Hát nem kis túlzás a pákanyélbe építeni a hőkompenzációt. Amikor először láttam, hogy egy 2000Ft-os pákába ilyesmit építenek megmosolyogtam, mert még egy JBC pákában sincs ilyesmi. De amúgy az ötlet nagyszerű, és a pontos méréshez ez kell is, nem véletlenül használják ezt a Hakko pákákban.
De szerintem gyakorlati haszna nulla, mert eleve 50-100 °C-t is eshet a pákacsúcs hőmérséklete mikor hozzányomod a panelhoz forrasztani.

Na én is csináltam egy gyors tesztet. Szétszedtem EZT a pákát és a digimultim hőelemét bedugtam a belsejébe, közvetlen a hidegpont mellé. Aztán visszanyomtam a nyélbe az egészet. Mivel a forrasztóállomás III áramköröm, amely majd ezt a pákát fogja meghajtani még nem működik, ezért a pákát úgy forrósítottam fel hogy gázlángba nyomtam. A szobahőmérséklet 22 fok volt, és pár percig melegítve a páka fűtőszálos részét 32 fokig melegedett fel a pákanyél belseje, azaz a hidegpont.
Kipróbáltam kíváncsiságból, forgatgattam a pákát össze-vissza de ahogy gondoltam, ló****t sem változott a nyél belső hőmérséklete.

Ezek szerint az is elég ha a szoba hőmérsékletét mérjük mert akkor is a hidegpont hőmérsékletének (ebben az esetben) kb 2/3-át kikompenzálnánk. Ráadásul szerintem a hidegpontnál lévő hőmérséklet max 1-2 fokban térhet el ha a pákahegy 150 fokos vagy ha 450 fokos. De ezt már csak én gondolom.

De a lényeg, hogy szerintem nem biztos hogy ez a hidegpont-kompenzáció olyan nagyon fontos. Persze, ha figyelmen kívül hagyjuk akkor a pákánk nem pont olyan hőmérsékletű lesz mint amit mérünk, hanem néhány fokkal eltér tőle. Mérlegelni kell hogy e hiba kiküszöbölésének milyen ára van és az megéri-e. Esetemben a fentebb linkelt pákának mind a 6 ere használva van (fűtőszál:2ér, hőelem:2ér, mozgásérzékelő:2ér), egy termisztor (vagy valamilyen más hőmérő alkatrész) beiktatása ezért nem túl egyszerű, illetve ennek jelének erősítése további alkatrészeket kívánna a nyákon. Ez bonyolítja az áramkört, több hibaforrást hoz be, növeli az anyagköltséget és sűrűbbé teszi a nyákot.

Véleményem szerint ennek a néhány fokos eltérésnek a kiküszöbölése nem ér meg ennyit. (Persze ezzel nem kell egyet érteni, ez az én szubjektív véleményem.) Főleg, hogy a fentebb említettek miatt a hiba jelentős része pusztán a környezeti (szoba)hőmérséklet mérésével is kiiktatható. Annak a PIC-nek egyébként amit én a forrasztóállomásomhoz használok majd van belső hőmérője, úgyhogy így még plusz alkatrész sem kell.

Na megmértem pár hőfokon...

(25,1 °C környezeti hőmérséklet mellett)

páka hőmérséklet - környezeti hőmérséklet = hőelem hideg ponthoz viszonyított hőmérséklet

112-25 = 87 °C-on 3,5122mV (0,04037mV/°C)
131-25 = 106 °C-on 4,3035mV (0,04060mV/°C)
166-25 = 141 °C-on 5,7880mV (0,04105mV/°C)
204-25 = 179 °C-on 7,4098mV (0,04139mV/°C)
223-25 = 198 °C-on 8,1968mV (0,04140mV/°C)

Szia!
Köszönöm szépen, tényleg nagyszerű ötlet.
Üdv, mate_x

Ez a hőelem kompenzálás elég jól le van írva az Elektor újság 1992/2 számában egy hőmérőkapcsolás leírásában. Szerintem érdemes elolvasni, ugyanis magyarul is megjelent ez a szám, így az érthetőségével sem lesz gond. Nekem sokat segített a hőelemes mérések megértésében.

Hello!
Nagyon egyszerű a "képlet". A kompenz vezeték vezetőinek anyaga, ugyan olyan anyagjellemzőjű fémből készül, mint a hőelem. Ezért a hőelemmel történő összekötési pontban nem keletkeznek parazita hőelemek, mint ha más fémekkel találkozna az összekötési ponton. Így a hidegpontja a mérésnek nem a hőelem végén lesz, hanem áthelyeződik a kompenz vezeték végére. Célszerűen a jelfeldolgozó elektronika bemenetére, ahol sokkal könnyebb a hidegpont hőmérsékletét mérni, nem kell külön kábel ér.. a hőelemig. Hátránya vezeték ára.
üdv! proli007

Szia!
Ennek a kompenz vezetéknek le tudnád írni a működési elvét? Még nem hallottam róla, de elég érdekesnek tűnik.
Üdv, mate_x

Igen ezt értem, nem is azt mondom hogy teljesen felveszi a pákahegy hőmérsékletét. Hanem azt, hogy ugyan annyira veszi fel a pákahegy hőmérsékletét ha a páka vízszintesen van, ha függőlegesen, ha lefelé vagy felfelé fordítva, akárhogy.

Minden anyag, a műanyag is vezeti a hőt. Nem is kicsit. Nálam ennél a pákánál a nyél, azaz a műanyag rész eleje is annyira forró hogy nem lehet megfogni. Pedig az műanyag! Szerintem ez a kék bugyi is ezért van rajta gyárilag hogy jobban szigeteljen.

De ettől függetlenül is, a páka belső üreges tere durván egy vékony ceruzaelem méretű. Ha ennek a páka felőli vége melegszik (márpedig az nagyon melegszik) akkor a nyél kis üregében lévő levegő átmelegszik. Főleg hogy ott a pákanyél zárt mivolta okán légmozgás nincs.

Hé, hátrébb az agarakkal! Nem hülyéztelek le, hanem tesztedre írtam hogy az szerintem butaság. A teszt, nem Te.
Attól függetlenül hogy most kapcsolódtam be a témába és nem értem a hidegpont-kompenzálás okát, attól még amit tesztként leírtál, értem.

De még egyszer kérdem, miért? Mert a meleg levegő felfelé száll, vagy miért? A páka teste, nyele is vezeti a hőt.

Amúgy most kapcsolódok csak be, miért kell ez a hidegpont-kompenzálás?

Mert a meleg levegő felfelé száll? Na de a páka maga is vezeti a hőt nem csak a levegő. Szerintem ez elég nagy butaság.

Hello!
Majdnem biztos, hogy nincs a pákában hidegpont kompenzáció. Egyszerű prózai oka az ár.
Ha kompenz vezetéket raknánk a páka vezetékébe, akkor oda speciális kábelre lenne szükség. Ha a hidegpont hőmérsékletét mérjük, és úgy kompenzálunk (mint itt a jobbak), akkor pedig hőérzékelőre és plusz vezetékre van szükség.
üdv! proli007

Milyen hőfokokon kéne megmérni?

Hello!
Végül is elképzelhető, hogy "J" típusú a hőelem. A vas-konstantán hőelem nem lehet drágább, mint a "K". Ennek meredeksége kb. 55uV/fokC, ami kedvezőbb. Vagy is kb. 35%-al meredekebb. Ezt már elég könnyű kideríteni, mert ennyit nem lehet tévedni, még egyszerű forróvízzel sem. (A "hidegpontot" olvadó jégbe kellene tenni.) A vas Curie pontja 770 fokon van, ezért csak 750 fokig használható. De egy pákánál ez nem lehet szempont.
üdv! proli007

Itt vannak képek a félkész műről! Bővebben: Link

Elférne...,nyáktervet láttam, de tegyél kisebbet.

De nem birok már fúrni rajta. 1000 mikro? Miért olyan nagy? Kisebb nem elég? Mi a gond a 220u-al???

220u SMD? Kifúrod és mehet bele a sima 1000u
..

Valóban a pufferkondi volt a gond. Sose gondoltam volna, hogy az ilyen hibákhoz vezet. Mér szépen működik. Azt szeretném kérdezni, hogy 220µF-ot is rárakhatok? Mert akkor SMD-ben oda tudnám biggyeszteni, és nem lenne ilyen csúnya, mint most ezzel az odaforrasztott 100-assal.

Próbáld így..

"Úgy látom, hogy kifelejtetted a pufferkondenzátort. " Ezt olvastad ? Sajnos én nem tudom megnyitni a lay filét amit feltettél tehát nem láttam de a puffer hiánya okozhat ilyen hibát .
(elemnél ez nem jön elő mert az színtiszta egyen feszt ad)

Jani! Felteszel még húsz kérdést, vagy ráforrasztasz egy kodit? üdv! proli007

De nincs, nem lehet, mert ha a Graetz-nek a +/- -ára a 9V-os elemet bekötöm, akkor gond nélkül minden megy...

Ha a trafó erősen zúg , akkor valahol csak van egy zárlat

És azért zúg úgy mint az őrült, és a kijelző csak világít?

Úgy látom, hogy kifelejtetted a pufferkondenzátort.

Részben megoldottam a problémát, részben nem. Annyit csináltam,hogy nem a paneltrafóról üzemelt, hanem 9V-os elemeről. Semmi zúgás nem volt, szépen beállítottam a kijelzőt. Amint hálózati feszültségre adom, zúg, és a kijelző csak erősen világít. Természetesen egyből kihúztam a konnektorból. Mit rontottam el a paneltrafóval? Ez a trafó specifikációja:
Valamint mellékelem a nyákrajzot, hogy hogyan kötöttem be, mit változtattam.
Üdv!

A trimmeres részt megcsinálnám, de nem merem bekapcsolni, nehogy valami tönkre menjen. Sajnos nincs még labortápom áramkorláttal, biztosítékot se tudok most rácsatlakoztatni úgy. Mi legyen akkor?