Én általánosan írtam válaszom, hangosítással nem foglalkozom, így ebben nem vagyok bennfentes.
Az általánosságot azonban itt is alkalmazhatónak gondolom, azaz, az elhangzottak ellenére Neked megfelelő a gyári készülék.
Ebben nem látok semmilyen problémát. Nekem is volt nem egy konfekciós ruhám, ami a felhasználási igényeimnek megfelelt. De más indokot is el tudok képzelni, az ilyen döntés hátterének.

Azért elég profi itthoni készülékeim is vannak (pl SANSUAI BA1 előfokkal együtt, HK nagy dual monofelépítésü két böszme trafóval, DENON, ROTEL stb.) meg saját gyártásuak is de azokon se szoktam szinuszt hallgatni csak méréskor

Kicsit át építettem gyermeteg hibákat javítva. és 4-8r re optimalizáltam 80+- (+9V Boostingal ) IRFP240-9240 FETekkel. 250/400w RMS re képpes. 0,75 v bemenő jellel kivezérelhetővé téve . zenei teljesítményben nem tudom menyi nem számoltam és nem is mértem.

Most a gagyi erősítőket félretéve, versenyeztessünk két elméleti erősítőt, melyik szól nagyobbat, mert hát PA a cél, és oda kell a hangerő. Persze ne küldjük torzításba. Fej-fej mellett meghallgatunk egy stabilizált tápos túlméretezett végfokot aminek a csúcs és a szinuszos kimenője azonos, sőt ezt akár folyamatosan is tudja, szemben egy olyannal, aminek optimalizált tápja van, és csak akkora hűtése, ami biztosítja a hőelvezetést minden normális helyzetben, a szinuszos teljesítménye akkora mint a másiknak, de ezt nem tudja leadni, csak rövid ideig.Mi lenne az eredmény? Valószínűleg veszekedés. De csak miután a vakteszt végén elhúzzák a függönyt. Addig a xxx lenne a jobb mind a két tábor számára.

Mint már írtam, immár csak zeneszeretetem miatt építek.
Azt gondolom abban megegyezik véleményünk, hogy egy erősítő hangját, nem a mért adatok alapján tartjuk kellemesnek.

Szerintem átlagos zenével nem lenne különbség számottevően a kettő közt, de az első árban és súlyban sokkal nagyobb lenne.

Ha kipróbálod meg fogsz lepődni melyiknek van jobb hangja.

Az optimalizáció éppen azt eredményezi, hogy megfizethető, és elcipelhető. Vagy ugyanolyan költségvetésből nagyobb hangerő, nagyobb terület, nagyobb koncert szervezhető.

A koncerteken sokszor a cipelhetöség fontos tényezö. Kezdetben 2 erösitöt tudtunk egy rackba/flightcase-be rakni, mert azt ugy ahogy két ember mozgatni tudta. Amikor kiszálltam a bulibol az ujakbol (nagyobb teljesitményüekbö)l, már 4-6 darab volt egy kofferban és ketten vigan mozgatták.....

Ezekből jól látszik, hogy nem csak arról van szó, hogy mi a legszebb hangú. Egy fixen telepített színpadi rendszernél nem gond a nagy méretű tölcséres sugárzó sem, de ha naponta roadolni kell, akkor nem mindegy a tömeg, és térfogat. A jó kompromisszum megtalálása talán nehezebb, mint megépíteni egy valamilyen paraméterben kifogástalan rendszert. Szinte biztos, hogy másik(nem feltétlen hangzásbeli) paraméter fog sérülni.

Nem fogok meglepődni szerintem studiócuccokat is használok sok minden van a kezemben, látókörömben Igaz studiómagnóbol csak 2 van nekem

A mostani általában használt cuccom két végfokrack, kb a kettő együtt 80 kiló és ebben benne van a rendszerproci is. Teljesítményben összesen kb 12 kW 4 ohmon ha kicsit lejebb megyek akkor talán még több is közepes bulikra elég is kb

Ahol én dolgoztam ott a cég nagy koncertek hangositására szakosodott szerte Europában, igy a gyártokkal voltak szoros kapcsolatban, akik akkoriban még minden igényre nyitottak voltak, és természetesen komoly logisztika is volt a háttérben, nem egyszer több mint egy tucat kamion cipelte a berendezéseket az egyik helyszinröl a másikra. Szoval ott a koncert egy ipar volt az alkalmazottak tucatjaival.

Először is a legfontosabb a felhasználási célterület, és annak felmérése, még akkor is ha csak otthon épít az ember de erre a célra. A hangosítás mindig is a kompromisszumokról fog szólni,
kár ezt ecsetelni...Ezután jöhet egy megfelelő erősítő a szub szekciónak, majd a toppnak feltétel persze a jól tervezett hangsugárzó is, és itt nem merül ki a dolog, mert van ugye teremakkusztika
ami jócskán ronthat de adott esetben javíthat is a hangképen...Most ugye az alsókategóriás épített cuccokról beszélünk, nyilván egy gyári optimalizált PA nak soha az életben nem ér nyomába, persze kivételek vannak... De ne tegyük oda egy Meyer Sound vagy egy installációs RCF mellé ezeket mert nem ott a helyük...Tehát ha ahogy szokás mondani csak tuc tuc közepes diszkózásra kell akkor elég ez meg az meg amaz beleértve a rendszerprocit is.. Ez is tévút mert ugye van aki az elektronikus zenét is úgy akarja hallani ahogy annak szólnia kell.. Kompromisszumok nélkül! Na ide már nem elég a majd meglátjuk hogy elég e a kisebb végfok a szuboknak is...Még akkor sem ha az 40 kiló és 2 ember mozgatja.. Ezen a banánhéjon sokszor elcsúsztam én is, meg sorolhatnám a helyszíneket, torz mosott hang kioltások alsó szekcióban... Volt hogy bementem és egyértelmű volt a kioltás, ismerős volt a tulaj kérdezte is nem e tudom miért szól ilyen szarul? Mondom inverz gomb benyom és hőőő megjött a basszus... Egy kis állítás a kompresszor limiteren és nincs agyon kompresszálva mégis szebben szól a teteje is.. Csak annyit hogy ezek a tényezők míg nem passzolnak hiába sajnos a korrekció nem megyünk vele sokra... Az elektronikától kezdve az utolsó kábelig ha stimmel minden akkor sem. Elég ha egy 128 kbit/s mp3 műsor megy vagy egy igényesebb Flac kettő közt annyi különbség lesz hogy egyik a gyengébb technikán is jól szól míg a másik a milliós cuccon is szarul.

Sziasztok! Van egy Crown Macro-Tech 601 végerősítőm, a következő tüneteket produkálja: néha csunyán berreg a hangszóró (mintha DC-t küldene ki), ha nem kap jelet akkor teljesen megszűnik ez a probléma, de van amikor olyan kedve van akkor megy tisztán clippig is akár. Szerintem valahol a meghajtással/előfokkal lehet a probléma vagy valami kontakthiba, próbáltam helyettesíteni a hangerőszabályzókat jumperrel de a probléma továbbra is fennál. Amikor jelentkezik a csunya zaj a hangszóróból akkor a signal/IOC led villog mintha jelet kapna, de viszont ha a jelforrást le-mute-olom akkor megszűnik minden zaj, és a signal led is elalszik. Van valami ötletetek hogy mit nézzek át? Illetve volt már valakinek hasonló problémája?

A pufferelkók kezdenek kiöregedni, esetleg a meghajtásnál is. Cseréld ha szükséges.
Mindkét oldalon jelentkezik a berregés?

A kimeneten lévő egyenfeszültség az nem berreg. Az elmozdítja a membránt egy fix helyzetbe, vagy kifelé, vagy befelé, kimozdítja a "semleges" középpontból. Ha a feszültség elég nagy, akkor ennek a mértéke egészen nagy is lehet. De ismét mondom, nem berreg. Ráadásul mivel nem ad hangot, szinte észrevétlenül elégeti a hangszóró tekercset.
Az erősítőkben szinte kötelezően van DC védelem, ami a kimenetre jutó egyenfeszültség esetén leválasztja a hangszórót. Tehát a védelem nem az erősítőt, hanem a hangszórót védi.

Igaz, én írtam hülyeséget, az ODEP rég limitálta volna ha egyenfesz van a kimeneten (itt nem protect mode van, hanem ha DC lenne a kimeneten vagy túlhevülés akkor automatikusan lejebb veszi a gain-t amennyire szükséges.)
Ez a "berregés" RF zajból áll, illetve baszusnál koppan a tekercs, de szerencsére nagyon kis hangerőn történt a jelenség Bridge-Mono üzemmódban.
Az erősítőt 1992 Áprilisban gyártották a szériaszám szerint, hibásan vásároltam elég olcsón. A hibája ez "berregés" jelenség volt állandóan a CH2-esen: Megcseréltem a két csatorna között a vezérlő modul és a végerősítő modul összeköttetéseit, abból derült ki hogy a hangerőszabályzó a ludas. Befujtam WD-40 el, megszűnt az állandó zaj, de néha-néha előjött neki mind a két csatornán. Ezek után jumperrel kiiktattam a hangerőszabályzókat, egy darabig működött de most néha mikor több áramot szívna (basszusnál) előjön neki ez a "berregés". Nem cseréltem pufferkondikat még, de az lesz a következő lépés, hogy kicserélem az összeset a vezérlőpanelen.
Van még ennek az erősítőnek egy nagyobb testvére nállam: Macrotech 1200 névre hallgat, 1998 ban gyártották, nagyon szépen vigyázva volt rá, szinte karcmentes. Annak csak a nyaka véres, mert az egyik oldalon a végtranzisztorok rövidzárlatba voltak. Megrendeltem hozzá az eredeti alkatrészeket, folyamatban van a szállítása, az élesztésétől félek egy kicsit, mert ez nem egy sima erősítő, és nem olcsóak a gyári alkatrészek...
Ezek az erősítők csatornánként külön tápról mennek (a trafó is külön van). A táp egy szimpla tápból ál (két vezeték: pozitív és negatív, nincs egyik sem a GND-re kötve). Az erősítő modul egy csatornája egy AB és egy B osztályú végfokozatból áll, összehidalva (mivel szimpla táp van ezért van teljes hídfokozat). A vezérlő panelen történik a szimmetrikus bemenő jel, aszimmetrikussá alakítása, gain beállítás, ODEP védelem, jel szinteltolása a tápra. Érdekesség képpen mind a két csatorna B osztályú kimenete a GND-n van, ennek a topológiának a neve a "Grounded-Bridge", mégegyszer hangsúlyozom hogy a táp egyik vezetéke sincs a földön, és emiatt lehetséges a "Stereo", "Parallel-mono" és "Bridge-Mono" üzemmódok, a már két hidalt csatornák között. Több infó itt: Bővebben: Link

Heló!

Egy 100V-ra tervezett (pl apt100) erősítő (a végfok rész) mennyibe tér el egy nem 100V-ra tervezett erősítőtől? (Például ha van egy quad 405-öm meg egy bontott akármilyen kimenőm, abból össze lehet hozni egy jó rendszert?)
köszi!

Ha a kimenő meg a végfok nem vesznek össze, akkor elvileg ugyanolyan is lehetne. Minden 100V-os erősítő alkalmas trafó nélküli direkt hangszórós üzemelésre, ha a terhelő impedancia olyan, hogy nem terheli túl a végfokot. Az APT100 például 8 Ohmra kiválóan tud dolgozni, sőt 4 Ohmot is elvisel ha vigyázunk rá.

Ha viszont kimenőt kötünk egy nem ilyen igénybevételre szánt erősítőre, akkor néhány dolog megviccelhet. Ha a kimeneten például van 0,5V ofszet, akkor az egy 8 ohmos hangszórón 60-70mA áramot hajt át. Egy jó kimenőtől elvárjuk, hogy a tekercseken a veszteség maradjon az összes átvitt teljesítménynek legfeljebb a 10%-a. Nem levezetve a számítást, kb. 0,5 Ohm egyenáramú primer ellenállással csatlakozik a trafó a végfok kimenetére. Az előzőhöz képest most már 1A a trafón átfolyó egyenáram 0,5V ofszetnél. Ez nem csak a tranyókat fűti ok nélkül, de a vasat is telítésbe hozhatja, ami torzítás, és végfokhalál előzménye lehet.

Tehát első szempont, hogy vagy nagyon kicsi, a normál erősítőhöz képest legfeljebb tizedakkora ofszet lehet a kimeneten. Ha ez nem biztosítható, akkor kondenzátoros elválasztást kell alkalmazni. Jobb, ha még kisebb az ofszet, mert ha nincs egyenáramú előgerjesztése a vasnak, akkor nem lesz az ebből jelentkező torzítás.

Másik fontos paraméter az alsó átvitt frekvencia. Ha trafón keresztül kell dolgozni, nem választhatunk akármilyen kicsi alsó töréspontot, mert a trafóvas ettől is telítődhet. Sávkorlátozást kell alkalmazni.

Nagyjából ennyi.

Én személy szerint trafó meghajtását inkább alacsony damping faktorú erősítővel tenném.

Köszi a választ!
Milyen tranzisztoros erősítőt ajánlanál erre a célra kb 100W-körül?

Még nem írtad milyen a kimenő, mert annak fontos szerepe van az erősítő kiválasztásában.

Semmi adatom nincs róla sajnos, egy pár száz wattos 100V-osbol lett bontva. (Nem èn tlvoltam ugyhogy a tipust nem tudom ) annyit tudok hogy toroid.

Szia! Ha 100 V-os rendszerhez szeretnél erősítőt építeni, nem kényszerülsz kimenő transzformátor használatára. Egy ±70 V tápfeszültségű hídkapcsolással elérheted a 100 V-ot. Mikor még elérhetetlennek számítottak a 150-200 V feszültségtűrésű teljesítmény-félvezetők, egyszerűbb volt transzformálni a végfok kimenetét. Azóta változott a világ

Csak ott is vigyázni kell olyan legyen a kimenete ami bírja a trafós terhelést mert ugye a hangfalakban is van illesztőtrafó

Helo!
Igen,100v rendszerhez kellene.
Azèrt lenne jobb nekem a kimenőtrafós, mert az lenne ingyen, ès minnèl kissebb összegböl kène kijönni. +- 70 V hoz meg nem lenne tul olcsó a trafo

Ugyanazokat a szabályokat kell betartani, mintha trafós kimenetű lenne.

Emlegettél valami quad405-öt. Annak 2x50V a tápja. Még egy quad, és ott van a híd (ahogy Vikidál énekelte) 3dB-el halkabb ugyan, de kit fog zavarni. Ha szabványos, minden paraméterében kompromisszummentes rendszer kiépítése a cél, akkor nem számít a pénz. Ha otthonra kell, akkor meg ennyi megalkuvás belefér.

Írd meg mi a konkrét elképzelésed, és kapsz rá megoldást a lehető legjobb kompromisszumokkal.

Sziasztok!Készül az új sztereó erősítőm.Egy mono-t már építettem az mj11015-11016 párossal,és azzal meg vagyok elégedve.A modulok most ugyanazok a gyári BEAG-ok szokás szerint,most kettővel vágok neki egy APT100 doboz átépítésének.Ma ezzel foglalkoztam szinte egész nap.A magister mag 102-őt szétbontottam,mert nem vagyok vele megelégedve, de a végfokokat,idomot (amit jócskán át kellett alakítani (lásd.: fotók),puffereket, toroidot átviszem,de nem lesz előfok,és új védelmet kap,amit szintén nem én készítek,szóval inkább hobbiból "kreatívkodom",a hangerősítők lelki világához nem sok közöm van.Egy kérdésem van felétek,hogy mekkora biztosítékokat tegyek a tápágakba?A toroid 300 wattos bőven megvan, kb. +-48 Volt-tal működnek a modulok.Egyenlőre csak félkészen van,még sokat kell igazítani ,tisztítani,és festeni a felületeket,de gondolkodom például azon,hogy az eredeti APT 100 bordákat kívülről lemaratom valamivel,hogy csak az alumínium szín legyen kifelé,erre szerintetek mi lenne a megfelelő anyag?(itt kérdezem meg ,ha nem probléma).Válaszokat előre is köszönöm!Az első fotó inkább csak látványterv, úgy tervezem,hogy a végfokon egy gitárerősítőről bontott hangerő potméter sapkák lesznek.Az alu előlap már egy korábbi munkám,sokat kellett azt is flexelni ,csiszolni,meg fúrni,de szeretem csinálni ,ha éppen "rámjön",csak profi munkavédelmi fülvédőt használok,szemüveget,és kesztyűt,ezek nélkül bele sem kezdenék...

Ez van a toroidon feltüntetve,ebből építek.Amiből bontottam,az erősítő hátlapján az volt kívül feltüntetve,hogy 500watt.Nem sok az az 500watt ezen számok alapján?(Ezt csak azért tettem ide,hogy ezek alapján már talán ki lehet számolni,hogy mekkora biztosíték kell a tápágakba?)