Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
Lemértem persze! Ott van az is a listában, "SMPS I:" néven:
Idézet: „FOK-GYEM TR-9162/B gyári labortápegység: 5,84V (lecseng kb 4us alatt) MCP M10-TP3003L gyári labortápegység: 2,08V (lecseng kb 1,8us alatt) SMPS I.: 6,12V (lecseng kb 35us alatt) SMPS II.: 2,08V (lecseng kb 3,2us alatt) Conrad-os labortáp (LINK): 2,38V (lecseng kb 0,9us alatt) Alkotó 2.7.4a tápja: 27,4V (lecseng kb 4us alatt) Proli007 tápja: 3,78V (lecseng kb 15us alatt)”
Egyszerű a képlet:
Lm helyére be kellene tenni egy TL024, vagy valami még jobbat, C2 helyére 100 esetleg 220pikot. 3055 helyet sem ártana valami gyorsabb, de sokan már nem is azt használják. Kimenet felkondizása nem megoldás.
Nem szégyen egy 10µF-os kondi a kimeneten. Oké hogy némi energiát tárol amit nem tud az áramkorlát megfogni, de cserébe sokkal megbízhatóbbá teszi a szabályozást, és gyári labortápokban is van a kimeneten kondi, nem véletlen.
Egyébként ha már az integráló taghoz nyúltok az Alkotós tápnál akkor a DC BE/KI kapcsoló prellegésére is gondoljatok, ugyanis így néz ki kérem szépen egy kikapcsolási tranziens:
Attila rá tudnál egy 10µF-os kondit tenni a kimenetre, hogy akkor mit mutat? Esetleg lecsökkenti majd 4.7µF-ra, és megnövelni 22µF-ra?
Írtam mailt Neked.
Szia!
A Conrados verzió az enyém. Infót, típust itt találsz róla: Bővebben: Link A kapcsolási rajzot meg itt, ha a felülről a 3. pdfet letöltöd (német), az építési leírás magyarul pedig a magyar zászlóval jelzett sorban van. Bővebben: Link Én ezek alapján raktam össze egy toroiddal, és egy Attila86 féle panelmérővel kényelmesen elfért egy PC táp dobozban. Ha van rá igény, körbefotózom, ha visszakerül hozzám.
Persze hogy rá tudok tenni, csak akkor az már nem az "Alkotós 2.7.4.a" tápegység lenne, márpedig mi most a labortápok eredeti dokumentációja szerint megépített készülékek viselkedésére voltunk kíváncsiak.
Esetleg ha valaki még ajánlana fel labortápegységet a további mérésekhez akkor szóljon, még mindig nem késő! Nem csak utánépített hanem gyári labortápok is jöhetnek bátran!
Csak arra voltam kíváncsi hogy mi van benne, ezek szerint a jó öreg 723. Köszi.
Hát azért jó lenne megmérni, mert azzal a túllövéssel valamit kezdeni kell.
Akkor más nem Alkotó csinál belőle c verziót.
Az Owon-t helyben vetted vagy kintről (és mennyiért)? Nekem is van egy de azt hiszem el fogom adni, maradok a csövesnél.
Itt vettem Budapesten. Külön története van hogy hogyan sikerült megvennem, itt elolvashatod:
Bővebben: Link
Az LT1365 bekötése egy az egyben megegyezik az LM324-el, viszont 1000V/usec a slew rate-je és 70MHz a határfrekije, 50mA-t tud a kimenetén.
Egy próbát megérne.
FONTOS! Súlyos érdeksérelemnek érzem, mikor Pioneer tápját nekem tulajdonítjátok. Ezzel megfosztjátok Őt a szerzői jogaitól. A kapcsolást Pioneer tervezte, Én csak paneltervet készítettem hozzá, illetve az idő közi javaslatokat beintegráltam a rajzba és a tervbe egyaránt.
Kérem, se most, se a jövőben ne fosszuk meg az Őt megillető jogától! A 2.7.4 kapcsolás utolsó változatában, már van a kimeneten egy Cki kapacitás (itt látható). (Nem csak a szabályozás gyorsítása hozhat eredményt, hanem a kimeneti feszültség változási sebeségének fékezése is.) Azt nem tudom milyen hatékonyan képes a tűllövést csillapítani, de ha a mért tápban nincs ilyen, akkor rendkívül célszerű lenn a kimenetre ezt odatenni, majd így is lemérni, illetve elmondani az eredményt, ami alapján el lehetne dönteni, a hatékonyságot. Javaslom Attiláéknak ezt az apró kis manipulációt megtenni, mert sokan várhatják az eredményt. Szerk: most megnéztem, Attila86-nak -és prolinak eleve van ilyen kondi a kimeneten, Attilának kb. 10uf, Prolinak 100uF. A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2013
Ja még egy dolog! Akinek van megépítve ebből a "2.7.4" nevezetű tápból egy példány otthon az mérjen már meg legyen szíves egy nagyon egyszerű dolgot: kapcsolja be a tápot és a feszpotit tekerje le teljesen nullára, vagy az elektronikus DC BE/KI kapcsolót kapcsolja KI állásba, ez után tegyen egy digimultit a táp kimenetére és mérje meg vele hogy mekkora a feszültség a letekert feszpoti/lekapcsolt kimenet esetén! Ez nagyon egyszerű mérés, nem kellenek hozzá speciális eszközök és műszerek úgyhogy bárki meg tudja mérni otthon.
Azért érdekelne a dolog mert mi bő 700mV-ot mértünk! Ami bizony nagyon nem jó, erre már kinyit egy P-N átmenet!
Teljesen letekert potival 15 mV amit mérek bekapcsolt DC off -al pedig totálisan nullát ! Ez mindkét oldalra érvényes, 15-16 mV.
A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2013
Összegezném a mai hozzászólásaimat a 2.7.4-hez.
1) A kimeneten egy 10µF kondenzátor 3A áramot feltételezve a fórumtársak által mért 4usec alatt kb. 1,2V feszültség emelkedést ad. Ez már alatta van az összehasonlított tápok fesz. ugrásának. Persze a 4usec nem elkót igényel, hanem valamilyen nagyobb frekvenciákra készült kapacitást. 2) Az LM324 véleményem szerint kiváltható LT1365-el, ami egy nagyon gyors szabályozást lehetővé tevő áramkör és lábkiosztásban megegyezik az LM324-el. 3) Az ominózus 1nF kondenzátor értékét csökkenteni kell ameddig csak az áramkör elviseli azt belengés nélkül. Én így gondolom.
Nálam, teljesen letekert fesz potival 68 mVolt, DC off -al is 68mVolt szoba hőmérsékleten.
Ha viszont a hűtőborda hőmérséklete 70 fok amin vannak az áteresztő tranyók akkor olyan 745mV. Ahogy csökken a hőmérséklet úgy csökken a feszültség is. A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2013
Nálam:
bal csatorna DC off: 26mV, DC ON + letekert poti: 26mV jobb csatorna DC OFF: 9mV DC ON + letekert poti: 13mV
Köszönöm hogy megmértétek! Akkor a bő 700mV ezek szerint nem csak nálunk jelentkezett. És igen, nálunk meleg volt a borda.
Most csináltam egy kísérletet, kiiktattam a hűtést és hagytam hogy a borda felmelegedjen 90 fokra.
A feszültség letekert fesz potival 2,15Volt, DC off -al is 2,15Volt. Mivel a hűtő borda szélén van a hő szenzor ezért lehet hogy a tranzisztorok hőmérséklete már 100 fok fölött voltak jóval. Nem mertem tovább hagyni mert féltem, hogy megfőnek a tranzisztorok. Ha a hűtés normálisan üzemel akkor nálam nyáron max 55 fokra melegszik teljes terhelésnél (6,2A) ami olyan 200-300mVolt.
Akkor ha még van kedvetek, terheljétek le valamivel a tápotokat pár percig hogy jó meleg legyen a borda és utána vegyétek le a terhelést majd ismét mérjétek meg a kimeneti feszt letekert poti esetén!
Hehe, gyorsabb voltál mint ahogy én beírtam. Köszönöm a mérést!
v2.7.4b verzio Umax:17,16V
Poti 0% DC OFF-ON => 36,4mV Poti 0% DC OFF-OFF => 36,4mV Poti 100% DC OFF-OFF => 36,4mV S a meregetesek kozben, meg kezzel nem erzekelheto homerseklet valtozas utan /kb 1perc rovidzarban/ 42.7mV lett az ertek. S enyem a (le)szerepelt Alkotos 2.7.4a is. A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2013
És ha hagyod felmelegedni és akkor méred meg?
Ha jól emlékszem, neked nem a szóban forgó változatod van (hanem az RT-s 1.4.2, amiben precízebb megoldások vannak).
Ezt jó lenne kikísérletezni, persze akinek van DSO-ja, hogy meg is legyen mérve.
Azóta felajánlottak még két '2.7.4 típusú' tápot mérésre, Karácsony és szilveszter közt lemérem őket is. De IC-t cserélgetni nem fogok már csak azért sem mert zárva van minden elektronikai alkatrész-bolt. Meg nem cél az áramkörök jobbá tétele, én csak a kvázi 'hivatalos' dokumentáció szerint megépített tápok jellemzőire vagyok kíváncsi. Ez is bőven nagyon sok idő mire végigméricskélek minden tápon mindent, hát ha még variálgatnom, forrasztgatnom is kellene. Persze azért a kimeneti 10u elkó még belefér, ahhoz nem kell felnyitni sem a tápot.
Pedig az áramkör tövébe forrasztva sokkal gyorsabb eredmény érhető el szerintem. Gondolok a belső vezetékek ellenállására és induktivitásának hatására.
A hozzászólás módosítva: Dec 22, 2013
|
Bejelentkezés
Hirdetés |