Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kapcsolóüzemű táp 230V-ról
 
Témaindító: cimopata, idő: Szept 13, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   164 / 782
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
Elolvastam hatszor, de ott tévedsz hatalmasat, hogy az eredő gerjesztés zérus lenne! Bármilyen hihetetlen! Nem az! Közel sem... (csak akkor lenne az, ha menet menet mellett lennének a huzalok, de ebben az esetben nem így van ezért van, hogy abszolút nem igaz az a kijelentés, hogy az eredő fluxus a magban zérus.)
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
Két lábát rövidre zártuk (a két tekercs végét) és az első oldali két kivezetést mértük. Bizony 100uH volt. Pafi is megerősítette, hogy azért, mert a magban nem zérus a fluxus, hanem az egész egy hatalmas légréssel rendelkező ferritként viselkedik (mint egy ferritrúd). Aztán a két drót kezdetét és a két végét forrasztottuk össze, így lett meg a közös induktivitás. 25mH-lett. Sokkal nagyobb, mint az előző. Ilyenkor zárt mágneskörként viselkedik a dolog, kör irányba megy a fluxus, nincs egyértelmű É-D pólus.

Az előző esetben a torroid vas alja mondjuk az északi pólus, a teteje a déli. Mindkét tekercs tetején északi, és mindkét tekercs alján déli pólus van. Vegyél két ferritrúdra tekert szolenoidot, képzeletben, tedd őket egymás mellé és mindegyik aljára tetejére tegyél egy ferritdarabot. Aztán képzeletben tedd át a négyzet alakot kör alakra és máris megérted a dolog lényegét. Az északi és déli pólusok maradnak, az erővonalak a levegőben záródnak majd.

Persze elsőre mindenki beleesik abba a hibába (én is beleestem), hogy a két tekercs gerjesztése kioltja egymást és szerintük sima rövidzárként viselkedik a dolog. Nem veszik észre a trükköt, pedig nagyon trükkös ötlet volt attól, aki kitalálta ezt a tekercselési módot!
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
Nem nem a szórás, most lövöm le a poént:

A poén.GIF
    
(#) (Felhasználó 46585) válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
Transztyuszeres lelőtte a miértjét, a szórási induktivitást lehet mérni 100 uH-ként. Egyébként, ha szimetrikusra van tekercselve, akkor a szórások is szimetrikusak, tehát abból a szempontból, amit én állítottam, igen kicsi jelentősége van. Ebből ered, - szerintem, - hogy igen jó közelítéssel az alapharmónikusra vonatkoztatott gerjesztés zérus.
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
Nem, nem lőtte le, Ő is benézte a dolgot, akárcsak te....

(Az ábrán a tekercselési irányok bal tekercs pl: jobb csavar, jobb oldali bal csavar irányba van tekerve)
(#) ethosz2 hozzászólása Márc 9, 2011 1 /
 
(Na én meg a tekercselési irányt néztem be: Bal oldali bal csavar, jobb oldali jobb az első ábránál, de ez részletkérdés, az én bénaságom, a lényegen nem változtat).
(#) Transztyuszeres válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
Én meg azt néztem be, hogy egyáltalán hozzászóltam...
(#) (Felhasználó 46585) válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
"Két lábát rövidre zártuk (a két tekercs végét) és az első oldali két kivezetést mértük."

Ez alatt mit kell érteni? Van egy tekercs, aminek a két végét rövidrezártátok? Mi az, hogy az első oldali két kivezetést mértétek?

A többit végképp nem értem, egy kicsit fogalmazz világosabban!

"...az egész egy hatalmas légréssel rendelkező ferritként viselkedik (mint egy ferritrúd)."

Ahhoz, hogy szórási induktivitás legyen, nem kell ferritrúd, van az egy gyűrűn, vagy E vason is. Ráadásul a szórási induktivitásnak nem sok köze van a légréshez. ( Épeszű körülmények között )

"Aztán a két drót kezdetét és a két végét forrasztottuk össze, így lett meg a közös induktivitás. 25mH-lett. "

Gondolom, azt akartad írni, hogy az egyik tekercs végét összeforrasztottátok a másik tekercs végével és ugyanígy a kezdeteket is. Csak találgatok, mert nagyon pongyolán fogalmazol. Ebben az esetben mértetek egy jó nagy induktivitást. Miét ne lenne É-D-i pólus? Van bizony, csak az a váltakozóáram frekvenciájának megfelelően cserélődik. Vagy egyenárammal mértetek...?
(#) (Felhasználó 46585) válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
Nem, nem nézte be, mert akkor ez a hozzászólásod még nem íródott meg. Ő mindössze a szórási induktivitásra gondolt. Erre mintha te is utaltál volna azzal, hogyha egymás mellé lennének tekerve a huzalok...
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
Tettem fel rajzot, azon látod a dolgot, azt nézd meg. :yes:

É-D pólus természetesen felcserélődik váltónál, nem is írtam olyat, hogy mágneses monopólusok jönnek létre. Ez most hogy jön ide?

AC-n mértük természetesen. Ha DC-n mérjük, akkor is a keletkező AC komponens adta volna a mérési eredményt de természetesen az előbbi módon mértük meg, mert az egyszerűbb volt egy kicsit.

Pontosan a szórási induktivitás ferrit nélkül is meg lett volna nagyságrendekkel kisebb értékkel....
(#) (Felhasználó 46585) válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
Még be kellett volna jelölnöd a tekercsek kezdet- végeit. Így nem érthető. Amit ebből látok, ha feltételezem azt, hogy vízszintesen azonos magasságban vannak a kezdetek és feljebb a végek, akkor a baloldali ábra azt mutatja, hogy eredőben a gerjesztés zérus, hiszen egymással szembe gerjesztenek és erre az ábrára a jobboldali rajz fluxus ábrája vonatkozik. A jobboldalira meg a baloldali. Ezért írtam korábban, hogy precízebben írj, rajzolj, mert nem mindenki számára egyértelmű, hogy te mit gondolsz.
(#) (Felhasználó 46585) válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
Azt írtad, hogy nincs egyértelmű É-D-i pólus. Neked nem elég egyértelmű az, amit az átfolyó áram meghatároz? Szerintem, nagyon is az.

"Ha DC-n mérjük, akkor is a keletkező AC komponens adta volna a mérési eredményt ..."

Ez alatt mit kell érteni? Hogyan lehetséges az, hogy DC-n mérünk és keletkezik AC komponens? Honnan?
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
Mondtam, hogy az első ábrán elcsesztem a nyíl irányát a körön, fordítsd meg. Úgysem ez a lényeg. Még mindig kitartasz az állításod mellett, vagy már nem annyira?

Mutasd meg az első ábrán, hol az északi és déli pólus, akkor meggyőztél...

Egyébként DC áramon nem szabad mérünk induktivitást mert a keletkező AC komponens 0. időpillanatban szingularitást okoz a világegyetemben és elpusztítja.
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
A gerjesztés akkor sem lenne zérus (lásd jobb oldali ábra) de mindegy...

Itt a kijavított ábra, most már teljesen egyértelmű bárkinek, aki ránéz. A nyilak az erővonalak irányát és útját jelképezik, a csavar az áram irányát a menetekben (általános iskolás fizika tankönyvben is benne van).

(Egyébként bírom amikor valaki foggal-körömmel ragaszkodik egy téves elképzeléshez, annál jobb meggyőzni.)

A poén.GIF
    
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
"Ez alatt mit kell érteni? Hogyan lehetséges az, hogy DC-n mérünk és keletkezik AC komponens? Honnan?"

Ez elég egyszerű. Minden rendszernek van egy ugrásválasza. DC-t nem tudsz ugrás nélkül rákapcsolni egy tekercsre, tehát lesz ugrásválasz. Sem áramot, sem feszültséget. Ha például rákapcsolsz egy DC feszültséget, akkor egy ideális tekercsnél kapsz egy 0DC áramra szuperponálódott lineáris tagot, ami nem DC. Ennek a válaszjelnek az alapján meg tudod határozni az induktivitást....
(#) (Felhasználó 46585) válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
" (Egyébként bírom amikor valaki foggal-körömmel ragaszkodik egy téves elképzeléshez, annál jobb meggyőzni.)"

Örülök, hogy valami tetszik is az általam leírtakból... kár, hogy te az érveimet foggal-körömmel való viaskodásnak titulálod. De, nekem egyáltalán nem célom téged meggyőzni, csak azért írtam le a korábbiakat, mert úgy gondoltam, hogy ne téves elméleteket olvassanak a fórum résztvevői.
(#) (Felhasználó 46585) válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
"Egyébként DC áramon nem szabad mérünk induktivitást mert a keletkező AC komponens 0. időpillanatban szingularitást okoz a világegyetemben és elpusztítja. "

Szerintem, ezt az elméletedet egy másik fórumon kellene esetleg bővebben kifejtened...
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
Én is pont ezért írtam le, amit leírtam....

De azért megkérdezném, mindig téves elméletnek tartod?

Én bizony a tiédet még mindig annak tartom abszolútde.
A 0 gerjesztés az kerek-perec téves dolog szerintem ebben az esetben.

Remélem ezért nem haragszol meg, de most nagyon is így látom, cáfolatot meg nem adtál a fórumozók megvédése érdekében.
(#) (Felhasználó 46585) válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
" DC-t nem tudsz ugrás nélkül rákapcsolni egy tekercsre, tehát lesz ugrásválasz."

Valószínű, még nem láttál olyan DC tápegységet, aminek zérustól lehet növelni a feszültségét. Akkor hol keletkezik egységugrás? ( merthogy ez a becsületes neve... )

" Ha például rákapcsolsz egy DC feszültséget, akkor egy ideális tekercsnél kapsz egy 0DC áramra szuperponálódott lineáris tagot, ami nem DC."

Egy mit kapok? Ezt azért fejtsd már ki bővebben, mert ez így érthetetlen...

( Nem lehet, hogy te arra gondolsz, hogy ha egy tekercset rákapcsolunk egy DC feszültségre, akkor abban egy e-ados függvény szerint nő az áram, aminek a végértékét a DC feszültség és a tekercs ohmos ellenállása határoz meg? De hol van ebben a nem DC mennyiség? Sehol... vagy, meg tudod mondani a frekvenciáját? Mennyi? )

Mondtam, fogalmaz sokkal pontosabban, mert érthetetlen dolgokat írsz.
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
Ááá, nem érted a viccet
(#) (Felhasználó 46585) válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
Sajnos, azt kell mondanom, hogy meggyőzni csak olyan embereket lehet, akik valamit már értenek ahhoz, amiről beszélnek...

Egyáltalán nem haragudtam meg és vajmi keveset számít, hogy téged meggyőztelek, vagy sem.
(#) (Felhasználó 46585) válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
De, hidd el igen kifinomult humorérzékem van, de nem szeretem, amikor a vicc álcája alatt "terelnek". A vicc nem itt kezdődik.
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
Onnantól, hogy növeled a DC feszültséget, az már nem DC.

A másodikat szerintem mindeki érti, annyira alap, hogy nem lehet egyszerűbben magyarázni. Tekercs árama, szintén általános iskola. Az exponenciális függvény nem igaz, simán lineáris lesz az áram növekménye, amit az induktivitás határoz meg (I=u x t/L) ovodás dedó képlet szintén ált iskola. Ha lenne soros ellenállás, akkor lenne egy e alapú logaritmikus függvényünk, ami tart egy áramértékhez de nem az lesz. Az e kitevőjű dolog, (exp függvény) amit írtál súlyos alp hiba.
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
Hát igen, a hozzáértést egy ilyen eadx szerinti növekedő áram egy tekercsre kapcsolt DC fesz alapján, hát hogy is mondjam, vannak hiányosságok, pedig ez nagyon alap...
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
"( Nem lehet, hogy te arra gondolsz, hogy ha egy tekercset rákapcsolunk egy DC feszültségre, akkor abban egy e-ados függvény szerint nő az áram, aminek a végértékét a DC feszültség és a tekercs Ωos ellenállása határoz meg? De hol van ebben a nem DC mennyiség? Sehol... vagy, meg tudod mondani a frekvenciáját? Mennyi? )"


Nos, mint mondtam, az "eadx" hát nevezzük kis tévedésnek...

Gondolom fourier sorbafejtésről hallottál már?

Na az, a nem DC menyiség . Egyébként megvan a lineárisan növekvő, exp és log jelek fourier sora is, ha esetleg érdekelne...
(#) (Felhasználó 46585) válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
Bocs, én azt írtam, hogy a tekercs ellenállása és a DC feszültség fogja meghatározni a az áram végértékét. Ez pedig egy e-ados függvény írja le. Ez még akkor is így van, ha neked más a véleményed. Vagy te úgy gondolod, hogy nincs a tekercsnek ellenállása? Csak szórása? vagy az sincs?

"Nos, mint mondtam, az "eadx" hát nevezzük kis tévedésnek..."

***
(#) ethosz2 válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Márc 9, 2011 1 /
 
***

Egyébként bármelyik jelalakból lehet mérni legegyszerűbben a lineáris jelalakból. Kis feszültségeknél és rövid időknél el lehet hanyagolni a soros ellenállást, bármekkora is az és lehet a lineárissal közelíteni. (ha akarod simán levezetem, hogy így van). Egyébként egyáltalán nem is erről volt szó, te kavartad be az ellenállást. Az sem sokat változtat, mert 0-hoz tartó időintervallum mellett az áram meredeksége ugyanaz, mint soros ellenállás nélkül.
(#) GyurikaBx hozzászólása Márc 9, 2011 /
 
Uraim mintha villanytan órán ülnék!
(#) ethosz2 válasza GyurikaBx hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
Nincs abban semmi rossz. Erről kéne szólni a dolognak, elvileg ez egy hobbi elektronikai oldal. Nehogymár off legyen a villanytan, mer lefordulok a székről...

Főleg ebben a témában kell az elmélet. Impulzustechnikába labdába sem lehet rúgni elmélet nélkül, még amatőr szinten sem.
(#) Kovidivi válasza ethosz2 hozzászólására (») Márc 9, 2011 /
 
Nem lehet ezeket igazolni szkóp képekkel? Akkor egyértelmű lenne, kinek van igaza. Nem csak személyesen neked szól, hanem annak, akinek van kedve méregetni!
Következő: »»   164 / 782
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem