezésre, amikor kell, igy gyakran az energiájukkal nem tudnak mit kezdeni. Europa legnagyobb napenergiaerömüvében vizet melegitenek, hogy ha kell, akkor a nyert gözzel a turbinákat hajtsák. Innen a csapnivalo hatásfok.

Az a kérdés hogy mit csináljanak az erőművek a nem tárolható villamos energiával, már megoldott tudtommal. Ugyanis ha van elég elektromos autó (most a jövőről beszélek), aminek zöme úgyis a hálózaton van éppen, akkor azt lehet átmeneti tárolónak is használni. Ez csak szoftver kérdése. A kapacitásának egy részét engedi visszatölteni a hálózatba amikor igény van rá (például amikor a lakásokban csúcsra jár a klíma), amit a hálózat meg visszafizet. Egyébként pont az említett klímák miatt is muszáj lesz fejleszteni a hálózatot, ez nem csak az elektromos autók sara lesz. Én is azt gondolom, hogy noha jelenleg döcögős a dolog, de az eltelt 100 év ellenére ki fogja futni magát. Az ENIAC-tól is hosszú volt az út, és már a zsebünkben van minden jó. Nem hiszem hogy pont az energiatermelés/tárolás lenne más. Max a tempó. Az hogy ebben a pillanatban sok szerencsétlen "megoldás" létezik a problémákra (lásd pl Indiai szeméttelepek), nem jelenti hogy az egész projektet el kell kaszálni. Én bizakodó vagyok, még ha nem is bigott

Igazad van, sőt Magyarországon a szenes erőmű (Mátra) talán még a 30%-ot sem éri el. A hálózatveszteség azért nincsen 30%, erőműtől a kisfesz csatlakozóig inkább 15-20%. Viszont nálunk 2019-ben az összes villamos energia termelés 35,7%-át Paks adta, 8,5 %-ot állítottak elő szénből, a megújuló 7,7%, igaz, volt 27,5% import, aminek nem ismerem az összetételét. Tehát csúsztatásnak érzem kiragadni csak azt 8,5%-ot, mint rossz hatásfokú valamit. Különben egy szóval sem mondtam, hogy a dizel autónak nincs létjogosultsága. Nem foglaltam állást, veled ellentétben.

A napelemnél meg a szélnél a hatásfoknak csak a méretekhez van köze. Egy rosszabb hatásfokú napelemmel nagyobb méretű erőművet kell építeni azonos teljesítményhez, viszont nincs "üzemanyag" költség. (egyelőre még nem kell a napsütésért adót fizetniük az erőműveknek). Sajnos az időjárásfüggő erőművek hektikus termelését valahogyan ki kell egyenlíteni, vagy fosszilis erőművel (gázerőmű), vagy tározós erőművel, vagy pl. a fölösleges naperőmű termeléssel hidrogén előállításával (vízből). Vagy ha nem egyenlítjük ki, akkor a frekvencia fog mászkálni, mint a rendszerváltás előtt a keleti blokk országaiban, igaz akkor nem mászkált, hanem folyamatosan 50 Hz alatt volt, a hiányzó erőművi kapacitások miatt.

Ez felveti azt a kérdést, hogy mennyit fizet (kapacitásdíjat: hogy egyáltalán hajlandó engedni a kisütés, illetve energiadíjat: amit a delikvens már pénzért betöltött az akkujába) rendszerirányító annak, aki hajlandó erre, hiszen az akkumulátor élettartamát jelenleg töltési ciklusokban adják meg.
Valószínűleg el fog jönni az az idő, amikor a napelemes erőművet létesítő háztartásoknak is elő fogják írni a puffer akkumulátor beépítését, persze csak az újaknak.
Én azt gondolom, hogy villanyautó nélkül is elég problémás lesz Európában a megújuló energia robbanásszerű terjedése, de majd meglátjuk.

Megint mellé beszélsz.
Én az foszilis üzemanyag energia felhasználásárol és nem a tartalmárol beszélek. A lignitben természetesen kevesebb van mint a köolajban. Az erömü ennek az energia felhasználásárol szol, és ebben a mátrai éppen olyan mint a többi. A hatásfokot minden energiaforrásnak a 24 orai müködésére kell számolni, azaz teljesen független attol, hogy kicsi a napelem vagy nagy, vagy kicsi a szélkerék vagy nagy.
Azt sem olvastad figyelmesen, hogy ennek a megtermelt energiának a 70% jut az autoba hajtásra ( csak az akku meg a töltése kb 20 % veszteség).
Az un alternativ energiaforrásokban a legnagyobb átverés az pontosan az, hogy az energiára nekünk a nap 24 orájában van szükségünk és meglehetösen dinamikusan ( azaz szinte percenként változhat), és ezt csak olyan forrásbol lehet biztonságosan kinyerni ami a nap 24 orájában a rendelkezésünkre áll. Ezt sajnos egyik sem teljesiti, igy teljesen felesleges tovább tárgyalni.
Nem tudom volt-e alkalmad ilyen központot látni, ahol az összes energiaforrást gyakran még a szomszédos országokét is kezelik, (pl AGP Bécs mellett) onnan inditják az erömüveket, és állitják le a termelést, söt gyakran néhány nagyfogyaszto is a rendszer része ( kohok stb) és automatikusan osztják el az energiát és tárolják a ha van hol ( vizierömü). Egy ilyen rendszerbe az alternativ erömü nagyon nem illik bele és csak fokcsigorgatással lehet ugy, ahogy beilleszteni - rendszerint ugy, hogy be kell állitani egy uj foszilis erömüvet, ahol a felesleges energiával gözt csinálnak és ha nem elég akkor gázzal segitenek be. Ez persze még jobban rontja a alternativ energiaforrások amugy is rossz hatásfokát.

Egy újabb, hatékonyabb technológia elterjedését mi gátolja leginkább? Szerintem a szabadalmi rendszer. Eléggé utópisztikus a véleményem, de amíg fejlesztések az asztalfiókban pihennek, mert az előző projekt nem hozza be a belefektetett tőkét, s az elvárható hasznot, nem lehet számítani komolyabb előrelépésre.
Néhány példa, ami (szerintem) elgondoltató:
A Sony DCR-TRV-7000 (vagy valami hasonló típusszámú) videokamera a szoftver minimális (egy bit átállításával egy másik vámkategóriába került, így olcsóbban ( =másik vámkategória) lehetett forgalmazni.
Budapest egyik főpolgármestere azt hitte, hogy ha az autók piros lámpánál állnak, akkor jobb lesz a levegő. A másik meg azt hiszi, hogy egy kétmilliós (fő)várost rá tud szoktatni a biciklizésre.
Tömeggyilkosnak kiáltottá ki a NiCd akkumulátorokat - holott motorok áramellátására jelenleg a legjobbak. Tudom, van olyan lítium akku, ami használható ilyen célra, de azok ellen is lehet számtalan ellenérvet felhozni. Miért s nem szabad repülőgépen szállítani?

Ez is, meg természetesen a köolaj lobby valamint a Föld szinte minden állama, hiszen a köolajtetmékek eladásábol van minden országnak az egyik alapvetö bevételi forrása ( már irtam, hogy minden eladott 1 liter üzemanyagbol önkéntesen 150-180Ft-t a pénzügyminiszternek adományozunk az ország müködésére). Egyik uj technologia sem biztosit még megközelitöen sem ennyi bevételt.
A társadalmi következmények sem elhanyagolhatok. Nem tudom most pontosan a számokat, de saccolva a Földön biztos, hogy 100 millionál több embernek az egyetlen jövedelme az olajbol származik. Elöbb ott kellene valamilyen alternativ jövedelmi forrást teremteni, különben nem igen fogják jo szemmel nézni a fejleményeket.

Azzel tényleg vannak gondok, dehát ez van.
Annó bejártam a szabadalmakat olvasni a "tárba", ingyenes volt, kikérted, lehetett lapozni. Ott találtam olyan bejegyzetteket, mint például "Merevedés fokozása masszással".
Aztán a következő életemben sokat szivatak bennünket a "Földfüggetlen táplálással". Sokszor megállt, mert gyakorlatilag bármilyen elemmel/akkumulátorral működő készülék bitorolta (ügyesen volt megfogalmazva). Sok pénz ki is lett fizetve emlékeim szerint.
Még egyszer futottam neki a témának, akkor szemléltetésként előástam a fizetős parkolás szabadalmi leirását: Sorompó bemész, sorompó kimész és fizetsz. Ez nagyon elterjedt rendszer, jó szabadalom.
Egyébként jelentős részben nyilvános adatbázis, ha nincs jobb dolgotok, lehet olvasgatni online is.

Na, most már értem mire gondolsz, de ezt a fogalmat az energia iparban nem hatásfoknak, hanem csúcskihasználási óraszámnak nevezik, vagy ha úgy jobban tetszik, akkor rendelkezésre állásnak. Ezt úgy határozzák meg, hogy az erőmű éves termelését (MWh) elosztják a beépített teljesítménnyel (MW), a végeredmény egy idő dimenziójú mennyiség. Az atomerőműnél ez a szám jellemzően 8.000 óra feletti, hiszen egész évben szinte "zsinórban" megy. A naperőműveknél 1.000-1.300 óra, ami eléggé alacsony, hiszen az évben 8.760 óra van.

Azt gondolom kicsit elmentünk az energia termelés irányába, de nem baj, mert óriási változások lesznek itt is, ha egyetértesz vele, ha nem. Magyarországon a következő 2-3 évben belül újabb kb. 1.200 MW teljesítményű naperőmű fog épülni a jelenlegi 1.200 MW mellé. Ezek a nagy számok, csak azokra az 500 kW feletti erőművekre vonatkozik, amiknek már van engedélyük a megépülésre. Ezekben a számokban nincsen benne a lakosság által - háztetőre telepített - telepített kis néhány kW teljesítményű erőművek összessége, pedig ezek beépített teljesítménye sem elhanyagolható, kb. 450 MW. Ezek tények, nem gondolom, hogy el fogják őket bontatni, mert a jelenlegi rendszer nem alkalmas a kiszabályozásukra, sokkal inkább abba az irányba megy a világ, hogy műszaki megoldást keressen és találjon a felmerülő és eszkalálódó problémára.

Szerintem inkább az, hogy drága a fejlesztés, emiatt a végtermék is az lesz, amíg a termelés meg nem indul, illetve az emberek egy részének szkepticizmusa.
Ellenpélda erre Musk, aki egyrészt a szabadalmaikat közkinccsé tette, másrészt egyéb vállalkozásaiban megtermelt pénzt ölte a villanyautó fejlesztésbe. Eleinte mindenki kinevette, leginkább a nagy autógyárak vezetői, a pénzügyi világ gurui is azt mondták, hogy ezt nem lehet megcsinálni, csődbe fog menni, most meg éppen a nagy autóiparral rendelkező Németországban épít gyárat Berlin mellett.

A politikus veszélyes, mert ha szakemberként is került egy posztra, egy idő után elveszti szakember jellegét és ekkor mindentudónak is képzeli magát. A kerékpározás nyilván nem alternatíva mindenkinek, de nézz meg néhány képet pl. Koppenhágáról, ott az autós társadalom nem tekinti ellenségnek a kerékpárost, mert az emberek elérték azt a fejlettséget (fejben, nem anyagilag), amiről mi nem még nagyon sokáig nem is álmodhatunk.

A NiCd akkumulátornak számos gyenge jellemzője van, pl. lassú töltés, memória effektus, a hideget sem szereti nagyon, bár ez a lítiumra is igaz. A Toyota, hibrid autóiba nagyon sokáig a NiCd akkukat használta, de tudomásom szerint mára ők is áttértek lítiumra.

Ezek az oriás változások az energiatermelésben csak ott valosithatok meg, ahol van tisztességes rendelkezésre állási alap. Azaz vannak erömüvek, amik a nap minden pillanatában áramot tudnak termelni. Ezért kell Paks, Mochovce vagy Dukovany, a mátrai stb.
A bamba németek uj gázerömüveket épitenek, mert ugye atom nem kell, a barnaszén szennyez más meg nincs.
Most épitenek Norvégiában egy visszapumpálo erömüvet, ahova a szélkerekekkkel termelt energiát tervezik eltárolni. Hogy ez mennyire hatásos, azt talán soha nem fogjuk megtudni, mert odahaza papirjuk van, hogy az északi tengertöl az szélerömüvek áramát nem lehet hatásosan elvinni Bajorországba (kb 1000 km), bezzeg a Norvégiába igen, meg onnan vissza is ( összesen több mint 3500 km!).
Europában csak néhány ország tud kizárolag a vizienergiára támaszkodni, minden más országban ez nem müködhet.
A napenergia sem hab a tortán, ahogy már irtam ( tavalyelött jártam ott) a spanyol naperömü -
PS20 Andaluziában a mai napig (2009 ota üzemel) csak veszteséget produkál, pedig a linken látott adatokhoz képest, már kb 3x akkor mint amire eredetileg tervezték - menekülés a csödböl?

Gázerőműnek nagyon nagy előnye, hogy iszonyat gyorsan lehet le és felterhelni, azt azért ne felejtsük el...
Ha mondjuk nem süt a nap, és nem fúj a szél.
Budapesten is vannak ilyenek, jó kis mellékes a távfűtés mellett (pl. Kelenföld, a város közepén).

Nyilvánvalo és erre van igény. De a mai foszilis és atomerömüvek többsége már ilyen ( ilyen üzemmodban müködik legalább egy részlege), azokat is aránylag gyorsan fel llehet "füteni". És a többségüknek egyébb funkcioja is van - pl szemétégetés, fütés, gözprodukcio.

Nem értem ezt a hozzáállást.
Én egy olyan kijelentést cáfoltam, ami azt állította, hogy szegények vagyunk. Azt írtam, hogy egyáltalán nem vagyunk azok, mégcsak másokhoz képest sem, csak kevésbé gazdagok. Hogy ne ez legyen már a hivatkozás, hogy csak azért nem mennek a dolgok, mert "szegények vagyunk".
Ezt kár úgy értelmezned, hogy azért jó nekünk, mert másoknak rossz. Az (az etióp) csak egy példa volt, hogy ők valóban szegények.

Tekintettel arra, hogy a diskurzus egyáltalán nem tartozik az érdekességet topikba, így kérjük, hogy a témát vagy a Vitatkozós topikban folytassátok, vagy hagyjátok abba.

Köszönjük.

Akkor ez érdekes, és nem vitatkozós.

Ekkora hodály és csak 200 munkahely... Rengeteg automatizmus lehet benne, ha ilyen kis személyzet elegendő hozzá.

Az talán durvább volt, amikor a "nagy csövet" vitték.

Nagy jubilleumi ünneplésre számitok a jövő csütörtökön, Sany mester majd küld kis szerencsével képeket.

Megzakkant az idő
Egy Aliexpresses rendelésem legutolsó állapotváltozásának dátuma és ideje 2020.05.28 23:45
Nem tudtam róla, hogy arrébb tolták volna a dátumvonalat...
Az Időkép radarvideója szerint pedig (amelyik elvileg mindig az aktuális időpont körül mozog) most kb. 23 óra van. Csak azt nem tudom, hogy tegnap, vagy ma (esetleg holnap?)

Ha valaki felnevel egy szerencsétlen nem agyon permezettet paradicsomot az erkélyen, az tényleg erkélyparaszt?