Szia!

Zárlat bármikor lehet egy labortáp kimenetén, akár üzemszerűen, akár véletlen okán. Az nem megfelelő üzem, hogy a FET bezárlatosodik, megszűnik a kimeneten a zárlat, és adot esetben egy 3-5V cucc kap egy 50V pofont, mert a FET drót lett.

A tápot nem én terveztem,. nem én állítottam össze az alkatrész készletét. Én csak megépítettem, mint sokan itt a fórumban. Ezek szerint csak én vagyok olyan elmebeteg, hogy ki is próbálom a szélsőséges eseteket. Amiért meg is kapom a bosztáson. Nem értem

Nagyjából ugyanezeket az értékeket állapítottam meg tapasztalati úton. Teljesen mindegy hogy mi van az adatlapon, egy ekkora toknál a 60W még rendben van, a 80W már nagyon határeset, felette meg szinte borítékolható a végeredmény, nincs ezen mit tovább ragozni.
IGBT-kkel valamivel jobb a helyzet, de azok magasabb árban is vannak.

Értem én, annak ellenére nem tartom ördögtől való gondolatnak azt, hogyha hülyeség van beállítva a tápon, és a beállított üzemállapotot túllépi akkor akkor igenis álljon le. Nem ragoznám, mert nem biztos, hogy jól ki tudom fejteni a gondolatomat a laikusságom okán, pld. 12voltra állított 3 A korláttal kialakuló 0.5Volt 3 A a drót miatt, vagy kapcsoljon CC módba, és ne 60Voltni puffer feszből valósítsa ezt meg, hanem csökkentse azt, illetve jelezzen, - tegyen valamit, ne pedig főzze magát. Magánvéleményem szerint a zárlat nem normál üzem, hanem hiba.

De, a zárlat (is) normál üzeme egy labortápnak. Az más kérdés, hogy úgy méretezed hogy ezt elég neki mondjuk 1 percig tudni, vagy órákon át is tudnia kell. Attól hogy CC módban megy (mert ugye zárlatban úgy megy) még a félvezető fogja elfűteni a veszteség nagy részét. Lehet kialakítani olyan opciót (az LPSU-ben éppen van is E fuse néven), hogy ilyenkor a táp kapcsoljon le, meg olyat is, hogy az áramkorlátnak legyen egy visszahajló üzemmódja, de ugye ezek egyike sem normál üzemmód, mert az a CC, azaz az aktuálisan beállított áram folyása, anélkül nem lehet a tápot áramgenerátorként használni, azaz ha én pontosan 2A-t szeretnék folyatni egy fogyasztón, akkor nem fogom tudni megtenni ha ilyenkor a táp lekapcsol, vagy visszahajlik az árama.
Lehet ezt (is) méretezni, csak nem 1db fettel. A képen lévőkből elhasználtam már néhány rúddal, de még egy sem ment belőlük tönkre.

Szia! Én 32 db áramgenerátort építettem, tehát minden feten külön áramgenerátor volt, közös vezérlőjellel. Így lehet biztosítani, hogy minden feten teljesen egyforma áram follyon. STP20NM50 feteket használtam, így elvileg 400V - 120A-t tud a műterhelésem.

Nyilván nem is normális 60V-on 3A-t fűteni egy fettel. Ezzel teljesen egyetértek. De! Labortápnál igenis normál üzem a zárlat. Amelyik nem bírja, az nem labortáp. Az már más kérdés, hogy sima tápnál nyilván én is úgy méretezném, hogy adott teljesítmény és áram fölött kapcsoljon le, hogy ezzel védjük a tápot. De egy labortáp jó esetben úgy van méretezve, hogy neki teljesen ugyanolyan üzem az áramgenerátor mint a feszültség. Tehát bírnia kell 1 évig is a tök rövidzárat. Nyilván ma már szimpla áteresztőfetes labortápot építeni nem látom sok értelmét, mert fillérekből lehet egy előszabáyzót építeni, ami minimálisra csökkenti a disszipációt az áteresztőfeten. A mi labortápunk is így működik, max 15W körüli teljesítmény disszipálódik a feteken a 15A rövidzár esetében is.

Szia!

Akkor már csak 2 kérdésem maradt

Mi a felirat a rudakban található FET-eken Illetve mi módon vegyem rá a FET-eket a teljesítmény megosztára, az LPSU táp kapcsolástechnikáját követve, minimális átalakítás mellett

Köszi!

Hogyan lehet, egy ekkora tokozású FET-et ennyire gyatrán rögzíteni, úgy, hogy nem is sima csavarral van felerősítve??! Akkor ott erőteljesen el van cseszve mechanikailag a rögzítés módja....!

A konkrét típus ismeretének hiányában ez semmitmondó információ csupán! Az IRFP250-el a fentebb leírt tesztben kb 100W-ot simán elfűtöttem, anélkül, hogy megközelítettem volna a megengedett max hőmérsékletet! Pedig az csak 214W-os alkatrész, szemben a kérdező által használt 580W-os típussal!
Tehát, ilyen kijelentéseket ne tegyünk, hogy ennyi W/FET, meg annyi W/FET szerintünk, amíg nem jelezzük, hogy az milyen típusra értendő?!

Azért..., ez messze nem ugyanaz a tokozás! És egy ilyen tokozás, kapásból jóval gyengébb hőkontaktust ad a tok-hűtőborda, valamint feltehetően még a félvezető-tok között is!!! Még jó, hogy ennél, kevesebbet mértél......

Szia!

Én használtam IRFP250-et, műterhelésben, párhuzamosan 10-et. Egy mindig eldurrant. Ezeket váltottam ki egy nagy blokkal. Ez sajnos ennél a tápnál nem érni meg. De igazad van, 24V-on 100W üzembiztosan elfűthető vele, ha rendesen le van szorítva, és csillám van alatta, nem a kínai szilikon lapka. 100W felett nekem instabil volt.

Mindg brutális méretű bordákat használok, hogy passzívan is üzembiztos legyen.

más:

Hiszek a tapasztaltaknak, ha azt mondják, ez a FET nem alkalmas a feladatra De még egy hozzászólást sem olvastam konkrét megoldási javaslattal Vagyis vegyél ezt, azt, itt egy kapcsolás..

Csak azt, hogy marha vagyok, hogy megpróbáltam azt, amit sokan,. akár százan is.. Tudom, hogy velem van a baj

Nyilván vannak elég nagy eltérések a hővezetés tekintetben fetenként, de 100W körüli teljesítmény akkor is irreálisan magas 1 fetre ilyen kis felületű hűtés esetén. A gyártók nyilván ideális hűtésre számolják ki a maximális disszipációt, mit mi megközelíteni sem tudunk a gyakorlatban, főleg egy csillám hővezetővel.

Én adtam javaslatot, bár az nem megoldás a problémádra. Ilyen konstrukciójú tápot nem építenék. De megoldás lehet a problémádra, ha nem használsz csillámot, hanem nagyon jó minőségű pasztával közvetlen a hűtőbordára teszed a fetet, nyilván ilyenkor a hűtőbordát kell szigetelned. Vagy használhatsz aluminium-nitrid szigetelőt, de nem tudom, hogy ezt hol lehet beszerezni, az drasztikusan jobb mint egy csillám, vagy szilikon.

Persze, a max disszipáció értéke az, amikor a hűtőfelület hőmérséklete 25C fok, konstans módon! Ekkor, és csakis ekkor veheted ki az adatlapi max-ot belőle...., ha minden ok, és mindenki, mindent betartott a gyártási technológiában, anyaghasználatban, konstrukcióban....
Ha ennél is jobban hűtöd, még ezt is túllépheted, és működni fog..., csak ugye, ez nem reális a gyakorlatban, mint ahogy a 25C-s borda sem az...főleg, ha nyáron teszteled, 35C-os levegő hőmérséklet mellett

Szerintem egyről beszélünk, csak máshogy.

Azért nem egészen! Mert én sehol nem mondtam azt, hogy egy >500W-os alkatrésztől nem várok el még messze 100W disszipációt sem, anélkül, hogy meghibásodna az!!! És ez a lényeg, nem az, hogy szerintem, vagy szerinted, vagy bárki más szerint mit ildomos megengedni?!! Ott az adatlap, az a referencia pont, azt kell értelmezni, aszerint méretezni, és nem lesz gond! Ha igen -> rossz volt az alkatrész, vagy egyéb, nem tárgyalt, vagy nem tudott esemény játszott közre!

Ebben a tekintetben igazad van. De nyilvánvalóan egy alkatrésztől 500W körüli disszipációt a gyakorlatban megközelíteni sem lehet. Ez biztos. Inenntől aztán vitatkozhatunk akármin, nekem ez a személyes tapasztalatom. Meg az is, hogy néha az adatlapok csak tájékoztató jellegűek, és meg sem közelítik az alkatrészek azokat a paramétereket, amiket írnak. De ha valaki jobban belemrül és egyre jobban kihegyzei az áramköröket, majd rájön, hogy sajnos senkinek nem lehet elhinni semmit, csak a gyakorlatban kipróbált méréssel, teszttel. De ez már nagyon off. Továbbra sem tartom jó ötletnek azt, hogy 1 fettel fűtsünk el több mint 150W teljesítményt, mégha az adatlap ezt meg is engedi.

Ez - tény!!! De azért 78-100W-ra ledegradálni, azért pofátlanság határát súrolja! Ez nem néhány %, amit benne hagyunk, hanem a nagy része annak, amit tud az alkatrész. Na ennek nem vagyok én híve, és senkit sem bíztatok erre...

Szia!

Sajnos a közvetlen felcsavarozás nem járható út, mert a doboza az egyben a teljes hűtőborda. Gyakorlatilag szálhúzott alu hűtőblokk a háza. kb 8kg alu

az aluminium-nitrid lemez nem gond, mert van itthon, igaz, bontott, de sértetlenek. De azzal sem hiszem, hogy akkora ugrást érhetnék el. Megpróbálom.

Azért csak várnék tippeket a "használj más FET-et", és "használj több FET-et" hozzászólóktól példával Erre a kapcsolásra.

Próbáld ki az alunitridet kezdésnek. De ne keverd össze a fehér aluminium oxiddal, mert az sokkal rosszabb! Arra vigyázz, hogy mindkét anyag erősen mérgező! Más kapcsolástechnikával nem kísérlezteznék a helyedbe, mert akkor már egyszerűbb egy olyan tápot összerakni, ami ennél sokkal korrektebb pl. az Attila előszabályzós tápját. De mint mondottam, én nem is építenék már szimpla áteresztős tápot, több szempontból sem. Főleg azért mert ez az 50V 3A nagyon gyenge véleményem szerint. Sokszor nekem még a 10A is kevés. De nyilván ki mire használja. Az Attila tápja 10A-t tud és 50V-ot, és mindezt sokkal kisebb disszipáció mellett mint a Te tápod. Valószínüleg egyéb paramétereibe is sokkal jobb. De ezt csak valószínűsíthetem, mert ennek nem ismerem a pontos rajzát. A párhuzamos feteknél egyáltalán nem biztosítható, hogy az áram egyformán oszoljon meg a két feten, emiatt azt nem javaslom. A soros kötést lehetne, de ahhoz nagyon át kell alakítani az egészet. Jobb fetet ennél meg hirtelen én sem tudok ajánlani.

Próbáld ki! Fogj egy ilyen fetet, disszipálj rajta 200W-ot, és nézzük meg mi lesz belőle. Én sokat játszottam ezekkel mikor műterhelést készítettem, ezért írtam a saját tapasztalatomról. (az irfp90n20-al is kísérleteztem egyébként) Csak azt látom, hogy te is erősen elméleti oldalról közelíted ezt meg, én meg a gyakorlatban kipróbáltam. A kettő nem mindig egyezik sajnos. Mégvalami: a 100W és a 150W netalántán 200W között óriási különbség van!

Szia!
IGBT modult használok, jó hűtéssel nem volt problémám vele.

A párhuzamos FET-ekre pár gondolat...

Ott a hiba a gondolatmenetedben, hogy amikor megnő a FET hőmérséklete, megnő adott GS fesz értéknél az Rds értéke is. Mivel itt az áram konstans, így ezen a tokon ettől kezdve kevesebb áram fog folyni. Így csökken a melegedése is -> beáll egy termikus egyensúly....

Azonban, ettől még adott a kezdeti probléma, hogy nem azonosak a GS nyitófeszek! Ez ellen, mint a BJT-k esetén, soros source ellenállásokkal lehet védekezni. Csak ugye, a FET-ek szórása jóval nagyobb, mint a BJT-ké, így itt ennek az ellenállás értéknek is nagyobbnak kell lennie, hogy elégségesen kiegyenlítse azt... És ez jelentős veszteséget ad az egésznek....

Szia!

Ez hurcibálós táp, terepre.. Itthon van jóval nagyobb, 3F bemenetű 150V/50A HP tápom.. Az mindenre IS elég.. Csak 70kg, nekem meg sérvem van.. Meg ahogy írtam, még középiskolás koromban készült ua723 alapú tranzisztoros is, ami 2 napot ment rövidzárban tesztre..Örök élet+1év. Csak nagy. Itt pont a kis méret, hurcibálhatóság a lényeg.

Még egyszer, utoljára: feljebb írtam, hogy egy találomra, aliról rendelt FET-et nyúztam gyakorlati tesztben!!! 214W-os FET-et, kb ~100W-al járatva, semmi extra hűtéssel! Simán bírta.... A te logikád szerint ennek már réges rég el kellett volna szállnia... De valahogy a gyakorlat összhangban volt az elmélettel, érdekes módon, és semmi megmagyarázhatatlan dolgot nem tapasztaltam, csak azt amit vártam!
Feltehetően, ha sokkal jobb bordára teszem, ami 200W disszipáció mellett kb 25C-on marad, akkor mind a ~200W-ot kiveszem belőle. De ez nem is volt cél..., és erre senkit se biztatok, nincs értelme, és lehetetlen kivitelezni is....

Annyit pontosítanék, hogy nem a hűtőborda hőmérsékletnek kell 25°C-nak lenni, hanem a félvezető tokozásnak. A kettő között pedig több fok különbség lehet.

Azért ha kész lesz, tehetnétek fel egy két olyan mérést róla, hogy mondjuk közepes meg nagyobb terhelésnél az előszabályozó zajából mennyi jelenik meg a kimeneten.
Nagyon régen mértünk egyet, ott azzal és akkor arra jutottunk hogy ennek a fából vaskarika (előszabályozó + analóg) megoldásnak nem sok értelme van, mert túl nagy volt az előszabályozó zaja a kimeneten, ami néha nem kívánatos. Ahova meg bőven elmegy, oda pedig megfelel egy teljesen kapcsolóüzemű táp is, analóg szabályozó nélkül. Tehát jó lenne látni hogy a tiétek milyenre sikerült e tekintetben.

Az a több az néha 20-30 fok is megvan. Megnéznék egyszer egy ilyen animációt akár csak elméleti síkon is, hogy hogy lehet egy lapka hőmérsékletét adott érték alatt tartani, miközben az us-os nagyságrendű időben képes a hőmérsékletének változtatására, amit ugye fizikai képtelenség onnan azzal a sebességgel elvezetni.

Szerintem "hurcibálós tápnak" is jobb valami olyan (pl. előszabályozós) ami lényegesen kevesebbet fűt, és ezért pl. kisebb/könnyebb a hűtőbordája, és ezzel az egész táp is.

Tehát mondhatni nem a számodra megfelelő/szükséges táp megépítésébe fogtál bele.

A hosszú távú működés/megbízhatóság/stabilitás elérésének egyik módja az, hogy ha 50V-ra és 3A van gyakran szükség, akkor nem 50V/3A-es tápot kell használni, hanem mondjuk 60V/5A-est, tehát olyat, amiben bőven van tartalék, és nem kell csúcsra járatni. Fogalmazhatunk úgy is, hogy némi túlméretezés nem árt. Ha már szó esett róla: ha pl. Attila tápját megépíteném 50V/5A es verzióban (10A helyett), valamivel kisebb trafóval, és csak az áramkorlát maximumát csökkenteném le 5A-re, akkor lenne egy nagyjából kinyírhatatlan táp... mint ahogy akkor is ha az 50V/3A-es tápod, csak 1,5A-es lenne.

Már az előszabályzónk zaja is kisebb mint sok labortápnak egyébként. 5-10A terhelés esetén 24V kimenőfeszültségnél ha jól emlékszem kb. 5-10mV hullámosság volt az előszabályzó kimenetén. Az analóg rész kimenetén ennél jóval kevesebb, a nagyfrekis hullámosságból szinte semmi. A nagyfrekvenciás tüskék meg megfelelő kábelezéssel és emi szűréssel teljesen eltüntethetőek a kimenetről. Előző labortápomnak a kimenetén (ami az Attila86 féle táp picit továbbfejlesztett verziója) semilyen tüske, nagyfrekis zaj nem látható. Nemhiszem, hogy rosszabb lenne, mint bármelyik áteresztőfetes labortáp. Szóval full vasdoboz, zavarszűrő + vasmagok + y Kondik segítségével a nagyfrekis zaj teljesen kiszűrhető. Ráadásul a primer táp is kapcsolóüzemű volt már abban is. Szóval gondolom Ti nem szűrtétek le rendesen a nagyfrekis zajt a kimenetről, ha nem ezt tapasztaltátok. Egyébként érdekességképpen, ha csak meglazítok két csavart a táp dobozánál, már megjelennek a nagyfrekis tüskék a kimeneten.

Az idő nagyságrend azért erősen függ a lapkamérettől. Amikor utoljára olvastam erről (erősítők hőtorzítása kapcsán): BC sorozatú tranyók lapkája kb. 100kHz-ig képes lekövetni a változásokat (10µs), a teljesítmény tranzisztorok ennél jóval lassabban (100µs - n*10ms)

De amúgy erre vannak az adatlapokon a SOA görbék, már ahol ez korrekten meg van adva. Ahol szükségem volt rá, hogy figyelembe vegyem ezt, ott (eddig még) mindig teljesítették a FET-ek az adatlap szerinti paramétereket.