Ne is nagyon menj 3,0V alá. Laptop üzemben is 3,2 V-l áll le és tölteni kell.

Hali!
Én vettem egy ilyet: Bővebben: Link
a kisütő ellenállást, így az áramot te választhatod meg (a kisütési végfesz is beállítható)
leteszteltem az itthon fellelhető NiMh, Li-ion celláimat
A (bontott) li-ion celláknál jól megfigyelhető a jelentős kapacitás különbség a kisütő aram függvényében

Először én is nézegettem ilyet, de ez is csak konstans áramot tud...

Jövő héten majd csatolok egy töltési kisütési grafikont is...

Hello! Az az érzésem, mintha túl lenne komplikálva a dolog. Úgy gondolom, kapacitást akkor mér az ember, ha szeretné megtudni az aksi jelenlegi állapotát. Vagy azért, hogy tudja mi a helyzet, vagy összeválogatás céljából.
De ehhez egy állandó áramú kisütés és időmérés, bőven elegendő. Mert az, hogy eddig kisütőm, meg tovább másik árammal stb. nem látom lényegét. Azt hogy a valóságban a fogyasztóval mit fog produkálni, azt csak úgy lehet megtudni, ha szimulálnád a fogyasztást. De az, az esetek többségében széles tartományban változhat és teljesen más értéket adhat a terhelő áram változások és az igénybevételtől függően.
De az állandó feszültségű kisütésnek, mi értelme van? Melyik az a fogyasztó, aminek ilyen fogyasztása van? Szerintem nem véletlen, hogy a kütyü programjában ilyen nem szerepel. Mert ha beállítasz egy állandó feszültséget, akkor ki tudja, az áram értéke hogyan fog alakulni. Először felmegy az egekbe, majd a végtelenségig fog tartani a kisütés, mert egyre kisebb lesz a terhelőáram?
A valóságot, csak a valóságban lehetne mérni. Az meg akár változhat is kisütésről kisütésre. Akkor mi értelme van az egésznek? Világosítsatok már fel kérlek!

Teljesen igazad van, és LiPo akkuknál sokkal célravezetöbb a töltés vizsgálata. A halott akkukat a töltö gyorsan kidobja, a cellát nem lehet kb 4,2V-ra tölteni, vagy néany 100 mA már teljes töltést ad... Én igy válogattam néhány tucat bontott akkut és nagyon jol bevált az eljárás.
Azaz.
Feltöltök minden cellát és megmérem milyen rajtuk a feszültség. Kiválogatom az egyforma cellákat.
Berakom öket a kiválasztott berendezésbe és járatok egy kört, amig le nem merülnek a cellák 3,5 V alá. Egy filléres cella voltmérövel mérve a cellák egyenkénti feszültségét. Ha akad, amelyik hamarabb lemerül - kuka.
Két ciklus alatt kiszürhetök a rossz cellák.

Próbálok válaszolni mindkettőtöknek, proli007 és Massawa.

Valójában akkucellák összeválogatása a cél párhuzamosítás miatt.
Kb 10 darabot akarok párhuzamosítani, és ilyen 10P cellából sorba 18 cellát.

Szóval mindenképpen úgy próbálom összeválogatni őket, hogy az egyes 10P cellák összkapacitásértéke a lehető legkissébb mértékben térjen el egymástól (gondolom ez érthető).

Engem valójában az zavart meg ebben a konstans árammal való kisütésben,
hogy hiába nyomatom 1A -el a kisütést, ha pár óra mulva a cellapakk kicsit magához tér, akkor elvileg még nem értem el a teljesen kiürített állapotát. És ha ezt a fennmaradó részt nem tudom valamelyest pontosan lemérni, akkor úgy gondoltam, hogy a kapacitásérték szórása is nagyobb lesz.

A konstans feszültségü kisütést pedig csak a második lépés lenne a dologban.
Én azt a logikát követtem, hogy a teljesen feltöltött cellát kisütöm konstans 1A árammal, majd amikor ez befejeződött, áttérek a konstans feszültségű kisütésre.

PL a konstans áramú kisütés tart addig, míg az akkufesz leesik 2.8V -ra, innentőn indul a konstans feszültségű kisütés ami tartja a 2.8V -ot, és addig tart, míg az áram érték le nem csökken egy beállított értékre, pl 0.1A -re. Így valóban azt mondhatom, hogy kihajtottam mindent az adott cellából, és a két mért kapacitásértéket összeadva kapok egy elég pontos értéket. Így nem kellene nekem lépcsőzetesen csökkenteni az áramot, mert a készülékkel másképp nem tudtam megoldani.

Ja és még az is bejátszott a dologba, hogy most az a helyzet, hogy ugyan az a cella feltöltésre ad mondjuk 1800mAh kapacitás értéket, kisütés alatt meg sokkal kevesebbet...

(Bár ez lehet talán amiatt is, hogy épp olyan cellával kezdtem, ami sokkal alacsonyabb feszültségre volt merítve mikor szétbontottam, mint 2.8V...)

Feleslegesen bonyolítod a dolgot.
Fogod a celláidat, elkezded mondjuk 500mA-rel meríteni őket, fix 500mA-rel.
A legjobb megoldás lenne, ha mérnéd a feszültséged folyamatosan, és ebből számolnál kapacitást. Az áramot ugye tudod, csak fix időnként mérni kell, és összeadni. Merítsd a cellákat mondjuk 3V-ig. Ilyen feltételek mellett az azonos kapacitású cellákra azonos eredményt, a gyengére kisebb értéket kapsz. Lemerítés után magához tér kicsit a cella, de ez szerintem teljesen irreleváns. Én összeválogatnám a legerősebb cellákat, és azokat használnám első körben. Egyébként ha két különböző kapacitású cellát párhuzamosan kötsz, nem fog semmi rossz történni, a belső ellenállásuk miatt nem azonos árammal fognak a cellák terhelődni, plusz mivel a kivezetéseik össze vannak kötve, nem merülhet az egyik hamarabb le, mint a másik, a kapacitás értékeik egyszerűen összeadódnak. Töltésnél is arányosan megoszlik az áram, merítésnél is. A zárlatos cellákat kerüld el.
Azt írtad, jó sok cellád van, akkor ezt automatizálni kellene, relével leválasztani az áramgenerátorról a cellákat. Arduino mini-vel 8 analóg bemenettel egyszerre 8 cellát tudsz monitorozni egy egyszerű programmal. Kell hozzá mondjuk 8 relé is, de csökkentheted a költségeidet, ha egyszerre kevesebb cellával dolgozol, de akkor növekszik a tesztelési idő. Fix 500mA-es terhelést össze tudsz dobni, ha benézel az aktív műterhelés témába. Érdemes a cellákat beszámozni, én amikor méregettem őket, beraktam a mért eredményeket egy excel grafikonba, szépen látszódott, hogy a gyenge cellának milyen gyorsan esik a feszültsége.
Szerk: Vagy ha nem akarsz fix műterhelést építeni, akkor viszont mérni kell az áramot is, ekkor használhatsz teljesítmény ellenállásokat is, vagy izzót, amit akarsz.
szerk2: A legegyszerűbb megoldás, ha raksz a cellára egy teljesítmény ellenállást, folyjon mondjuk 500mA. Készítesz egy egyszerű feszültség figyelőt, ami sípol, ha 3V alatt van a cella. Elindítasz egy stoppert, és várod a sípolást. A mért idő arányos lesz a kapacitással. Az azonos idejű cellák kapacitása közel azonos lesz (itt közbeszól az, hogy hogyan változik a feszültség, de pontosság igénytől függően talán elhanyagolható).

Nos a program méri a feszültséget is, és rajzolja a grafikont is (mellékelt ábra, bár ez még nem egy teljes kisütési ciklus). Ezzel nem is kell foglalkoznom. Ezek alapján összeválogathatóak a cellák azt hiszem. Csak mint mondtam, ha nem lesz elég pontos a cellák közötti kapacitás, esetleg előfordulhat, hogy a soros cellák között az egyik lesz pl 10Ah, a másik meg csak 8Ah (vagy ki tudja milyen eltérések adódnak, sok kicsi ugyebár sokra megy).

Így az egész csomag használhatósága a legkissebb sorba kapcsolt cellák maximális kapacitásértékével fog megegyezni, mert hiába van a többi cellába még szufla, ha a végfeszültség leesik, onnantól kezdve nem kellene tovább használni, mert az adott cella kapocsfeszültsége a küszöbszint alá esik, ami hamarabbi elöregedéshez fog vezetni. Éppen ezért szeretnék minnél pontosabb kapacitást meghatározni minden egyes cellára.

Soros kapcsolásnál hasznos az összeválogatás, de idővel úgyis el fognak egymástól csúszni. Nem tudom, hova akarod használni, de ha nekem kellene hasonlóval foglalkoznom, inkább párhuzamosan kapcsolnám az összes cellát (esetleg 2 ilyen pakkot sorosan), és abból a 3.7-7.2V-ból állítanám elő a szükséges feszültségeket egy izmos step up converterrel. Még a veszteségekkel is megbízhatóbb a szerkezet, és ilyenkor nem kell foglakozni a cellákkal, a töltés is könnyen megoldható. Persze ennek vannak korlátai, 500W-os motort ilyen módon meghajtani kicsit durva lenne, de egy morzsaporszívót vagy egy 12V-os távirányítós autót már lehet így készítenék.

Itt van a teljes lépcsőzetesen csökkenő áramú kisütés teszt, (1A - 0.8A - 0.6A - 0.4A - 0.2A)
jobb felső sarokba beszúrtam a mért értékeket is...

(Elektromos kerékpárhoz kell, szóval mindenképp kell a soros kapcsolás...)

Üdv mindenkinek. Van egy laptop akkum. Ezt lehet tölteni 12-18v-os töltővel?

Nem. Cellánként 4,2V a végfeszültség, ezt tilos túllépni.

A Sziasztok lipo töltőhöz betápként számítógéptáp 12v1 15Aés 12v2 15A
2ágát összeforraszthatom (sárg vezeté a sárgával, fekete a feketével) hogy így összesen 12v 30A adhassak ennek a lipo töltőnek?
:
http://www.hobbyking.com/hobbyking/store/uh_viewitem.asp?idproduct=56814

Hány db +12 sárga vezetéket forrrasszak egybe elég 1-1?
Megfelelő tápegység ez ennek a töltőnek?
Npower 500w 12v ágakon összesen 350w terhelhetőség:
http://www.rhw.hu/termek/723/n_power_500w_n500_

valaki, válsuoljon kérem

A PC tápok többi ágát (3,3V...5V) is illene terhelni, mert terhelés nélkül megtréfálhatnak!
Ha a sárga vezetékek vége a nyák-ban egy pólusra vannak beforrasztva, akkor a egyértelmű a válasz...

Az ATX tápegységekben eleve a 12v1 és 12v2 párhuzamosítottak. Az hogy kivehető-e belőle a 2x15A azt nem tudom, mert a teljes adatlap nem látszik a képen. Tapasztalatom az, hogy a PC tápok (feszültségesés mellett) rövid ideig képesek leadni a megadott csúcsáramot. Órákon át biztosan nem. Eleve a PC sem jár állandóan csúcsteljesítményen. Ha kell mind a négy port 6A-rel én nagyobb tápot választanék. Az általad linkelt mindenképpen határeset.
vezeték: 2-2db párhuzamosan elég lehet, ha nem lesz extra hosszú
5v ág: A legtöbb ATX tápnak nem kell terhelni az 5v, 3.3v-os ágát.
Annyi fajta PC táp van, elég sokféle kapcsolással, hogy nehéz konkrét választ adni a kérdésedre.

a négy ágon max 1-1-1-1A el terhelném max 4A rel összesen. Többel amúgy sem szeretném tölteni az akkukat (esetleg ha nagyon eldurran az agyam max 4x2A de igyekszem kimélni az akkukat)

Nos kezdek belegabalyodni ebbe a kapacitásmérésbe...

Elvégeztem pár töltési és kisütési módot néhány 18650 -es cellán.
Arra jutottam, hogy az előzőekben leírt lépcsőzetes kisütéssel mondjuk mérek 1600mAh kapacitást, aztán néhány nap mulva töltöm ugyanazt a cellát 1A -el, a töltés szerint meg kapok egy 2200mAh -s értéket...

Ez most akkor, hogy a fenébe is van?

Szerintem ez az eltérés nagyon nagy. Elkerülte valami a figyelmemet, vagy a készülékem lenne ennyire pontatlan (bár ezt azér nem hinném)? Mit gondoltok?

(Vagy totálisan rosszul csinálok valamit...)

Szia!

Lehet hogy veszít is a kapacitásából a cella a pár nap állás alatt. Meg belső ellenállása is van, amitől pl. kisütéskor melegszik is.

Én úgy csinálnám, hogy csak a kisütést figyelném, a töltést nem. Annyival süsd ki a cellákat amennyivel majd valóban terhelni is fogod. Várd meg hogy lemerüljön és ennyi. Utána már nem számít, hogy még ki tudsz belőle venni pár mA-t, mert ha pl. biciklizel, nem fogsz egy órát várni arra, hogy vissza emelkedjen a feszültség, és még tudj menni két percet.

Én azt nem hinném, hogy 36% -ot veszít a kapacitásábók kb három nap alatt. Ezt kizártnak tartom... Szerintem itt valami más lesz a bibi... Csak azt nem tudom még, hogy mi...

Hát egy kicsit soknak tűnik, de vajon számít ez? Töltéskor mindig több megy bele, mint ki.
Ha normálisan bírja a terhelést a cella, akkor szerintem nem kell ezzel foglalkozni.

Hello! Nem is a kapacitás vesztés ez, hanem a hatásfok. Úgy a töltéskor, mint a kisütéskor keletkezett veszteség lesz a 36%..

Na és ezt mégis hogy kellene minimalizálni? Mert így akkor most fogalmam nincs, mennyi a pontos kapacitásérték...

Te is tudod, hogy a tényleges kapacitásértéket nem tudod mérni, csak ha a környezeti feltételek olyanok, mint használatban. Csak viszonyítási értéket tudsz mérni, ha a mérési feltételek azonosak. Mert azt is tudjuk, hogy a kivehető kapacitás függ a terheléstől. És ez már maga a veszteség. Töltéskor, meg a nem kémiai reakcióra fordított energia, hővé alakul. ÉS ez is veszteség..
És már is tudod, hogy lehet minimalizálni. Úgy ahogy a gyártók adják meg, a C/20 kisütéssel, ami soha nem valósul meg. De jó értéket ad. (Mint anno a -20dB-en a kazetta átviteli frekvenciamenet megadása..)

C/20 ?????? azzal semmit nem érek...
Az elején valaki azt írta, hogy általában 1C a kisütési érték (úgy néz ki akkor ez lesz a bibi)...

De ha valóban csak C/20 a hivatalos kisütési érték akkor persze, hogy 1C -nél sose fogom elérni azt az értéket amit gyárilag megadnak...

Én a C/20-at a gépkocsi aksira értettem. Lítiumoknál tisztességes gyártó, már karakterisztikát ad meg. De a marketing ugyan az..

esetleg ez a tápegység is elég lenne ha csak 1-1A el töltök négy akkut egyszerre? (netalán 2-2A is bírna?)
táp:
http://www.hobbyking.com/hobbyking/store/__76186__Turnigy_Reaktor_P..._.html
töltő:
http://www.hobbyking.com/hobbyking/store/uh_viewitem.asp?idproduct=56814
akku:
http://www.hobbyking.com/hobbyking/store/__64920__Turnigy_nano_tech..._.html

vagy muszály vennem egy ilyen tápot?:
http://www.hobbyking.com/hobbyking/store/__82543__TURNIGY_540W_Dual..._.html

Ha 4 akkut töltessz 1 amperrel akkor az 4 amper összesen.
Ha négy akkut töltessz 2 amperrel, akkor az 8 amper összesen.
Vegyük hozzá, hogy a töltőnek is kell némi áram mondjuk 1 amper (kb),
tehát még így sem léped túl az 5 illetve a 9 ampert.

Szóval a 240W -os táp is elég az elmondottak alapján, ami elvileg 16 ampert tud max.

Sziasztok!

A napokban kaptam kézhez egy 12 v-os 1800 mAh-s Lithium akksit.Egy akkus fúró tönkrement celláinak helyére szántam.Szóval az akkut fullra feltöltve a gépre kötve nem történt semmi, meg sem moccant.Az akkura rámérve ekkor 5 v-ot mértem.Az akkumulátor ki, majd bekapcsolása után (merthogy van saját kapcsolója) ismét 12 v mérhető az akksi kivezetésein.Egy 5 mm ledet rátéve a led kiéget,, ahogy az várható is volt.Azonban a második led már világított.Ismét 5 v-ot mértem.

Azaz mintha leesne a telep feszültsége 5 v-ra, amint valami fogyasztót kapcsolok rá.Ennek mi lehet az oka, illetve mi lehet a megoldás?Kíváncsian várom a válaszokat!

Először is jó lenne látni azt az akkut, vagy tudni róla valami tipusszámot esetleg...