Nem a papír, ahhoz nem nyúltam. A textil perem! Az ereszt át, belenézel és átlátsz rajta, ha még új teljesen.

Bővebben: Link Ezt nézd meg. Látod, hogy szűkül? Sokat olvastam utána, elvileg nem kéne működnie, de mégis mindenki dicséri. Szerinted? Egyszerűbb megépíteni és ha jobb is? Hasonló az ASS scoop-jaihoz azok is szűkülnek csak nem ennyire.

Sziasztok!

Tölcsér építésbe szeretnék kezdeni, megvan a hangszóró: adatok lent.

Viszont nem tudom, hogy mit hogyan kell megetetni a Hornresp-el, mert egyedi boxot szeretnék tervezni, amiben a hangszóró nem belül van. Hanem a Rutsche-hoz hasonlóan a dobozból kifelé mutat a membrán. Egyébként ami azt illeti egy kicsinyített Rutsche-t szeretnék.

Válaszaitokat előre is köszönöm!

Szerkesztve mod.

Az hogy belül vagy kívül van a hangszóró csak annyit számít, hogy a hangszóró (és membárn által hatáoolt csonkakúp) térfogatát hozzá kell adnod vagy le kell vonnod a toroküreg térfogatából (VTC azaz V throat chamber).

Ha visszalapozol elég szépen leírt utasításokat találsz, hogy mit hova kell írni
Ha ezek után sem megy, akkor szólj.

Azonban ha egy kicsi Rutsche-t csinálsz, akkor előre szólok, hogy nem lesz jobb hatásfoka, mint egy bass-reflex ládának, amiben mondjuk két ilyen hangszóró van (vagy egy nagyobb). A bruttó térfogatodnak nagyon nagy részét fogja szerintem kivenni a falvastagságok, és így a nettó térfogat kicsi lesz. Az pedig gondlom tudod hatásfok=const*V_belső/f³_alsó-3dB

Sziasztok!

Terveztem egy W ládát, azonban felmerült bennem pár kérdés ezzel kapcsolatban.
A legfontosabb: W láda esetében két tölcsérről van szó, ennek megfelelően dupláznom kell a Hornresp-ben az S1-2-3-4-5 és az S értékekhez tartozó hosszúságot is?

http://www.hobbielektronika.hu/forum/getfile.php?fn=5c58db3adb51761...F3.PDF

A fenti W-t terveztem át, kisebb lett, és a mélynyomó membránja kifelé mutat a dobozból, már kérdeztem, és választ is kaptam, de még mindig nem értem, hogy ebben az esetben Rear Lined, vagy Rear Vented Chamber-ről van- e szó, illetve azt sem, hogy VTC-t és ATC-t, hogyan számolom ebben az esetben.

Az újratervezett láda fő méretei: 400x615x290 ezek a külső méretek.

Válaszaitokat előre is köszönöm!

A hosszúságokat nem kell dupláznod, csak a keresztmetszeteket.

A rear lined az azt jelenti, hogy zárt a hátsó kamra, a rear vented meg hogy a hátsó kamárból relfxcső van (vagyis egy tölcsér bass-reflex hibrid).

Ennél a W-ládáknál nincsen rendes hangszóró előtti kamra, így annak a térfogata (VTC) egy 12"-15% hangzóró esetén kb 3 liter. A hangszóró előtti kamra keresztmetszete pedig a hangszóró membárnfelülelete.

Köszönöm, így már értem a VTC-t és ATC-t!
Felmerültek további kérdések is Nem igazán tudom eldönteni egyértelműen, hogy hajtogatott tölcsér esetén hol végződik az egyik, és hol kezdődik a következő tölcsér. Mellékelek egy AutoCAD tervet, és a hangszóró adatait, amennyiben van rá lehetőségetek kérlek számoljátok át Ti is, és osszátok meg velem az eredményt, esetleg tippeket.

Előre is köszönöm!

Sajnos az autocad tervvel én nem sok mindent tudok kezdeni (és szerintem még sokan mások, mivel egy baormi drága programcsomagról van szó, és nem éppen kezdőknek van).
Ha a tölcsér tervét szedted valahonnan, és feltételezed, hogy jól van hajtogatva akkor a következőket tedd:
- mérd meg a kezdeti keresztmetszetet
- mérd meg a végkeresztmetszetet
- mérd meg a hosszát. Ez elég nehéz a hajtogatás miatt, én úgy szoktam hogy fogok egy cérnát és szépen ráterítem kb a vonalvezetés közebén, majd odateszem a cérnát a skálához (én google sketchupot használok)
Majd ezt modellezd le, mint szimpla exponenciális tölcsért.

Sziasztok!

Köszönöm az eddigi segítséget, így azt hiszem már készen állok arra, hogy a programmal megtervezzek egy remek tölcsért Holnap megjön a mélynyomó, megméregetem a membránt... aztán hajrá.

Még egy kérdés, a szimulációk folyamán többször is előfordult, hogy az elektromos ellenállása a hangszórónak felment 30-40 Ohm közé a Hornresp szerint, ráadásul pont 70Hz körül. Ez normális? Nem fog ettől szénné égni a végfokom?
Egyébként ha kész lesz a tervem, illetve a boxom, megosztom veletek a rajzokat illetve a fényképeket
Várom válaszaitokat az ellenállással kapcs. Előre is köszönöm!

Nem az ellenállása, hanem az IMPEDANCIÁJA! És ezt hívják úgy hogy rezonanciafrekvencia.
Ajánlom nézz kicsit utána a váltóáram alapjainak.


Maargííít! Mondja nóóórmális?
IGEN. De ajánlom kicsid ásd bele magad a hangszórók rejtelmeibe, különös tekintettel az ekvivalens elektro-mechanikai-akusztikai körbe. Ugyanis a működési háttér megértésével könnyebben fog menni a dolog. Ráaádsul nagyon érdekes dolog, én speciel sok hasznát vettem a fiziaki kémiában.


Nem! A magasabb impedancia miért tenné tönkre? Hiszen ekkor csak kevesebb áram is folyik.
Egy tölcsér előnye pont az hogy megnöveli az impedanciát (mert az impedanciának jelentős része nem a hangszóró ellenállása lezs, ami csak melegít, hanem az átranszformált levegő lesz, ami pedig a hangot adja).

Remélem kérdéseidre választ kaptál, és egyben kiváncsiságot is, hogy utána nézz azokank a dolgoknak, amiket javasoltam.

Dynacord F17 féle rezonátorokat lehet benne szimulálni? Ha igen, hogy?

Természetesen lehet vele, ha belinkelsz egy pontos rajzot, valamint egy hangszóró adatlapot, akkor én megmutatom hogyan.
Ahogy nézem ez egy 6th order bandbass lényegében.

Bővebben: Link itt a rajz. Elvileg ez Helmholtz-féle üregrezonátor. Hangszóró az bármilyen 18" megfelel engem igazából a többi érdekelne.

Egy térfogat és egy cső = Helmholtz rezonátor. (a térfogat úgy képzelehtő el, mint egy légrugó, vagyis akusztikai kondenzátor, a cső pedig egy akusztikai induktivitás) Ez az alapja a bass-reflex doboznak.
Ez egy kávzi 6-od rendű bandpass láda, amely két egymásba nyitot különböző hangolású helmholtz-rezonátor.

A normál 6-od rendűnél mindkét reflexcső a külvilágba néz, de itt egymás között van.
Ez kisit bonyolultabb, de tapped horn módban modellezhető hornrespben:
Elmagyarázhatnám, de itt egy dummies szintű leírás
Itt a "Using the TH setting you can do a Quasi-6th Order Series-Tuned BP as well" részt keress. Ott elég szépen elmondja, hogy hova mit kell beírni.

Remélem segítettem. 18" hangszóknál vagy több ládánál a hornresp mást eredményt ad már, mint az általános T-L számolók, mivel az előbbiek elhanyagolják a levegő transzformált impedanciáját, ami végülis k*a<0,5 esetén általában megtehető. Ha más szimulációs eredményt kapsz hornresppel, mint egy egyszerűbb szimulálóval, akkor a hornrespnek célszerűbb hinni.

Ez nagyon jó, így már érthető. Még egy kérdés. Az F18 féle rezonátort is így kell? mert az másabb kialakítású. Bővebben: Link Itt a hangszóró felett van egy cső csak éppen nem látszik ezen a képen.

Elég kevés köze van a sáváteresztő BP dobozokhoz.
Bővebben: Link
Így talán jobban látszik.
De miért kell modellezni, amikor megmérték?

Nem szabad?

Ha az itt lévő F18PWH nevű ládáról van szó, az kérem egy kvázi6-od rendű sáváteresztő. Van hátkamra, és van hangszóró előtti kamra, a kettő között reflexcső. Az előkamrából a levegőbe csatoló reflexcső lényegében a maga az előkamra.
Azért érdemes modellezni, mert mondjuk:
- más hangszóróval használja, ekkor valószínű máshogy fog szólni - Hornrepsben pár beírás és megvani. Mondjuk 1x15"-ösre, vagy tegyük fel azt csinálja mint én: vesz olcsón sok kis hangszórót (1x18" helyett mondjuk 9x6")
- esetleg módosítani szeretné a ládát. Tegyük fel neki nem 50-150Hz válasz kell, hanem 40-120Hz
- más környezetben akarja használni (nem féltér, hanem mondjuk sarokban, vagy line-array rendszerben a levegőből lógatva) - Mivel kellően nagy ládáról van szó, ezért a k*a lehet pont tartományt vált, és más lesz a transzformált akusztikai tag. Szóval nemcsak szimplán +/-6dB a változás
- hogy mérték meg? Van egy Don Keele publikáció, ami pont a viszhangmentes kamrák mélyelnyeléséről szól (a mélyelnyelő tagok induktívak vagy rezisztívek legyenek), sőt van egy másik doksija, ahol egy kis lábjegyzetben írja hogy az Electro-Voice viszhangmentes kamrája nem tökéletes a mély tartományban, és empirikusan korrigálnak. Ráaádsul neki gondolom nincs viszahangmentes kamrája. Tehát a mérésben is van egy jó bizonytalanság. Jó ott van még a közeli-technikás mérés (szintén Don Keele publikáció alapján), ami nagyon jó eredményeket ad, megfelelő feltételek mellett. Ha már a szimuláció és a mérés egyezik, akkor lehet igazán mondani, hogy jól dolgoztunk.
- meg persze ott a kiváncsiság. A modellezés nagyban segít a működés megértésében, mit módosítok mi változik. Nem azért vagyunk itt a fórumon, hogy tanuljunk?

Na én így szimulálnám. A tapped horn első két szakaszát képzeletbeli kicsire venném (a reflexnyilás és a hangszóró közötti távolság elhanyagolható a hullmáhosszhoz képest, és egy közös kamrába csatolnak).
Tegyük fel, hogy a láda belső része 50x50 centiméter, hátul 40 centi mély, elől 30 centi. A hátsó térfogatot beírom Vtc-be. A reflexcső méreteét Ap1 és lpt. Az előkamra keresztmetszet 2500cm2, az megy S1-S4-ig, és akkor az első két tag hossza mondjuk 0,1 centi (de megnéztem 3 centiig nem sokat változik), az utolsó tag meg akkor 30 centi.
Tipikus bandpass átvitelt ad, az én hangszórómmal elég rosszat, nyílván kellenének az eredeti hangszóró adatai (vagy amit használni szeretnél benne)

Köszi a segítséget!

Hali!
Jó fej ez a szimulátor. Érdeklődnék, hogy végülis a faanyag minőségénél a szimuban mi a kiinduló pont? Úgy értem lehet más értékeket, eszközöket megadni, berakni pluszba neki?
(például: vastagság, tömörség, ragasztva netán csavarozva legyen, tömörfaátló/merevítő stb)

Üdv!

Amikor ládát tervezünk első közelítésben elhanyagoljuka a doboz anyagának hatását. Vagyis azt feltételezzük, hogy a doboz fala elég merev, nem rezonál be, és tökéletesen visszaverő. A Hornresp a dobozt falát tökéletesen merervnek visszaverőnek veszi, egészen addig, amíg nem "rear lined"-ot állítunk be, majd beírjuk a kitöltö elnyelő elmek ellenállását (arányos a sűrűséggel) és a vastagságát.
A különböző bezárt térfogatok (nem a doboz, hanem maga a bezárt levegő) képes rezonálni, erre a Hornresp rá is kérdez: "Do you want mask chamber resonances?" vagy hasonló képpen. Vagyis eldönthetjük, hogy számolunk -e vele vagy nem? Én egyszer kiméretem egy trapézláda rezonanciáit, és +/-20%-ra megegyeztek a frekvenciák a hornresp által szimuláltal.

Ha azt akarod modellezni, hogy zárt láda esetén milyen hatása van annak, ha van kis rés, akkor rakj bele a modellbe reflexcsövet, anyagvastagság hosszal, majd a keresztmetszetnek direkt írj be kicsi értékeket.

Ha jól megnézed az előbb belinkelt F18 láda linekeket, jól látszik, hogy van keresztmerevítő satöbbi, vagyis nagyjából eleget tettek a feltételezésnek, hogy bemerevítsék a ládát.

Maga a faanyag rezonanciája pedig eszméletlen sokmindentől függ, így jobb tényleg merevre csinálni, elnyomni, és aztán modellezésben elhanyagolni. Persze valakik direkt úgy csinálják, hogy ez jöjjön elő, és aztán beszélnek a különböző fák hangjáról. Ezt modellezni szinte lehetetlen, túl sok mindent kéne elhanyagolni, hogy még számolható legyen. Például tegyük fel, hogy csak az egyik lap berögzítése laza és modellezük úgy, mint egy felület, egy tömeg és egy rugóállandó, valamint egy veszteségi tényező, és akkor az akusztikai oldalra megjelenik úgy mint egy transzformátor majd egy soros RLC kör. Ha már több lap ilyen,a kkor ezek egymással csatolásban vannak, szóval lesz sok csatolt rezgőkör, aminek van pár kényszerrezgése. Írtó bonyolult.
Ha meg abból indulunk ki, hogy a HiFi alapeleme az, hogy ugyanúgy visszaadjuk, ahogy felvették, vagyis ne módosítsunk rajta semmit, akkor egy dobozrezonancia, és így csúcsos átviteli görbe igencsak szöges ellentéte ennek.

Hosszú lett, de remélem érthető.

Világos

Nem tudom kinek lehet majd érdekes, de elkezdtem egy ilyenek dolgozni, mert már többször beszéltem ezekről ebben a topicban:
Ekvivalens elemek

Lenne egy kérdésem. Bővebben: Link Lenne ez a láda. Van a hangszóró előtti kitakarás. Le is szimuláltam. Viszont, ha nincs a hangszóró előtti résznél semmi kitakarás se semmi, csak a háromszög, akkor mélyebbre ment nagyobb nyomással. Ez lehetséges? Bővebben: Link A hangszóró előtti részt így néztem. Ilyen lehet?

Milyen kitakarásra gondolsz?

A láda hátuljánál lévéő tölcsér kezdetre?
A hangszóró előtti rész állítja be a megfelelő tölcsér torok (throat) keresztmetszetet (és nyomókamra térfogatot), aminek mérete állítja be a hangszóróra transzformárt impedanciát. Az ideális a méret hangszórónként változhat. Általbáan úgy állítják be, hogy a transzformált impedancia egyezzen meg a hangszóró soros ellenállásával, így 50%-os hatásfokra illesztenek.

Vagy a hátkamrából nyíló reflexnyílásokra? Itt a legalsó átvitelnél Bass-reflex ládaként viselkedik. Itt te döntheted el,hogy inkább méylebbre mész kisebb hatásfokkal, vagy magasabbra jobb hatásfokkal. Persze érdemes mindig azt is leszimulálni, hogy a hangszóró membránkitérése mennyire elég! (Max SPL szimuláció, itt meg kell adni a hőhatárolt teljesítméynt és a maximális lineáris kitérést egyik irányba)

A láda hátulján a tölcsér indulására. Ha úgy szimulálom mint a második linkemen van a háta, akkor mélyebbre megy és 1-2dB-el erősebb a mélyebb frekvenciáknál.

Az attól függ milyen hangszóró.
Gondolj arra, hgoy van egy tápforrásod, belső ellenállással. A tölrécs kezdő keresztmetszetet szabja meg a terhelőimpedanciát. Attól függően hogy hogyan variálod, más lesz a kimenet.

A frekvenciafüggés meg megint más dolog. Ha az induló kerezstmetszet nagyobb, akkor a tölcsér tágulási frekvenciája csökken.

Ajánlom ezt a cikket olvasdt el, tölcséres méylek tervezése T-S par...lapján

Igazából engem az érdekelne, hogy el lehet-e hagyni és valamivel nagyobb lenne a tölcsér kezdő keresztmetszete. Bővebben: Link hasonlóan megoldani, vagy esetleg pont így megoldani. Csak itt az a fura, hogy a tölcsér egyenesen indul mert a hangszóró előtti terelő alatt illetve felett egész hosszan kinyúl a terelő.

A nyomókamrát alhagyni itt sem hagyták el, csak ez egy offset driver tölcsér, ahol a keresztmetszetet odlalról kell nézni. A nyomókamra térfogata pedig a hangszóró membránja által határolt terület.