Elektromos targoncánál és békánál is így van: kihúzod a merülő akkut egy állványra, eltolod a töltőhöz, egy telit pedig odatolsz és beleteszed. Mondjuk baromi nehéz, szólva inkább két ember szokta csinálni, de nem több, mint egy tankolás a kúton.
A különbség csak az, hogy itt minden akkunak ugyanaz a tulaja, mint a targoncáké, és ugyanaz a típus, tehát nem kell függőlegesen mozgatni, csak odatolni.

Ha nekem évente max. 15x kell megtennem egy hétvégén 500+ km-t és az összes többi utam városi szaladgálós pár km, akkor ezért nem érdemes megvenni egy utazóautót sokmillióért, mert fajlagosan csak az amortizációján annyit bukok. hogy akár taxival is mehetnék. A bérlés se az ördögtől való, nem veszek százezrekért egy Hiltit csak azért, mert párévente betonba kell pár lyukat fúrnom.

Az igaz, én is több évig bérelt kocsival jártam, kevesebb cirkusszal járt, mint a magánauto küldöldön, de itt Europaban ez nem igen müködik, és ráadásul az ipart is csödbe vinné, mert azokat az autokat is valakinek pénzelnie kell. Az csak olyan helyen müködhet, ahol az autok 70-80%-a magántulajdonban (kifizetve) van a maradékot meg jo pénzért lehet bérbe adni.

Itt az új elektromos autó támogató rendszer:Bővebben: Link
Én úgy látom, hogy csak humán beállítottságú ember vett részt a megalkotásában, analitikusan gondolkozni képes lény nem.

Nagyon erős érveket sikerült a döntés ellen felsorakoztatnod.

Nem akartam ide betenni a teljes szöveget, gondoltam, hogy akit érdekel az el fogja olvasni.
Ha már megszólítottál, akkor leírom, arra gondoltam, hogy a normál elektromos autó támogatás (nem a taxi) esetén pl. a 11 mFt értékű autó 8,5 lesz, a 11,5 mFt értékű meg 11 mFt lesz, tehát nem folyamatos a támogatás, hanem ugrásszerű. Erre próbáltam utalni.

Valóban okozhat problémát néhány szerencsételen helyzetben, de a gyakorlatban szerintem ebből nincs gond.

Azt akarják élérni, hogy a nagyobb tömegek a kisebb kocsikat vegyék. (Pl a Zoe)

Igen, az látszik, hogy a kisebb árú autók a célcsoport. Csakhogy, ezek a támogatások a látszat ellenére nem csak a vásárlóknak jók, hanem az autógyáraknak is. Azt gondolom, hogy az olcsóbb járművek árát hozzá fogják igazítani a pályázat számaihoz, hivatkozni sok mindenre lehet, pl. az EUR/HUF árfolyamra.
A 11 mFt alatti autók vagy kicsi csak városban használható gépek (pl. VW eup, Skoda citygo), amiket a gyár azért állít elő, hogy a teljes flottájának CO2 kibocsátását javítsa, hogy megússza az EU büntetését. Emiatt ezeket az autókat csak limitált mennyiségben gyártják, mert nem éri meg nekik.
A másik körbe a közepes akkuval rendelkező, de extrák nélküli verdák fognak tartozni, a többé, kevésbé használható autók, ki fognak lógni a 11 mFt-ból, így a támogatás "csak" 0,5 mFt lesz.
Én, ha autóeladással foglalkozó cégem lenne, kommunikálnám a gyártó felé, hogy elektronikus extrák nélkül jöjjenek kis hazánkba az e-autók, arra sokan fel tudják venni a "segélyt", majd utána jó pénzért be lehetne kapcsoltatni a letiltott funkciókat, megkerülve a nem teljesen átgondolt szabályozást.
A fentiek miatt azt gondolom, hogy egyes autógyárak illetve forgalmazók odahatottak ahova kellett...

Nemcsak a gyárak látják az e-autok zsákutcáját, de már sok politikus is. Hiába osztja Greta és csordája az észt, az e-auto a környezetre legalább annyira káros, mint a régi foszilis konstrukciok, és az e-auto is ugyannyi port ver fel az utrol (NOx stb)mint bármelyik másik. Ráadásul közgazdasági szempontbol meg kimondottan rossz megoldás. A fiszkusz minden el nem adott foszilis üzemanyagon 150-180 Ft-t veszt, ami hiányzik az egészségügyböl, a nyugdijkasszábol, az iskolábol stb.. Ezért már szinte mindenütt leálltak a tulzott támogatással.
Azt persze nem meri senki kimondani, hogy nem kell, de senkinek nem érdeke az ilyen fejlödés. Mindenki kivár és reménykedik, hogy találnak valami jobb megoldást, ami valoban megoldja a feladatot és nem csak a szomszéd portája elé söpri.
Mindenhol nagyon ügyelnek, hogy ne terjedjen a kelleténél jobban, mert akkor nagy baj lesz, a rengeteg hulladék miatt...

Nem akarok ebbe a vitába belemenni, ez oda vezet, mint a van Isten, vagy nincs, vagyis végeláthatatlan hozzászólás cunamihoz.

Van egy baromi nagy előnye: nem helyben szennyez, és ez egy nagyvárosban önmagában hatalmas előny. A porban persze igazad van, de azt bármi felveri, ami kereken gurul arra.

Hát igen, csakhogy a CO2 termelés nemcsak az LMP irodája elötti utcára vonatkozik, hanem az egész földgömbre, azaz az e-auto semmi más, mint amikor Annus néni a Marcsi néni kapuja elé söpri szemetet.

Sajnos még a magas vételára is nagy baj, gyakorlatilag nagy tömegek számára már csak emiatt lehetetlen.

Ráadáaul a jelenlegi vételárakban mega villanyban még az általános adok sincsenek benne. ( az üzemanyag ár adojában jelentös rész az utfenntartásra megy). Ezek meg eddig ingyen használják az utakat - ráadásul sokkal nehezebb jármüvekkel, azaz jobban igénybe veszik az utak felületét.. Majd biztos lesz ügyvéd (autoklub) aki majd bepereli az államot, mert milyen jogon adnak egy csoportnak ilyen kiváltságokat?.

Több feltétel nem adott tömeges elterjedésükhöz. Nincs annyi villanyáram, hálózat sem bírná, és állami bevétel az üzemanyagon sem lenne.

Persze, ezért írom, hogy a városban előny, hogy nem ide pöfög. Persze attól még keletkezik CO2, nyilván, de nem mindegy, hogy az 1,7m ember ablaka alatt, vagy egy 5000 fős falutól 4 km-re.

sajnos valaki feltalálta a szelet ... és szerintem mindegy hogy hol , a föld légkörét szennyezi ....

Nekem is az az érzésem, hogy alapbol nem az ember számára káros a CO2 ( gyakorlatilag nem is érezni, hiszen szagtalan és nem is mérgezö), de a légkörre annál inkább zavaro - állitolag. Abbol meg csak egy van az egész világon Tokiotol - San Franciscoig.

Miket talál az ember...
Moat hirtelen működik, csak eltekerni nem bírom a Kossuthról (nem, mintha akarnék tőle mást, de valamit mégiscsak kéne vele tejni)

Próbálnék egy értelmes beszélgetést (és nem vitát) kezdeményezni villanyautó ügyben. Azt szeretném, ha nem férfiasság méregetés irányába menne el a diskurzus. Azt is szeretném, ha a hitvitát is elkerülnénk. Valószínűleg még nincs olyan ember aki teljes bizonyossággal meg tudná mondani mi is lesz 10,20,50 év múlva, de beszélgetni lehet róla.
Néhány gondolatot - egyelőre csak a személyautókról - leírnék, aztán beszéljük meg, lehet-e jövője a fosszilis, és/vagy az elektromos alapú közúti közlekedésnek.

Az elektromos autók fejlesztése még igencsak az elején tart, én ahhoz hasonlítanám a helyzetet, mint ami a '90-es évek elején megjelent "mobil" telefonokat jellemezte. Akkor csak nagy cégek vezetői engedhették meg maguknak, autóba szerelhető, de kivehető telefonokat. Nagyon drágák voltak (átlagember fél éves jövedelme), nagy volt a méretük, nehezek voltak, a használhatóság erősen korlátozott volt a kevés "átjátszó" miatt. Gondolt akkor valaki arra, hogy 20-25 év múlva hova fog eljutni ez a technológia?
A villanyautó dettó, drága, nehéz, sokáig töltődik és csak kevesen engedhetik meg maguknak.
Először a látható hátrányok közül írnék néhányat:
- drágák, mivel ez egy új technológia, a fejlesztési költségeket valakinek meg kell fizetni, persze nem elhanyagolható az sem, hogy az újdonsága miatt nagyobb rá a kereslet, mint amit a gyártók ki tudnak elégíteni, nyilván ezt beárazzák.
- macera van a töltéssel. Itt azért külön választanám az otthoni és az út közbeni töltést. Az otthoni töltés jelenleg családi házzal rendelkezőknél oldható meg olcsón, könnyen, a bérházban lakók esetén ez a lehetőség hiányzik. Hosszú távra utazóknak nemcsak a töltés lassúságával kell számolni, hanem az energia magas árával is pl. Ionity Németországban 0,89 Euro/kWh)
. a közterületi töltőhálózat satnya, nyilván fejlesztendő, ha lesznek akik igénylik ezeket
- az idő előrehaladtával az akkumulátor kapacitásának csökkenésével kell számolni, ami ellen a gyártók viszonylag hosszú garanciát vállalnak
- a használt autók árának viszonylag gyors csökkenése várható, mivel a fejlesztés várhatóan gyors lesz az akkumulátor technikában
- az elhasználódott akkumulátorok újra hasznosítása jelenlen nem megoldott

De ha ennyi hátránya van, akkor akik megveszik, akkor azok bizonyára mind idióták, gondolják egyesek. Lássunk néhány előnyt, amik árnyalhatják a képet:
- sokkal kevesebb mozgó alkatrészből áll, mint a hagyományos autók,
- halk
- a mozgási energia egy részét – fékezés esetén – vissza tudja tölteni az akkumulátorba, ami miatt városban elég hatékony
- városi használat esetén nem bocsát ki a lakóterületen - az élőlényekre - veszélyes anyagokat. és itt nem a CO2-re gondolok, hanem az elégetlen szénhidrogénekre, NOx-et (rákkeltő), a sokkal kisebb fékbetét kopás miatt mikro szemcséket. Gondoljunk csak a belső égésű motorokra, amik hideg indítás után nem tűnnek alacsony emissziójúaknak. Igen az erőművek bocsáthatnak ki káros anyagot, de azok alacsony száma miatt könnyebb leválasztó, közömbösítő készülékek működtetése (ha fosszilis az erőmű)
- ha tudod otthon tölteni a garázsban, akkor beállítható, hogy másnap reggel pl. 20 C legyen az autóban. Ez persze megoldható egy dízelautónál is, de a legtöbb autó nem tud ilyet.
- a villanyautó őszinte. Na, mire is gondolok itt? Ha 90-nel mész vele, akkor pl. 13 kWh/100 km a fogyasztása, ha 130-cal, akkor kb. 22-25 kWh/100 km, tehát követi a fizikát, vagyis a sebesség négyzetével arányos a fogyasztás növekedés. A fosszilis autók nem őszinték, ha 90-nel halad, akkor 3-5 l/100 km a fogyasztása, ha 130-cal akkor 5-6. Azért, mert olyan rossz a hatásfoka, hogy az üzemanyag jelentős részének energiatartalma nem a tárgy mozgatására megy el, hanem hővé alakul, emiatt nincs meg az a nevelő hatás mint a másiknál.

A jelenlegi villanyautók egész egyszerűen nem valók azoknak, akik 1.000 km-eket vezetnek hetente (pl Becsületes nepper), még a Tesla M3 sem képes felvenni egy dízel utazó limuzinnal a versenyt (most).
Vita szokott lenni a „tankolt” villamos energia előállításakor keletkező szennyezőanyagokról, ami az országonként jelentősen eltérő primer energia források felhasználásától függ, pl. Norvégia és Lengyelország a két véglet, de az látható, hogy a CO2 mizéria miatt mindenütt csökken a szénerőművek termelése és a megújulóké pedig nő. Lesz is ebből szabályozási probláma, hiszen a villamos energia minden más termáktő jelentősen különbözik, mindig annyit kell belőle termelni, mint amekkora az igény. Tárolni nagy mennyiségben, olcsón csak néhány hegyi ország (pl. Svájc, Ausztria) tudja, ahol a tározós erőművek ki tudják egyenlíteni az időjárás-függő termelés hektikusságát.
A másik felvetés az, na de honnan lesz erre elegendő energia? Nyilván azonnal sehonnan, de ahogy egyre több ilyen jármű lesz, építeni kell majd erőműveket, illetve ha a fosszilis energia iránt csökken a kereslet, akkor a finomítók leállítása miatt „megmaradó” energia felhasználható a villanyautók töltésére. És a hálózat? Igen a hálózatot is szükséges fejleszteni, nem csak emiatt, hanem amiatt is, mert egyre több családi házra kerül napelem.

Tehát összegezve: én nem látom mit hoz a jövő, de talán a villanyautó elterjedhetnek, nem egyik napról a másikra, gondolom olyan 10-20 év távlatban. Amennyiben az akkumulátor technika megoldja az alacsony súly, gyors töltés, nagy kapacitás, alacsony ár problémát, akkor nem kérdés. Azt gondolom, a következő néhány évben gyors lesz a változás.
Vajon a jelenlegi rendszer fenntartható-e hosszú távon (pl. 50-100 év)? Annak idején az iskolában mondott valaki egy történetet, ami szerint a franciák 200 éve kiszámolták, ha a lovak által vontatott járművek számának növekedési aránya, még valamennyi ideig (már nem emlékszem a konkrét számra) tovább folytatódik, akkor Párizst 10 m vastagon fogja lószar borítani. Mint mond erre Engels: a mennyiség átcsalóp minőségbe. Vagy van egy másik okosság is: képzeljünk el egy tavat, aminek vizén megjelenik egy agresszív tündérrózsa és az első nap egy levelet hoz, majd naponta megduplázza a számukat. Kérdés, mikor kell beavatkozni, hogy a tavat megmentsük? Amikor a tó felületének felét borítja az invazív növény, akkor mennyi időnk van még hátra?

Jogos, félrebeszélek. Szóval a CO2 az kb. mindegy, a többi dzsuva nem mindegy. Mondjuk Pesten az is sokat segítene ha legalább a látványosan füstölő bontószökevényeket nem engednék az útra.

Ha értelmes vitára vágysz, ne írj már olyanokat, hogy ez új technológia. Több, mint 100 éve nem jut egyről a kettőre, annyira új... még mindig hiányzik hozzá az akku, az a háttér, hogy mindenki bármikor tölteni tudjon.
Még mindig egy gőzgép, ami másnál füstöl, mint aki élvezi.
Azmeg, hogy nem tudjuk, mi lesz 25 év múlva, az igaz, de ez nem érv mellette. Kicsit a fater végső érvére hasonlít:ha állított valamit, és én legalább annyira hihető magyarázatot adtam, akkor az volt a végső érv: hát, nem voltunk ott (értsd:igazad van, csak nem ismerem el)

Csak némi szösszenet:

Több, mint száz év alatt nem sok előrelépés történt.
Az autó energia felhasználásának biztosítása sokkal inkább árkérdés, mint minden más. Amíg egységnyi energia tartalom előállítása fosszilis energiából töredéke minden más módszernek, addig nem hiszem, hogy lenne más út. Azt meg végképp ne gondold, hogy az autódat mindig ingyen fogod tölteni.Volt már ilyen, a fűtőolaj, gázolaj, vagy a napraforgó olajé. Ha megtalálják az autódban, bünti jár érte, jövedéki adócsalás miatt. Ne is legyen kétséged afelől, hogy ez is meg lesz oldva, ha már elegendően sok e autó lesz forgalomban.
Mobiltelefon. Az ára, nem sokat változott, csak azóta "többet keresünk". Akkoriban egy fizetés 20 - 30 eFt körül mozgott, ma pedig az átlagfizetés valami 160 körüli, egy akkori telefon 130 eFt volt ami ma szinte ugyanennyi. (ne számítsd bele a marketing akciókat, meg az ingyentelefonokat)
A használhatóságról meg annyit, hogy akkoriban bázisállomásokat kellett építeni a lefedés növeléséhez, ami rengeteg idő, és pénz, az e autókhoz töltőállomásokat, ami szintén sok idő, és pénz.
És afelől se legyen kétséged, hogy ennek árát is a végfelhasználók (mi, az egyszerű állampógár) fizetjük meg.

Kár volt berakni. Semmi uj nincs az irásban és semmi uj nem is lehet. A probléma már jo 100 éve ismert és alig fejlödött valamit, illetve nem is igen jo irányba, hiszen a régi kevésbé szennyezö, és mindig ujra felhasználható/lebonthato lugos vagy savas akkukat most egy meglehetösen drága és ritkán elöfordulo fémekkel váltották ki ( annak is már >50 éve), aminek bányászata és ujrafelhasználása nagyságrenddel nagyobb környezetszennyezödéssel jár mint a régi akkuk összetevöié. Azaz amikor azok az akkuk bekerülnek nemcsak az autoba, már nagyságrenddel többet szennyeztek, mint amit hivatottak kiváltani. Egy német felmérés szerint amikor egy Tesla kategoriaju e-autot elviszel a boltbol már annyi szennyezödés került a légkörbe, mint egy hasonlo kategoriaju dizel luxus auto 210000 km megtétele után. Kell ehhez még kommentár?.
Az igaz, hogy az ivovizet az afrikai meg délamerikai bányákban szennyezik ( 1 kg litium kitermeléséhez 2 millio édesviz kell) a CO2-t Kinában meg Indiában termelik, ahol az akkukat gyártják. Majd innen kerülbek az e-autoba amit megvehetsz. És ehhez kell hozzáadnod a többi szennyezést ami az áram termeléssel és elosztásaal jár.

Be is fejeztem a témát.

Én azt gondolom, hogy ha 100 éve van is akkumulátor, akkor a 100 évvel ezelőtti és a jelenlegiek között található nüansznyi különbség (fajlagos kapacitás, töltési sebesség), ezen kívül 100 éve a jelenleg rendelkezésre álló elektronika sem létezett, ezek miatt én új minőségnek érzem.
Ezzel egyetértek, de szerintem a hangsúly a "még"-en van. Mi egy fejletlen szegény országban élünk, ahova a fejlett világ dolgai késve szoktak érkezni.

Én nem próbáltam mellette érvelni, hanem leírtam azokat a előnyöket, hátrányokat, amik eszembe jutottak.

Szerinted az elektronika mennyit segített az elektromos autón? A legnagyobb probléma akkor is, ma is, az energia biztosítása, azon meg nem mondom, hogy semmi, de nem sok változás történt, főleg meg nem alapvető.
Az energia ellátással az a probléma, hogy száz éve megtalálták azokat az elemeket, amik a legnagyobb potenciálkülönbséget hozzák, és elég gyakoriak a természetben. A periódusos rendszerből hiányzó elemekben esetleg lehetne előrelépés, de azok vagy rádióaktívak, és/vagy igen ritkák.

Azért olcsó a fosszilis energia, mert a környezetben okozott kárt nem kell megfizetni. A villamos energia termelésekor a CO2-t kibocsátó erőműveknek CO2 kvótát kell vásárolniuk a tőzsdén, emiatt magas lesz az áruk és kiszorulnak a piacról. Mi lenne ha a fosszilis energiát használó járművek CO2 kibocsátása után is kellene kvótát venni? Mi lenne az annyira alacsony árral?
Nem tudom ingyen tölteni a villanyautómat, mert nincsen olyanom.

Egyetértek, hát ki fizetné meg? Dagobert bácsi? A bankokra kivetett bankadót se a bank fizeti ki, hanem beépíti a tarifájába.
Ha véletlenül elterjednek a villanyautók, akkor mélyreható változásokat fognak látni gyerekeink: erőmű, hálózat, adók... De lehet, hogy mire ezek bekövetkeznének, már nem is lesz szükség saját autókra.

Most meg jössz a mási demagógiával, hogy szegény ország vagyunk. Ezt meséld etiópiában, és fuss. A leggazdagabb országok egyike vagyunk, az országok kb háromnegyede, a népesség kb kilenctizede szegényebb nálunk.
Fajlagos kapacitás, töltési sebesség? Ólomakkunál uganaz, mint 100 éve, nicd, nimh ugyanaz mint 50 éve, liion meg alkalmatlan, mert még kevesebb, még drágább, még mérgezőbb.

Köszönöm a véleményedet.