szia!

Nezzegetve elgondolasod, elsokorben az jutott eszembe, hogy a 12V-os verzioban, hogy kap pozitiv betapot a foaramkorod? -ertsd: az ateresztotranyok-
A rajzomon lathatod aggalyom, aztan lehet, hogy en tevedek.
A v1.png 24V-os verzio mukodhet, de a v2.png-n abrazolt 12v NEM VALOSZINU.
Alkoto nem veletlenul toltott napokat az eloszabalyzo megvalositasaval.

Nagyon nem! A pufferkondi fel fog robbanni!

Elkezdtem válaszolni az e-mailedre de végül kitöröltem. Most viszont akkor leírom itt:
Keresgéltem de nem találtam ennek az áramkörnek a kapcsolási rajzát. De a fényképekből ítélve én nem vagyok benne biztos hogy ez megfelelő lenne labortápnak. A kimeneti csati mellett aggasztóan közel van két nagy elkó, félő hogy ez a kimenetre csatlakozik. Ha így van akkor innentől áramkorlátozás híján sokat veszít értékéből. A másik dolog hogy az elméleti 300W disszipáció ellenére meglepően kevés a hűtőfelület. A kapcsolóüzem miatt ez persze érthető lehetne, de így szinte biztosra veszem hogy kizárólag kapcsolóüzemű benne a szabályozás és nincs mellette egy precízebb disszipatív szabályozó. Márpedig ha pusztán csak kapcsolóüzemű, akkor a szabályozási viselkedése valószínűleg alkalmatlanná teszi a labortápegységként való használatát.

Kedves Ghoost köszönöm a választ.
A csatolt kép adta az ötletet hogy így esetleg működhet a kapcsolás. Mivel csak a GND pont lett áthelyezve meglátásom szerint a feszültségek úgy alakulnak hogy az 1. ponthoz képest 2. pont félfeszültségű és pozitív a 3. pont teljes feszültségű és szintén pozitív.

Kedves Attila86 köszönöm a választ.
Elmondanád a kondi robbanás okát mert a polaritás szerintem nem indokolja a kondi feszültségértékére pedig odafigyelek.Mi az ami elkerülte a figyelmem. Nincs nagy gyakorlatom az elektronikában ezért mindenkitől szívesen veszem az okítást.

Dobd be egy ingyen letölthető szimulátorba (TI TINA, LTspice, akármi), és látni fogod, hogy kb. hogy (vagy hogy nem) működik az elképzelésed.

A jelolt 1 es 3 pont kozott teljes feszultseget kapsz.
De a 2es pont CSAK egy lebego GND lenne.
Ha csak méred hozza képest az 1es, vagy 3as pontot, az jonak mutatkozhat,
de abban a pillanatban amikor beterheled 1-2A-el, erzesem szerint elbillen a szimetriad.
Feszultseg felezest kulonben is 2db egyforma erteku ellenallassal szoktak csinalni.
/Kondival meg nem lattam/

Ha perdig osszekotod a trafo kozepleagazasaval, akkor klapsz egy pozitiv - GND - negativ feszultseget

A lenti kapcsolásban a kimenő GND és a trafó középleágazása össze van kötve, ezért működik. Mondjuk a rajzról ez nem eléggé egyértelmű.

megeloztel, koszonom a kiigazitast.

A rajz azért ilyen mert az egyik cikkből meneten ki (nemrég váltottam 64-bites rendszerre és még nincs meg sok korábbi programom 64-bites megfelelője).

A kapcsoló másik állásában kikerülöd a graetz-et és váltakozófeszültség lesz az elkón.

Ha előszabályzás, akkor én a korábban itt már megtárgyalt változatokat javaslom.
Vagy más megoldás: SPMS labortáp, Attila86 áldozatos munkájának köszönhetően. És most készül a II-es változat. (Én is megvárom azt)
Olvass vissza a következő linkek környékén.
Bővebben: Alkotó féle
Bővebben: Attila86 féle
Persze lehet kevesebb fokozat is benne, csak át kell tervezni az áramkört. És persze akkor nagyobb lesz a disszipáció is adott esetben.

Sziasztok!

Elnézést kérek a buta, lamer kérdésért:

Ha van egy eszközöm, ami 5V-on üzemel és 0.85A-t igényel a ráragasztott matrica szerint, akkor ha én ezt az eszközt meghajtom egy 5V/0.7A teljesítményű táppal, abból lehet gond? Azon kívül, hogy esetleg nem indul be rendesen az eszköz? Ha viszont megy, akkor meghibásodhat e hosszú távon akár az eszköz, akár a tápegység? Ez utóbbi kevésbé gond, a lényeg, hogy a meghajtott eszköznek nem szabad a tápegység miatt sérülnie, hibásan működnie. Sajnos csak ilyen kis tápegységeket találtam, amik max. ezt az 5V/0.7A-t tudják.

Köszönöm!

Az előszabályzást elsősorban a disszipáció csökkentése miatt szeretném. A lehető legkisebbre szeretném építeni egy kicsi kompakt hordozható készülék lenne a végcél. A kisebb disszipáció kisebb hűtést igényel. És a már meglévő alkatrészeimet szeretném felhasználni hozzá pl.:a transzformátor adott és az igényeimet ki is szolgálja. Szerintem ha így megfelezem a disszipációt
akkor 30 W-ot viszonylag kis hűtőbordával kordában lehet tartani.

Nem lesz rajta váltófeszültség. Legaláibbis aC1-en biztos nem.
Nem kerüli ki a greatz-et. Ez ilyenkor egy középkivezetéses, kétoldalas egyenirányításra vált.

Attól függetlenül a rajz nem jó.

Mivel ez egy programozható kapcsolóüzemű labortáp, alkalmas labortápegységként való használatra, mivel arra készült.

Hol kapható?

Nem attól lesz valami valami hogy azt mondjuk rá. (Ez a politikára különösen igaz... )

Sziasztok!

Nos valamiért csak nem akar jó lennie a labortápom. Ezt építettem meg Bővebben: LinkEbből van kettő.
Van egy sejtésem miért nem jó de erre csak most derült fény.Csak is két külön trafóval működne jól? Vagy tévedek?

Azt csinálja egyébként,hogy kiakad az árammérő és a feszültség leesik ha összekötöm az egyik tápegység pozitívját és a másik tápegység negatívját.

A két tápegység-modulod bemenetein az egyik vezeték közös. Ez azt jelenti, hogy a két tápegységed nem lesz független, a kimenetük nem köthető össze szabadon, mert az rövidzárlatot fog ott okozni.
A megoldás a nem középkivezetéses trafó használata (két független szekunder kellene).

Akkor jól gondoltam. Sajna ezt csak most ellenőriztem. Akkor marad a trafó keresése. Sajna kicsit a hely de megoldom.

Köszönöm a segítségedet.

Például itt is, de gondolom több helyen is kapható.

Lenne még egy kérdésem ha nem probléma.
Ha két azonos trafót egymáson helyezek el abból lehet baj? (Az egyiket a másik tetejére tenném.)

Nos csak nem kell rátennem az egyiket a másikra mert megférnek egymás mellett.
A leírásban az szerepel,hogy 25V ~ 75VA kell lennie a trafónak. Nos az enyém az 31,5V-os. Ezzel lehetne még használni,mit gondolsz? Vagy nagyon nagy így már a feszültség?

Nos, a szóban forgó transzformátor milyen típusú? Toroid? Nem a legesztétikusabb, de a középső kivezetés körül megbontod a szigetelést és azt a huzal szálat ahonnan kijön a kivezetés, elvágod, majd kivezeted a két végét és így kész van a független kép szekunder tekercsed. Ha sok a feszültséged még egy pár menetet le is tekerhetsz egyenlően mindkét végből.

Igen EBAY-n is van US $40.49

EI magos a trafóm amelyiknél a hibát produkálta. Itt a feszültség nem magas.
A másik trafóm amiből két egyforma van azoknál magas a feszültség. 31,5V. Ezeket szeretném beletenni az előző helyére. Ezek hipersil trafók.

Az EI vasmagos trafódon a kivezetések a tekercselő huzalból vannak, vagy hajlékony vezetékből vannak? Ha a tekercselő huzalból van kivezetve, nézd meg a középső kivezetést mert lehet, hogy két különálló tekercsből áll csak egy szigetelő csőben van kivezetve /esetleg összetekerve/ és a két huzal csak a sorkapocsban van összefogva.

ez a zxy6005 igy ránézésre a jó öreg somogyi electronic kapcsi üzemű tápjait juttatja eszembe 3-12V amik kb 18-25 kHz körül mentek és olyan zaj volt a kimenetükön hogy még akkutöltőnek is rosszak voltak !

Rendben,megnézem.