Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Hangszóró készítése
 
Témaindító: Dr.Megavolt, idő: Jún 12, 2007
Lapozás: OK   15 / 29
(#) szergey válasza Action2K hozzászólására (») Nov 20, 2009 /
 
Idézet:
„Persze, hisz az összenyomott levegő minden irányban terjed. Általános iskola valamely fizika óra. De hagyjuk...”

Szerintem is, mert ezt nem áramlástani oldalról kell megközelíteni. Nem egyenáramú komponensekről van szó.

(#) szergey válasza hozzászólására (») Nov 20, 2009 /
 
Idézet:
„Arról nem is beszélve, hogy a hangszórók adatlapján a maximális membránkitérést is pl. +/- 6mm-ként adják meg, nem pedig pl. +6/-3mm formátumban, azaz 'mindkét irányba' ugyanannyit képes elmozdulni a membrán.”

Pedig néha vannak ám idegesítő kivételek, pl. a KEF SP1057-esénél ez +6/-1mm volt.
(#) szergey válasza (Felhasználó 13571) hozzászólására (») Nov 20, 2009 /
 
Idézet:
„csak azért is beleköt minden egyes postba, csakhogy neki legyen igaza !”

Én nem kötök bele semmibe, és senkibe, csak leírom a gondolataimat, azt, ami biztosan tudok a témáról.

Idézet:
„Ja és a hangszóró igenis kompresszorként viselkedik,”

Nem. Szerencsére. Ha így lenne, semmit nem hallanál.

Idézet:
„És a cél az akármilyen láda és konstrukció legyen, hogy felém nyomja a levegőt, és nem a dobozba,”

Ilyen hangszóró nem létezik, ezt ventillátornak, vagy kompresszornak hívják.
(#) szergey válasza frissadam hozzászólására (») Nov 20, 2009 / 1
 
Idézet:
„Miként változnak a T-S paraméterek a vasmag fedlapjának vastagításával vagy vékonyításával? Illetve a csévetest hosszabb vagy rövidebb tekercselésével?”


Az elektromos oldal változik, leginkább az indukció, és az induktivitás oldaláról. A variációk száma kb végtelen, de ha egy paramétert változtatunk, akkor egyszerűsíthető. Azonos mágnesnél, azonos csévénél, azonos légrés szélességnél minél nagyobb része tartózkodik a légrésben a csévének, annál agyobb az induktivitás, és a B*l szorzat. ez persze húzza maga után a T-S paramétereket, főleg alacsonyabb elektromos jóság formájában.
(#) szergey válasza (») Nov 20, 2009 /
 
Idézet:
„Neked csak annyit mondanék,hogy "amerikánert" szerezz be, és azzal meg tudod tekercselni a magashangszórót is.Ha kell,pü-ben leírom szépen egyesével a munkafázisokat. VT-Orion-Reflex magasakat tekercseltem sorozatban, de orion közepeket is(hasonló).”

Normális csévét magashangszórnál csak az eredeti gyorstekercselő technológiával lehet csinálni. Lehet, hogy szólni fog amit Te szenvedsz össze, de elég messze lesz a gyári állapottól. Ami mondjuk egy reflex, orion, vagy Videoton dómnál elmegy még, de mindjuk egy Vifa vagy Audaxnál már nem.

Idézet:
„A hangszóró főbb paramétereit szerintem a vas mag fedlapja lényegesen nem befolyásolja.”

Pedig rengeteget számít.

Idézet:
„Optimális az lenne,ha 4 sorban tudnád tekercselni a hangszórót.”

Biztosan nem.
Sokkal rosszabban hűl mint egy két rétegű lengőcséve, nehéz (fölöslegesen nagy tömeg), és nehéz megtekerni is, nem kezdőknek való feladat. Minden szempőontból rossz.
A Sony alkalmazza Fülöp-szigeteki hangszórói nagy részénél (vagy pl. a kínai SAL is ebbe az irányba megy) a négy és hat rétegű csévéket, mivel nem akar és nem tud normális mágnest-vasat használni.

Idézet:
„Úgy a hossz rövidebb lesz, a hangszóró hatásfoka,érzékenysége jobb.”

Nem önmagukban érdekesek a paraméterek, mindig az arányuk fontos, és az, hogy megtaláld a számodra megfelelő T-S-t.

Idézet:
„Egy régi HS 500 mélysugárzójánál (direkt használtam ezt a kifejezést!) a tekercshossz kb. 2,5cm volt.”

Az LB1231 nevű bolgár mélyhangszóró, amit a HS5xx típusú hangsugárzókban használtak 18-19mm magas lengőcsévékkel került ki a gyárból többségében, persze két egyformát nehéz volt találni közöttük.

Idézet:
„A hangszóró kibírt kb. 60W-ot(sinus).”

És nem a lengőcséve volt a leggyengébb pontja, mechanikailag volt elszúrva inkább a lengőrendszer (pille-membránszél), emiatt az elektromos terhelhetőség növelésével sem lehetett volna segíteni rajta.
Persze az eredeti bolgár széthulló lengőcsévék azért behatárolták kicsit a mozgásteret valóban.
(#) szergey válasza (») Nov 20, 2009 /
 
Idézet:
„Azt én kötözködésnek veszem”


Pedig nem az, csak a helyes névhasználat. A Szakirodalom, ha tényleg hozzáértő írja, akkor úgy használja, ahogy én. Mélysugárzóról akkor lehet beszélni, ha egy mélyhangszórót dobozba építünk.


Idézet:
„"sugárzásjavító foglalat" - Hogy mi?”

Doboz, tölcsér, TL, lap, stb. Végtelen a lehetőségek tárháza.


Idézet:
„Akkor szerintem az egész Orion és Vt gyárban, de még a bolgárok is tévedtek, bármit is csináltak”


A bolgárok tévedtek a lehető legnagyobbakat hangszórógyártásban. Az egész gyártásuk egy tévedésnek mondható, LA, LB, 0921, 1031, 1231, a bolgár ipar remekművei, mind ipari hulladéknak számítanak.
Mellesleg az LA1231-nél pontosan azt a hibát követték el, hogy a cséve 2/3-ad része kint volt a 4mm-es légrés fölött.

Idézet:
„Kezdek rájönni,hogy a "fedőlap" név alatt mit is értesz.”


A mágneskör részeit azért illik ismerni. A kosárhoz semmi köze.


Idézet:
„Akkor is fenntartom,hogy magassugárzók esetében a tekercs közepe egybeesik a lemez("fedőlap") síkjával.”


Ha torzításra vagyunk kíváncsiak és nem zenére, akkor biztosan.
A fedőlap közepe, és a lengőcséve közepe esik egybe függőlegesen.


Idézet:
„Mélyhangszóróknál viszont badarság,hogy a tekercs közepe lenne ugyanitt. Mondj egy példát gyári mély hangszórónál és talán illusztráld képpel.”


Öööö, ilyet sosem írtam.
Képet nem tudok, nehéz nethez jutnom, de highand olvtárs már érti (vagy mindig is tudta). Ő berajzolhatja.


Idézet:
„Szedtél már szét mély hangszórót?”


Egy keveset. Kb. 1000 darab fölötti saját gyártásnál járok, valamivel keveseb javítás, és 15 körüli hangszóróterv született nálam az utóbbi években.
(#) szergey válasza B.I hozzászólására (») Nov 20, 2009 /
 
Veszed a légrés közepét (függőlegesen), és a cséve közepét, majd ezeket próbálod egy pozícióba hozni, esetleg pár mm +/- a lengőrendszertől függően.
(#) szergey válasza highand hozzászólására (») Nov 20, 2009 /
 
Véleményt bármikor. És egészen jól leírtad, már csak egy rajz kellene.
(#) szergey válasza B.I hozzászólására (») Nov 20, 2009 /
 
A membránszélt bármilyen anayagból el lehet készíteni, de Te otthon nem tudod normálisan megoldani szerszámok, és a szükséges gépek hiányában. Viszont készen bőven lehet venni, egészen normális minőségűeket is.
(#) rockersrac válasza szergey hozzászólására (») Nov 21, 2009 /
 
MD240-hez tudnál menetszámot mondani? Meg ha azt megtudod mondani,hogy mennyi huzalt vegyek,akkor a tekercselést már majd megoldom!
(#) szergey válasza (») Nov 21, 2009 /
 
Idézet:
„Hát te is fékezhetnéd magadat. Ideje lenne már. Mert itt minden gyártót lealáztál a porba, de a te saját terméked az szuper. Hogy van ez?”

Ez úgyy van, hogy valójában eddig sosem írtam a saját hangszóróimról. Amik egyelőre nem termékek, de használati értékben az emlegetett bolgár hulladékokhoz képest kb. 10-szeres a különbség a javukra.

Idézet:
„a legújabb hangszóró elvet megalkotta,”

Történt már egy pár ilyen, de nem lett elfogadható eredménye. Egyelőre csak marketingszövegeket hallani, abból meg nem lehet következtetéseket levonni.

Idézet:
„amik mellett el lehet majd felejteni az összes eddigi elektrodinamikus hangszórót”

Sokkal több lehetőség van bennük, mint Te, vagy bárki más hinné.

Idézet:
„annyira bosszantó dolgokat írsz,hogy ha más régebbi szaki is olvassa az általad leírtakat,akkor csak csóválja a fejét.”

Ettől függetlenül még igaz, amit leírtam.

Idézet:
„Pl. amit a HS280-ról írsz. Igenis,az egy jó hangfal volt akkor.”

A HS280 sosem volt jó hangsugárzó (hogy kötözködjek, nem hangfal) elég csak ránézni az előző hozzászólásomban csatolt mérésekre, aki tudja értelmeni a látottakat, az látja, hogy esetleges tervezésmentes hangváltó, kritikán aluli hangszórókkal. Talán a középhsz ami használható az egészből, de a diffúzorát annak is elrontották akusztikai szempontból nézve az akkori "dizájn" kedvéért (ennek ellenére még elmegy).

Idézet:
„Van egy olyan dolog is, hogy "hétköznapi, megfizethető" hangszóró és hangfal.”

Persze. Az ár ma már nincs összefüggésben a minőséggel, drágán is lehet használhatalan dolgokat venni, és olcsón is olyan hangszórót, ami árának többszörösét éri (az is biztos, hogy ezek nem kínában készülnek). Szóval egyáltalán nem a pénztárca számít, hanem az odafigyelés, és a hozzáadott tudás.

Idézet:
„igenis 250W szinuszt a HS500-as mély újra tekerve, 4 sorosan, megoldott csévetest szellőztetéssel bírta.1KHz-es sinus generátorról hajtva az erősítőt.”

Ennek viszont semmi köze a hangszóró terhelhetőségéhez.
Egy normálisan elkészített 80W-os lengőcséve is kibírja névleges terhelhetőségének többszörösét.

Idézet:
„a 4 soros tekercseléssel nagyobb teljesítményt és jobb mélyeket tudsz kihozni.”

Ez sem igaz, mert a mélyátvitelt nem a lengőcséve határozza meg, hanem a doboz, és a T-S paraméterek együtt. És hogy szerinted megint kötözködjek, az elektrodinamikus hangszórónak nincs teljesítménye (vagyis van, de sosem foglalkozunk vele, a leadott hangtejesítményre az érzékenység utal), csak a terhelhetőségét vizsgáljuk. De az sem lesz nagyobb a 4 rétegtől, sőt ahogy írtam egy ilyen lengőcsévek rosszabb a hőleadása, mint az egy, vagy kétrétegűnek .

Idézet:
„Ezeket a JBL már lefektette, méréseikkel alátámasztotta.”

Ez sem igaz, mert a JBL az igazán nagy terhelhetőségű PA hangszóróinál jó esetben nem használ ilyet, azok sokszor egyrétegű lengőcsévékkel készülnek.

Idézet:
„Sőt, a Philips most 6 soros tekercseléssel gyárt kisebb-nagyobb hangszórókat.”

A Philips a régi formájában nagyon régen nem létezik, és ma már nem gyárt hangszórót, legfeljebb felcímkéz. A hat réteg pedig értelmetlen kapálózás a gyártó részéről (helyrehozni a máshol (mágneskörnél-lengőrendszernél) elszúrt hangszóróját), vagy legfeljebb jól hangzik vásárlócsalogatónak, kirakatparaméter, gyakorlati haszna nincs.

Idézet:
„a tekercs pozícionálásáról biztosan nem jók az információid.Mélyhangszóróknál - mélysugárzóknál nem úgy van.”

Ezzel igazából nem tudok mit kezdeni, mert nincsenek érveid, mindössze azt írod, hogy azért mert és csak, és mert Te gondolod. Ettől még nem lesz igaz. De ha már példáknál járunk, a régi Videoton és a mai H2000 hangszróknál is pontosan úgy van, ahogy én írtam, de meetünk a Vifa, vagy Seas felé is. SAL MNC vagy bolgár hangszórócsodákat meg azért ne tartsunk már követendő példának.

Idézet:
„Ha "nem tudsz 10 percnél tovább hallgatni" egy HS280-ast,akkor nem tudok neked ezután semmit sem mondani.Magáért beszél amit mondtál.”

Magukért beszélnek a mérések. És ez még csak a jéghegy csúcsa. Ha megnéznénk a dinamikus viselkedését, vagy a torzítását, akkor még rosszabb lenne a kép. Nem csak ma számít szörnyen rossznak, akkor is az volt. Egy DC2550 vagy 2050 kevesebb hibát tartalmazott (bár lehet, hogy csak véletlenül), és a '90-es évek Videoton hangsugárzói SL450-451qb, vagy DB2228, vagy a későbbi TVM-es sorozat, Toccata, Concerto, Cavatina minden tekintetből jobb hangsugárzók.

Idézet:
„Te próbálsz hangszórókat készíteni. Lehet.De a kínai hangszórókat lassan fillérekért lehet kapni, nem is rosszak, sem az M.N.C. sem a Somogyi egyes példányai.”

Mindkettő használhatalan, esetenként 50-100%-os gyártási szórásuk van, két egyforma darab nincs köztük, rengeteg a szerelési hiba, a hangszórók mögött semmiféle tervezés nincs, csak épp összerakják az aktuális alkatrészekből. Érzéketlenek (általában 80-85dB környéke), rossz a dinamikus viselkedésük mély és középtartományban, rezonánsak, a lengőrendszerük rossz tervezése miatt alig van lineáris tartományuk és képességeikhez mérten eléggé drágák (nem tudnak olyan olcsók leni, mint amilyen rosszak).

Idézet:
„A hangszóró készítése pedig lassan elavult dolog lesz,ha megjelennek tömeggyártással az új elven működő hangsugárzók.”

Megfelelő ismeretekkel, megfelelő szerszámokkal, és technológiával nem ellenfél a kínai gyártás, sosem lesz az. Itt Magyarországon már 53 éves múltja van a hangszórók nagy sorozatú gyártásának, és hatalmas mennyiségű szellemi tőke halmozódott fel az évek során ezzel kapcsolatban. Csak jól kell használni, és továbbgondolni.

Százalékban, szorzóval megadni minőséget? Azt nem lehet, a 200%-al jobb, az nem paraméter. Szerintem.
(#) szergey válasza (») Nov 21, 2009 /
 
A hangsugárzók átvitele, a váltók és dobozok tervezetlensége, a fölöslegesen beépített hangszórók, és az ezek alapján könnyen meghatározható használati érték sosem szubjektív, és nem többségük is erősítőfüggő.

Idézet:
„A VT a végén már Vifa hangszórókat tett bele a falakba”

A Vifa két legolcsóbb hangszóróját. Ennek ellenére a Preludiumból született meg az egyetlen magyar hangsugárzó jól tervezett hangváltóval B32 néven.
Az M21-es vifa mélyközépre nem lett volna szükség, ha rendezték volna a hangszórógyártás terén a sorokat (egy-két buta hibát kiküszöbölnek), egy HA20 alapokon készült mélyközéphangszóróval jobb eredményt lehetett volna elérni.
A D25TG05 magasra viszot sajnos szükség volt, elfogadható minőségű dóm magas nem készült akkoriban itthon (azóta sem nagyon), talán egyes Westra példányok még abban az időben jók voltak, de nem sokára ennek is vége lett (TVM féle gyártásátrendezések a cseheknél).

Idézet:
„és az összeomlás előtt már tényleg csak a "gazdaságosság" alapelveire építették a hangfal gyártást a minőség rovására.”

Szerintem meg épp akkor kezdtek rájönni arra a Veszprémiekkel közösen, hogyan is kell hangsugárzót gyártani. A legjobb Videoton hangsugárzók ebben az időben készültek, és nem a hangszórók miatt lettek jobbak elődjeiknél (a jó hangszóró, mint alap mindig is adott volt), hanem a végre ésszel tervezett hangváltók miatt (80%-ban ezen áll vagy bukik egy elektromosan többutas hangsugárzónál hogy hallgathatatlan, tűrhető, elfogadható, vagy jó lesz-e az eredmény).

Idézet:
„A technika fejlődik és ez magával hozza a minőség javulását.”

Nem feltétlenül, mert a mai vezető hangszórógyártók (nem az olcsókínaira gondolok, hanem Visaton, Tymphany, Beyma, Seas és hasonlókra) nem tudják azokat az ismereteket, amiket 30 évvel ezelőtt itthon már leírtak. Ez persze meg is látszik a jelenleg kapható hangszóróikon.

Idézet:
„Ettől függetlenül nem tagadhatjuk meg a múltunkat és nem ócsárolhatjuk egy letünt évtized akkor termékeit.”

Nincs is rá szükség, a jó ötleteket a valódi tudást, észrevenni, megtartani, és továbbvinni kell, de ettől függetlenül, ismerni kell a hibákat (szerintem könyörtelenül) mert azokból rengeteget lehet tanulni-okulni.
(#) Moderátor hozzászólása Nov 21, 2009
 
Srácok!

Most kitakarítottam a mocskolódást, de nem szeretném, ha legközelebb is nekem (nekünk) kellene beleavatkozni a dologba! A személyeskedésnek nincs itt helye, legfeljebb az ész- és tapasztalati érvekkel alátámasztott, szigorúan szakmai vitának, ami viszont semmiképpen nem mehet el afelé, hogy itt nyilvánosan anyáztok!
Szóval mindenki tanúsítson önmérsékletet, mert nem szeretnék senkinek sem kiosztani egy-két warn-t, freeze-t.

Köszönöm.
(#) szergey válasza (») Nov 21, 2009 /
 
Voltak csatolt fájlok és észérvek, amiket nem látok. Olyat is vitt a seprő, amit nem kellett volna...
(#) Moderátor hozzászólása szergey hozzászólására (») Nov 21, 2009
 
Minden bizonnyal, de ha a között, hogy finom "anyázás" legyen-e, avagy értékes(ebb) tartalom, nálam győz az, hogy nem a veszekedés helye ez a fórum.
Ha konkrét tartalmat írsz, esetleg vissza tudom hozni, de azt ne a fórumban beszéljük meg, hanem privátban.
(#) szergey válasza rockersrac hozzászólására (») Nov 21, 2009 /
 
Össz. 40-45 menet körül. A tekercselési magasság 3,5-4mm (ha jól emlékszem).
(#) Lázár Péter hozzászólása Nov 22, 2009 /
 
Szomorú vagyok, hogy egyes haszontalan szószaporító emberek ezt az amúgy érdekes fórumtémát megtöltik szeméttel több oldalon. Ennek ellenpéldájaként szeretném bemutatni a cikkben látható hangszórók bedobozolt állapotát. A doboz készítése a honlapomon fenn található ide csak egy kis ízelítőt teszek föl Ma lettem kész végleg, most már csak a könnyebbik részét kell tennem a dolognak, élveznem a végeredményt
(#) Freedomocska válasza Lázár Péter hozzászólására (») Nov 22, 2009 /
 
Szia Péter -- most már van plazma vágóm (mint tudod) és ha majd tervezel megint hangszórót akkor tudok így vágni neked kör alakú lemezt ha megadod a méretet.
(#) Freedomocska válasza Freedomocska hozzászólására (») Nov 22, 2009 /
 
... jaaaa és az épített dolgaidért gratula !
(#) szergey válasza Lázár Péter hozzászólására (») Nov 22, 2009 /
 
Hát, ha neked szemét a magyar hangszóró- és hangsugárzógyártás múltja, meg a ehhez kapcsolódó információk, akkor lelked rajta.

Engem meg inkább az érdekel, hogy sikerült kitalálnod ezt a dobozt. Mert nekem a képek pl. semmit nem jelentenek.
(#) Bonanza02 válasza Lázár Péter hozzászólására (») Nov 22, 2009 /
 
Kedves Péter!
Én végignéztem a leírásodat, hogy hogy kell hulladékból hangszórót készíteni. "Ötletes,egyedi." Végülis unaloműzőnek jó lehet,de a kínai hangszórók ára 2eFt körül van. Talán az is van ilyen szép(ha nem szebb egy SBX kevlár).
Ha belevágnál egy 1000W-os hangszóró építésébe 1 méteres átmérőjű membránnal,akkor abban nagyobb fantáziát látnék.
Remélem ez nem volt bántó vagy sértő,mert nem állt szándékomban.
Ezt azért írom,mert némi szabadidőt akarok rászánni én is egy nagyobb hangszóró pár építésébe.

Nem súrol a hangszóród? Mert a leírás szerinti beállítás elég rizikós ebből a szempontból.Én majd mást javasolnék pü-ben,ha megint belekezdesz.
(#) rockersrac válasza szergey hozzászólására (») Nov 22, 2009 /
 
Köszönöm az infot! Hamarosan jelentkezem ismét,akkor remélhetőleg kész lesz a hangszóró!
(#) szergey válasza Bonanza02 hozzászólására (») Nov 23, 2009 /
 
Az a helyzet, hogy a kínai hangszórók, SBX és társai sem nem szépek sem nem használhatóak, akármennyibe is kerülnek, olyan olcsók nem tudnak lenni, amennyire rosszak.

Az 1m-es külső átmérőnek, és az 1000W-nak pedig semmi, de semmi értelme nincs.
(#) Lázár Péter válasza Freedomocska hozzászólására (») Nov 23, 2009 /
 
Köszi szépen az eredményhez te is hozzájárultál, egyenlőre egy kicsit hanyagolom a témát de ha esetleg kedvet kapnék lehet, hogy igénybe venném a segítséged
(#) Lázár Péter válasza Bonanza02 hozzászólására (») Nov 23, 2009 /
 
Üdv. A kínai hangszórók pl a Sal 30 cm-es újjonnan az SBX 4-5ezer pénz a legolcsóbb 18"-os kínai ahestore-n is 15ezer pénz. Ha ezt 2x megszorozzuk az már 30ezer. Nos ha az enyémet és a hestore-n látható hangszórókat felfordítanám és teljes súlyommal ráálnék a mágnesükre az enyém egyben maradna az biztos. Szóval a 2 káva azért ég és föld. Illetve ha a mágnes és a membránméret arányát nézzük... És egy nagy hangszóró másképpen szól mint ha azt helyettesítem több kicsivel. És még a teljesítményekről nem is beszéltünk. Az 1méteresnek semmi értelme haszontalan és hova is tennék akkorát amúgy annak a szélét nem is lehetne megcsinálni miből. Egy cseppet sem súrol ha kedved van akár eljöhetsz meghallgatni, mert úgylátom a képek és a videó egyeseknek bizony nem elég. Persze én se sértésnek szánom, mindenesetre én hallom a végeredményt és tökéletesen elégedett vagyok. Aki pedig utánépít és el is készül segítség nélkül ezzel az eredménnyel amit én elértem, megemelem a virtuális kalapom előtte. Úgyhogy építs csak hadd lássuk a végeredményt
(#) Bonanza02 válasza szergey hozzászólására (») Nov 23, 2009 /
 
Már megint vitatkozni óhajtasz.Lassan a moderátor fog beleszólni a dolgokba megint.
A 100-as mélynek igenis van értelme, teljesen más hangja van,mint egy 50-es mélynek. Amerikában gyártanak hasonlókat,de igen drágák. Hangosításokra használják,ahol 80 ezer Wattot kell szétosztani a hangszórókra.

Az,hogy az M.N.C. hangszórói csúnyák lennének,hát neked akkor semmi kritikai értéked nincsen.Ja meg hogy rosszak lennének,hát az sem igaz.
Nem jó az,ha még az élő fába is belekötsz.
Én ezeket használom és árban is jók:9600HUF és 5300HUF.
Mindkettő 205W szinuszos teljesítményt bír,a Penta 30Hz-től, a Fiber 25Hz-től indul.
Ha azt mondod,hogy a Penta csúnya,akkor nagyon megharagszom rád.
(#) Bonanza02 válasza Lázár Péter hozzászólására (») Nov 23, 2009 /
 
Péter!

Szólhatsz bármi jót a hangszóróidról, de a daradokból összeállított mágneseid keményen torzítást visznek be a hangszóró működésébe. Nincs egyensúlyban a mágnesek ereje a tekercs-membrán méretekkel. Vagy le tudnád mérni a komplex hangszóró mágnesed OZ értékét?
A hangszóró súrolását én a hangszóró kézbevételével és a membrán lassú megjáratásával tudommegnézni. A súrolás érzehető dolog, ami egyes teljesítmények esetében visznek bele torzításokat.
(#) Lázár Péter válasza szergey hozzászólására (») Nov 23, 2009 /
 
Üdv. A H2000 termékei jók, nincs velük semmi baj, hanem kicsit besokaltam már, mivel minden hangfalas és hangszórós fórumban lassan ez a vitatkozás fellelhető a márkákkal kapcsolatban. Személy szerint persze az olcsó és olcsó között nem sok a különbség ez a véleményem
(#) Bonanza02 válasza Lázár Péter hozzászólására (») Nov 23, 2009 /
 
Peti!
Nézd már meg azt a Pentát. Mikor tud egy amatőr házilag ilyet gyártani? (sosem)
A Penta egyébként és a Fiber is nagyon jól szól, nagyon jó a karakterisztikája. Sok hangfalba tettem már őket és mindenki elégedett.
Az én saját hangfalaimban ez a Fiber van.Szuper!

fiber.JPG
    
(#) Lázár Péter válasza Bonanza02 hozzászólására (») Nov 23, 2009 /
 
Üdv látom nem vagy kíváncsi élőben a dologra, pedig én szívesen megmutatom működés közben. Ezeket a hangszórókat is emberek rakják össze, annyi könnyebbséggel, hogy előre le van gyártva a gyártósor, aztán már csak dobálják össze. A mágneselrendezés pedig koppintott egy kis újjítással lásd a mellékelt képet. És persze azt se felejtsük el, hogy az első hangszórók bizony kézzel készültek, és az első prototípusok is. Szóval hiába a Sal hangszóródra nem cserélném el az biztos. Persze persze ez házi építés és bontott mágnesek és nem körözi le az olyan hangszórót aminek darabja 60ezer körül mozog. De a tiedét...

focal.jpg
    
Következő: »»   15 / 29
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem