Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Érdekességek
Az szögletes, csak nem igen használt berendezés, ezt vésönek hivják, kis lyukakat még lehet ezzel csinálni, de egy ablaknyi nyilást nem igen. Ráadásul komoly maroállvány kell hozzá, mert a legkisebb elmozdulás is nyomot hagy.
Kiprobáltuk. Csak a korábban kimart kerek sarkot probáltuk kisarkitani. Nem sikerült nyomtalanul. Már az az alapgond, hogy a marofej oldalirányban vágja az anyagot ez meg függölegesen, ami egészen más strukturát hagy maga után. Mindenképpen utánna kell csiszolni stb. És hány asztalosnak van ilyen vésöje,ideje meg megfelelö állványa, föleg ha a lyuk az anyag közepén van. Kis szögletes lyukakra tökéletes, de másra nem igen. Pl a mart sarkakra egyáltalán nem jo, mert a véső csak 2 oldalán ér az anyaghoz, azaz a másik két oldani nincs kitámasztása, igy könnyen elmászik, azaz nem lesz meröleges a vágás.. Akkor már a hagyományos vésö jobb. Mi egy hatalmas profi marogépen kisérleteztünk ( amin nagyobb mint 2x4 méteres táblákat lehet marni). A hozzászólás módosítva: Máj 23, 2023
Nincs mindenhol ilyen gép.
Az a készlet 17 411Ft.-ért inkább levélnehezéknek jó. Egy valamire való szerszám darabja több 10 ezer Ft. Ráadásul elég hamar kell élezni. Laminálthoz épeszű asztalos nem használja. Abba olcsó vésővel, kézi erővel. Az meg idő. Ki fizeti meg? A motor is több 100ezer.
Azért azt megnézném, milyen eredményt szülne a véső egy laminált pozdorjában!
De szerintem fejezzük be az offolást, mielőtt az orrunkra koppintanak!
Komoly asztalos nem dolgozik laminálttal.
Aki igen, az nem asztalos, csak összeszerelő. Mint írtad belemarni. Nos a marószerszám körkörösen mozog. Mint a fúró. A sarkokat 90 fokosra, ha hozzáfér, fűrésszel, ha nem fér hozzá vésővel alakítja ki. Ha nem lusta rá, vagy nem buta hozzá. A Dremmel nem asztalos szerszám. Ha azzal kell dolgozni, precíz, de tökölős meló. Ki fizeti meg?
A laminált faforgácslapnak külön technológiája van. Meg kel tervezni, hogyan tudja az ember a legkevésbé elb...ni.
Nem véletlenül hívják lapszerkezetnek. Ha már egy kis csicsa kell, arra nem alkalmas. Szekrény korpusznak jó, de frontot csak fából!
Szerintem nagyon egyszerű oka van.
Én még gyereknek számítok a szakmában, csak 27 éve csinálom önállóan, de még nem kellett hasonló feladatot megoldanom. Egyenlőre nincs is kilátásban, hogy ilyent kelljen csinálnom. Egy asztalos így is vagyonokat költ a szerszámaira. Hacsak valamikor nem kellett rengeteg ilyen munkát csinálnia, nem valószínű, hogy csak úgy bővítse a szerszámait olyannal, ami ezt megoldaná. Idézet: Miből készülnek a mai, egy színű, fényes frontok? „frontot csak fából!”
A belemarást csak azért írtam, mert nem tudtam, hogy milyen megoldással készül.
Nekem meg csak Dremelem van, így azzal csinálom az asztalosmunkát is, meg a fogfúrást is.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz feladat egy kvázi U alak belsejét kivágni belőle: akár fűrésszel is megoldható, nem?
Megoldható, de meg lehet nézni a végeredményt is. A laminált bútorlap az asztalos szakma megcsúfolása. Kézi szerszámokkal gyakorlatilag lehetetlen megmunkálni, mindenhez célgép, célszerszám kell. Egy sima körfűrésszel még csak vágni sem lehet megfelelően. Ha nekiállsz dekopírral, vagy akármilyen fűrésszel vágni, annak siralmas vége lesz. Kiszaggatod a dekor felületet.
Idézet: Ezzel nem akarok vitatkozni, de a megrendelő, legfőképpen a pénztárcája dönt. Ha ilyet kérnek, akkor ilyet kell csinálni. „A laminált bútorlap az asztalos szakma megcsúfolása.”
Ebben igazad van teljes mértékben. Én is sokszor dolgozok vele, mert hát élni is kell. De azért egy fa bútor az fából bútor és nem Balaton szeletből. Legalább is, egy jól sikerült fából készült bútorra büszke tud lenni egy szaki. A lap bútort meg csak "megcsinálta".
165mm átmérőjű fűrésztárcsám, ami kimondottan laminált vágására való, kézi cirkulába, az infláció előtt került több mint 30 ezerbe. De gyönyörűen vág.
Valamennyire ismerem az érzést, szomszédom és nagybátyám is asztalos. Ha bemegyek valamelyikük műhelyébe, azonnal tudom, hogy dolgozott-e igazi fával vagy nem.
Ők rejtik a fejtvényt, aztán mi fejtjük a rejtvényt.
https://pcforum.hu/hirek/26032/sign-in-space-idegen-civilizacio-rad...odolas A hozzászólás módosítva: Máj 24, 2023
Szerintem már a karakteres LCD kijelzők sem a régiek.
Azok az LCD kijelzők amiket 2-3 évvel ezelőtt vettem, illetve építettem be néhány közülük hibás lett. Karakteres LCD 20x4, és karakteres LCD 16x2 kijelző esetében több képpont hiányossága, mint hiba jött elő. Az érdekesség, hogy mindegyik tönkrement kijelzők sárga világítással rendelkezett. Tudom Kína, de mindent nem lehet rájuk fogni, mert közvetlen nem onnan vettem ezeket, nem egyszerre és nem egy helyről. Már ezek sem a régiek? Az igazság odaát van? Vagy a gyártásban kell keresni hibát? Nektek van esetleg ilyen tapasztalatotok? Idézet: Esetleg az üveglap és panel összenyomása gyenge, gumizebra érintkezési hiba lehet. Ilyenkor kézzel megnyomva a panel felé az üveglapot szorító fémkeretet eltűnhet a hiba, azaz üveg és panel összenyomva. Megoldás az összefogó behajlított fémfülek kissé hajlítása összeszorítás irányba. „több képpont hiányossága, mint hiba jött elő.” Vagy üveglap és panel csatlakozósávok -gumizebránál- kicsit elcsúszva vannak egymáshoz képest. A behajlított fémfülek lazítása után helyretolható az üveglap.
Nekem vagy 20 éve volt ilyen gondom. A Conradtol vett 4 digites LCD panelmüszerek konstrukcioja volt olyan csapnivalo, hogy egyszerüen nem tudtam ugy beépiteni a panelbe, hogy minden szegmense müködjön. A legkisebb nyomásra, érintésre valamelyik szegmens kihagyott, pedig bepattintos konstrukcio volt. Végül annyira ki kellett reszelni a lyukakat, hogy a szerkezet simán bemenjen a panelbe, majd hátulról egy kis melegragasztoval rögzitettem.
Én meg olyan vezetösint vettem, amivel ilyen anyagokat ( pl ajtok alját butorlapot) lehet gond nélkül vágni. A sinnel elöször a vágott vonal mellett kb 3-4 mm-re vág a fürész, majd a második vágás elött egy kar átbillentésével a körfürész a pontos élen vág. Ezzel kizárja, hogy a vágott él sérüljön.
Igen, ezt elfogadom. Azonban van 35! éves LCD-m, mégsincs gond.
Nem gondolom én sem, hogy összeesküvés-elmélet lenne. Itt a képen 2 éve használt kijelző látható mégis ilyen lett. Pedig semmilyen erőhatás tudtommal nem érte. Jó ez nem képpont hiányosság. Számomra érdekes. A hozzászólás módosítva: Máj 26, 2023
Ütést kaphatott. Nekem egy táskaradio esett le az asztalról. A display egyben maradt, a rádio is megy, de lett egy nagy folt a kijelzön.
Ez bizony nem elektromos hiba.
Vagy gyártási hiba, vagy mégis kapott egyet... Két jó cikk: Defective pixel Tudományos
Egy vicces videót láttam hasonló hibával. A gyújtónak az elektromos részével megcsíptették a kijelzőt és működött. Ha már úgy is cserélni akarod nem akarsz feláldozni egy rossz öngyújtót egy kísérlet erejére? Lehet hogy kamu lehet hogy nem de kíváncsi vagyok a végeredményre.
Nem kapott ütést, biztos nem esett le. Frekimérőm kijelzője volt, vigyáztam rá.
Nekem is van ilyen kijelzőm, a furcsa benne hogy kikapcsolt állapotban is ilyen. Hallottam én is a piezos sokkolásról, de elvileg csak a működés közben kimaradó pixeleken segíthet. Állítólag beválik néha, írta valaki nemrégen hogy sikeresen helyrehozta vele az autója középső info lcd jét.
Ez nincs áram alatt, akkor baj. Nekem is van két ilyen, tavalyi tételből újonnan, gyári hiba, bekötve sem voltak. Ha van ugyan ilyen panelhibás, akkor üveglap cserével a kettőből egy jót lehet csinálni.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |