Nem tudom pontosan a PC tápok EI33-ja miből van, semmilyen feliratot nem láttál véletlenül rajta.
Most összehasonlítottam mindent, amit lehet, a Ferroxcube, az EPCOS, a Tali és a TDK magokat. Röviden összefoglalva:
- Talis M2TN magok nem túl jók, de nagyon olcsók-
- Ferroxcube magok baromi drágák, a 3C90 például az EPFCOS N67-el megegyező paraméterű, és ahhoz képest 5-10-szeres árú
- EPCOS magok relatíve jó árban vannak (N87 és N67 anyagok a Talinál nagyon jó árban vannak) és vannak köztük kiválló minőségűek, mint a N97 (ez persze többynrie farnellnél van, és drágább, de ígyis harmadannyi mint a Ferroxcube)
- TDK magok közül (a TDK már az EPCOS-hoz tartozik) a PC47 anyag az általam eddig legjobbanak talált ferrit. A 100-300kHz tartományra van optimalizálva és az N97-nél is 20%-kal kisebb a vesztesége. Sajnos ezt sehol sem láttam boltban még, de jelenleg is levelezek az EPCOS-sal, és úgy látszik sikerült belőle egy-egy párt vennem.

Felirat az van rajtuk, de az a konkrét trafóra vonatkozik, a távolkeleti trafógyártók közül pedig egytől találtam eddig adatlapot, és az sem közölt a magról semmit. Személyes tapasztalatom velük annyi, hogy az én tápomban ~0,15T átlagos indukcióval 70kHz-en (35 menet primer az átlag 150..160V-os feszültségre) kb. olyan hőfokon ketyeg, mint egy masszívan lázas kisgyerek homloka Az EI33-ról a Ferroxcube oldalán találtam én is jellemzőket, ők 50kHz-en 0,2T, 100kHz-en pedig 0,1T mellett írnak kevesebb, mint 1W vasveszteséget. Szerintem 200W-nál sokkal több folyamatos teljesítményt egy ilyen magból nehéz kihúzni értelmes, a járomban elférő tekercselés mellett. Én bontottam nemrég jópár darabot, van vagy 4-5 EI33, valamint 34 ill. 39mm szélességű, vagy 5 centi magas, ETD-szerű magom is. Az egyik ilyen mag ETD39-szerű, 400W-os professzionális táp vasmagja volt.

Meg van egy ilyen kis furcsaság A bal oldali egy hagyományos, AT tápból bontott EI33 trafó, a jobb oldali kis valami pedig az első gépem tápjából származik, ami egy Vargáné és Tsa féle AT táp. Mindenki szidta azokat, nem értettem, miért, mert nekem éveken át húzta az 533-as Celeronommal, de amikor most, hogy szükségtelenné vált, szétszedtem, jöttem rá, miért. Elvileg 200W-osnak volt kiadva a táp, a vaskeresztmetszet hagyján is, de irreálisan csirkék voltak a szekunder tekercsek. Ha kap egy masszív terhelést, szerintem 200W alatt szétmelegszik. Azon kívül mindennemű hálózati zavarszűrés ki volt belőle spórolva. Mondjuk utóbbit egy 3 éves Gaba ATX tápban is meg merészelték tenni..

Hát akkor max nagyobbra tervezem
De nem szenvedek hátrányt akkor ha légrésem van?
Mondjuk a fenntebb leírtakból nagyobb mágnesezési áram szükséges tehát eredően nagyobb áramfelvétel is szükséges egyben.

Van még egy ETD49-es magom is mindennel együtt persze, de ez csak N27-es anyagból van, kb 150KHz-ig használható.

Felőlem mehet a csere, úgyis ETD29 N87-re akartam tervezni a kapcsüzemű labortápomat.

Ahhoz hogy az ETD39 1mm légréssel megérje, legalább 1kW tlejesítményre kellene tervezned, és széles tartományra. Ellenkező esetben nagyon nagy üresjárati vezsteségeket okozna, alacsony Rdson-ú FET kellene stb...
AZ ETD49 pedig az N27-es anyaga miatt csak 100kHz alatt lehetne alkalmazható.

Akkor ha jól értem, és ahogy nézem a kis "bibliámban" a trafót gerjeszti ugyebár egy "tekercs".
Mi van akkor ha alul/túlmágnesezzük a magot?

És jól értelmezem ugye, hogy maga az eredő reaktanciája a tekercsnek az induktivitásból és a frekvenciából ered, és ez a reaktancia szabályozza az áramot.

A bibliám: fundamentals of power electronics J W Ericcson könyve, Gyakorlatilag MINDEN benne van amit a kapcsolóüzemről tudni kell, még az is hogy hogy kell megtekerni a trafót és pontosan mit és hogyan kell számolni, konkrét képletekkel levezetéssel és magyarázattal.

Itt összetettebb adolog, mert figyelembe kell venni a primer szórt induktivtiást, a primer mágnesező induktivitást (és persze a szekunder szórt induktivitást is). Pont ezért LLC konverter, nem pedig SRC vagy PRC konverter.
Ha túlmágnesed a magot, akkor betelít, így lecsökken a mágnesező induktivitás (ezzel az áram az egekbe nő), valamint növekszik a magveszteség, ami egy párhuzamos ellenállásként fogható fel.
Ha a szükségesnél sokkal nagyobb magot választasz, és persze nem légréses dolgoról van szó, akkor csupán csak több helyet fog foglalni és drágább lesz a dolog.
Azt pedig elmondtam, hogy a légrés miatt esetedben mi történik.

A veszteségeket növeli a légrés hagyományos esetben. Terhelt állapotban (PWM tápnál) a szekunder oldali szórt induktivitás valamint a fojtó primer oldalra transzformált értékei párhuzamosan kapcsolódnak (a helyettesítőkép szerint) a mágnesező induktivitással, az áram emelkedése nagyobb mértékű, de úgymond a terhelés javára megy mindez. De a párhuzamos kapcsolás miatt a feszültség ugyanaz, mint üresjárásban a mágnesező induktivitáson is, így az üresjárati áram-emelkedés a képzeletbeli mágnesező induktivitáson ugyanúgy megjelenik (mert ugye a mágnesező és a szórási induktivitást jelképező tekercsek csupán a helyettesítő képben élnek külön életet). Kikapcsoláskor a mágnesező induktivitáson I értékre emelkedett a néhány poszttal ezelőtt leírtak alapján az áram.. ezt az áramot megszakítom.. ekkor a tekercsben E=1/2L*I² energia van, ami a kapcsoló félvezetőn ill. a primer tekercs ohmos ellenállásán (ami elhanyagolható) hővé alakul, vagy egy RCD snubber disszipálja el, vagy pedig egy plusz tekerccsel, egy ún. "flyback" periódus útján egy diódán keresztül visszatáplálódik a betáp pufferba. Az induktivitás csökkenésével a megszakított áram értéke nő (lásd előző), ami négyzetesen van benne az energia képletében, emiatt nőni fog a tekercsben tárolt energia, ha nincs visszatápláló tekercs, több lesz elfűtve. Azonban ezt a megnövekedett energiát pl. Lorylaci tápja arra használja fel, hogy a kapcsoló FET-ek kapacitásait megfelelően töltögesse/kisüsse, hogy mire azoknak be kell kapcsolniuk, közel 0 drain-source feszültségük legyen; ebben az esetben a mágnesező induktivitás mintegy rezgőkört alkot ezekkel a FET-kapacitásokkal (és még esetlegesen egy ZVS kondival), és amennyi energia van a tekercsben, az mint a kapacitásokba vándorol, ergo nem lesz elfűtve.

Azért elfűtve lesz valamennyi, mert nem hanyagolhatóak el beben a rezgőkörben az ellenállások, mint például a trafó huzalának ellenállása, valamint a FET Rdson-ja (mert ez a reaktív energia azon geresztül töltődik be a trafó légrésébe).

Ezért írtam neki azt, hogy baromi jó FETekre lesz szüksége, ha nem akar nagy üresjárati veszteségeket

Én éppen most szemezek egy STP42N65M5-tel, ezt fogom használni az 1-1,5kW tápban, nézzetek utána ez mit tud

Laci, úgye merhetem mondani, hogy kezdem az egész ZVS mizériának érteni a lényegét?

Persze hogy lesznek, csak kisebbek. (erre nem tértem ki, de ez elvi síkú magyarázat volt inkább)

Jaja, gyorsan tanulsz, de neked az egész villamosménröki háttered is megvan.

Ha most fel tudnák kelni az ágyból, akkor vinnék is neked egy sört, mert okos kutya voltál

[OFF] Igen.. csak elő kell szedni, és ráhúzni az adott szituációra az elméletet.. ez van, ha elkezd gondolkodni az ember Innen születnek új gondolatok.

én meg ülhetek le a tervezőasztalhoz újfenn mert az elméletemet kidobhatom a kukába én meg ma hülyébbnek érzem magam. Eredeti terveimmel vagy felrobban, "leég" a cucc vagy szimplán nem működik

A "felrobban" és "leég" szélső esetekre vonatkozott, amik a Te magodnál nem állnak fent. Nyugi: nekem az első 12V-ról 2x24V-ra tápom is hót hibás sok szempontból, mégis működik Csak kicsit jobban melegszik, meg több zavart termel. 12V-on még nem probléma szerintem, az élesztés is egyszerűbb, de egy 230V-ról üzemelő cuccnál alaposan utána kell járni, míg a megépítéshez fogsz. Én is ezt tettem, nekem is egy sor elképzelésem dőlt meg, sőt, az első NYÁK tervem ráadásul katasztrófa volt, szégyen és gyalázat egy villamosmérnöktől Bár az inkább kapkodás és nem gondolkodás eredménye, de akkor is ciki
Ráadásul, ha új, és viszonylag drága alkatrészeket használsz, nem lenne örömteli, ha élesztéskor túlmelegedne vagy elcsattanna. Én a rezonáns tápomat szinte csak bontott alkatrészekből építettem, szóval nem is lett volna nagy kár (csalódás annál inkább), ha nem működött volna, de Laci a tanúja, hogy hány kört tettem itt a fórumon, mire nekikezdtem megépíteni.

én meg újra nekiülök az elméletnek és újratervezés...újratervezés... pedig a koncepció kész minden alkatrészem meg is van, kivéve a magok, litzét is tekerek magamnak 0.05-ös huzalból.
De ha már kapcsüzemű táp lesz akkor igen is jó legyen a hatásfok hisz ezért döntöttem e mellett.

ja és ilyenkor szidom magamat hogy miért csak kettes voltam villanytanból...legszívesebben most elmennék azokra az előadásokra

A legjobb, ha olvasol, fórumot, cikkeket, application note-okat, és ha valamire kíváncsi vagy, kérdezel. Én is ezt szoktam tenni, és közben/utána, vagy miközben magyarázatot olvasok vagy kapcsolási rajzot nézek, ugrik be hogy "áá tényleg, ez itt az L, az ott a C, ez az R, ennyi meg annyi a frekvencia vagy bekapcs idő, és majdnem ugyanaz játszódik, mint a x.yz feladatban a példatárban" meg satöbbi. Az elméletet akkor érted meg igazán, ha látod a gyakorlatban alkalmazva, és akkor jobban megnézve vissza tudod vezetni erre vagy arra az elvi jelenségre, kapcsolásra.. én államvizsga ótakb. folyamatosan ezt teszem: folyamatosan értem megfelé gyakorlati példákon keresztül azt, amit annó csak bebifláztam.

CLC szűrésben gondoltoktam én is, úgy hogy a tekercs előtt 2-3mF LOW-ESR kondi, a tekercs után meg 6-8mF sima elko. Akkor közéjük berakom ezt: lomex 55-01-37 3.3uHy 8.8A 0.01R 20% RAD TSL1112RA-3R3M5R9 (TDK) RoHS 11x12mm RM 5.0mm
Primer oldali szűrőt csak én nem találok lomxnél vagy nincs és nekem kell azt is megtekerni?(vagy használok PCtápból bontottat, bár jobb lenne ha beszerezhető alkatrészekkel készülne a táp.

A differenciális zavarokat szűrő dupla tekercset+X kondikat elvileg méretezni kéne (úgy tudom ellenállást is ildomos alkalmazni benne). A Billings-féle könyben azzal is foglalkozik egy fejezet, azonban annak kibogozása félbemaradt. A közös módusú zavarokat szűrő, védőföldre vagy földeletlen esetben készülékházra csatlakozó Y kondikra meg szabványügyi előírások vannak, annak megfelelően, hogy mennyi egyes régiókban a max. védőföldön megengedett áram (szintén a Billings könyvben, bár az 1989-es kiadású, az alapok szerintem érvényesek ma is). Nekem is most egyelőre egy primitív hasalt diff. zavarszűrő van előtte, PC tápos tekerccsel + előtte-mögötte 100n/250V, erre a célra készült fólia.

Én kicsit máshogyan gondolom a CLC szűrő lényegét. Erősítőnél az utólagos LC kör töréspontja Lorylaci ajánlása és az én saccolásom szerint is 10kHz körül legyen. Az L ebben az esetben olyan legyen, hogy ezen a 10kHz-en (ami alatt a hangfrekis jelek zöme létezik) még elég kicsi legyen a reaktanciája, hogy ne jelentsen akadályt az impulzusszerű hangfrekvenciás terheléseknek. Viszont a kapcsolási frekvencián (ami a fórumozók által épített tápok többségében 100kHz-hez közeli, vagy a fölötti), elég nagy legyen, hogy valamennyire útját állja a kapcsolási frekvenciából adódó esetleges impulzusoknak, a második kondi fő célja pedig, hogy a tekercs után még ha marad is egy kicsi, ezeket amennyire tudja, kisöntölje, tehát nem kell feltétlen a második kondinak nagy kapacitás, szerintem ~100µF nagyságrend elegendő lehet, és abból adódóan, hogy a kapcsolási freki kimenetre merészkedő kis részének "felzabálása" a célja, mindenképpen legyen low-esr. Egyébként flyback tápoknál CLC kimeneti szűrésnél, vagy nyitóüzemben LCLC szűrésnél is mindig kisebb a második kondi, ahogy tapasztaltam.

Megj.: Az általam említett 100µF tartományból pont 100u-t választva ki második C-nek, 10kHz-es töréspontra 2,5uH jön ki induktivitásnak, aminek a reaktanciája 10kHz-en 0,15 ohm körül van (plusz a soros ellenállása). Persze ott van még az első elkó induktivitása, ESR-je, satöbbi, ami mind hozzáadódik ahhoz, hogy azért esni fog a feszültség ekkora frekinek megfelelő, nagy dinamikus terhelés hatására.. de a cél, hogy ezen a további L-lel és C-vel ne rontsunk.. szerintem.
[OFF]Mostanság nagyon számolós és gondolkodós kedvemben vagyok

Még egy megjegyzés:
Az általam használt, filléresnek tekinthető (<150Ft bruttó) 1000u/63V Yageo SC sorozatú "Low impedance & ESR" elkó impedanciája 100kHz-en 42mOhm, ami megegyezik az erre a frekvenciára megadott ESR értékkel (a Yageo adatai szerint), tehát a kapcsolási frekvenciát meglehetősen kisöntöli. Én a ZCS tápomban a kimeneten nem is láttam ebből kifolyólag tüskéket. Hogy ez a 42mOhm valóban a komplex impedancia-e.. reméljük a gyártó is így gondolta, mivel ESL értéket nem tesz közzé.. A nagyobbik doksiban az impedancia menetét és összetevőit viszont szépen leírják, viszont ott csak ESR adatokat közölnek, ergo merem remélni, hogy ennek a sorozatnak még 100k-n is elenyésző az induktív része.>

Ti honnan szereztek smps magokat?
RET-ből szoktam rendelni de ott csak N87-es példányok a legjobbak.
Farnellnél jó árak vannak, de csak kiszállításos és sok esetben nem érné meg nekem kiszállítani(kicsi adagos rendelések miatt), ezért valami személyes átvételes cumó jöhetne szóba. RET-nél át tudom venni a pesti telephelyen.

Más hely esetleg?

Hali.
Ez nem egy webáruház, de lehet tőlük rendelni bármit. Anno kértem is tőlük árajánlatot néhány magra. Egy kicsit drágábbak mint a Tali Bt. (ahonnan lehetetlen rendelni), de a RET-nél jóval olcsóbbak a ferritek.
Az N87-es anyag elég jó, nekem is van belőle ETD 49, 59)

Csak megjegyezném, (és talán tanítják is felsőoktatásban, nem tudom) de ha CLC szűrést építesz a tápba, tekercs + elkó felépítéssel, akkor a gyakorlatban az L-R (bvagy L-RC) szűrőként fog viselkedni, mert az elkó ESR-je lesz a döntő a töréspronti freki szempontjából. Tehát a második elkó nyugodtan lehet nagy, pl. ugyanakkora mint az első, így ugyanis egy elsőfokú LR szűrőként viselkedik majd a nagyobb frfekvenciájú komponensekre nézve... Mellesleg aki szétszedett már párféle gyári tápot, (pl. korrektebb PCtápot, amiben van második LC szűrőkör is) abból is kileshető, hogyan méretezték.

Próbáld az FDH kft -t, kínálata a Farnellé, de legalább nincs kiszállítási díj Bp-re.

Kössz a linket. Én vívok a talival de hiába.

Írtam ide is levelet, hogy küldjenek árakat. Ha megjön, akkor beteszem ide. Biztos sokakat érdekel.

... a szállítási költségük jócskán bele van építve az áraikba

Igen, ebben tényleg igazad van.

És ezt a válasz írása után alaposan át is néztem.. csak elfelejtettem módosítani.. mert ekkor tényleg máshogy kell számolni a töréspontot.

[OFF]Megjegyezném, az elkó helyettesítőképe lement elektronikából, csak rég volt.. de előszedtem, és alaposabban megnéztem.. Sőt, a Yageo doksi is szépen leírja az elkó impedanciájának frekvenciafüggését, azért is linkeltem be. Azért is kutakodtam, hogy 100kHz-en mennyire jelentős az induktív összetevője, mert ugye az ESR-domináns tartomány fölötti frekvenciákon megint emelkedő impedancia jön, az ESL miatt, de a két doksit összevetve, ha igazat írnak a Yageo-nál, 100kHz-en még nincs számottevő hatása az ESR-nek.