10A/12V-os lehet benne vagy milyen? az baj ha nagyobb fesz értékű dióda kerül bele?

Igazából a bootsrap diódánál teljesen mindegy, ha megnézted, alig folyik ott áram, attól függően hogy mekkora meghajtást igényel a FET.

A szekundernél pedig a segédfeszültség terhelése nem a dióda miatt nem növelhető, hanem azért mert félutas az egyenirányítás, és asszimetrikusan terhelné nagyon a félhidat.

Egy helyen van meég egy 1N4148 az pedig a lágyindításánál. Ennek az a feladata, hogy amennyiben az IC leállna, akkor a lágyindító kodnit kisüsse, és így az IC újraindításánál újra lágyindíson. (ami szükséges, mert különben a szekunder oldali pufferek rövidzárat jelentenének). Mivel ennek a diódának a terhelése minimális, kb 2V-ról kell kisütnie egy 1-3µF kondit, így itt is szinte tökmindegy, ezért ekkor midnig az egyszerű, olcsót és kaphatót választom.

A +12V részben 12A 200V.os szokott lenni 2 dióda egy tokban. A - dióda csak egy sima dóda .
Nembaj ha afesz nagyobb csak shoky dóda legyen. (nem így kell írni...)

A lágyindítást nem is akartam cserélni, annak valóban fölösleges bármi drága, se nagy frek, se nagy áram. Egyre jobban várom hogy kész legyen ez a táp, és ne olyan deszkamodell legyen mint az előző, nem túl sikeres kísérletem.

Akkor egy hasonló megfelelő lenne?

Igen jó lehet. De ha van rossz hazsnálhatatlan PC tápod abból kiveszed a F12C20 diódát és csak 2 lábát kötöd be. Akkor ugyan olyan diódák dolgoznak ugyan ugy lesz terhelehtő ugyan ugy fog melegedni.

Mondjuk egy 1N4148 szerintem nem illik be egy primer oldali FET-meghajtó bootstrap-diódájának a maga 100V-os max záróirányú feszültségével. Egyébként mennyire kritikus a bootstrap dióda sebessége? Az IR21531D pl. 50ns-os "reverse recovery time" paraméterű diódát tartalmaz beépítve, én is találtam pont egy UF4004-et, ami szintén 50ns, ez van a tápomban most. Megtenné esetleg helyette pl. az FR104, a maga 150ns-ával?

A lassúbb dióda picit több veszteséget okoz (illetve kicsit többet disszipál) mert a lezárásához szükséges töltés * feszültség gyakorlatilag hővé alakul. Tehát nincs egy határ, hogy eddig jó, felette meg nem, csak apró különbségek lesznek.
Az említett dióda szerintem használható, működni fog vele, (de természetesen egy gyorsabb tipus picivel jobb).

Van pár öreg AT tápom, azokból is jó lehet?
Viszont azoknak már nincs meg adatlapja és nem tudom mennyit bírnak a cuccok.
Ha 2 külön tápot akarok összekötni akkor hogy tehetem meg?

Megnézed a bordára szerelt 3 lábú alkatrészeket. F12C20 a +12V diódája.
Azt hogy két külön tápot hogy lehet nemtudom.

Bocsi, jól mondod, azt hittem tévesen, hogy az IC segédtápját előállító diódára gondol Elektro.
A felső oldal szinteltoló meghajtását biztosító diódának természtesen nagyobb feszültségűnek kell lennie. Mivel itt egy rezonáns tápról van szó és a FET zárásakor keletkező dU/dt kontrollált, lényegében a mágnesező indutkivitástól függ, ezért nem szükséges észveszelytően gyors dióda. Én a cickkben ES1J-t használtam (ultrafast). De akár a 150ns is megtenné túl nagy melegedés nélkül, ha a dU/dt nem túl nagy.

Ha az egyik táp +12V-os ágát rákötöm a másik táp földjére és így mérek feszt a +12V-os ág és az első táp földje között történhet valami baj?
Ez túl egyszerű lenne?

Ha két külön, bedobozolt PC tápod van, akkor az egyik táp le fog oldani. A védőföld ugyanis össze van kötve a GND-vel bennük, és azon keresztül fog záródni az egyik táp.

Basszus valóban oda nagyobb feszültségű dióda kell. Épp ezért vettem annó pár darab ES1J-t...(hogy mire használnám elfejetsem mire kellett )

Én most taperoltam meg épp (persze kikapcsolva, és egyből utána.. hálózatról nem taperolok bele bekapcsolva ) a ZCS tápomban a felső oldali bootstrap diódát.. hát.. amolyan "kicsit meleg" kategóriába sorolható az UF4004, a maga 50ns-ával. Ugye ZCS-nél van azért kapcsoláskor dU/dt rendesen, mint ahogy azt annó ki is veséztük. Lehet ZVS-be megfelel az FR104, de ide.. hmm. Mondjuk ahogy Ekkold írta, nincs éles határ.. majd egyszer kipróbálom

A legegyszerűbb és egyben legjobb megoldás ha kicseréled a 12V-os ágban a kondikat 25 vagy 35V-osra és átkötöd az 5V-os ágból a visszacsatolást a 12V-os ágba, majd beállítod a 24V-ot. A dióda pedig bírni fogja mert ott általában 200V-os van de ezt meg kell nézni. Erre egyébként ott a PC táp átalakítós topik.

Lehet hogy túlspilázom a dolgot de ha szeretnék kimenti folytót tenni azt hogy tudom számolni?

A kimeneti folytót mindenképpen kondenzátor után kell raknod, így CLC szűrést alkalmazhatsz.
Mit szeretnél azon számolni? Van valami konkrét szűrési érték, amit el szeretnél érni?

Szerintem: ha erősítő megy róla, én kb. a kapcsolási frekvencia tizedére tenném a töréspontját. Ha tf. 100kHz a kapcsolási frekvencia, megfelelő lehet, mivel a zenében 10k felett nincsenek olyan túlzott és nagy dinamikus csúcsok, inkább ez alatt jellemzőek. Ha túl alacsony a töréspont, akkor szerintem az lehet a probléma, hogy rövid idejű, nagy mértékű dinamikus igénybevételnél (ami zenét erősítő erősítőnél igencsak jellemző) gyorsabban kiürül a második elkó, mint hogy az a tekercsen keresztül fel tud töltődni, ergó esik a feszültség, csökken a dinamika. Egyébként úgy vettem észre, hogy pl. ZCS tápnál esetleg lehet rá igény, főleg kis terhelésen, de gyanítom, hogy ZVS tápnál, a kontrollált dU/dt miatt nincs rá szükség, valamint emiatt az általam tapasztalt berezgések a diódák után se nagyon lesznek ZVS-nél még kis terhelésen sem (legalábbis erre merek következtetni).

Én szoktam alkalmazni időnként CLC szűrét, ekkor általánosan egy 1-2uH induktivitást breakok két és 0,5-1mF kondi közé. A kapcsolófrekvenciát a LOW-ESR kondik általában rendesen szűrik, az induktivitás általában a felharmonikusokra, meg a tüskékre segít rá (ami mondjuk ZVS tápnál nemigen van).
Lényeg, hogy az induktivitást tényleg ne vegyük túl nagyra, (már csak a belső ellenállása miatt) a Zupp87 által említett okokból. Az általam említett szűrőnek pl 10kHz kö9rül van a küszöbfrekije, és én erre Coilcraft laposhuzallal készült SMD induktivitásokat szoktam használni (2,5mOHm ez ellenállása)

Ezzel az a baj, hogy én is próbáltam, és nem működött. Átkötöttem a visszacsatolást a 12V-os ágba egy potival, és egy bizonyos szint felé emelve a feszültséget a táp leoldott, mivel ezek általában tulfeszültség-védelemmel vannak ellátva (régi AT-s tápokban ezt a célt szolgálja többnyire az LM339 vagy egyszerűbb esetben LM393 IC, modernebb ATX tápokban pedig erre a célra gyártott, minden egyes kimeneti feszültséget monitorozó IC van).
Másrészt a kimeneti feszültség itt a menetszám-áttételtől is függ, a kitöltési tényezőnek meg felső korlátja van, szóval emiatt sem mehet akármeddig a kimeneti feszültség.

Gyorskérdés: ETD39 N87-es magom van, 100...300Khz-ig fogom használni, viszont van benne gyárilag egy 1mm-es légrés. Ez tudtommal az induktivitást változtatja, esetleg másra is oda kell figyelnem?

Igen, a mag fajlagos induktivitását (Al) csökkenti. Ekkora rés még szerintem a Lorylaci-féle ZVS tápnak is sok (ő tizedmm nagyságrendű rést alkalmaz), rendesen meg kéne növelni a ZVS kondi értékét, azon kívül a trafó mágnesező induktivitása lecsökken, ami további problémákat vet fel a működése során. Szerintem flyback trafónak vagy fojtónak lehet használni a magot, bár ahhoz meg szerintem kicsi a rés benne. (Nekem van egy ETD29, 1-2mm közötti réssel (szemre), 70nH-s Al-lel).

A helyzet az, hogy olyan 1-1,5kW fele és széles stabilitási taratományban (280-330V) bizony már kell ekkora légrés.
Tervezgetek egy 1kW folyamatos 1,5kW szakaszos tápot, 300-330V tartománnyal, és oda például 0,5mm légrés kell.
Ezért is javasoltam azt, hogy 1kW felett érdemes elgondolkodni más topológiákon, mivel ekkor az üresjárati mágnesező áram már szép nagy lesz, ami veszteségeket okoz. Persze egy fázistolásos ZVS táp már jóval bonyolultabb.

Mivel itthon csak ilyen magom van N87-es anyagból, egy kísérlet PWM és Frekiszabályozós projekten dolgozom nagy feszültség és nagy áramú tápegységet tervezek belőle(50V 5A legalább!) és persze a PWM az előszabályozáshoz kell(egy későbbi labortápot építek ebből).

lorylaci:
nagy üresjárati áramhoz kis induktivitás kell?
Mivel tudom beállítani az üresjárati áramot?

Szóval akkor a mágnesező induktivitás értéke befolyásolja az üresjárási mágnesező áramot. És ha jól gondolom, akkor most magyarázatot kaptam egy régi kérdésemre.
Nyár elején (amikor még csak jó messziről ugattam a témát) elkövettem egy ellenütemű kapcsolótápot, 12V-ról +/-24V-ra, vasmagnak a rossz HP printer tápomból bontott ETD29 magot használtam (akkor még nem tudtam ránézésre megmondani, hogy a printer táp egy flyback táp volt, ebből kifolyólag a mag meg légréses..). A tápegység működött, 80kHz-en ment, IRFZ44 FET-ekkel, folyamatosan egy órán át teszteltem 100W-tal, ezt 79%-os hatásfokkal adta le, melegedett is, ahogy azt egy 25W-ot eldisszipáló eszköznek melegednie illik. Azonban közel üresjárásban (~40mA-es terheléssel) kb. 800mA-t vett fel a primer oldalon, ez az áramfelvétel a frekvencia növelésével csökkent, csökkentésével pedig nőtt.
Egy ilyen tápnak a néhány menetes primer miatt amúgy sem nagy a mágnesező induktivitása, de kíváncsiságból kimértem egy gyári autós erősítő ugyanilyen, szabályzatlan tápját (TL494 vezérelte, de csak mint holtidős ellenütemű oszcillátor ill. védelem-kezelő működött): 250mA körül vett fel alapállapotban, két végfok és a szűrők/előerősítők nyugalmi áramával terhelt szekunderrel, mondjuk az 25kHz-en ment (ami nekem audio célra kicsit alacsonynak tűnik). Valamint észrevettem, hogy a trafó primer tekercsein mintaszerű, trapéz feszültség van. Lehetséges, hogy a tervezők kihasználták a TL494 viszonylag nagy holtidejét, és mivel a trafó mágnesező induktivitása viszonylag alacsony, megvalósítottak egy ZVS-t? Egyáltalán ellenütemű, dupla primeres táppal meg lehet ilyet valósítani?

Nyitóüzemű PWM tápnak szerintem sicc a légrés a trafóból.. Az üresjárati áramot nem tudod/kell beállítani (utólag.. tervezéssel lehet.. vagyis valamennyi mindig lesz, nincs ideális, végtelen mágnesező induktivitású trafó). Totál üresjárásban elméletileg tegyük fel, hogy a puffer csurig van töltve, a dióda nem nyit ki, a szekunderen nem folyik áram. Ekkor a primer oldalon a primer tekercs mágnesező induktivitása a domináns (ha jól gondolom), mivel a szekunder oldalon nem folyik áram, a mágnesező induktivitás pedig Al*N_primer², ami mH nagyságrendű. A primer tekercs árama ekkor négyszög feszültséget rákapcsolva 1/L*integrál(U(t)dt), ami fűrészjelszerűen emelkedő áramot eredményez. Minél nagyobb a mágnesező induktivitás, annál kisebb értékig fog megemelkedni a bekapcsolási periódus végére a primer áram (hangsúlyozom, 0 szekunder áram mellett.. lásd soros LR kör bekapcsolási jelensége). Az induktivitáson túl csak a primer ohmos ellenállása valamint a FET RDS_ON-ja korlátoz, ezeken átfolyik, egyenfázisú feszültséget ejtve rajzuk, és ezzel disszipációt okozva. Ha a mágnesező induktivitás nagyon kicsi, előfordulhat, hogy a bekapcsolási tranziens teljes folyamata a kikapcsolás előtt lezajlik, és onnan kezdve csak az említett ohmos ellenállások korlátozzák az áramot, amik elvileg nagyon kicsik, ergo olvad és csattan minden

Egy ETD39 nagon nagy 250W-ra. Oda egy ETD29 bőven elég. Ha nincs ilyened, akkor felajánlok neked egy cserét, ha érdekel, privátban keress meg.
Az üresjárati áram az az üresjárati frekvenciából és a mágnesezési induktivitásból adódik. Azonban a ZVS tápnál ezt az üresjárati áramot felhasználjuk, pont a ZVS megvalósítására.

Teljesen elvelejtettem válaszolni a kérdésedre: az üresjárási mágnesező áram a mágnesező induktivitás és a frekvencia függvénye. Nagy mágnesező induktivitás mellett kisebb frekvencián is viszonylag aracsony marad ez az áram, kis induktivitás (pl. légrés a trafóban) mellett pedig nagyobb frekvencia kell azonos üresjárási mágnesező áramhoz. Ergo ha légrés van a trafóban, megteheted, hogy nagyobb frekvenciát használsz, de ott nagyobbak lesznek a vasveszteségek (jobb, de drágább vas kell), nagyobbak lesznek a kapcsolási veszteségek (jobb, ergo drágább FET kell), valamint fokozottabban jelentkezik a skin-hatás (finom litze huzal - az se olcsó), valamint jobban előjönnek a parazita kapacitások okozta galibák.

Na az én sok soromban a Lorylaci egy mondatos, lényegretörő magyarázatát bontottam kisregénnyé. De a z utólagos összefoglalás nekem is ugyanaz lett.. szóval megnyugtat, hogy nem mondtam hülyeséget
Vagy ha ügyes, PC táp EI33-as magjára is tekerhet, mint én tettem, de azt szerintem 100k-ig érdemes használni, akkor még elfogadhatóak a veszteségei.