100V 15bit 0.003V-ot ad bitenként, tehát ilyen felbontással lehet mérni. Ezt el lehet kenni, és akkor 0.001 egységenként fog lépni a kijelzés. De hogy értelme van-e, azt nem tudom.
50V-ig ugyanez 0.0015V, 25V-ig 0.0007V. Úgy kell az osztókat kiszámolni, hogy passzoljanak az ADS1115-ben levő erősítésekhez. Valószínűleg minden erősítésnél el kell menteni a kalibrációs értékeket, és kettőnél több ponton kell kalibrálni (erősítésenként egy, plusz az alsó tartományban ismét). Jó, hogy írtunk erről, át kell számolnom az osztót...
A max. bemenő feszültséggel fel lehet menni 100V-ig, mondjuk ott már megfelelően kell a nyákot is kialakítani...

Ha nincs mV kijelzés akkor megette a fene, olyat bárhol veszel fillérekért, a kínai kismillió variációban csinálja, de egy olcsó multiméter is tudja, csak mondjuk kevésbé pontos.

A jó ellenállások drágák, de nem feltétlenül kell. Vettem a hestore-ban kapható 0,1%-os ellenállásokból egy sort, nem sokat, csak úgy 20 értéket amire éppen szükségem volt, ezek olyan 50-60Ft/db áron vannak. Nem egyforma mind ez a színükön is látszik. Van a csúnya halványkék alapszínű ilyen a zöme, ezekből megmértem több értékűt is, 3 és 5 ppm között szórtak ami egész jó, és negatív TC-jű volt mind, azaz a hőmérséklet emelkedésével csökkent az értékük.
Meg volt köztük ilyen zöldes árnyalatú alapszínű, az meg olyan 8 ppm körül volt.

Igen,tényleg ki lehet fogni jó ellenállásokat,de ha mondjuk beraknám a 22bites adc-t,akkor is kellene hőfokot is mérni,és ahhoz bekalibrálni,így eléggé pontos mérést lehetne összehozni.

Én régebben sokat gondolkodtam ezen hogy milyen panelmérőt kellene csinálni. Ilyesmikre jutottam:
- Ki kellene vezetni az UART-ot, amelyen keresztül külsőleg parancsokkal vezérelhető, lekérdezhető lenne a panelmérő.
- Ha több (mondjuk egy négycsatornás labortáp esetén 4db) panelmérőt soros porton összekapcsol az ember akkor ezek kommunikálhatnának egymással. Például azért, hogy az a panelmérő amelyre kijelző is van kötve (nyilván csak az egyikre kell kijelző) az megjeleníthesse mind a négy panelmérő mérési eredményeit. Emiatt a grafikus (TFT vagy OLED) kijelző már teljesen indokolt lehet. A soros port galvanikus leválasztása pedig kötelező.
- Filléres dolog egy ESP8266-os WIFI modul, ezt vagy rá kellene tenni a panelmérő nyákjára vagy opcionálisan modulszerűen csatlakoztatható lenne. Csak két láb kell hozzá, és akkor a panelmérő vezeték nélkül a WIFI hálózathoz csatlakoztatható lenne, ami hatalmas lehetőségeket rejt pl. távoli elérés, adatgyűjtés, mérés automatizálás stb... Az USB-nél sokkal jobb mert nem kell vezeték, ennél fogva a galvanikus leválasztás is eleve adott stb.
- A panelmérő analóg részét úgy kellene kialakítani hogy mind a feszültség, mind az árammérő részen képes legyen pozitív és negatív jelet is mérni. Így ugyanis tudna váltakozófeszültséget (és áramot) is mérni. A mérő algoritmus persze ez esetben sokkalta bonyolultabb lesz mert rá kell tudnia triggerelni a jelre, periódusonként átlagot és négyzetes középértéket göngyölgetni, valódi, meddő és látszólagos teljesítményt meg cosFI-t számolni... De cserébe van egy váltakozóáramú fogyasztásmérőnk.

A wifin én is gondolkoztam,de a modulokat én inkább 430-800Mhz frekivel vinném át,nincs macera a kábelezéssel .
A váltó részre eléggé gyors nagy felbontású adc kellene ,azoknak eléggé horror ára van,így az maradjon a végére.
Csinálok majd valami tesztpanelt +-100V -ra,és meglátom,hogy mi lesz.Már csak valami atom referenciát kellene beszereznem

Na de a WIFI-nél sincs kábelezés!

Szerényen, én ibolya...
Mert nagyágyúk dörgése közt az én cincogásom ugye...?
Szóval majdnem feladtam az Proli007-Alkotó féle tápot, amit meggondoltam és miért.
Az általatok tervezett tényleg szuper tápok hasonló, mint a képen?
(Rendeltem egyet egyébként)
Mert, ha nem négy vezetékes módszerrel történik a mérés, beállítás, akkor hogy is van ez a terhelés kapcsain? Ha úgy - 4 vezetékes módi - tervezitek, akkor elnézést, ne is olvassátok el a soraimat.

Ha a feszültségosztódban az ellenállások hőfokfüggése egyforma, az osztási arány nem változik.
Ezekben az olcsóbb AD-kban általában valami sinc1 digitális szűrés van. A 4-16SPS miatt nem is tudsz valami gyors szűrést programból megoldani. A MAX1499-ben sinc4 van, és minden kalibrációt elvégez és soros porton kiolvasható. Én is gondolkodtam pl. TC7135-PIC megoldáson mivel ez dual-slope elven működik, sőt még MAX132 multi-slope-on is.
Ahova az LCD nem fért be sima 12bites PIC-et használtam, INA193 árammérővel. Ahova befért, Attila86 panelmérőjét.

Teljesen jogos a kérdés. Pl. Attila86 tápja 4 vezetékes kimenetet is tud, de szerintem a többi is tudja, maximum nincs külön kivezetve, minimális módosítással megoldható. Proli007 tápja is felkészül a 4 vezetékes kimenetre ha jól tudom. A panelmérő, mivel teljesen független a labortáptól, így oda kötöm, ahova akarom. Logikus lenne a négyvezetékes kimenet visszacsatolás részére kötni, ahol nem folyik áram. A felhasználó pedig ezekután ott köti össze a kimeneteket a visszacsatolással, ahol akarja. Talán az Alkotó féle táp nem rendelkezik négyvezetékes kimenettel?

De, rendelkezik, ezért is fogom összeépíteni.
Arra gondoltam, ha nincs egy labortápon 4 vezetékes feszültség beállítási lehetőség, a mV-os kijelzés a kapcsokra vonatkozóan önáltatás.
Ha nem, vagy jelentéktelen áram folyik, csak akkor igaz a kimenet és a terhelés kapcsain az egyenlőség.
A mérésre és nem beállításra varrva, szép dolog, ha a terhelésen mérek, csak meg kell beszélni vele, hogy maradjon nyugton, mert mV-os pontosság érkezik...
Szóval ne ugráljon a terhelőáram...

Egyet értek. Négyvezetékesnél a két tizedesjegy is elegendő, ha pedig nincs négyvezetékes kimenet, majdnemhogy felesleges a két tizedesjegy is... A labortáp kapcsain még 12.45V van, a kábel végén meg marad 12.30V, terhelés alatt...

Ezért korrekt az Alkotó-féle táp - gondolom én is.
A "bolti" táp csak az időnkénti minőségi tanúsítvány igény miatt kerül a munkaeszközeim közé.

Szia!

Túlmintavételezés

Használtam, működőképes. Egyetlen problémáját abban látom, hogy "lassú". Egy AVR 10bit-es ADC-jét felhúztam 16bit-re két csatornán, a frissítési idő egy átlag multiméteréhez hasonlítható.

Tapasztalatom alapján maximum 2 bit-et lehet hozzáadni az eredetihez. Minden más efölött csak cukormáz. Mondjuk 40V-nál a 0.03V felbontás nem rossz, hozzá kell tenni, amit le lehet csökkenteni 0.01V-ra. De ma már 1-2$ egy 4 csatornás i2C buszos 16bites ADC, szóval ha nagyobb pontosság kell, érdemes befektetni.

Egy táphoz dobozolás is tartozik. Főleg a kapcsoló üzeműekhez fém doboz jár a kis környezeti hatás érdekében. Ez a fém doboz egyben a WiFi és egyéb rádiós átvitelt is elárnyékolja.
Egy panelmérővel több táp mérése miatt már eleve megvan a galvanikus leválasztás.

16 bit pontosság ----> 1/2¹⁶ = 0.0000153 --> 0.0015259 % --> 15.2587891 ppm

Igen,de konkrétan a modulok összeköttetésére gondoltam a frekis átvitelt .Wifin macerásabb szerintem összehangolni a modulokat.

Az ellenállások hőfokfüggésében annyira nem vagyok biztos,talán ha azonos paraméterekkel rendelkezőt szerzek be.Bár ekkora fesznél nem lehet túl nagy az értékük,főleg nem lehet túl kicsi,és ha nem találom el a jó arányt,akkor jön az,hogy az egyik elmászik,mert jobban melegszik.De majd összetákolok valamit.
Amúgy a hőfokfüggést mindenre értettem,nem csak az ellenállásokra,mert ugye minden elmászkál.Ezért is filozofáltam,hogy hőmérésre kalibrálni a mérést,és a programban ez alapján korrigálni.
Ezért is írtam,hogy sima mezei panelműszerhez jók ezek a 16-22 bites adc-k.Amit Attila hozott fel a váltónál effektív,cos,.. oda már ezek nem jók,mert oda több SPS kell.Én az mcp3553 -al tolom,azzal is fogok majd kísérletezni,csak még néznem kell referenciát(asszem lm4040 erre fogok átállni) .

Nem, nem külsővel...csak egy sima 10bites belső AD-t használok erre. Így 30V-ig 100mV, és 3A-ig 10mA felbontással mérek csak, így is jelzem ki. Mivel sima labortápba megy, feleslegesnek tartottam ennél nagyobb felbontást ide...
A kalibrálás szoftveres, két pontos, poti nincs benne...

Az LPSU is tudja a négyvezetékes mérést. Mindazonáltal az, hogy egy táp külső vezetékein feszültség esik, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy akkor építsünk valami vacakot, meg műszer se kell rá csak két tizedig, mert minek több. Fenét. Nekem sokszor kell minél pontosabban ismert (akármilyen értékű) feszültség, miközben nincs terhelés, illetve annak értéke elhanyagolható. Akkor miért ne tudja ezt nekem a táp, és miért ne tehetnék rá minél pontosabb feszültségmérőt? A tápom tudja, csak unom már kicsit, hogy folyton bekapcsolgassam ilyenek miatt az asztali 5,5 digites multimétert.
Ott van pl. az emlegetett Aneng, csak már az is nagy beépíteni, és az is csak 10V-ig tud mV-os kijelzést. Viszont az legalább automatán váltogat méréshatárt, elindulok a mV-os értékről és több száz voltot is mér anélkül hogy hozzá kellene nyúlni. Na valami ilyen kellene 4,5 digitesben nekem.

Nem tudom mit céloztál meg, de az LM4040 az kb. a TL431 kategória, ilyen helyre nem tenném be, vannak attól sokkal jobbak is.

Nagyon nem szereted ezt TL431-et, pedig szerintem nem rossz ic. Én is ezt használtam a referencia IC tápjának stabilizálásra.

Nem mondtam hogy rossz, csak én nem nevezném referenciának, legalábbis egy műszerbe ettől sokkal többet várna az ember. Azért a 20 meg az 50 ppm egy kicsit sok. Nyilván nem kell ide 0,05 ppm-es referencia, de egy 1-3 ppm-es már megfizethető. És nem kell rajta akkora áramnak folyni mint egy söntstabilizátoron, így nem áll elő olyan huncutság, hogy bekapcsolod és 2-3 mV-ot elmászik a referencia. Az LT1021 pl. semennyit sem mászik 5,5 digiten nézve. de nekem ami valóban referencia az a REF01EP+. Ami ettől jobb az már tényleg horror árban van.

Azért a 0.1% és a 0.5%-1% között van 1 pici különbség . Amúgy nézegettem,hogy mi fér még bele és talán az MCP1501 elég lesz(könnyebb beszerezni). Sajna az ennél sokkal pontosabbak már nem férnek ebbe bele,max. majd azokat is rátervezem . Azért majd veszek olyat,ami 0.01% környéki,jó lesz majd a kalibráláshoz.

Erre számos megoldás létezik, például ki lehet vezetni az ESP8266 antennáját a készülék házára és egy kis SMA-s külső antennát kaphat.


Ez biztos hogy nekem szólt?

Nem feltétlen. Vannak persze egyszerűbb RF modulok (egyre kevesebb sajnos) de például egy RFM95 már finoman szólva is pilótavizsgás, még sima FSK módban is hát még LoRa-ban...
Az ESP-vel meg csak AT parancsokkal kell beszélgetni, mely jól dokumentált és rengeteg minta példa van hozzá. A hatalmas előnye a sima RF modulokhoz képest hogy a TCP/IP protokoll lekezeli a kézfogást, a hibaellenőrzést és hibajavítást, újraküldést stb. Neked igazából nem is kell foglalkozni semmi ilyesmivel, csak azt kell megmondanod hogy mely eszköznek és mit szeretnél küldeni, minden mást a modul megcsinál magától.

Fentebb elfelejtettem írni de WIFI-n keresztül például automatikusan (vagy manuálisan) frissíthetné is a szoftverét a panelmérő az internetről (már ha kap netet). Vagy pl én olyanra is gondoltam anno hogy egy műszerem amit akkor fejlesztettem sorozatszámot a neten keresztül kapna egy szerver oldaltól így garantáltan minden műszernek egyedi azonosítója van és nekem is van visszajelzés arról hogy a világon hány műszerem "látja meg a napvilágot". (Miután kiadom a hex-et ezt nehéz nyomon követni.)

Egy műszer hálózatra kötése óriási távlatokat nyit...

A wifihez még nem tudok annyira hozzászólni,már elég sok tesztpanelt legyártattam(van wifis is),csak még nem tudtam foglalkozni vele,a mostani projekt miatt.
Jó,de azért a wifihez be kell állítani 1-2 dolgot,és így már annyira nem lesz egyszerű panelmérő. Az rf-eknél dobsz rá 1 dipet a címzés miatt,és már látják is egymást.De majd teszek mindent a panelre,és a végén majd meglátom,hogy mi marad rajta .
Azért 1 sima műszert nem tom,hogy van -e értelme feldobni a netre,csak olyannak látnám az értelmét,ami folyamatosan logol,vagy vezérel valamit(na jó a frissítés miatt jó ha van).

Mindenkinek szólt....
Nagyon messze kerültetek egy általánosan használt (egyáltalán nem precíziós) labor tápegység (az áramköröm táplálását szolgáló és nem referencia feszültséget adó) használati igényétől. Már 20 bites felbontási is írt valaki (1 ppm). Ezt meg is kell valósítani az áramkör mérő egységeiben. Valahogy a 20 - 100V -os mérendő tartományt le kell konvertálni az A/D által elfogadható 0 ... 2.5 /3.3 / 5.0V közötti tartományra minden szóba jöhető klimatikus viszony mellett... Többször írtam, hogy ez a specifikáció más a feszültség kalibrátor ellenőrzésére szolgáló műszer specifikációját súrolja.


... a hekkelésre is.

Egy hálózatra kötött nyomtató + scanner + fax berendezésre küldött színes fax segítségével átvehető a hálózat. Ld. Hack a day.

Egy egyszerű villogtató áramkör indításához felesleges bejárni az összes felhőt.
Sok sikert mindenkinek és olcsó precíziós alkatrészbeszerzést.

A névleges értéktől való eltérés az egyik dolog, a TL-nek a jobb változata is elvileg 0,5%-os, nekem van egy olyan ami 0,6%-ot tér el a névleges értéktől. De ott van még a zaj meg a drift, egy értelmesebb referenciának nincs driftje a szükséges értéken belül a használt hőmérséklet tartományban, míg egy TL-nek elég komoly driftje van. Az LM4040-re a Texas adatlap 100ppm/C^o-t ír, az elég durva.
Az ideális labortápegység tulajdonképpen (részben) egy teljesítmény referencia. De most nem erről beszélünk, nekem van olyan tápom amire szükségem van, ami ezt az állapotot egész jól megközelíti, csak olyan műszerem nincs hozzá (csak asztaliban), ami ennek a megjelenítésére alkalmas lenne.
Ha a tápom 2-3mV-on belül dolgozik, tudja ezt a stabilitást, akkor ettől egy nagyságrenddel jobb műszer kell rá, nem pedig olyan ami két tizedest jelez csak ki.

Nem, ha csak egyirányú az érdemi kommunikáció. A műszernek csak adatot küldenie szabad, fogadnia nem. Így lehetetlen hackelni a műszert. Szerencsére a panelmérő pont olyan eszköz ami csak egy irányba, kifelé küld adatokat. Mondjuk egy get lekéréssel egy adatbázisba loggol. Onnantól az SQL-ből a legutolsó rekordot megjelenítve gyakorlatilag a panelmérő kijelzőét bárhonnan a világon látni lehet, vagy a táblából kvázi "visszajátszani" a történéseket, grafikont rajzoltatni belőle, analizálni stb...