Ezek szerint akkor egy 100*80 mm es borda 38mm-es magassággal bőven elég egy 600V 16A-es triakkal.
Köszi a segítséget. Remélem egy "picit" túlméreteztem így

hello! érdeklődnék ismeri e valaki a transmig 160 tipusu co hegesztőt??? a fokozatkapcsolója romlott el ehhez kéne segitség előre is köszönettel

Hi skaccok.Pee vagyok nekem van egy trafón 1 fázison kb. 200-250A valahogy szabályozni kéne! Ötletek?
szek. fesz 57V éppezér kéne vmi okosság a gyujtáshoz.Láttam egy rajzot de most nem lelem, egykicsi trafó adta a gyújtáshoz a feszt, de maga a vezérlés 2,3KW-ig volt ,ehhez a trafómhoz ez egy kicsit sovi.Van e valami jókis kapcsolásotok a problémához?

Itt is van egy szabályozási alternatíva.
Nálam épp úgy remekül működik, mint egyéb utánépített változatai.
Kimondottan hegesztő trafókhoz való, de izzószálas égőt is szabályoztam már vele.

Üdv: Alkotó

itt van hozzá a rajz és tervek, ami alapján készült.

Alkotó

hello! Kedves alkotó Lehetne e róla szó hogy a kapcsolást elküldöd rendes olvasható formátumban privire?? Köszönettel vagy érdeklődnék menyiért csinálnád meg??? Ill. az a kérdésem egy eredetileg heggesztőként funkcionált trafóhoz kéne nekem valami hasonló szabályozás ami egyszerübb akksitöltésre használnám. Külön kösz!! liderces@gmail.com

szia 4
én fém lapátosat szoktam csinálni. kisebb szélgéphez , nem lépném át az 1m átmérőt--de 7--11 lapátot tennék rá.

átnéztem a képeket, és valami miatt a nyákot és a beültetést tényleg lebutította a rendszer. Most egy pdf-et csináltam belőle, annak nem tudnak ártani.

Alkotó

Sziasztok!

egy hegesztőtrafót kellene nekem vezérelve indítani (autómata, feladatorientált CO gép) 230V-ról. A józan ész azt diktálja, hogy fogok egy jó combos szilárdtest relét, és nullaátmenetnél kapcsolom be. Node.. régebben, évekkel ezelőtt már sajnos nem emlékszem hogy hol, de azt olvastam, hogy csak feszültség maximumnál szabad nagy trafókat kapcsolgatni..

A kérdésem annyi, hogy ez valóban így van? vagyis nem nullaátmenet, hanem fesz. maximum?

ha így van, akkor miért is?

miként lehet ezt egyszerűen megvalósítani? konkrét megoldása van valakinek?

köszönöm előre is!

Valamikor csak 16A-s órám volt, és a CO hegesztő néha levágta indításnál. Valamilyen zener-rel tartottam 5V-alatt (talán 4,7v ?) a jelző feszt, és egy TTl inverter indította a triacot (persze optocsatolóval,) 0 közeli értéknél.
Én az általad említett fesz. maximumról nem hallottam, de értelmetlen is lenne...

Ne hagyd magad lebeszélni, induktív terhelést igenis a feszültség maximumnál kell kapcsolni. A terminál fórumban utánanézhetsz, a SPafi nevű fórumozó részletesen leírta az okát. (kevésbé telítődik a vas az első néhány periódusban)

Persze, csak ha a szekunderen nincs nagy kapacitiv terhelés (egyenirányító és nagy elkók), mert akkor meg az okoz nagy áramlökést.
Nem tudom milyen felépítésű a hegesztőtrafód.

Ugye elvileg az induktivitason az aram a feszulteseghez kepest 90 fokkal (negyed hullam) el van tolva, tehat allandosult allapotban a nulla feszultsegnel maximalis az aram es amikor legnagyobb a feszultseg akkor nem folyik aram. Vagyis ha a stacionarius (allandosult) allapotot tekintjuk iranyadonak, akkor ha fogok egy barmilyen tekercset es rovidre zarom egy arammerovel, vegtelen nagy aramot kell mernem. Lassuk be, ez nem igy van. Ki lehet probalni A kutya ott van elasva, hogy a tranziens (atmeneti/bekapcsolasi/kikapcsolasi) viselkedest nem lehet leirni az allandosult allapotra vonatkozo modellek alapjan. Az igazat megvallva ez egy nagyon jo szakdolgozat/tudomanyos diakkori/doktori tema, sajnos itt elmeletileg is meg kell alapozni... De hogy elmeleti levezetest ne is varjunk, legalabb nehany tarolos szkoppal felvett regisztratum elkelne igazolaskeppen. Gyakorlatban persze tudjuk hogy peldaul egy nagyobb hibatlan toroid trafo is leveri a biztositekot es ezert kell elotte "lagyindito". Persze ez egy megkerulese a problemanak...

Szia!

Nah.. már kezdtem magam tök hülyének érezni.. persze áthelyezik a kérdést egy szabályzóval foglalkozó topicba, így még kétértelművé téve a kérdésem.... de mindegy..

a trafóban nincs szűrés.. sima CO hegesztő, bazi nagy trafó, diódák, meg fojtó. gyárilag olyan, hogy ha be van kapcsolva, megy a trafó. ez egy spéci konzolba lesz beépítve, és ha a munkadarabot behelyezik a konzolba, magátol kell indulni, tolni a huzalt, és körbe hegeszteni a munkadarabot..

mivel ezt vezérelni kell, és az emlékeim nekem is fesz maximumot mondtak, a logikám meg nullaátmenetet, ezért bátorkodtam feltenni a kérdést..

köszi, ütánnanézek a terminálon!

A gázkromatográfiában igencsak bőségesen vannak induktív, és ohmos terhelések. Mivel egy laborban sem boldogok, ha lemegy egy automata, a cég erre is gondol,és a szilárdtest reléket mindig az áram nullátmeneténél inditja, lehet a fesz akárhol

Igen, és a bekapcsolás előtt hol van az áramnak -ami még nem folyik- nulla átmenete?

Nagyon sokat. És nem csak szerintem.
Egy másik fórumon a SPafi a következőket fejtette ki, amivel tökéletesen egyetértek:
"Gondold végig, hogy hogyan változik az indukció a magban! Az indukció megváltozása a feszültség-görbe alatti területtel arányos. Ha csúcsnál kapcsolod be (és kezdetben 0 volt az indukció a magban), akkor egy negyed periódus mágnesezi föl a magot (Bmax), aztán egy fél periódus le, (Bmax-2Bmax=-Bmax), majd ismét egy fél föl (Bmax), és körbeértünk a perióduson. Ezzel szemben ha nullátmenetkor kapcsolod be, és a vas "üres" volt, akkor két negyed periódus mágnesezi föl (2Bmax!!!), és a következő, negatív félperiódus csak 2Bmax-2Bmax=0-ig viszi vissza, és újra pozitívba megy!

Persze mivel nem 0 az ohmos ellenállás, ezért 2 Bmax nem fog kialakulni, hanem 1 Bmax fölött (vagyis kicsivel negyed periódus után) telítésbe megy a mag, és óriási áram folyik a primerben, és az emiatti feszültségesés lecsökkenti az első félperiódus területét, így a következő periódusban már később következik be a telítés.

Tovább rontja a helyzetet, hogy egy kikapcsolt trafóban nem feltétlenül 0 indukció marad (remanencia).

Idézet:
Egy optóval, osztóval és Z-diódával lehetnbe detektálni a csúcsot."

A csúcs nem változatlan feszültségnél van, ingadozhat is! A feszültség deriváltját lehetne figyelni, és ahol az 0, ott a csúcs. (Ez sem teljesen igaz, mert elég torz a hálózat.) Legjobb lenne a nullátmenet után 5 ms-mal késleltetve bekapcsolni a trafót. Ez a késleltetés lehetne akár (részben) egy relé saját működési késlekedése is!

Üdv: P István

A legolcsóbb és legüzembiztossabb megoldás lehetne az előbbi idézetből a relés ötlet: nulla-átmenetet után állítható (0-5 ms) késleltetéssel kapcsolni egy 5 ms alatti késleltetésű relét ami kapcsolja a trafót.
Vagy lehetne akár egy egyszerűen nullátmenetnél kapcsolni egy 4-5 ms késleltetés körüli relét és a relé vezérlőfeszültségének értékével beállítani a pontos időt. (mondjuk +- 20% feszültséggel még a relé biztonságosan működik, de a kapcsolási ideje változik)

Félreértesz, én nem akarlak meggyőzni semmiről.
Most konkrétan a tiszta induktív terhelés bekapcsolási áramlökéséről van szó.
Az említett kísérletezést és dokumentálást már egy páran megtették, ráadásúul a fizika alaptörvényi is elegendőek a következmények levezetésére:
google --> transzformátor bekapcsolása
link1 link2 ....

Üdv: P István

Helló
Gyárilag a kissebb Co hegesztőket is simán mágneskapcsolóval kapcsolgatják, mer olcsobb. A nagy gépekbe szekunderbe kötött tirisztorok kapcsolják (szabályozzák) a hegesztő áramot, ekkor a trafó folyamatosan üzemel. Ha a hegesztőd lecsapkodja a kismegszakítót, vagy nagyobb automatát kérsz vagy szilárdtestrelével nullaátmenetbe indítasz. A szilárdtestrelék egy része önállóan érzékeli a nullaátmeneteket. Kép:Tompahegesztő vezérlés. Felhasznált szilárdtestrelé. Jól tudod nullaátmenetben kell kapcsolni.

Kiszedel 1 porszivóvezérlő panelt,duplázod a triakot ami benne van párhuzamosan. A trafó általában 2 oszlopos, az 1 ik oszlopot vezérled vele csak,a másik direktbe megy, tuti szuper működik finom.

Nos talalhattok itt egy jo kis doksit a szilardtest relekrol. Szerintem erdemes atnezni, par dolgot helyretesz. Peldaul azt mondja hogy a mi szempontunkbol ketfele sziladtest rele is van, az egyik a feszultseg nullatmenetnel kapcsol (ZS) a masik pedig a feszultseg csucsanal. Az emberek altalaban csak az elsorol hallottak.
Zero Switching SSR (ZS) -> "For resistive, inductive or capacitive loads"
Peak Switching SSR (PS) -> "For inductive loads with remanent iron core"
Osszefoglalva a legrosszabb amit lehet tenni, hogy elektromechanikus kapcsoloval kapcsolgatjuk ki/be mert ilyenkor veletlenszeru magnesezettsegi allapotban marad a vas es esetenkent nagyon nagy bekapcsolasi aramlokes lephet fel. Ennel jobb ha ZS szilardtest relet alkalmazunk, mert ilyenkor a kikapcsolas mindig az aram nullatmenetenel kovetkezik be, tehat nem veletlenszeru magnesezettsegi allapbol fog indulni a bekapcsolas. Ugyanakkor a PS tipusu szilardtest relet pont ilyen kapcsolasi feladatra fejlesztettek ki. No es a csucs: Kitalaltak egy olyan eszkozt (persze komoly trafokhoz) ami kiszamolja a vas magnesezesi allapotat a kikapcsolaskor es ennek megfeleloen meghatarozza az optimalis bekapcsolasi idopontot. Ez szinte mar tulzas

Helo

Van egy óriási problémám. Szereztem egy nagy hegesztőt tavaj. 48 éves és különben hegeszt sok mostani modern hegesztőknél. Pácás hegesztőröl van szó. Jellegzetesége, hogy induktiv szabályzásu. Meg akartam óvni, hogy minél továb jó legyen ezért szét szedtem és a trafókat mind lelagoztam. Mikor öszeraktam a plusz kábelt az egyenirányitóba rosz hejre raktam és persze nem müködött de észrevettem a hibát és aztán minden oké volt, mostanáig. Most állandóan kivágja a biztosítékot. Feltettem pár képet hogy lásátok miröl van szó. Ha bárki tudna velekapcsolatos bekötési rajzot vagy sémát adni az nagyon megköszönném.

Harom fazis. Hat dioda. Hat biztositek. Olyan nagy titok szerintem nem lehet benne... Bővebben: Link Azt mondjuk nem ertem hogy miert piszkaltal bele. Az elettartamat nem sikerult megosszabbitani az biztos

Üdv mindenkinek, szeretnék építeni egy tirisztoros ívhegesztőgép vezérlő elektronikáját, amelynek a dokumentációját illetve a kapcsolási rajzát meg is kaptam az Rt.ék 2000 évszámában a Tirisztoros ívhegesztőgép Konsanszky Róbert mérnők úr publikált. A paneleket elkésztetem, meg az alkatrészeket is beültetem, egyedül a potméternek az értékét nem látatom a rajzon sem a leírásban, amellyel lehet szabályozni a hegesztő áramot.
Megkérlek benneteket, ha valaki tudná ennek az alkatrésznek az értékét vagy ha tudná hogyan érhetném el az illető mérnők urat kérem irja meg
ps. ezen ne bukjon az szabályzó elkészítésé
linkeltem az Ívhegesztőgép kapcsolási rajza fórum oldalt ahol Norberto töltötte fel a tirisztoros ívhegesztőgép rajzokat [
url=www.hobbielektronika.hu/forum/topic_3519.html]tirisztoros ívhegesztőgép [/url]Bővebben: Link

Bocs a link miatt, de azért az ember óvatos kell legyen mivel nem olcsó dolgok a tirisztorok és az egyik haveromnak kell a szabályzó, amely ha megnézed nem egyszerű szabályzó és szeretném, hogy megfelelően működjön :yes:

Ezen a képen remélem jobban látszik,ae kapcsolódik a bf244a fet gátéjére. Remélem, most jó a link Norberto töltőtte fel a 11drb képet mind a tirisztor hegesztő szabályozóról van szó
tirisztoros ívhegesztőgép szabáyozója

Kedves barátok

a segitségetekre szorulok ,elakadtam egy "tirisztorral?" sehol nem találok rá adatokat a katalogusokban, egy ruszki radarállomásbol bányásztam ki párat, ki , és szeretnék csinálni egy hegesztötrafo szabályozót , ahhoz kellene ha megfelelö. Ez van ráirva " T2-10-2-A-I -11-19 " kérem ha tud rola valaki , legyenszives elküldeni nekem az adatokat fulopfer@t-online.hu cimre , elöre is nagyon köszönöm , Feri

Szia Feri!
A gate elektróda is olyan keresztmetszetű huzallal van kivezetve mint a főáramú?
Mert akkor nem valószínű hogy a kibányászott eszköz tirisztor lesz.

Kedves mpisti
köszönöm az üzenetedet , a gate elektroda joval vékonyabb, és a rajta levö jel is tirisztorra utal, amint a mellékelt képen is jol láthato, ugyhogy várom hátha valakinél meglesznek az adatok, köszi Feri