Mivel ilyen méréseket még nem nagyon láttam senkitől sem ebben a témában, így megosztok néhány, a forrasztóállomásomról felfűtés, és forrasztás közben felvett görbét. A görbéket egyelőre nem kommentálom, ezt a weblapomon megtettem pár mondatban.
Grafikon1
Grafikon2
Grafikon3
Grafikon4

Hát, pedig valahogy csak kibírja a pár A-es fűtést az is...

Sziasztok!
Lenne valakinek egy kapcsolási rajza az SMA 051-ről? Néha elmászik a hőmérséklet, a kijelző nem változik.
Köszönöm

Szia!

Hát ez azért nagyon más, mint a jcb.. itt a kerámia betétet lazán vesz körbe a leszorító cső, és a hegy bele kúpos. Az csusstan csak vele. Az uzolsó be pár mm az, ami a kontaktot adja. A jbc meg gyárilag köré van vasalva..

Ez szerintem bele is döglene egy jcb féle durva felfűtésbe

El is gondolkoztam, hogy talán csak a termoelem erősítőjét kellene megfelelő erősítésre beállítani, de az MCU (illetve a szoftver) pont annyit bonyolít a dolgon, hogy ennyi nem biztos, hogy elég lenne. A PID szabályozás paraméterei, és az apró módosítások a PID szabályzás működésén, mind a JBC pákahegyekre szabottak. Ha az adott pákahegy viselkedése eléggé hasonlít a JBC-re, akkor persze működhet egész jól is a dolog. Ha nem hasonlít, akkor nem lesz túl optimális a szabályzás működése. Ezen kívül a szoftver figyeli a hőmérséklet-változás sebességét is, pl. ha nagy teljesítményt küld a fűtőtestre, és ugyanakkor az nem melegszik ennek megfelelő tempóban, akkor hibával leállítja a fűtést (mert ez utalhat vezeték zárlatra, vagy termoelem ill. érzékelési hibára). Emiatt egy más típusú, lassabban melegedő pákahegyet esetleg hibásnak minősít.

Skori csinált JCB-hez kapcsolást, árult is itt nyákot hozzá. Nyilván azt is hozzá kell szabni ehhez a hőelemhez.
Illetve van egy unisolder nevű project, abba rendszeresen belebotlok, de még nem vitt rá a lélek.
A digit se egy nagy csoda, csak az opamp által erősített jel alapján nem egy komparátor(ként használt másik opamp) kapcsolgatja a fűtést, hanem egy uC, ami azért kibővíti a lehetőségeket.

Szia!

Ok, köszönöm. Igen, erre én is gondoltam, hogy a hőelem az üzemi áramot biztos nem viseli el. Ezért nem is kísérleteztem vele.

Összedobom próbanyákon. Ahogy nézem... Lesz még eső

Digit változatba nem botlottál esetleg?

A T12-nél (mint a linkedben is láthatod) sorba van kötve a fűtőszál és a hőelem, a T12 vezérlő is így várja, azért nem működik ezzel. Viszont ez a hőelem nem biztos, hogy elviseli azt, hogy átküldesz rajta pár Ampert, míg T12-nél ez adott.
Az analóg szabályzók elég egyszerűek, csak a fűtés vezérlésében térnek el attól függően, hogy AC vagy DC a táp.
AC: Bővebben: Link
DC: Bővebben: Link
Ebből a DC-t megépítettem anno, néha még használom is, csak az opamp erősítésén kellett módosítani (nem kínai Hakko koppintáshoz van belőve). A két kapcsolás kb. ugyanaz, mint láthatod, de ezek termisztorra vannak megcsinálva: a hőelemnél a feszstabról jövő 10k-s ellenállás a termisztorral egy feszültségosztót képez, a 10k mellett a kapcsolás kb. lineárisnak tekinthető. Na ezt a táp bevezetést és a 10k-t el kell hagyni, megmérni az hőelem kimenetét (hány µV/°C), és ennek megfelelően belőni az opamp erősítését, valamint a skála kalibrálását.
Illetve szerintem a 220 µF és a 47 µF kicsit nagynak tűnik, de valamilyen simítás nyilván nem árt neki.
Illetve hőelemnél elvileg hidegpont kompenzálás is kellene, mert a hidegpont hőmérsékletéhez képest méri a fűtőelem hőmérsékletét. De megoldható nyilván "érzéssel" is, vagyis ha érzésre kb. 25 fokos szobában akarsz 300 fokos heggyel forrasztani, akkor 275-öt állíts be.

Szia!

Ez hőelemes.

Hakko-ban a T12 egész más, mint ez a fűtőelem. Ha beírod a gugliba, hogy "heating element no 132a", akkor látszik is, hogy ez nem T12. Ez eredeti hakko (936) fűtőbetétben tutira termisztoros, de kínai klónban van hőelemes és termisztoros is. Ki kell mérni, hogy ez melyik.
(szerk.: a tranzisztor javítva termisztorra)

Sziasztok!

Esik az eső, gondoltam, hasznosan töltöm a napot, de úgy tűnik, fuccsca gyors építésnek.

Vettem régebben filléres csipeszpákát, meg olcsó klónhakkó vezérlőt, mini stc t12 fantázianevűt, hogy összebarkácsolom. Nem jött össze.

A t12 pákahegyekben ha jól nézdm itt:Bővebben: Link
A termoelem sorban van a fűtéssel. 2 kivezetéssel. Ebben a csipesz pákában 2 fűtőbetét van, 1-1 thermo elemmel, külön kivezetve, más, fene tudja milyen típusú. Kimértem, mellékelve a bekötése.

Tulajdonképp szerintem felesleges mindkét oldalon a hőmérés.

Tudtok nekem bevállt rajzot ehhez? A fűtőbetét, ami benne van, mellékelve a kép.

Digitális, analóg, mindegy.

Van egy weller wta50 is itthon, de abba egy hegy drágább, mint ez a komplett páka alkatrészt, panelt bontani sajnálom a wellert.

Köszönöm!

Gyakorlatilag az itt is közzétett, JBC 245-ös pákahegyekhez készült forrasztóállomásomat és is 470-es pákanyéllel használom (és még néhányan rajtam kívül is, pl.: Bővebben: Link).
Tehát a két páka nagyjából egyforma, vagy mondhatni a T470-es páka olyan mint egy kicsit robusztusabb T245-ös.

Szia!

Ok, köszi!

Igen, 245, félrenéztem. (Helyesebben OPA445 adatlapja volt nyitva előttem, és beragadt az agyamba de 245 a nyél. )

Köszi!

Dobj be légyszi egy linket arról a T-445 amit találtál, mert a google nem találja...

Ha meg csak elírás, akkor a 470-es nyélbe minden további nélkül jók a 245-ös és a 470-es pákahegyek is. Azonban a 470-es fűtése nagyobb feszültségű, mint a 245-ös, tehát a forrasztóállomás sem mindegy.

Sziasztok!

A JBC nyelek mennyire kompatibilisek? Két T470-A nyelet használok, és eddig úgy gondoltam, el vagyok látva egy életre hozzá hegy ügyileg. De kiderült, hogy kellene egy feladathoz jó drabális lapos széles. Ez viszont nincs. Boltba meg marha drága Viszont találtam gigantikus akcióban T-445 nyélhez olyat, ami jó lenne alakra. Gyanítom, nem kompatibilis. De hátha, így kérdezek Jó esetleg a T445 betét a T470-A nyélbe?

Szia
Eszt a kapcsolást hol találtad vagy te csináltad?
Megosztanád a szükséges dokumentumokat?

Helló.
Valaki elkészitette már ezt a Forrasztóállomást:
Üdv.

Ha olyasmin dolgozom, amihez gyakran kell(ene) cserélgetni a pákahegyeket, akkor ügyesebb/gyorsabb ha két páka van kéznél, mindegyik a megfelelő heggyel. Egy másik lehetséges felhasználás, amikor nagyon nagy hőigényű felületet kell megforrasztani, akkor lehet két pákával egyszerre melegíteni. Ez a "Welleres időkben" kellett párszor, bár JBC-vel még nem volt ilyesmire szükségem, mert eddig mindent meg tudtam egy pákával is forrasztani.

Szükség esetén egy ilyen készülék két forrasztóállomást kiválthat - bár vannak nyilvánvaló korlátai, de akár két ember is dolgozhat vele egyszerre. Anyagilag lényegesen olcsóbb így mint két független forrasztóállomás (pl. nem kell bele duplán: tápegység, kijelző, MCU), de ettől függetlenül: természetesen nem kötelező két pákával használni.

Ez a széles pákahegy nekem is bevált, ritkán van rá szükség, de amikor kell, akkor nagyon jó!

Jó lett, tetszik ez az elrendezési megoldás, és örülök, hogy az állomás megfelel az elvárásodnak!

Amit Vzoole mutat arra is jó lehet, de én elsősorban nem ebben látom az előnyt. A két pákanyél valóban azonos, de a bennük lévő hegyek eltérőek. Tehát eltérő feladathoz/alkatrészhez csak pákát kell cserélni, ami szó szerint egyetlen mozdulat. Természetesen a két páka hőfokát külön lehet állítani, tehát nem csak hegyben, hanem hőfokban is tudunk váltogatni ha az valamiért szükséges.
Ezek a pákák csak akkor fűtenek, amikor kézben vannak, tehát a tartójukban nyugalomban pihennek (pontosabban egy ideig készenléti módban félhőfokra visszahűlnek, majd később teljesen kikapcsolnak). Tehát energiát nem fogyasztanak feleslegesen, illetve a vezérlést olyan ötletesen találta ki Skori, hogy a két páka éppen ellenütemben kap energiát, tehát nem kell dupla méretű tápegység sem.
Ráadásul ezek a nyelek nem 250-es típusok, hanem 470-esek, amik ugyan kompatibilisek a 250-es hegyekkel is, de akár extrém méretű/teljesítményigényű hegyeket is tudnak fogadni.

Pl.: https://www.youtube.com/watch?v=IXi4sdRQd1Q&ab_channel=Zolectro

Jól néz ki, és ötletes gratula, csak egy kérdés tudom ez után építés, de miért jó két páka?

Nagyon szuper lett!

Most már több hete egyben van az állomásom.
Megelégedéssel használom.
A felül lévő hálózati csatlakozó a tervezéskor kérdőjeles volt. Azóta visszaigazolódott, hogy ez egy remek ötlet. Így az állomás koppra betolható a falhoz, ami jelentős előnyt hordoz.
A minimális méretű doboz kis helyet foglal a munkaasztalon, és a magassága miatt nekem éppen kézre esik a pákatartó is. A nagyméretű gombokat jól tudom nyomkodni (habár ritkán kell piszkálni).

Köszi

Nagyon szívesen.
Jóéjt!

Igen utána rá jöttem, hogy rosszul irtam de utána már nem akartam ki javitani.
Egyenlöre most nincs kérdésem. Ha lesz akkor irok.
Köszi az eddigi válaszokat.

Elvileg igen, de gyakorlatilag a soros programozás macerásabb mert át kell rakni a jumpert, a programozás idejére, majd vissza. A legjobb/legkényelmesebb/leggyorsabb megoldás pl. egy ilyen: Bővebben: Link Ebay-en sokal olcsóbb, de itt sem drága.
De ha rátöltöd a megfelelő boot loadert, akkor utána már programozható a saját USB csatlakozóján is. De a gyakorlatban fentebb belinkelt STLink a legjobb megoldás.

Nem, nem figyeltél eléggé. A 2512 méretűt plusszban kell rátenni a másik hátára. Csak a 0805 méretűt kell cserélni.

Köszi.
Ahogy itt látom kell a BluePill mellé még egy programozó? FTDI232 megfeleló? (az oldalon nem láttam, hogy irta volna.)
a 032-esnek a 0.4mm átméröjű a vége.
Igazábol csak 2 SMD ellenállást kell ki cserélni, nem? Az menni fog.
Köszi a választ.