Ha jol szamoltam, es ha jol tudom...
A kapcsolasban az R7 es R23 pozicioszamu aklkatreszek a Shuntok.
Ezek erteke 2x1,2Ohm, azaz parhuzamos eredojuk 0,6R Igy a 3A terhelesen 1.8V (ez 18x100mV ) fog esni neked rajta. /3A x 0.6R=1.8V / Ha ez neked megfelel, akkor hasznald egeszseggel.

Amelyik fogyasztó 3A-t fog kihúzni belőle, annak általában meg szokott felelni...

Hello! Azért megoldható ez a nagy horderejű probléma kis barkácsolással is. Nem lesz feszültségcsökkenés az árammérő miatt, de a feszültségmérő áramát az árammérő beméri. De mivel az 3A végkitérésű lesz, aligha lesz rajta látható.

Tökéletes megoldás. De mivel az árammérő sorba kerül a söntökkel, ezért a nélkül nem lehet próbálgatni a tápot (csak ha rövidre zárod a bekötés helyét).

Tehát ha igy bekötöm közönséges analóg voltmérővel és fesz. mérővel, akkor a fesz nem fog esni az árammérőn ezt értem, de ha az ampermérőnek külön söntje van akkor minek elé még az a két ellenallas? A szerző digitalis mérőműszereket hasznalt azthiszem, de analóghoz is szükség van rá?
Amugy én nem azt a fesz.-t akarom mérni amire a tápforrás stabilizál, hanem ami rámegy a fogyasztóra...

A tápegységnek azért van saját "söntje", mert ezen figyeli mekkora áram folyik a kimeneten. Ezt nem lehet kihagyni. A külön mutatós műszerben lévő sönt értéke ehhez hozzáadódik, és a kettőt együtt fogja értelmezni a táp
Digitális kijelző esetén, a táp saját söntjét felhasználhatód a kijelzésre is, ha a rajta eső feszültséget méred a kijelzővel.
A feszültségmérőt a panel kimenetére téve kapod a leginkább pontos értéket. A terhelésen lévő feszültség ettől csak annyival fog eltérni, ami a vezetékeken esik.

Ki lehet hagyni a tápegység saját söntjét. Ha a műszernek van saját söntje, azt miért ne lehetne alkalmazni árammérésre az áramkörben? A tápegység azt "nem tudja", hogy az nem a saját öntje, hanem egy műszeré.
Simán kihagyható a tápegység belső söntje és helyettesíthető pl. egy mutatós műszer söntjével, ha a két sönt nagyjából ugyanabba az értéktartományba esik.

Felesleges meghagyni a tápegység söntjét és a műszer söntjét is. Egyrészt feleslegesen esik a két söntön feszültség, másrészt feleslegsen fűt két sönt, ami a hatásfokot is rontja.

Szia
"Ki lehet hagyni a tápegység saját söntjét. Ha a műszernek van saját söntje"
Én inkább azt mondanám, hogy ki lehet hagyni, a müszer söntjét, ha van a tápnak söntje.
Nem mindegyik müszerbe irják le, de a müszernek a 20A söntje, 30másodpercig használható.
Nem hiszem, hogy valaki tervezett vona olyan tápot, ami 20A es és csak 30másodpercig tudja azt. Az megint más kérdés, hogy a digitális müszerek, feszültséget mérnek, max össze kell igazitani a táp söntjét, a müszer, feszültség igényéhez.
Az analóg az más kérdés, ott áramot mérünk, még feszültség mérésnél is. Igaz mikro amperokat. Tehát ezt is könnyü a táphoz igazitani, mert bőven belefér.
üdv.

Persze, fordítva is működik.
Csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy felesleges 2 söntöt sorba kötni, amikor egy is bőven ellátja mind a két feladatot, és nem igaz az az állítás, hogy nem lehet kihagyni.

"Nem mindegyik müszerbe irják le, de a müszernek a 20A söntje, 30másodpercig használható."

Nem sok analóg A mérővel találkoztam (ezek mindegyike bontott), de azok mindegyike tartós üzemben bírta az általa kijelzett max áramot. Így inkább én azt gondolom, hogy, ahol leírják az időben korlátozást, ott ez nyilván igaz, ahol meg nincs ilyen figyelmeztetés, ott feltehetően nincs is ilyen korlát, vagy max. tesztelni kell.

Sziasztok!
Mi a véleményetek erről a Skori féle tápegységről ?
Egy olyan labortápegységre lenne szükségem, amely ~2-50V és 0-15A között szabályozható.
Hatásfok miatt gondoltam erre a tápegységre, mert néha szükségem van 20volt alatt is nagy áramokra ( 12-14 volton akár 15A-ra is ) és néha 50 volton is 3-4A-ra, és disszipatív tápegységgel ez nagyon veszteséges lenne, és 1 transzformátorral szeretném megoldani ( aminek 1 szekundere van ) .
A fenti kapcsolás alkalmas lenne erre a célra ?
Leírások, és egyéb skori féle tápok

Szia. Nekem egy ilyen meg van építve, nagyon jó dolgozik, szinte alig melegszik. A kimeneti jelet nem néztem, mennyire zajos, de eddig semmi kapcsolásom nem panaszkodott. 15A-re lehet kicsit át kell gondolni. Az enyém 5.5A-t tud, de a trafó miatt 60W a korlát (Tehát 0V-11V-ig maximum 5.5A, utána folyamatosan csökken az áram, 35V-on már csak 1,7A-em van, ami bőven elég) . Elég strapabíró a szerkezet!

Nekem egy dög nagy toroidom lenne erre, ami 48VAC-n nekem 7,8A-t leadott ( üresjáratban azthiszem 53VAC volt ), és ez szolgálná ki a tápot. Akkor megpróbálom áttervezgetni nekem megfelelő teljesítményűre. 50V nem fog problémát okozni neki ( bemenet DC~70V) ?

Sziasztok!
Megcsináltam a "Stabilizált labortápegység 0-30V 2mA-3A" leírása alapján a dupla tápot. Nekem egy toroid trafóm volt, amelyik 2x27,5V -ot ad le. / Egy Orion erősítőé volt./ A leírásban az szerepelt, hogy a max váltó fesz nem lehet több 25V-nál. Nem merem elindítani, mert a TL081 ic-k max feszültsége 36V lehet, a jelenlegi trafóval 38V lenne a tápfesz. Milyen megoldást tudnátok ajánlani a szekunder fesz 2V-tal való csökkentésére? Mindenfajta tekercselés kizárva.

Skori tudna erre a legjobban válaszolni. Az IRF530 stabilizálja a feszültséget az NE555-nek, nem tudom, hogy a félvezetők bírják-e a többletet.

Szia.
Ne le tekerj a toroidról, hanem tekerj még rá néhány menetet, és kösd sorosan a szekunder tekerccsel, pont ellentétes fázisban. Így csökkenni fog a feszültség. De nézd meg nagyon kis terheléssel (0.1-0.5W), lehet beáll a feszültség a megfelelő értékre.

A tekerés nagyon nem tetszik, szigetelés, huzal, stb. miatt, de a terhelést megpróbálom, de nem nagyon bízok benne. Nem tudom mennyi lehet a panel nyugalmi áramfelvétele.

Az ilyen részeket természetesen átméretezném. T1 helyett is inkább 2-3 IRFZ44N-t használnék ( mindig van pár itthon.. ), és az 555 egy komplementer pár tranzisztorral hajtaná. IRF530 elvileg 100 voltig bírja. Műszerekhez való osztókat elhagynám + terveznék valami védelmet, hogy ha netán a kimenetre kerül a tápfesz, akkor kapcsolja le az egészet.
Ebből a tápegységből lehet kettőt egymással sorba kötni ? Néha szimmetrikus tápra is szükségem lenne.

Esetleg 4 izmos dióda sorbakötve a graetz után? Mindegyiken esik a feszültség 0,6V-ot, az már csak 35,6V

A diódákat még nem próbáltam ki, de ráakasztottam 560 ohmot, 65 mA folyt át , és 36,6V ra esett le a fesz. Sajnos nem tudom mi lehet a nyugalmi áram felvétel de nem akarok reszkírozni. Jönnek a diódák!

Köszönöm a tippet, a négy dióda bejött, 34,4V lett a 62mA terhelés mellett.
Köszi még egyszer.

Szívesen!
Ez egyébként a 78xx sorozatú feszültségstabilizátoroknál is be szokott jönni, ha a gnd lábbal sorbakötöd, ott meg megemeli a kimeneti feszültséget 0,6V egész számú többszörösével.
Persze csak ha van elég tartalék a bemenő feszültségben.

A "Stabilizált labortápegység 0-30V 2mA-3A" cikkben, a kapcsolási rajzon a TL081 negatív tápfeszültsége (Vcc-) -5.6V -on van. Az adatlap szerint a Vcc+ és a Vcc- között maximum 2*28 = 36V lehet. A TL08x Vcc+ maximális feszültsége ebben a kapcsolában +30V lehet, ekkor nem haladja meg a Vcc+ és a Vcc- közötti feszültsége a 36V -ot.
A soros diódákon az egész terhelő áram át fog folyni és jelentős disszipációt fog okozni. A 4 db soros diódát 3A mellett (már 1V körüli nyitófeszültsége lesz) 12W teljesítmény fogja fűteni.
Ennél egyszerűbb megoldás, ha az Alkotó féle tápból átveszed a műveleti erősítő taplálását megoldó 24V -os zener diódás stabilizátort. Ennek a stabilizátornak kell az áramkorlát LED körét is tápálnia.

Köszönöm, mindenre nyitott vagyok. Feltennéd az Alkotó tápjának a linkjét?

Sok változata van itt a fórumon: Bővebben: Link
Konkrétabban erre a megoldásra gondoltam.

Valaki erre a sorba kötésre tud valamit ?

A táp egyébként is disszipatív, és a felső tartományban a tranzisztorok disszipációja alacsonyabb, tehát szerintem nem sok vizet zavar 12W, főleg, hogy pl 12V3A terhelés esetén (35-12)*3=69W megy a levesbe az áteresztő tranzisztorokon.
Persze lehetne step down konverterrel is 85% feletti hatásfokkal csökkenteni a bemenő feszt, de végül úgyis kiderül, hogy a legjobb és legolcsóbb letekerni a szekunderről 5 menetet.

Megnéztem, amit javasoltál, de ott is a bemenő váltófesz 26V. Nekem 27,5V a váltóm. Ami ugye egyenirányítva 38,5V . Szóval valamelyiket csökkenteni kell.

Sajnos a legolcsóbb és legjobb, pont nem jó. Toroidról van szó, komoly szigeteléssel, amit nem akarok megbontani. A rátercelés sem járható.

Értem , és egyetértek én sem bolygatnám a gyári szigetelést.
Ami még eszembe jutott, bár lehet, hogy vad ötlet, az az, hogy a primer körrel sorbakötni egy induktív terhelést, ami csökkenti a bemenő feszültséget, ezáltal a kimenő is csökkenni fog.
Ennek a méretezését viszont pontosan kéne számolni, de ilyet még nem csináltam, így várom a véleményeket tapasztaltabb szakiktól.

A rátekeréssel nem sokat kockáztatsz. Használhatsz szigetelt vezetéket, ha a toroid szigetelésére tekersz 5-15menetet (le kell mérni), nem sérted meg a szigetelést, semmi közöd nem lesz a primer tekercshez fizikailag. Nincs mitől félni, mert a szigeteléssel nem csinálsz semmit, ha nem tetszik, le tudod tekerni azt a pár menetet, és mintha mi sem történt volna, visszakaptad az eredeti toroidodat. Esetleg tekersz rá kevés szigetelő szalagot, de még ez sem kell, ez csak esztétikai dolog. De ha nem akarod, nem kell.