Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
szia!
Nezzegetve elgondolasod, elsokorben az jutott eszembe, hogy a 12V-os verzioban, hogy kap pozitiv betapot a foaramkorod? -ertsd: az ateresztotranyok- A rajzomon lathatod aggalyom, aztan lehet, hogy en tevedek. A v1.png 24V-os verzio mukodhet, de a v2.png-n abrazolt 12v NEM VALOSZINU. Alkoto nem veletlenul toltott napokat az eloszabalyzo megvalositasaval. A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2012
Idézet: „1- Működő képes-e az elgondolásom ?” Nagyon nem! A pufferkondi fel fog robbanni!
Elkezdtem válaszolni az e-mailedre de végül kitöröltem. Most viszont akkor leírom itt:
Keresgéltem de nem találtam ennek az áramkörnek a kapcsolási rajzát. De a fényképekből ítélve én nem vagyok benne biztos hogy ez megfelelő lenne labortápnak. A kimeneti csati mellett aggasztóan közel van két nagy elkó, félő hogy ez a kimenetre csatlakozik. Ha így van akkor innentől áramkorlátozás híján sokat veszít értékéből. A másik dolog hogy az elméleti 300W disszipáció ellenére meglepően kevés a hűtőfelület. A kapcsolóüzem miatt ez persze érthető lehetne, de így szinte biztosra veszem hogy kizárólag kapcsolóüzemű benne a szabályozás és nincs mellette egy precízebb disszipatív szabályozó. Márpedig ha pusztán csak kapcsolóüzemű, akkor a szabályozási viselkedése valószínűleg alkalmatlanná teszi a labortápegységként való használatát.
Kedves Ghoost köszönöm a választ.
A csatolt kép adta az ötletet hogy így esetleg működhet a kapcsolás. Mivel csak a GND pont lett áthelyezve meglátásom szerint a feszültségek úgy alakulnak hogy az 1. ponthoz képest 2. pont félfeszültségű és pozitív a 3. pont teljes feszültségű és szintén pozitív.
Kedves Attila86 köszönöm a választ.
Elmondanád a kondi robbanás okát mert a polaritás szerintem nem indokolja a kondi feszültségértékére pedig odafigyelek.Mi az ami elkerülte a figyelmem. Nincs nagy gyakorlatom az elektronikában ezért mindenkitől szívesen veszem az okítást.
A jelolt 1 es 3 pont kozott teljes feszultseget kapsz.
De a 2es pont CSAK egy lebego GND lenne. Ha csak méred hozza képest az 1es, vagy 3as pontot, az jonak mutatkozhat, de abban a pillanatban amikor beterheled 1-2A-el, erzesem szerint elbillen a szimetriad. Feszultseg felezest kulonben is 2db egyforma erteku ellenallassal szoktak csinalni. /Kondival meg nem lattam/ Ha perdig osszekotod a trafo kozepleagazasaval, akkor klapsz egy pozitiv - GND - negativ feszultseget A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2012
A lenti kapcsolásban a kimenő GND és a trafó középleágazása össze van kötve, ezért működik. Mondjuk a rajzról ez nem eléggé egyértelmű.
A rajz azért ilyen mert az egyik cikkből meneten ki (nemrég váltottam 64-bites rendszerre és még nincs meg sok korábbi programom 64-bites megfelelője).
A kapcsoló másik állásában kikerülöd a graetz-et és váltakozófeszültség lesz az elkón.
Ha előszabályzás, akkor én a korábban itt már megtárgyalt változatokat javaslom.
Vagy más megoldás: SPMS labortáp, Attila86 áldozatos munkájának köszönhetően. És most készül a II-es változat. (Én is megvárom azt) Olvass vissza a következő linkek környékén. Bővebben: Alkotó féle Bővebben: Attila86 féle Persze lehet kevesebb fokozat is benne, csak át kell tervezni az áramkört. És persze akkor nagyobb lesz a disszipáció is adott esetben.
Sziasztok!
Elnézést kérek a buta, lamer kérdésért: Ha van egy eszközöm, ami 5V-on üzemel és 0.85A-t igényel a ráragasztott matrica szerint, akkor ha én ezt az eszközt meghajtom egy 5V/0.7A teljesítményű táppal, abból lehet gond? Azon kívül, hogy esetleg nem indul be rendesen az eszköz? Ha viszont megy, akkor meghibásodhat e hosszú távon akár az eszköz, akár a tápegység? Ez utóbbi kevésbé gond, a lényeg, hogy a meghajtott eszköznek nem szabad a tápegység miatt sérülnie, hibásan működnie. Sajnos csak ilyen kis tápegységeket találtam, amik max. ezt az 5V/0.7A-t tudják. Köszönöm!
Az előszabályzást elsősorban a disszipáció csökkentése miatt szeretném. A lehető legkisebbre szeretném építeni egy kicsi kompakt hordozható készülék lenne a végcél. A kisebb disszipáció kisebb hűtést igényel. És a már meglévő alkatrészeimet szeretném felhasználni hozzá pl.:a transzformátor adott és az igényeimet ki is szolgálja. Szerintem ha így megfelezem a disszipációt
akkor 30 W-ot viszonylag kis hűtőbordával kordában lehet tartani. A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2012
Nem lesz rajta váltófeszültség. Legaláibbis aC1-en biztos nem.
Nem kerüli ki a greatz-et. Ez ilyenkor egy középkivezetéses, kétoldalas egyenirányításra vált. Attól függetlenül a rajz nem jó.
Mivel ez egy programozható kapcsolóüzemű labortáp, alkalmas labortápegységként való használatra, mivel arra készült.
Nem attól lesz valami valami hogy azt mondjuk rá. (Ez a politikára különösen igaz... )
Sziasztok!
Nos valamiért csak nem akar jó lennie a labortápom. Ezt építettem meg Bővebben: LinkEbből van kettő. Van egy sejtésem miért nem jó de erre csak most derült fény.Csak is két külön trafóval működne jól? Vagy tévedek? Azt csinálja egyébként,hogy kiakad az árammérő és a feszültség leesik ha összekötöm az egyik tápegység pozitívját és a másik tápegység negatívját.
A két tápegység-modulod bemenetein az egyik vezeték közös. Ez azt jelenti, hogy a két tápegységed nem lesz független, a kimenetük nem köthető össze szabadon, mert az rövidzárlatot fog ott okozni.
A megoldás a nem középkivezetéses trafó használata (két független szekunder kellene).
Akkor jól gondoltam. Sajna ezt csak most ellenőriztem. Akkor marad a trafó keresése. Sajna kicsit a hely de megoldom.
Köszönöm a segítségedet.
Például itt is, de gondolom több helyen is kapható.
Lenne még egy kérdésem ha nem probléma.
Ha két azonos trafót egymáson helyezek el abból lehet baj? (Az egyiket a másik tetejére tenném.)
Nos csak nem kell rátennem az egyiket a másikra mert megférnek egymás mellett.
A leírásban az szerepel,hogy 25V ~ 75VA kell lennie a trafónak. Nos az enyém az 31,5V-os. Ezzel lehetne még használni,mit gondolsz? Vagy nagyon nagy így már a feszültség?
Nos, a szóban forgó transzformátor milyen típusú? Toroid? Nem a legesztétikusabb, de a középső kivezetés körül megbontod a szigetelést és azt a huzal szálat ahonnan kijön a kivezetés, elvágod, majd kivezeted a két végét és így kész van a független kép szekunder tekercsed. Ha sok a feszültséged még egy pár menetet le is tekerhetsz egyenlően mindkét végből.
EI magos a trafóm amelyiknél a hibát produkálta. Itt a feszültség nem magas.
A másik trafóm amiből két egyforma van azoknál magas a feszültség. 31,5V. Ezeket szeretném beletenni az előző helyére. Ezek hipersil trafók.
Az EI vasmagos trafódon a kivezetések a tekercselő huzalból vannak, vagy hajlékony vezetékből vannak? Ha a tekercselő huzalból van kivezetve, nézd meg a középső kivezetést mert lehet, hogy két különálló tekercsből áll csak egy szigetelő csőben van kivezetve /esetleg összetekerve/ és a két huzal csak a sorkapocsban van összefogva.
ez a zxy6005 igy ránézésre a jó öreg somogyi electronic kapcsi üzemű tápjait juttatja eszembe 3-12V amik kb 18-25 kHz körül mentek és olyan zaj volt a kimenetükön hogy még akkutöltőnek is rosszak voltak !
Rendben,megnézem.
A hozzászólás módosítva: Dec 15, 2012
|
Bejelentkezés
Hirdetés |