Fórum témák
» Több friss téma |
Ezt az egy mondatot emelném ki: "Vagy miért lehet 3-15V feszültséget meg 10-30A áramot beállítani?" azért mert van a kapcsolásban egy beállítási lehetőség, de amint a bemeneti feszültség vagy a kimeneti terhelés változik a kimeneten lévő feszültség és áram egyaránt változik, ha csak nem te folyamatosan kézzel után állítod.
Azért tudod beállítani egy adott értékre, mert amikor beállítod (nézed a multimétert, tekered a potmétert) te magad vagy a visszacsatolás. Annyit még érdemes megemlíteni, hogy ohmos terhelés esetén ez a szabályozás nem képes maximális áramot/feszültséget szabályozni csak is középértéket.
Na akkor ha én vagyok a visszacsatolás és beállítottam arra amit szeretnék! Akkor ugye te sem gondolod komolyan hogy futok a kocsi előtt nyitorr motorháztetővel és mérem meg tekerem hogy jó legyen
 Vagy mégis határolni lehet?
Ha nincs szabályozás külön a kapcsolásban akkor miután te elengedted akkor bizony az megy amerre akar amint változik a terhelés.
Illetve nem amerre akar, hanem a terhelés változásnak megfelelően.
Szia!
Így igaz. a PWM kifejezés csak a módszerre utal. Az, hogy mit akarunk elérni vele, azt pedig maga a kapcsolástechnikai megoldásnak kell tükröznie. Lehet feszültséget stabilizálni, áramot határolni, egyszerre mindkettőt határolni, lehet vele egyenfeszültségből különféle frekvenciájú váltófeszültségeket előállítani, lehet vele digitális adatokat átvinni, aztán ha nagyon akarom csinálhatok belőle hangfrekvenciás erősítőt is, bár ez kicsit macerásabb. Még felsorolni is nehéz, hogy manapság mi mindenre lehet ezt a módszert alkalmazni. Tehát kedves svgyula, ami azt illeti, csak a mószer azonos. Ezért írtam azt, hogy amiket árulnak, mint "PWM kontroller", azok nagy többségben csak a feszültség beállítására alkalmasak, esetleg lehet változtatni azt az alapfrekvenciát, amelyen dolgozik. Az átfolyó áram a bontó belső ellenállása következtében lesz, amennyi lesz, ha csökkented a feszültséget, akkor persze az áram is csökken. Ha lenne rajta olyan szabályzó potenciométer, amire mondjuk CURRENT LIMIT van írva, akkor más a helyzet. A Tieden van ilyen? Ezeknél az egyszerű vezérlőknél nem korlátozza semmi, csak a körülmények. Ezért lehet túlterhelni és tönkretenni, főleg, ha a biztosítékoz is kihagyjuk előle. Egy elektronikus kapcsoló a lelke a dolognak. Én azt próbáltam ecsetelni, hogy ebben az alkalmazásban mit is kellene, hogy tudjon az impulzus szélesség modulációval működő elektronikus kapcsolónk. Szándékosan nem írom az angol rövidítést, hogy mindenki értse, miről is van szó. Üdvözlettel: patkolttojas
Igazad van, de nagyon régen áramszabályozásról beszélünk, nem ismétlem neki minden alkalommal.
Üdv!
Bocs hogy beleszólok de visszacsatolás nélkül nem lehet pontos értéken tartani a feszt/áramot. Valaki már írta hogy "te magad vagy a visszacsatolás" és ez igaz de akkor ha üzem közbe változik az ellenálás akkor változni fog a fesz és az áram is.ha nincs visszacsatolás akkor az egy sima "mezei" táp és hiába álítod be a kivánt értéket úgyis elmászik.
És mint ahogy azt már többször kifejtettem, a "kívánt érték" is folyamatosan változik.
Nos kedves Potkolttojas!
Az én általam készített(fiam csinálja igazából) azon van! Három állítási lehetőség van rajta az egyik a volt a másik a"Current limit" a harmadik Frekvecia. http://www3.telus.net/chemelec/Projects/Hydrogen/I-Limit-PWM/I-Limit-PWM-1.png ez a rajz ami alapján készítjük. Igaz van újabb két Fet-es verzió de mi ennél maradunk.
Szia! Én is ezt ajánlottam régebben itt:Bővebben: Link
Annyi módosítással, amit a rajzon látsz. Ezt tartottam a legjobbnak, mert én is megépítettem. Egyetlen dolgot felejtettem ki a kiegészítésből, hogy közvetlenül a 10000µF (12000uF)-os kondi lábára feltétlen rá kell forrasztani egy kb. 100nF -os kerámia (!) kondenzátort. Ez segít abban, hogy a FET által keltett rettenetes nagy tüskék ne forralják fel a kondit. Ennek a kondinak különben is csak a 105C fokos változata alkalmazható, ami szintén nincs sehol feltüntetve. Minden képen melegedni fog, de nem mindegy, hogy mennyire, ezért fontos. Az a FET, ami ebben van mindent elvisel, nem kell belőle kettő. Az adatlapja meg itt van: Bővebben: Link Ha a beállításában kell segítség, akkor majd keress meg. Vannak azért vele turpisságok, amik nincsenek leírva. Üdvözlettel: patkolttojas
Helló!
Esetleg ehhez volna nyákterv? Amúgy a rózsaszín számok mit jelentenek rajta?  
Szia! Csak az eredetihez van, de ez a módosítás nem annyira lényeges, tehát az eredeti is jó.
Ha gondolod, gondoljátok csatolom azt. Mivel az alkatrészek ugyan azok, csak legfeljebb a pozíciószám változik nem fog problémát jelenteni az sem. A különbség annyi, hogy az IC feszültségét Zenerrel oldották meg, a másikban pedig egy 7810- es stab. IC adja - ez a jobb megoldás, a módosítást a következő levélben szintén adom. A kapcsolási rajz és a nyákrajz is megtalálható az interneten, nem én találtam ki! AZ ELEKTROMOS CSATLAKOZÁSOKHOZ TARTOZÓ KÉPES AJÁNLÁST ILLIK MEGFOGADNI, HA KEVESEBB GONDOT AKARTOK! Bab alsó sarokban van a sematikus bekötés, főleg a vezetékek vastagságára kell nagyon ügyelni! Üdvözlettel: patkolttojas
És itt a folytatás, a módosított nyákkal, hogy a 7810-es IC belemenjen. Csak a beültetési rajzon tüntettem fel a módosítást, a nyákon mindez rátok vár!
Üdvözlettel: patkolttojas
Köszönöm a részletes leírást. Várom svgyula fejleményeit a működés hatásfokáról.
Tisztelt uraim!
Ma este kipróbáltam és eddig teljesen jól működik a bontó.Sajnos a kamerámban lemerültek az akkumlátorok és így csak képeket tudtam készíteni DE ami késik az majd holnap lesz  A benne maradt viasz semmi változást nem mutat. A képeken látszik hogy a műgyanta felületén még lehet egy kicsi. A szerkezet egészen érdekes így hogy szinte teljesen átlátszó és minden látszik ami belül működik szerintm pár órás működés után a cellák között is lehet mindent látni. Még a kétoldali betáplálást akarom megcsinálni hogy a terhelést elosszam a csavar két oldalán. HÉTVÉGÉN FŐPRÓBA!
Hello, néztem az előzőekben felrakott képeidet,és kérdezném, h milyen távolság van 2 lemezed között? Cellafeszültség?
Amúgy a lemezek közötti távolság befolyásolja a cellafeszültséget? ( kis távolság nagyobb fesz, nagyobb távolság kisebb fesz?)
Hali! Soha nem mértem cellafeszültséget most meg hogyan?
Ha jól tudom úgy számolják elméletben hogy a 12 volt/lemez szám. Viszont a gyakorlatban számít az is hogy mennyi az összes cella. A feszültség mennyire tud leesni! A bontás a szakemberek szerint 1,85 voltnál indul meg igazán tehát PMW-vel kell a 2,5 volt vagy több hogy lehessen vele játszani hogy mikor jó bontás.
Köszi! Akkor most nekem a cellafeszültségem 4V szerintem ez teljesen jó mert ebből lehet levenni a PWM-el hozzárakni kicsit nehezebb.
Legfeljebb nem kell annyi KOH a vízbe.
Szia!
Ha szerencséd van, akkor igen, ha nincs, akkor nem fogja bírni a PWM. Jobb lett volna, ha hagysz közben 4 semleges lemezt.
Nem bízom a szerencsében mert az mindig akkor hagy ott amikor kéne!
De szerinted miért csináltam a múlt héten udvari próbát? Az volt ennek az egésznek az előzménye mert úgy döntöttem HA nagyon melegszik akkor teszek bele még lapot ha nem így hagyom. Az a része hogy nem tömített rendesen nagyon nem érdekelt mer mindenképp végleges megoldást kerestem. Kaptam egy érdekes infót pár órája egy vegyészmérnöktől. Azt mondja hogy a KOH igaz hogy jó vezető de a lerakódásokért is felelős és egy idő után a cellán túl sok lesz a barna trutyi! A szódabikarbonát nem vezet olyan jól DE nincs színező hatása. Ki fogom próbálni mind a kettőt és nem érdekel a szaksajtó mert saját szememmel akarom látni a különbséget úgy amper felvételben mint gáz fejlesztésben. Amint már írtam a KOH-val rövidzárlatot lehet csinálni! Ez nem biztos hogy arányos a fejlesztett gázzal mert a cellák közötti ionos kapcsolatot is segítheti. Azt gondolom hogy túl sok szöszmöszt kell a KOH miatt figyelni és nincs arányban a teljesítmény növekedés + a cellaöregedés folyamatos használatnál felgyorsulhat nekem a barnulás elég gyors folyamat. EZ szódabikarbonát-nál nem jelentkezett pedig gázfejlődés ott is volt! De a puding próbája az evés! Kipróbálom ugyanazzal a bontóval mindkettőt! Ne értse senki félre amit írtam ez csak a saját gondolatom volt és senkit nem akartam bírálni, vagy kioktatni! 
Cáfolnám a KOH-val kapcsolatban leírt dolgodat. Én gyógyszertárban vettem desztillált vizet és ahoz adtam koh-t, méghozzá a kísérlet végére nem is keveset, mentem vele több mint 1000km-t és még ekkor is víztiszta! maradt az elektrolit. Semmi trutyi még eg kevéske sem. Én inkább a szódabikarbónáról gondolnám, h trutymós lesz tőle a víz, főleg ha nem desztillált, hanem csak ioncserélt vizet használ az ember...
Sziasztok!
Ez így is van, de nem csak ez okoz barnulást. A barnulás létrejön KOH, NaOH esetén is, de a nem megfelelő lemezminőség okozza, ha egyébként minden rendben van. Ha még a KOH, NaOH vegytisztasága sem megfelelő, esetleg a víz sem olyan amilyen, na meg plusz egy rossz minőségű tömítés is van a rendszerben, akkor mindezek halmozottan jelentkeznek. :yes:
Tisztelt Uraim elkészült a videóm:http://www.youtube.com/watch?v=g3U_1WJiyZw
Szép munka, szerintem elég jól is működik.
Szia! A PWM elkészült? Ami van a videón lehet, hogy rosszul emlékszem, de milyen áram, feszültség és gáztermelés értékek adódtak?
Üdv.: patkolttojas
Hali! A feszültséget nem mértem mert az adja magát teljesen feltöltött akku ~13V az áram erősséget 19A körül volt. A gáztermelést csak egy saccolós módszerrel próbáltam mérni úgy hogy vödör víz tele egy 2L flakon- talpát levágtam. A csövet lesúlyoztam a vödör aljára majd beleraktam a flakont és amikor megtellett vízzel rátettem a kupakot.
Aztán bekapcsoltam a cuccot és mértem az időt. A flakon kb 1.5 perc alatt tellett meg de ez nem pontos mert az elején jó sokáig ment bele a gáz mire meg tudta emelni.
Hali! Teszt stádiumban van a PWM!
A fiam most teszteli egy stabil tápegységgel hétvégén már készen lesz! Még a doboz meg a hűtő felszerelése aztán mehet! |
Bejelentkezés
Hirdetés |
