Ha idegenkedsz a szoftveres megoldásoktól DDS-t készíthetsz "huzalozva" is, az eredmény kvarcpontos lesz, ám némi felharmonikusokkal tűzdelve. De szerintem, ilyen "stabil" (milyen stabil?) műszerre nincs szükséged
Az LM317 jó lesz...

Azért javasoltam a Wien hidas oszcillátort, mert ennek a torzítása nagyon alacsony, hangfrekvenciás mérésekre kiváló. A végfok, meg bármilyen lehet, ami teljesíti a teljesítmény, torzítási igényeidet. Az ilyen méréseknél nem a frekvencia pontosság a lényeg, hanem sokkal inkább a kis torzítás, és a stabil amplitúdó. A telepes üzemmód miatt lényeges lehet a végfok alacsony fogyasztása is. Mivel nem valószínű hogy ki kell használni a végfok teljes kivezérelhetőségét, a végfok torzítása is alacsony lehet. Viszont fontos az amplitúdó stabilitása. A mérő elrendezés miatt nem gondolom, hogy nagy teljesítményre lenne szükséged ezért ezt megteheted közvetve, hogy a tápfeszültségeket stabilizálod, az LM párossal. De én jobbnak tartanám, ha magát a kimeneti feszültséget mérve, és ennek megfelelően erősítést szabályozva (ALC) beállítani a kimenő feszültséget, és így biztosítani a mérés pontosságát. Ekkor még a tápfeszültség stabilizálására sincs szükség, ami telepes táplálás esetén a veszteségek miatt nem elhanyagolható szempont.

Annyira nem kell stabilnak lennie, az a lényeg ,hogy kb 5 mp ig tudjon refrenciajelet adni , és ezt bármikor megismételni.

Azt ajánlanám, hogy döntsd el, hogy milyen stabilitásra van szükséged, és akkor adhatunk tanácsot, hogy ahhoz kvarc kell-e, avagy RC tag.

Én úgy csinálnám, hogy ha már lúd, egy jobb fajta Wien híd, vagy valamelyik függvénygenerátor IC vel a szinusz, ami hangolható az egész hangfrekis sávban, és mérném a frekvenciáját egy olcsó PIC-es műszerrel. Univerzálisabb lenne....

Ez az alc-s dolog jónak tűnik , de milyen bonyolult ezt kivitelezni?

Ebben a kapcsolásban egy izzólámpát használnak az amplitúdó stabilizálására.

Eléggé szimpi.

Bővebben: Link

(inkább műveleti erősítő legyen az aktív elem az amplitúdó határoló pedig FET Link)

Két különböző dologról beszélünk. A Wien hidas generátor, úgy működik, hogy eleve van benne amlitúdó stabilizátor. A frekvencia függő soros, párhuzamos osztó osztásaránya 1:3, ehhez egy olyan + visszacsatolású erősítőt kell csatlakoztatni, aminek az erősítése pontosan 3. Ezt a visszacsatoló ágban állítják be, amihez nemlineáris elemként izzólámpát alkalmazva nagyon pontos, és hőmérséklettől eléggé független visszacsatolás állítható be. Szoktak még alkalmazni termisztort, vagy feszültségfüggő ellenállásként FET csatorna ellenállását is, de ezek lineáris eszközök, és sokkal inkább hőmérséklet függő, mint az izzószál ellenállása. Ez maga az oszcillátor, és ennek a szabályozása befolyásolja az előállított színusznak nem csak az amplitúdóját, de a torzítását is.
Én az ez után következő (vég)erősítő erősítését szabályoznám, a terhelésen (hangszórón) megjelenő feszültség függvényében úgy, hogy a kimeneten állandó feszültség legyen. Ezt egy hasonló, de külön áramkörrel oldanám meg, mint ami pl. a FET -es szabályzást végzi az oszcillátorban. Így egy meglehetősen stabil feszültséget kapsz a hangszórón.

Ez sajnos eléggé kínai nekem így . Esetleg feltudnád vázolni ,ami alapján meglehetne építeni?

Sziasztok!

Bővebben: Link

Megépítette ezt már valaki? Szeretnék egy függvénygenerátort építeni és XR2206 IC-m van itthon hozzá.
Szóval jó lehet ez a kapcsolás?

Szia! Ezt a kapcsolást nem ismerem, de tekintve az alacsony alkatrészigényét építsd meg lengőben, aztán ha beválik készíthetsz nyákot is neki. Nagyon sok kapcsolás található az XR-hez a neten, ahány annyi féle, és állítólag mindegyik működik. Profi célra nem ajánlanám, de amatőr szinten kiváló.

Közben megépítettem és nem vagyok elájulva tőle.

500 kHz közül már borzalmas a színusz. Az amplitudó 1V és ezt is körülményes beállítani. A jelalakok úsznak a képernyőn függőlegesen.
Egyenlőre csak színusz és háromszög alakokat nézem. A tranzisztoroknak meg az 1000 µF kondinak mi a szerepe a kimeneten?

Az 500 KHz már bőségesen túl van a hangfreki határán. Az 1000µF kondi az egyenfesz leválasztását biztosítja. A tranzisztorok szintillesztést és erősítést biztosítanak. A színusz torzítás oka valószínűleg a tranyós fokozat, a jelalak úszása (frekimászás) pedig a nem megfelelő tápszűrés. Ha visszaolvasol, erről már volt szó. Mindkettőn nagyságrendekkel lehet javítani.

Az előbbi hozzászólásomban linkelt kapcsolást, hogyan kell átalakítani, hogy 1V legyen az amplitudo?
Nem bírom összehozni.

Szóval 1V-nál nagyobb legyen!
Elírtam az előbb.

Hello!
Úgy, ha növeled R7 értékét, de ez terhelő ellenállástól is függhet. De talán legjobb, ha választasz másik végfokozatot.
üdv! proli007

Esetleg tudnál ebben segíteni.
Szégyen, de vallom, hogy gőzöm sincs ezek a tranyók hogyan erősítik fel a jelet. :no:

Hello!
Nem igazán értem a kérdést.
- Nem tudod hogy erősít (működik) egy tranyó? Nem ismered a tranyók három alapkapcsolását? Mert akkor utána kellene nézni..
- Vagy nem tudod ez a két tranzisztoros erősítő hogyan működik, vagy nem tudod az erősítés mitől függ? Mert akkor le kellene szimulálnod a TINA-ban..
- Vagy nem találtál másik erősítőt? Mert akkor itt van..
üdv! proli007

Az XR-hez végerősítő kapcsolásokat itt is több félét találhatsz ha visszaolvasol. Mivel nem egy profi célra szánt kütyű, szerintem a legjobb és legegyszerűbb egy komolyabb táp, egy műverősítő követőnek kötve(leválasztja az XR-t), egy 10K potméter, és a végén egy TDA20XX erősítő. Így egy elég komoly terhelhetőségű generátorod lesz, amit esetleg még megfejelhetsz egy kimeneti osztóval.

Konkrétan ebben a kapcsolásban nem látom át a működést. Csak azt sejem, hogy a kimenet terhelhetősége gyakorlatilag 0.

Iserem azt a kapcsolást amit küldtél. Azzal az a bajom, hogy a négyszögjel nincs külön választva. (tudom szedjem szét róla, de még nem jutottam odáig)

Hello!
A kapcsolást, csak a végfok miatt linkeltem.
Pedig egyszerű ennek a működése.
- Az erősítő a munkaponti feszültséget (a jellel együtt) az XR-től kapja.
- Egyenáramilag a munkapont úgy áll be, mint ha a Q1-Q2 komplementer darligton párt alkotna. Vagy is egy PNP darlingtonnak felel meg a kapcsolás, ahol a tranyó emitterkövetőként működik. (ekkeo R18 és C7 kondit nem kell figyelembe venni.
- Ha a Q1 bázisa, kb. féltápot kap (fogalmam sincs mennyit) akkor Q1 kinyit, és a kollektor-emittere közt áram folyik. Ez feszültséget ejt, az R9 ellenálláson. 650mV körül kinyit a Q2 tranyó, és ennek is áram folyik a kollektorán. Tehát az R8 ellenálláson feszültség esésé lesz.
- Tekintve, hogy Q1 emittere R7-en keresztül a Q2 kollektorába csatlakozik, amikor Q2 kollektor feszültsége esik, csökkenti Q1 bázis-emitter feszültségét (bázisáramát), és így a Q1 zárni kezd.
- Mivel a Q1 bázisfeszültsége nyitotta, Q2 kollektor feszültség csökkenése zárta a Q1 tranyót, ez negatív visszacsatolás, ami egyensúlyi helyzetet állít be. Vagy is beáll a munkapont (Q2 kollektor feszültsége), valahol a féltáp közelébe.
- Tekintve, hogy Q1 Q2-vel egy darlindtont alkot, ami emitterkövetőként működik, a fokozat egyenáramú feszültségerősítése közel egyszeres.
- De nem ez a helyzet váltakozóáramon. Hiszen az R7 visszacsatoló ellenálláson, a Q2-nek nem a teljes feszültsége csatolódik vissza Q1 emitterébe, hanem a z R7/R10 által leosztott feszültség. Ezért váltóáramon a visszacsatolás nem 100%-os, hanem kisebb, vagy is erősítése lesz a fokozatnak.
- Az feszültség erősítés közelítőleg (R7/R18)+1 lesz. Azért közelítőleg, mert ehhez az erősítő kimeneti impedanciájának nullának, az emitter felől a visszacsatolásnak, pedig végtelennek kellene lenni. De mivel egyik sem az ideális érték, hanem valós értéke van, az erősítés a számoltnál némileg kisebb.
- Az erősítő alsó határfrekvenciáját C7-R18 valamint C8 és a kimeneti terhelő ellenállás fogja meghatározni.

Minden esetre az áramkörrel az a gond, hogy amikor a kimeneti feszültséget emelni kellene, azt csak az R8 viszonylag magas értékén keresztül lehetséges. De amikor csökkenteni kell a jelet, akkor Q2 kollektor-emitter kimeneti impedanciája fogja megtenni, ami a 2,2kohm-nál sokkal kisebb. Vagy is a jel felső fele, sokkal hamarabb vágni fog. És az erősítő kimenő impedanciája nem lesz kellő képen kicsi a kimeneten nézve. Ezért nem terhelhető. Ez az erősítésre is visszahat.
Nem véletlen, hogy egy végfokozat kimeneti köre szimmetrikus felépítésű, hogy fel-le irányban kb azonos és kis impedanciát lásson a kimenet.
üdv! proli007

Az már feltűnt, hogy a szinusz csak 400-500 mV-ig megy, ha a háromszög 1V. Most már értem miért torzul, de erősen a háromszög, ha 1V vagy nagyobb színuszt állítok be.
Ha nagyobb bétával redelkező tranyókat használnék akkor elvileg javulna a helyzet és a terhelhetőség?
Ill. R7-R8 cserével vagy kapnának egy-egy soros potit az állításhoz.

Hello!
Írtam én bétát valahol? Annak csak korlátozott jelentősége van az áramkörben. Ha az ellenállásokat pld. a tizedére csökkented, akkor fog a terhelhetőség javulni. Mert kisebb lesz a kimenő ellenállás értéke.
De lehet ekkor nem is kell ekkora erősítés. (bár fogalmam sincs, az XR-nek mekkora a kimenő feszültség csúcsértéke) Tehát nem biztos, hogy ekkor az R18-at is ennyire csökkenteni kell. (Mert akkor a C7-et is növelni kell ennek arányában)
De nem szabad összetéveszteni ezt a két tranzisztoros gyalog erősítőt, egy műveleti erősítővel, és túlzott elvárásokat támasztani vele szemben. Itt nem úgy van, hogy tól-ig állítgatsz mindent. De ha igényeid vannak, akkor nem a fényezés a megoldás, hanem a fokozat csere.
üdv! proli007

ello! Az lenne a kérdésem ,hogy a maximtól lehet ingyen rendelni de amit rendelni szeretnék a max038 as ic pont nincs belőle termék minta valaki tudna mondani helyettesítőjét amit a maximtol meg lehetne rendelni? (jel generátort szeretnék építeni)! Előre is köszi!

Ha jól tudom a max038-nak nincs helyettesítője!
Így szerintem jobb, ha más irányba indulsz el, vagy veszel valahol, de szerintem nem éri meg, nagyon ritka és drága lett.

Hát jó de nem pont a megfelelőjére gondoltam hanem ami ugyan azt tudja . erre sincs senkinek ötlete? Föleg olyan érdekel amit a maximtol meg lehetne szerezni minta ként.

Nincs. A max038-at már nem gyártják. Nálunk talán még kapható valahol igen borsos áron. Marad az XR, 1 megáig.

Sziasztok!

Nekem is ez az Urbán féle XR2206 alapú egységcsomagom van, szerintem a nyák és a rajz is rossz, amit a RT '97 -es évkönyvben le sikerült közölni. Megvan néhány éve, de csak most raktam össze. És szívtam vele. (azt gondoltam, hogy egy ilyen egységcsomag nem lehet hibás, közben meg dehogynem!) A K2a kapcsoló 1.lába kerül az XR 12. lábára, és a kapcsoló 2.,3. lába kerül a földre. Ezt könnyen lehet orvosolni. Hogy a T1 jelű FET mitől murdel meg nem tudom, de láttam előrébb, hogy másnál is előfordult már.

Ördögi masina...

Szia! Az RT 97-es évkönyvben nem találtam Urbán féle függvénygenerátort. Az RT 2005/06-ban van egy, nekem is ez van megépítve egységcsomagból. Lehet hogy nem ugyan arról beszélünk? Egyébként a beüzemelése elsőre sikerült. Az általam hozzá készített tápnál volt kisebb gond, hiányoztak a táp ic-k lábainál a 100nF kondik. Ezeket utólag ráforrasztva sokkal stabilabb lett a kütyü, nagyon jól használható kis darab. A fetekről meg annyit, hogy nálam még egy sem halálozott el.