...Tedd hozzá, szerinted!

Szerintem pedig egyértelműen rosszabb ez, főleg, ha olyan anyagból van gyártva, ami erre a nagyon könnyen túlfeszíthető erőhatás hatására simán eltörhet, ha az merev, ha pedig nem az, akkor még annyi erőt sem fejt ki ilyen hosszú úton, mint a gyűrű, ami ha alátét van használva, és nincs brutál meghúzva, ugyan mitől repedne el?!! A gyűrű viszont ehhez képest egy stabil, időtálló konstrukció, ha nincs túlhevítve, évek múlva sem ereszt...amit ebből a megoldásból nem nézek ki!
De a konkrét anyag ismeretének hiányában inkább csak találgatni lehet erre vonatkozóan!

A szigetelőgyűrűktől azért kezdtek el elfordulni néhányan, mert sikerült nekik bevásárolni gagyiból, ugyanis valami okos ember valahol egy gyártósoron elkezdett mezei puha, hőre lágyuló műanyagból is ilyet gyártani. Én is találkoztam vele, közepesen meghúzott csavarfej kilapította, de némi kis hőtől is meglágyult. A rendes gyűrűről meg valahol van itt fent videóm, meg nem mondom melyik topikban, de a 200 foknál melegebbre állított pákával babrálom, nyomkodom egy ideig és semmi baja. Mechanikusan sem. Nem is lehet, hiszen erre tervezték.

Ezek a szigetelőgyűrűs megoldások jók pl. TO3 tok esetén, de az egy csavaros rögzítésű tokoknál a gyártók már egy ideje más megoldásokat használnak, amik szerintem jobbak. Csatolok képeket.
A 4. képen látható megoldás pl. általános a Meanwell tápokban, csak a leszorító híd bordázott alumínium U profil szerűséggel van megoldva. Így egyetlen csavar két félvezetőt szorít, mégis jobb megoldás, mint amikor a tok zászlója felül van odacsavarozva.

Ilyen leszorítókat vajon lehet valahol kapni?

Nekem mint írtam, tökéletesen megfelelt eddig a csavar is, eztán is megfog. Ami az utolsó képeden van olyanhoz volt szerencsém... Betettem előzőleg alá egy mezei papírlap darabot, és utána játszi könnyedséggel kihúztam a szorító és a tok közül. Akkor az jó megoldás mi? Próbáld meg kihúzni a papírlapot a meghúzott csavar alól.
Beköszöntött már ide is a "nem tudja a jobb kéz mit csinál a bal" esete.
Ha ez egyébként akkora probléma lenne mint ahogy azt néhány ember gondolja, akkor nem működnének eszközök évtizedek óta, a gyártók külön felhívnák a figyelmet az adatlapokban erre (de nem teszik) valamint lassan már átálltak volna olyanfajta tokok kialakítására ahol nem pont középre teszik a lapkát, így a csavar furata lehetne a tok közepén (ilyen sem történt), vagy szinte csak dupla furatos tokok léteznének, ebből sem sok van.

Igen szerintem, meg a komoly cég szerint is aki ezt ipari szünetmentes tápban alkalmazta.
Az hogy a szigetelés kialakítása jobb, azért vitathatatlan. A leszorító erővel kapcsolatban meg valószínűleg Ge Lee-nek van igaz, hogy a gagyi gyűrűk miatt alakult ki bennem ez a kép, de megfelelő anyag esetén ez is jól működhet, és a gyűrű is csak megfelelő anyag esetén működik jól.

A Skori által emlitett lemezes szorításnak vitathatatlan az előnye, de a csavar nélküli kialakításhoz speciális borda kell, és a szigetelt szerelés sem oldható meg mindegyiknél, ha csak a tok nem eleve szigetelt, de nem ez az általános eset.

Megnéztem újra Skori képeit. Otthoni amatőr felhasználást véve alapul az első eleve kilőve, speciális borda kell hozzá, ami vagy nincs, vagy nem olyat akarok, vagy eleve miért pont olyat vegyek. A 2-es képen lévők közül is csak a középső jó, a hármashoz szintén adott borda kell, házilag nem lehet hornyokat marni, meg eleve ki vesződik ilyennel, meg mi van ha hátul nem férsz hozzá kipattintani, ötös dettó. A 6-osnál meg ha egy tokot ki akarsz venni ki kell tekerni az összes csavart.
Tehát maradt ami eddig is volt, betekerem a csavart és ennyi.

A 4-es nem említed ami szerintem egy kivitelezhető és jó megoldás ha két félvezető van egymás mellett

Pl. itt:
Bővebben: Link

Az 1 -es képen láthatóhoz hasonlóval találkoztam már én is. Igen jól rögzít. A 6 -osról ugyan ez a véleményem, bár olyat még nem láttam kézközelben. Ezeket az asztalon könnyen elő lehet szerelni és "egyben" beépíteni. De javítani ... Apukám ! Egy sűrűn beépített panelen kicserélni balról a 2. FET - et ... Egyszerűbb vagy gyorsabb az egész egységet kiforrasztani. Ez különösen akkor élvezetes, ha a borda is úgy van rögzítve, hogy egy sínbe csúsztatható rögzítő 2 - 3 helyen bele van forrasztva a NYÁK lapba.
Ez olyan helyen lehet jó, ahol "elhasználódásig" használják a berendezéseket és nem javítják hanem cserélik. Ettől mi magyarok még messze vagyunk ...

Köszi!

Megjöttek az Lpsu panelek. Kezdődhet az építés.
Köszönet Alkotó fórumtársnak érte. Dolgozik a régebbi paneljeiből is de azért ez mégis csak pofásabb.

Átlátszó plexi lesz a doboz, vagy miért számít hogy néz ki a nyák, ha utána örökre takarásba kerül a dobozban?

Ennyi erővel légszerelt is lehetne az egész.
Valakit alapból jó érzéssel tölt el ha szép készüléket épít, bármikor használja, eszébe jut milyen igényes a bele, mellesleg ha javítani kell könnyebb a feliratozott panelon kiigazodni...

Pontosan! Ugyanis ha sok nyákot terveztél és mértél be, akkor észre kellett venned, hogy az esetek 80-90%-ában a "szépség" és a műszaki érték fordítottan arányosak. Tehát vagy szép lesz valami vagy jó, a kettő együtt nem megy. És lehet hogy nevetni fogsz, de egy adott szint felett kénytelen vagy kilépni a 2D alkotta korlátokból, mert fizikai képtelenség elérni azt műszakilag amit 3D-ben lehet. Pl. az egyik pwm végfokommal bármit csináltam, nem tudtam nyákon olyan műszaki minőségben kivitelezni mint drótdzsungelben légszerelve. Az igényesség meg kinél mit jelent, van akinél esztétikát, van akinél meg a műszaki paramétereket.
Mellesleg, nekem a feliratozott, pozíciórajzos nyák eleve nem tetszik.
Visszatérve a légszerelésre, a jelenlegi (csöves) végfokom is légszerelt, és eszem ágába sincs nyákra pakolni. De, az előző, félvezetős végfokomat is amikor felépítettem újra, más alkatrészekből, a nyák helyett 3db aranyozott kerámia csőfoglalatra légszerelve, akkor hangzásában egy teljesen más (sokkal jobb) erősítőt kaptam, pedig a kapcsolása ugyanaz volt.

Mutatok egy mérést most találtam meg, azon az LPSU nyákon készült ami régebben itt járt nálam. Van rajta két érték ami elsőre normálisnak is tűnhet, csakhogy, a táp kimenetének a feszültsége nem terhelve alacsonyabb hanem terheletlenül, azaz terhelésre megemelkedik a kimeneti feszültség, jelen körülmények között 8,7mV-ot! A nyák kimeneti kapcsain, ahol a visszacsatolás is van, azaz a táp erre a pontra szabályoz! Mivel a szimulátorban nem csinál ilyet, azaz vélelmezhetjük hogy maga a kapcsolás jó, ezért marad az, hogy nem jó a nyákterv. Ez most csak egy apróság, de vég nélkül lehetne róla beszélni, hogy egy adott nyákterv hogyan viselkedik adott körülmények között, pláne amikor dinamikus terhelésnek van kitéve, itt most még az sincs.

A nyomtatott áramköri panelre való építkezésnek és a légszerelésnek is megvannak a sajátosságai. Mindkettőnek van előnye és hátránya is. De egy bizonyos alkatrészszám felett illetve bizonyos alkatrészek (tokozások) esetében már szinte lehetetlen racionális légszerelést elérni, ezért valamilyen panel kikerülhetetlen.
Abban nem lehet objektíven állást foglalni kinek mi tetszik. A panelkészítők egy része tud/akar viszonylag komplett terveket készíteni, és egy másik részük ezt nem akarja. Utóbbiak szokták a „nincs rá szükség” vagy a „nekem nem is tetszik az olyan” szófordulatokat érvként említeni. Ezt el lehet fogadni, nincs vele semmi baj, valóban készülhetnek jól működő panelek puritán megjelenéssel is.
Én ott látom a hibát, amikor ez utóbbi csoport becsmérlően nyilatkozik az olyan panelről amit esetleg nem a hokedli sarkán készített valaki, sőt még forrasztást gátló lakkozás is van rajta (ami szép színes) és végül még pozíció-felirat is segíti az építést/szervizelést.
Attól mert kifinomultabb technológiával készül egy panel az nem garancia a kifogástalan működésre, de nem is zárja azt ki.
Azért van óriási előnye az ipari panelgyártásnak, mert így kinyílik sok olyan lehetőség amit otthoni körülmények között szinte lehetetlen elérni (vezető és szigetelő sávok szélessége, furatgalván, több rétegű panelek, tetszőleges kontúrmarás, stb.)
Ezek alapján én azt javaslom, attól mert neked nem tetszik egy gyári küllemű panel, ne nézd le azokat, akiknek tetszik.

Esetleg a kimeneti feszültség értékének mérésével párhuzamosan nem mérted a referencia feszültség értékének változását is? Azért lehet ez lényeges kérdés, mert itt egy nagyon olcsó (de árához képest határozottan jó paraméterekkel rendelkező) referenciaforrás került beépítésre, hiszen amatőr célra, általános igények kielégítését célozva született ez az áramkör.
Én is mértem már a kimeneti feszültségét, és akár terhelve, akár üresen, valóban mozog néhány mV-ot a kimeneti érték. De ez akkor is megtörténik ha hajszárítóval kicsit belefújok.
Mindezzel együtt, szívesen összerakok egy tesztelhető példányt és elküldöm neked mérésre. Nem számítok tökéletes mérési eredményekre, de talán így kiderülhetne hogy mégis csak alkalmas az amatőr igények nagy részének lefedésére.

Ha már ok nélkül ismét kezdetét vette a személyeskedés, a jelzett hozzászólásban legalább annyit illett volna kiemelni, hol, mely szavakból "érezhető" eme lenézés, mert ha kiesik a szemem sem találom. Egyébiránt akkor most ki is hangsúlyozom, hogy a nyáktervezés nem abból áll amit egy 4 éves műszerész képzésen okítanak, hogy a panel egyik része a bemenet, a másik a kimenet, közé meg tedd le az alkatrészeket úgy hogy viszonylag egységesen nézzenek ki, és huzalozd össze.
Nem véletlenül készítenek egy viszonylag egyszerű tápegység mellé 58 oldalas pdf-et annak tervezéséről, a nyák vonalvezetését is beleértve! A nyák lehető legjobb kivitelezése egy gyakorlott mérnöknek sem mindig egyszerű feladat, sőt.

Ezt MOST hagyjátok abba! Semmi szükség a parttalan vitákra! Különösen nem a "kinek mi tetszik" témakörben!

A szimulátorban nem valós alkatrészek vannak, nincsen semmi parazita induktivitás, kapacitás beleszámolva, amik ott lesznek a NYAK esetén is meg a légszerelésnél is.

8,7mV az 0,058%. Szerintem ez teljesen jó egy ilyen szintű készüléktől. Összehasonlításképpen az LM317-nél tipikus 0,1%, max 0,5% a load regulation. Egy profi labortápnál meg mondjuk 0,01%. Na bumm. A tápegység kivezető kapcsaira szabályoz, de ha nem használsz 4 vezetékes bekötést, akkor a terheléseden ennél sokkal sokkal rosszabb értékeket fogsz mérni, így eléggé céltalan 5,5 digites DMM-mel a kapcsokat méregetni.

Az meg, hogy +0,058% vagy -0,058% az eltérés terhelve, a gyakorlatban mindegy.

A nyák meg a légszerelés éppen abban különbözik egymástól, hogy nem ugyanaz a dielektrikum (üveg-epoxi vs levegő), meg van 3D, azaz olyan hogy parazita kapacitás kb. nem is lesz, de ugye a vezetősávok sem úgy haladnak mint két fóliasáv esetén, azaz a parazita induktivitások is a töredéke lesz.

Az LM317-et nem egyszerű mérni ebből a szempontból, mivel mindene egyetlen tokban van, azaz folyamatosan együtt mászik az érték a tok aktuális hőmérsékletével. Egy kézlegyintésre lefele, némi terhelésre azonnal felfele. De ha el tudod éppen kapni egy jó termikus állapotában, annál bizony ez a változás nem 8,7mV lesz hanem csak 0,3mV. És az csak egy egyszerű stabilizátor.

Ezt majd mondd el a Bentli -nél, a Ferrari -nál, a Mercedes -nél stb...
Jó nekünk a Strabanc is !!!

Szerintem nem ennyire rossz ez az arány. A modern alkatrészek nagy része (félvezetők, IC-k) szinte kizárólag csak SMD kivitelben készülnek, ezeket rendes NYÁK nélkül esélytelen normálisan használni. Abban pedig biztos vagyok, hogy modernebb és jobb paraméterekkel bíró alkatrészekből, jobb pwm végfokot lehet csinálni, mint mondjuk a régebbi, akár furatszerelt alkatrészekből. Minél nagyobb frekvencián működik egy ilyen erősítő, annál jobban számítanak a méretek is. Egy sokrétegű, átgondoltan megtervezett nyákot, nem hinném, hogy bármilyen "gubanc" überelni tudna műszaki paramétereket illetően.

Jelenleg a legjobb PWM erősítők, a sokszor kW-os tartományba eső kimeneti teljesítmény mellett, n*10µV-os kimeneti zajszintet tudnak (>120...140dB), és a THD+zaj is két-három nullával kezdődik. Ráadásul még igen jól is szólnak. Ezeknél nem ritka a 4...8 rétegű nyák.
Ilyen jel/zaj viszonyt pl. szerintem gubancban nem nagyon lehet elérni.

A légszerelés esetén a parazita kapacitások valóban kisebbek lesznek, de a parazita induktivitások nem. Azok nagyobbak lesznek. Az hogy melyik a problémásabb attól függ, hogy milyen impedanciák vannak a rendszerben. A csöves áramkörök általában nagyobb impedanciájúak, ezért ott a parazita kapacitások hatása jelentősebb (mint az induktivitásoké). Félvezetős áramkörök esetében többnyire alacsony impedanciák vannak, ilyenkor a parazita induktivitások a problémásabbak, (mint a parazita kapacitások).

Ugyanarról beszélünk. Ha valami nem megy korrektül egy szimpla nyákon akkor jön a több réteg. Mivel ilyet házilag senkitől nem láttam még, nemhogy tervezni és készíteni de még másolni sem, így a hobbistának marad a légszerelés. Nagyon jól tudom milyen az, amikor a kétoldalas nyákon sem lehet megcsinálni valamit úgy ahogy szeretnék mert a fizika nem engedi, kevés a 2 réteg, ráadásul egy síkban is vannak. Nem véletlenül állnak ki gyári nyákokból is öcsipanelek tüskesorral betéve.
Egy többrétegű nyákon be lehet kötni több alkatrészt is ugyanabba a pontba, egy kétoldalasnál már nem. Ekkor jön a több réteg, technológia híján a légszerelés. És ilyen esetben nem lesznek nagyobbak a parazita induktivitások, épp ellenkezőleg, mert azt az alkatrészt amit egyébként el kellene vinni, mert nem tudnám letenni csak 5 centi távolságra, azt felette közvetlenül odarakom, távolság és kacskaringós fóliavezetés nélkül. A végeredmény mint a chokito, ronda de finom.

A lehetőség pedig adott: sok hobbista már most is kínában gyártatja a NYÁK-ot, és gyakorlatilag mindegyik gyártó vállal sokrétegű nyákgyártást is. Nem olcsó, de még megfizethető akár hobbi szinten is.
Erre ugyan rá lehet mondani, hogy kezdi túllépni a hobbi kereteit: Bővebben: Link, de történetesen ez is 4 rétegű panel. A korábbi verziói még két rétegben készültek, de így stabilabb.

Sziasztok!

Volt kis időm, összeraktam az LPSU3A50V változatot.

Tartós rövidzárat azonban nem bírja. Az okát nem tudom. A FET eredeti, nem ebay kínai. Alatta csillám, szilikon. Nem műanyag gyűrű húzza le, hanem széles alu lap, teljes felületen. A hűtőborda simán kézzel fogható, mérve 46 fok, amikor a FET elmegy rövidzárba. Kb 3-4perc után.

A táp áramkorlátja működik. Tulajdonképp tökéletesen működik. Csak a tartós rövidzárat nem szereti. Pedig ez alap követelmény.

Van valami ötletetek?

Betáp trafó BEAG toroid. Puffer feszültség 54V. FET hqelektronikás IRFP90N20.

A labortáp zárlattűrő képessége valóban alapkövetelmény, az már más kérdés, hogy a tartós kinek mekkora időtartamot jelent, illetve mekkorára érdemes méretezni.
Ha a disszipációt kiszámolnád, azaz szoroznád a feten lévő feszültséget a rajta folyó árammal, és meg tudnád mérni a FET hőmérsékletét akkor lehet hogy egy olyan adat jönne ki, amit az adatlap alapján a fetnek nem is kell tudni elviselni. Ezen ismeretek hiányában nehéz bármi konkrétat mondani, de nem véletlenül szoktam mondani, hogy párhuzamosan kell kötni mondjuk 3db-ot belőle, illetve ha megnézel (nem gagyi) gyári kivitelűeket azokban is látszik, hogy több áteresztő elemet használnak, általában még a szükségesnél is többet.
Meg nem mondom a tápegység nevét és gyártóját, de láttam olyat amiben 6db végtranyó volt párhuzamosan az áteresztő elem, pedig a feladatot 4db is ellátta volna biztonságosan.
Az adatlap mellet azt sem árt figyelembe venni, hogy az eldisszipálni kívánt hőt egyetlen lapka azon a néhány négyzet milliméteren valóban képes lehet-e átadni a hűtőfelületre károsodás nélkül.

Szia!

Azért itt vannak tévhitek. 54V*3A=162W. Adatlap szerint a FET 150C tok hőmérséklet mellett is 40A környékén köszöni szépen még el is van.

FET-ek párhuzamos kapcsolása: Ez nem bipoláris tranzisztor. A FET olyan jószág, hogy ha párhuzamosan kötöd, lehet vele nyerni picit. De tökéletes válogatás nélkül nem sokat. Ugyanis a FET a bipoláris tranzisztorral ellentétben minél jobban melegszik, annál jobban nőni fog az Rds értéke. Eredmény: annál jobban melegszik. Magyarul ha mellé raksz még párat, akkor is a leggyengébb láncszem fogja vinni a boltot.. Lehet őket válogatni, mondjuk 10-15 darabból összeszedni 3 "egyformát", de ez egy vagyon. 1000-1500Ft darab ár mellett.

Vagy nagyobb FET-et alkalmazni, ahol a maximális elfűthető teljesítmény nagyobb. Itt a tok mérete jelenti a korlátot, az, hogy mekkora a fém felület a FET fenekén. Ez adott tok esetén nem lesz nagyobb.

Végezetül: A gyártók is tokon belül rengeteg FET-et integrálnak egymás mellé. Ezek párhuzamosan vannak, de EGY TOKON BELÜL, egy techológiával, egy kalap alatt készítve.

A kérdésem szerintem elég egyértelmű volt. Ezt a tápot rajtam kívül néhányan megépítették, talán néhány százan is. Egy labortáp esetében ALAPKÖVETELMÉNY, hogy SOSEM mehet tönkre úgy, hogy a kimenetre kikerül a teljes tápfesz. Ez egy jó konstrukció, a rajz alapján. Igazából ezért építettem meg, hurcibálós tápnak. (van gyári 150V/50A 3F betápú áteresztő tranzisztoros!!! primer oldali fázishasítással elődolgozó tápom is! Csak ez 70kg, HP, és nem cipelem És van másik, RT alapján épült ua723 alapú BD tranzisztorokkal a kimeneten 50V 5A is, de az is nagy, nehéz. Ezért épült ez. A 17 éves koromban készített RT cikk alapán épült táp évtizedek óta jó. Sosem romlott el, és 2 napig!!!! ment teljes rövidzárban mindkét csatorna, tesztből.. Építés után Bírja..

Hidd el. Ennek így kell lennie. Kell tudni a tartós rövidzárat. A Somogyi Elelktronikos dugasztáp nem bírja. De az nem labortáp.

A kérdésem a gyengébbek kedvéért az, hogy van -e olyan konstrukciós baki, vagy tulajdonság, ami ezt indokolja. Vagyis pillanatnyi gerjedékenység, ami mondjuk normál üzemben nem látszik a kimeneten szkóppal nézve.. vagy kell a kimenetre 100nF, ilyesmire gondolok..