Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Hangszóró készítése
Ugye ezeket nem komolyan gondolod....
 "Hibás tervezésűek"? Mik? Amit írtam megírtam. Hangszórókat tekercseltem évekig. Csak tudom hogy hová kell illeszteni a tekercset.... A magashangszóróknál pedig a hatásfokot befolyásolja,hogy hová van pozícionálva a légrésben a tekercs. Mélysugárzónak azokat a hangszórókat nevezzük,amik az alsó frekvencián dolgoznak, 0-3KHz között. Mélysugárzó.Punktum. Magassugárzó.(csipogó) "mert a tekercselési magasság kisebb, mint a fedőlapé." A betét,aminél a dóm széléhez van rögzítve a csévetest(és a tekercs) úgy van kialakítva,hogy amikor a betétet beleteszed a légrésbe,akkor félig belelóg a tekercs.Ha nem így van,akkor az baj. Mélysugárzónál más a helyzet. Ha középre lenne beállítva a tekercs,akkor nem adna ki normális mélyhangokat. (Szóval nem jót írtál.)
Szerintetek aztat hogy nincs elég hely a tekercsnek meg lehet e oldani avval hogy a felső vaslemezt kb. 1cm vastagra hagyom és az alját srégre esztergályoztatom?
És lennél szives elmagyerázni hogy miért nem?
Mert te a mélynél hova pozicionálod a lengőt ha nem középre? A tekercset a légrés aljához vagy tetejéhez?
Hogy lehet egy magas betétjét megtekercselni a legegyszerűbben? Géppel nem tudom mert nagyon gyenge a cséve anyaga. Mindenki kézzel tekercseli a magasokat?
Nem értem a kérdésed de nekem azt irták hogy a tekercs 75%-át kell a mágnesbe sülyeszteni
Na jó de engem az érdekelne hogy a mágnes felépitése jó vagy nem.
Nem, nincs igazad, alapvető tévedéseid vannak, bármit is csinaltal eddig. Amit itt leírtál, annak semmi köze a valósághoz.
Mélysugárzónak a sugárzásjavító foglalatba épített hangszórót nevezzük, aki a csupasz hangszórót is igy hívja, az legfeljebb tudalekos, de semmiképp nem helyesen, jelentésének megfelelően használja a fogalmakat. magashangszórónal a tekercselési magasság mindig kisebb a fedőlapénál, és ott is mindig középre pozícionált a cséve a normalis hangszóróknál. ugyanis mindig szimmetrikus B*l értékre törekszünk. az érzékenységet pedig ebben az esetben nem befolyásolja a cseve helyzete, mig homogén mágneses mezőben van. mélyközépnél, vagy mélyhangszórónál hasonló a helyzet, ha jól tervezett a lengőrendszer, akkor a csévének pont középre kell kerülni, egyébként nem lenne értelme lin. kitérést megadni. Ui. a légrésbe nem teszünk semmilyen "betétet", még magashangszórónál sem.
De meg lehet. a fedőlap magasságának növelésével természetesen növelheted a tekercselési magasságot nagyobb veszélyek nélkül. az arányok pedig attól függenek. hogy milyen T-S paramétereket szeretnél.
ebben semmi logika nincs. a hangszóró nem kompresszor, és nem egyenárammal működik.
Nem, mindenki géppel. magashangszóróhoz normalis lengőcsévét kézzel nem lehet készíteni. már csak a 0,1 körüli huzalátmérő miatt sem. Legegyszerűbben elkészíteni az eredeti modszerrel lehet, ragasztozott huzallal, bevonatos csévetestre.
A hestore-nál szóltam már régen, jeleztem, a hibát, tiltás lett a legvége.
Ok, ha igy nem tetszik, vagy valami olyat gondolsz mögé, amit én nem gondoltam, akkor fogalmazhatók másképpen.
pl. úgy, hogy most hibásan gondolkodtál, mert a logikád alapja egy olyan feltételezés volt, ami nem igaz. Idézet: „ebben semmi logika nincs.” Tényleg, tök mindegy, hogy a hangszóró merre löki a levegőt. Maximum majd jól befog kopogni a cséve a vason, ha fordítva kötjük be. De ne hangoztassuk, hogy a fázishelyesség miatt van, mert én majd direkt, mind a két oldalt fordítva kötöm, így fázishelyesek lesznek, aztán majd jól meghajtom őket aztán hagy kopogjanak a timpaninál. Idézet: „a hangszóró nem kompresszor” Ja, tényleg, nem sűríti egyáltalán a levegőt, ami a hangfrekvenciás közvetítő közeg, hanem fény és füstjelekkel kommunikál. Idézet: „és nem egyenárammal működik.” De működik egyenárammal is (PWM). No meg a váltóáramnak is van "polaritása". Van pozitív félhullám, meg negatív félhullám. A normál szinuszjelnél ezek szimmetrikusak, de egy akusztikai hangnál, és itt a lényeg a nagy dinamikai eltérésnél, a lecsengő effekteknél (dob), az első félhullám a legnagyobb, a második már ennek csak a töredéke (melléklet) és így tovább... Na itt nyeri értelmét a polaritás, és a membrán kimozdulási fő irány.
Tényleg mindegynek kellene lennie, viszont a legtöbb hangszóró pozitiv, és negatív kitérései különböznek, de. közel sem ugy, ahogy te gondolod. ezek a különbségek - amik sajnos hibának számítanak - szemmel nem látható tartományban vannak, és a membrankitérés nagyságát nem érintik.
fazishelyesség önmagában nincs, mindig csak valamihez képest értelmezhető, és valóban teljesen mindegy, milyen "polaritással" (itt lényegében nincs polaritás, tehát ez hibás kifejezés) kötsz be egy hangszórót amig önmagában szól. nem lesz nagyobb a kiterés, és nem fog hamarabb koppanni. egyébként is, egy normálisan tervezett hangszórnál a cséve sohasem érhet a vasmaghoz. És a hangszóró márpedig nem kompperszor, nem egyirányú nyomásváltozást hoz létre. egyenárammal vezérelve pedig egyszerűen nem működik. A váltakozó árammak nincs polaritása, és egy jól tervezett hangszórónál nincs jelentősége, hogy merre indulaz első félhullám, másrészt, ha megnézed, mekkora idopillanatra vonatkozik ez az amplitudócsúcs, rájöhetsz, hogy az egyenáramú, szabad szemmel is látható viselkedést vizsgálni, és ebből következtetéseket levonni teljesen értelmetlen.
Ui. dobot önmagában elég ritkán hallgatunk, vagy hangositunk. szerintem.
Idézet: „És a hangszóró márpedig nem kompperszor, nem egyirányú nyomásváltozást hoz létre.” Akkor miért is kell a tölcséres hangsugárzóknál kompressziós arányt számolni? Persze, nem statikus, de akkor is kompresszió, azaz nyomás. Köbzoli barátom is csak annyit írt, hogy: Idézet: „inkább felénk tolja a mozgatott levegőt a membrán.” Erre Te előjössz azzal, hogy a hangszóró nem kompresszor. És igen, a hangszóró Idézet: Persze, hisz az összenyomott levegő minden irányban terjed. Általános iskola valamely fizika óra. De hagyjuk... „nem egyirányú nyomásváltozást hoz létre.” Idézet: „És igen, a hangszóró „nem egyirányú nyomásváltozást hoz létre.” Persze, hisz az összenyomott levegő minden irányban terjed.” Na igen, többek közt a doboz belseje felé is - gondolom szergey is erre próbált rávilágítani. Gondolj csak egy szép szabályos szinuszjelre - annak mindkét félhulláma ugyanúgy (és ugyanannyit) téríti ki a membránt. Arról nem is beszélve, hogy a hangszórók adatlapján a maximális membránkitérést is pl. +/- 6mm-ként adják meg, nem pedig pl. +6/-3mm formátumban, azaz 'mindkét irányba' ugyanannyit képes elmozdulni a membrán. A polaritásnak pedig tudtommal csak akkor van jelen esetben értelme, amikor több hangszórót kötünk párhuzamosan, hiszen egymáshoz képest nem mindegy már hogy milyen fázisban szólnak. Ha jól értem. Amúgy nem akarnék beleszólni, mivel nem mozgok otthonosan a témában, de ami azt illeti, most úgy érzem hogy kimondottan kötekedsz, flame-elsz, aminek jelen esetben semmi alapja nincs. ((( Idézet: ))) „Általános iskola valamely fizika óra. De hagyjuk...”
Erre meg csak annyit mondanék, hogy keress rá például a 'muszáj' szóra 'muszály'-ként (sic!) leírva. Fogsz rá kapni durván nyolcvanezer találatot, pedig hibásan van leírva. Így szerintem az hogy a Google kidob egy kifejezésre x darab találatot, önmagában még pont hogy nem jelent semmit sem, vagy legalábbis nem hiszem hogy ezzel bármit is bizonyítani lehetne.
Szia!
Oké, biztos igazad van. DE: azt egyenesen kikérem magamnak, hogy én kötekedni akarok! Ha ismernél személyesen is, tudnád hogy ez igencsak nem rám vallana. Én csak leírtam a tőlem telhető legobjektívebb véleményemet erről az egész vitáról hármótok közt. De már látom hogy felesleges volt, inkább abba is hagyom ennek a topicnak az olvasását. Üdv mindenkinek.
Miként változnak a T-S paraméterek a vasmag fedlapjának vastagításával vagy vékonyításával? Illetve a csévetest hosszabb vagy rövidebb tekercselésével?
Valóban igazad van, a hangszóró megfelel egy "kompresszor" fogalmának.szélnyomást képes létrehozni megfelelő hangnyomás esetén. Ha valaki ebben kételkedik,akkor egy koncerten legyen szíves odaállni a 20.000W-os hangfal elé 1 méterre szemből.
Na akkor most valaki foglalja már össze hogy a felső vaslemez felszine kb. a tekercs hány százalékánál legyen mert én ebből amit leirtatok nem tudok kimászni.És azért próbáljunk megmaradni a technikai kérdéseknél.
A mélysugárzónak jelentős amplitúdókat lemozognia, ezért hasznos, ha a tekercs mindkét irányba ugyanakkora mozgásnál szalad ki a lineáris tartományból, azaz, abból a szakaszból, ahol a mágneses kör záródik. Általában ez a fedlap vasa és a mag vasa közötti légrés legszűkebb szakasza.
Tény viszont az, hogy a BL szorzat nem egyforma kifelé és befelé, mert befelé ugye a hátlapig tart a mag, kifelé pedig a fedlappal, vagy még korábban véget ér. Az hogy pontosan milyen geometriát alakítunk ki befolyással lesz a löketre, a lineritásra. A legalapvetőbb döntés az, hogy tekercs hány százaléka legyen benn a légrésben, hiszen ez határozza meg többek között az érzékenységet ( és nemcsak ez). Mélysugárzónál, ahol kell a lineáris löket, ott sok lóg ki a légrésből, de a magassugárzó alig moccan, ott be lehet tekerni az egészet. Igen ám, de akkor csak vékony drót fér el, és akkor az impedancia, stb, stb, Erre egy egész élet kell és ezért soha, de soha nem fogok szergely-el vitatkozni a konkrét hangszóró kérdésekben, pedig ha már a dobozolásról van szó, akkor hangoztatom a véleményem. ( erre most azt fogja írni, hogy arra se kéne).
Köszönöm a választ.Mostmár legalább megtudtam hogy hogyan kell elhelyezni a tekercset és mostmár megpróbálok egy hangszórót épiteni.
Még azt felejtettem el kérdezni hogy gumiszélt szvacson kivül még miből lehetne késziteni
Igen, amiket Te írsz, azok mind távol állnak a valóságtól, és bőven javításra is szorulnak. Én meg is teszem, de tényekkel bizonyítva. Nem csak úgy saját szád íze szerint, ahogy te eddig.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
