Értem. Akkor ez hasonló ahhoz, ahogyan a fénycsöveket is gyújtják? A Collector is írt erre egy példát a 15kV és 22kV a gyújtás. Világos. Ezt majd úgy is egy ismerősöm csinálja. Esetleg ha fel tudnál rakni egy rajzot hogy kell kinéznie az még jól jöhet.

valami olyasmi megpróbálok, nincs beviteli egységem semmilyen

Sziasztok!
Segítségre volna szükségem. Írtam ide elsőnek: Bővebben: Link
Ma jöttem rá, hogy a tápegység működik. Bár érdekes hogy két nagy kondi van benne, működés közben mégis ívet hú nem pedig szikrázik. Egyszerűen a maximumra kapcsolva sem akar begyulladni a lézerben a gáz, sérülést, repedést nem találtam rajta. Mondták nekem, hogy ez egy HeNe lézer, ha CO2-vel tölteném fel, működne, vagy csak ilyen gázkeverék tölthető bele? Semmiyen magyar segédletet nem találtam hozzá, hogy milyen hiba mire utalhatna. A co2 tényleg erősebb? Vagy abba se simán széndioxid kell hanem, keverék?

Hali. Ez nem egészen úgy működik, hogy gondolsz egyet, és kicseréled a gázt benne. Az egész lézer nem csak azért He-Ne, mert az a keverék van benne, hanem mert olyan a tápegysége, az optikái (ha van) az egész rezonátor kialakítása, és anyaga. CO2 lézert csinálni totál halott ügy ebből, eleve a hullámhossza miatt elnyelődik az üvegben, szóval ha fel is töltenéd, fény belőle nem jönne ki egy gramm sem, a másik meg hogy messze túl van a látóhatáron a hullámhossza, tehát igazából a CO2 és a HeNe lézer két teljesen más célra való.
A HeNe lézer az egyik legkoherensebb fényű lézer, főleg mérésekre használatos, ha csak világítani kell vele, akkor viszont egy piaci 5mW-os piros pointerrel is jobban jársz, mint ezzel, a HeNe lézereknek nagyon rossz a hatásfoka, és kis teljesítményűek.

Szia!
Köszi az infót, és mit gondolsz miért nem akar beindulni a rendszer, levegő került bele? Gondoltam arra hogy párhuzamosan kötök egy kis 1,6kV-os fóliakondit a lézerrel, hátha beindul, de semmi, sőt nem is nagyon húz át messziről, egész közelről "serceg". Pedig olyan az íve mint egy TV sorkimenő trafónak :-/

Sziasztok.
A gázlézerhez 3 féle gáz pontos keveréke kell. Hélium, Nitrogén, és Széndioxid pontos keveréke.
Lehet kapni gyárilag kevert gázt is.

Collector, vagy valaki majd válaszolna? Köszi!

Annak a lézernek reszeltek. Ha nem gyújt be akkor levegős a rendszer. Gondolom a megfelő nagyságú gyújtófesz megvan.
Ha begyújt és kékesen "izzik" a cső belül akkor levegős, ha rózsaszínű akkor elhsználódott a gáz.
Nem tudom milyen hosszú a csöved, de nekem volt 40cm és 1m hosszú is. A 40cm-es kb 7kV-os gyújtás és 3-3.2kV égési feszültség jellemezte. Az 1m-es 20kV gyújtás és 8kV égési fesz. Az áramokar már nem emlékszem de a kicsi kb. 4-7mA a nagy 20-25mA. A teljesítményük kb 7mW és 40mW volt.

Collector, vagy valaki majd válaszolna? Köszi!

Értem, köszi! Az az igazság, hogy nálam semmilyen fényt nem ad ki a cső, akkor gondolom valahog csak fel lehet tölteni :-/

Mobilneten vagyok, sorry, hogy megegyszer elküldte.

Valami kép jó lenne róla. Nekem pl. olyan a HeNe csövem, hogy szétszedhető (tehát a gáz is utántölthető roncsolásmentesen), nem tudom a tied milyen, de ha nem gyújt be, egyértelműen megnőtt a nyomás benne, tehát levegő került bele. Érdemes lenne egy csonkot készíteni rá, ha nincsen, és azon keresztül lehetne feltölteni. Egy minuszos hűtéstechnikai tűszelepet kéne rátenni.

Viszont ha újra akarja tölteni akkor kell egy jó nagy vákuum. HeNe lézerhez nem elegendő a hűtőgép kompresszoros megoldás. Gázkeveréket lehet kapni, de ha venni kell akkor az sem olcsó mulatság. Sajna a HeNe csöveket én is ezért szereltem le... Pedig milyen jó móka volt amíg működött
- Ha egy kicsit is nagyobb áramot hajtottam át rajta akkor az elektróda vagy a getter elkezdett párologni és kiült a rezonátor tükörre, emiatt nem volt kilépő fény sem. De ez egy zárt lézer volt.
Régen ha jól emlékszem a MOM-ban gyárotttak kis lézereket oktatási célra, azok külső rezonátor tükrösek, néhányat volt szerncsém beállítani.

Na, szétbontottam a lézer, igazából még mindig nem találtam rajta sérülést.
Csináltam képeket is:
http://kepfeltoltes.hu/view/130315/DSC_1125_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/130315/DSC_1126_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://kepfeltoltes.hu/view/130315/DSC_1128_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

Egyébként a fény hullámhosszát mivel lehet megváltoztatni? Láttam már vörös színt sugárzó lézerből zöld jött ki a lencse végéből. Valahol olvastam, hogy van valami áteresztő lencse ami megduplázza a kilépő fény hullámhosszát majd a köv. lencse x mennyiséget elvesz a nanométer számból. Cd olvasóban nem használnak ilyen lencséket?

Ezek speciális kristályok, van kismillió féle, van amelyik csak adott hullámhosszon működik, van amelyik egy tartományban. CD olvasóban nincs ilyen. Zöld lézerekben szokott lenni KTP és Nd:YVO4, 808nm->1064nm->532nm.

Értem akkor tárgytalan a fény színezése Amiket küldtem képeket láttad? Mi a véleményed a csőről? Ez biztosan He Ne? Utántölthető? A legkisebb infó is hasznos lehet Nekem

Üdv!
Szeretném vázolni egy ötletemet. Nem tudom mennyire életképes, ezt szeretném megvitatni. Egy barátom épít egy co lézert melybe mint elmondta kell egy homorú tükör. (én magam nem foglalkozom a témával mert egyenlőre sem pénzem sem szaktudásom sincs elég de ebben próbálok neki segíteni) A vörös réz mint fent valaki említette jó lehet, infra-visszaverő tul.-a jó de oxidálódhat. Erre kerestem megoldást. Arra gondoltam mivel kb fél kilógramm lézer dióda lábhoz jutottam egy ismerősömtől,(gyárból) hogy ezekről leoldva kémiai úton az aranyat, be lehetne e vonni az előzőleg optikailag polírozott rezet. Tehát menne e házilag? Tudom hogy ez inkább galvanizálással kapcsolatos kérdés de az alkatrész ide tartozik. Elvileg peroxid-sósav eleggyel minden egyéb (réz , nikkel) kioldható a lábakból a visszamaradó arany "bevonat" pedig salétrom savval vagy cianidos oldattal vihető reakcióba. Egyikhez sem fűlik a fogam érthető okokból de az lenne a kérdésem szerintetek melyik lenne célravezető ill. milyen módszerrel lehetne próbálkozni? Illetve, milyen vastag bevonat kell minimum?

Üdv ismét!

Olvasgattam a topikot, és bár mint fent említettem nem konyítok sokat a témához de felmerült még egy ötlet/kérdés. (ha totál marhaság akkor elnézést kérek) Ha jól értem a gázt nagyfeszültségű áram gerjeszti minek folytán fotonokat bocsát ki. Ez lényegében elektródák közötti kisüléssel valósul meg? Ha igen nem lehet helyettesíteni ezt nagyfrekvenciás mágneses mezővel? Abból indultam ki hogy létezik olyan "takarékos" kompakt fénycső amiben nincs "gyújtás" hanem egy toroid vasmagos tekercsben gerjesztett nagyfrekvencás mező készteti a gázt fénykibocsátásra. Ezt a módszert nem lehetne itt alkalmazni?

Szia! Nem feltétlenül kell homorú tükör. Ez az optikai rezonátor kialakításától függ.
Tükröket sem érdemes otthon kendácsolni, mert még tovább rontod az amúgy is rossz hatásfokot. Csatolok egy képet a rezonátor típusokból. Az első négyet kellene ismerni.

A rezonátor beállításához minimum kell egy HeNe lézer.

Nagyfrekvenciával is gerjeszthető lézergáz. A kisülésicső kétoldalára kell elhelyezni az elektródát. CO2 lézernél a gerjesztő frekvencia 15 Mhz alatt van De 10 Mhz fölött.

Üdvözletem! Úgy látom eléggé alábbhagyott a témához eddig hozzászólók lelkesedése. Nyolc éves az utolsó hozzászólás is, gondolom azóta se készült házilag egy CO2 lézercső sem. Én ugyan végigolvastam ezt a topikot, de egy két kérdésem felmerült evvel kapcsolatban.

Tehát említették, hogy a kibocsátott lézerenergia a cső hosszával és átmérőjével növekszik.
Magyarul e két paraméter növelésével növelhető a sugár teljesítménye is. Az is világos, hogy a cső hossz növelésével a tápfeszültséget is növelni kell. De mi van, ha nem a hosszt növeljük, hanem az átmérőt? Ahhoz elvileg nem kell a feszültséget növelni jól sejtem? Tehát egy 20mm és egy 40mm átmérőjű ugyanolyan hosszú, mondjuk 1m cső közül a kétszer nagyobb átmérőjű kibocsátott lézersugár teljesítménye is kétszeres lesz? Ilyen esetben mindkettő azonos feszültségről üzemeltethető?

Na és mi a helyzet a felvett árammal? Az mitől függ? Az is csőhossz (esetleg átmérő) függvénye?
És ha már itt tartunk, egy CO2 lézercső feszültséggenerátoros vagy áramgenerátoros üzemmódban működik egyébként?

És még egy utolsó, én annak idején mikor tanulmányoztam ezen csövek működését, úgy tudtam,
hogy két párhuzamos tükör között történik a fényerősítés. Persze aztán a netet túrva én is megtaláltam sny hozzászólásában látható rezonátor elrendezéseket. Mint látható sok fajta van, na de melyiknek mi az előnye, esetleg hátránya a sima két párhuzamos tükröt tartalmazó rezonátorhoz képest?
Biztos van nekik, különben nem találták volna ki őket...