Érdekes a meglátásod. Ennek az egész projektek a célja a meglévő mechanizmus megtartása mellett egy elektronikus számlálóval való kiegészítés (nagyon sokat tanultam közben több érintett témában is), valamint a külső szennyeződésektől való védelemhez szükséges burkolás kialakítása.
Ez a váz már nagyon régen megvan, korábban sokat tekercseltem vele (mechanikus számlálóval), és éppen a mechanikai szilárdságát érzem túlzónak. Ebben nincs golyóscsapágy, bronzperselyekben siklik mindkét tengely. A tengelyeket egy akkoriban W8 anyagminőségnek nevezett köracélból esztergáltam, és még egyszer sem éreztem milyen jó lenne egy erősebb tengely. Eredetileg végig azonos volt a kiálló tengely vég, de később ennek egy részét tovább vékonyítottam, mert így tudtam a kisméretű fazékmag tekercsét felfogni.
Biztosan létezik az a trafó és huzalméret, ami már kihívás lenne ennek a készüléknek, de mindennek van határa. 5-600 W-os méretig ez a konstrukció helyt tud állni, és ha valamilyen extrém huzalméretre lenne szükség, akkor azt megoldom más módon (más eszközzel).
A tengely másik végének megtámasztását ebben a hosszban indokolatlannak látom. Sokkal több problémát okozna a végtámasz folyamatos fel-le bontása mint amit egy esetleges rugalmas tengelyvég elhajlás jelentene. A vastagabb huzalok feltekerése egyébként is problémás, azt akármilyen erősen feszíted meg, lesz egy bizonyos domborulata. A menetek egymás mellé kerülése pedig nagyon könnyű már ebben az átmérő tartományban.

Ezzel nyitott kapukat döngetsz, töprengek a megoldások mikéntjén. Két alapvető dolgot kellene eldönteni.
1. Bármilyen pozícióban lehessen rögzíteni, vagy elgendő mondjuk minden egész fordulatnál egy fix ponton.
2. Mennyire gyakori ez a rögzítés, mennyire kell könnyűnek lennie a zárás-oldás módjának.

Azt is figyelembe érdemes venni, hogy itt van egy 1:2-es áttétel. 1 kurblifordulatra 2-t fordul a tengely. A kurbli karja viszonylag hosszú, tehát egy közepes méretű csévét feltételezve nagy erővel kell a vezetéket visszahúzni, hogy az képes legyen a kurblit forgatni. Nyilvánvalóan a "közepes méret" a "nagy erő", azok nem értelmezhető paraméterek, de talán már így minden manipuláció nélkül is rendelkezésre áll egy elegendő nagyságú visszatartó erő.
Ez onnan jutott eszembe, mert amikor vékony huzalt húzok le egy meglévő csévéről, és közben számoltatom a géppel a meneteket, akkor az áttételt meg kell bontanom (leveszem a tengely végéről a fogaskereket), mert egyébként elszakadna a huzal (természetesen a számláló jeladója a tekercselő tengely fordulatait nézi, függetlenül az áttételtől).

Pont elég, ha nem kell hajtani mert hajtja egy ablaktörlő motor helyettünk. Egyúttal fék sem kell, mert amint lelépek a pedálról azonnal megáll, brutál nyomaték, az áttételes mechanika álló helyben pedig sehova sem engedi fordulni.

Nem kell, lehet kellően stabil az egyoldalas is. A kóválygás inkább amiatt van, hogy nem lehet egy fából készült csévetartót tized mm pontosan középen kifúrni. Jobb helyeken nem is küszködnek vele, inkább esztergálnak kerek csévetartót amibe tesznek 1-2 pöcköt átfordulás ellen.

Nekem van egy hasonló kézi is, mondjuk az masszívabb, mezei 10-es menetes tengelyt hajtok kézzel, hegesztőtrafó csévére simán rátekertem 2db 1,6-os átmérőjű szálat összefogva, az volt a primer. Miközben rajta volt a szekunder is, több kg réz, nem hajlott el semmi, csak a kezem fáradt el.

Összeraktam. Még nem tekercseltem vele (hamarosan ez is meg fog történni), de forgattam előre, hátra, oda-vissza billegtettem, próbáltam becsapni, de minden tökéletesen működik.
A három nyomógomb sorban lefelé léptet - nulláz - felfelé léptet. A karos kapcsoló felfelé kattintva engedélyezi a számolást, ha lekapcsolom akkor nem változik a számérték.
A számok a valóságban jobban olvashatóak mint az a 3. fényképen látszik, de a plexi előlappal lesz igazán tökéletes a láthatóság (ez a plexi nem ehhez készült, csak a takarás bemutatására ideiglenesen tettem oda).
A tervezett alsó emelvény sem találomra alakult ki (a mostani fotókon lévő csak egy tekercsbetét, amit ideiglenesen tettem oda). Ez még hátra van, de az lenne a cél, hogy úgy tudjam az asztalhoz rögzíteni, hogy még én is kényelmesen oda tudjak ülni.
A féken még töprengek.

A pedál egy potmétert forgat? Milyen mechanizmus ez? Mutatnál róla képeket, ami alapján el tudnám dönteni képes vagyok-e hasonlót készíteni? Kritikus részletnek gondolom a pedálos szabályozást.
Mivel nagy a forgató nyomaták, és nem érzékeled közvetlenül mennyire feszül a huzal (ezt a kurblival elég jól lehet érezni) milyen megoldásod van amivel elkerülöd az esetleges elszakadást (ha pl. beakad a huzal, aláhurkolódik a csévén, vagy olyan nagy a cséve, hogy a forgatásának a megindításához nagyobb erő kell mint amit a huzal kibírna)?

Nem. Mutattam már róla képet régebben. Párszor már elhatároztam hogy majd fejlesztem de aztán megfelel így is ahogy van, nincs kedvem javítgatni.
Az egész trafótekerésnek a titka a sebességben van. Ha van precíz csévetartó, meg van hozzá precíz gépi huzalvezetés akkor lehet gyorsan tekercselni. Viszont ha ezek nincsenek, de ugyanúgy precíz munkát szeretnénk, akkor drasztikusan le kell csökkenteni a sebességet. Nekem ez nem gond, mert nem sorozatban gyártok, tehát nem érdekel ha nem fél nap alatt hanem 2 nap alatt készül el mondjuk egy kimenő. Ezért nem is értem pl. a mechanikádat sem, mert nem gyorsító hanem inkább lassító fogaskerék áttételre lenne ott szükség.

Van egy Trabi ablaktörlő motor, ennek a tengelyén pedig egy tokmány, amibe azt fogok be amit akarok 13mm átmérőig. Tehát az apró SMPS trafóktól addig a méretig amit még elbír az egész olyan trafót tekerek amilyet akarok. Nem kell kimenni a műhelybe meg sehova, nem kell nagy hely a tárolásához mert egy cipősdobozban elfér az egész. Egy szorítóval felteszem az asztal szélére, betolom alá az optokaput, rákötöm a tápot meg a lábkapcsolót és lehet tekercselni.
Volt egy jobb videóm de azt nem találtam meg csak ezt a picit amit mutatok.

A feszültséget (labortápról, bármiről) akkorára állítom be, és ez a lényeg, hogy kb. 3-4s alatt forduljon körbe a cséve, azaz ilyen lassú fordulattal kell tekercselni ahhoz, hogy soha semmiféle anomália ne álljon elő, azaz gyönyörűen menet menet mellé menjen úgy, hogy soha nem kell megállni vagy visszafele tekerni olyan miatt mert átugrik a huzal, vagy hézagos lesz stb.
Soha nem ugrik át, és nem lesz hézagos! Azért nem, mert ott van a szabad kezem amivel folyamatosan finoman egymáshoz tolok minden sort menet közben. Az orsó amiről a huzal jön a hónom alatt az mögöttem van 2 méterrel. Bal kézzel vezetem a huzalt, a jobb mutatóujjam körme hegyével pedig folyamatosan igazítom. Tökéletes a végeredmény, de ez csak úgy érhető el, ha lassú a fordulat.

A lábkapcsoló semmi mást nem csinál, mint ráadja vagy lekapcsolja a tápfeszt a motorról. A tengelyen olyan nyomaték van hogy akár a csévét is darabokra törné ha megpróbálnám valamivel lefogni, de ugye nem a motor feszíti a huzalt hanem a kezem, a kezemmel meg úgy feszítem ahogy akarom, átmérő függvényében.

A szigetelést is úgy tekerem fel, hogy méretre van vágva, ráteszem, majd a motor forgatja rá a csévére. Ekkor viszont ha huzal folytonosság van, akkor vissza kell tekerni utána 1 menetet mert én nem szeretem ha a huzal a saját tengelye körül megcsavarodik. A képeken nem látszik, a tokmányon van egy kis felragasztott négyzet ragasztószalagból, az adja a szünetet az optokapunak ami vezérli a számlálót.

Köszönöm a kimerítő választ.
A 2:1-es áttétel némi kísérletezés után alakult ki, és hosszú ideje bevált. Az elérhető fogaskerekekkel 1:1, 1:2; 1:3; 2:1 és 3:1 arányú áttételt tudok megvalósítani. A most rajta lévő 2:1-es áttétellel kényelmesen meg lehet valósítani a videó részleteden látható sebességet, csupán 6 másodperc alatt kell egyet fordítani a kurblin.
Esetenként előfordul, hogy nem kell szépen menetet menet mellé tekercselni a huzalokat, mehet kazalba, mint pl. ventilátor motorok állórésze, vagy mágneskapcsoló tekercse, ahol haladósabb ez az áttétel a kb. másodpercenkénti 1 kurbli (2 tengely) fordulattal.
A pedált értem, ez nálad egy kapcsoló, ami indítja leállítja a forgást.
Nekem annyival lenne több igényem, hogy valamilyen módon egy potmétert kellene a pedállal forgatni, és a lenyomástól függően változna a fordulat. Sőt, még attól sem rettenék vissza, hogy egy másik kezelőszerv is lenne a tekercselőn, ami valamilyen módon a pedállal elérhető maximális fordulatot korlátozná. Pl. el tudnék képzelni olyan megoldást, ahol egy 24V-os DC motort használnék, 0-100% szabályozási megoldással (ez lenne a pedálban), viszont amit szabályoz, az kapcsolható tartományokban maximálná a feszültséget, pl. átkapcsolhatóan 6-12-18-24 V-al táplálva a vezérlést, arra számítanék, hogy ez a maximális fordulatot is hasonló arányban csökkentené (így kisebb fordulaton is ki tudnám használni a teljes pedálutat).
Másik téma: A kimenő trafók huzalsorait kell-szabad-tilos impregnálni? Általában nem látok a kimenőkben lakkozást.

Annak én semmi értelmét nem látom, hogy a ki/be kapcsoló pedál még fordulatot is szabályozzon. Pont akkor csúszik meg az ember lába rajta amikor nem kéne, aztán kész a baj, lehet visszatekerni vagy újra kezdeni a sort. Egyébként is felesleges a fordulatot menet közben állítgatni, de arra ott van a poti.

Jelen szigetelővel értelmetlen lenne a sorokat impregnálni, mert a ragasztó tart, illetve nincs menet a meneten mert szigetelőanyag van köztük. Annak ott van létjogosultsága ahol nincs sorszigetelés, mint pl. ahogy itt a bácsika csinálja 10 perc körül jól látszik.

Ezt a videót meg csak azért linkelem be, hogy látszódjon, hogy féloldalas csévetartást is meg lehet csinálni akár nagyon masszívra is. Akár esztergálni is lehetne rajta.

Rosszabb lenne az átvitele, szórt kapacitások növekedése miatt.

Impregnálószer anyagától függ. Van egy pár Dénes Péter által gyártott kimenőm. Vákumimpregnált. Mint mondta speciális, nagyfrkvenciára gyártott lakkot használ a trafóiban. Nem hiszem, hogy a hangfrekvenciába beleszólna. Az AN meg méhviaszt anno. Vass Andrási György panaszkodott régen, ha a kimenők túlmelegedtek, kicsepegett belőlük a viasz.

Én kipróbáltam egy, vagy több párnál - remélem csak 1-nél a méhviasz-paraffin impregnálást. Még langyosan, melegen néztem szórt kapacitást és rettenetes volt az eredmény. Emlékeim szerint több száz (!)nF.
Lehűlve már nem volt ennyire drasztikus, de jóval több, mint ildomos.
2 dolgot tudok az impregnálással kapcsolatban.
1# A villamos tekercsekhez használt AC43 rövid idejű lemártása a csévének.
Ezáltal csak a szélső menetekig jut el a lakk és a külső párabehatást kizárja. Kérdéses az ilyenfajta impregnálás egyenletessége trafónként, páronként.
2# A nem impregnálás . Ekkor, ha prespánt használunk, az évek folytán óhatatlanul változik, romlik a kapacitás, változik a dielektromos állandó .
Közjáték: Sajnálatos eset miatt hozzám került egy minden kétséget kizárólag jó minőségű OPT-ket készítő trafója. Ráírva a szórt kapacitás 1 nF alatti érték, mérve a 3-szorosa. Nem feltételezve szédelgő feldicsérést az Alkotótól, minden bizonnyal a légnedvesség, egyebek ezt a változás idézték elő a prespán szigetelőkkel készült tekercsnél.

Egy régi Elektoros ajánlatot találtam 10W-os EL844 PP-hez.. Ott óvtak az elektromos iparban használatos műanyag tartalmú szigetelő anyagtól - pl. triflex.
Másutt, egy kit-eket is árusító cégnél a PPP erősítőjükhöz ajánlott kimenő láthatóan az tejszerűen, áttetsző szigetelővel készült - poliészter.

Hálózati trafókat párat lemártottam AC43 (drága) és kifűtöttem a tekercsekre adott DC-vel, ugyan nem vákumkezelt, de oda se neki alapon jó az nekem.

Most már csak méhviasz-paraffin elegybe mártom le őket, egy nagyobb edénybe víz, benne a kisebb edénybe a viaszelegy. Amikor a víz felforrt, úgy állítom bele a tekercstestet, hogy a buborékok el tudjanak távozni, ergo bemegy a viasz a menetek közé.
Hitvallásom szerin a trafó 100 Celsiust üzemszerűen nem érhet el nálam, akkor a tudomány mai állása szerint megette a fene...
Valamint, ha önhibáján kívül leégne, legalább jó mézillat lesz a környezetébe.
A tanulság, ha van - mindenki úgy szigetel, vagy nem, ahogyan jólesik és egyiket se erőltetem.
Kimenőket én már nem...

Mindegy milyen anyaggal impregnálod, csak esetleg kisebb mértékben romlik, de rosszabb lesz. Kipróbáltam, egyiket impregnáltam, másikat nem, egyértelmű volt a különbség.

A ragasztós sorszigeteléssel kapcsolatban még egy kérdést szeretnék tisztázni, vagy legalább kapni néhány véleményt. Nyilvánvalóan vannak speciális sorszigetelő anyagok, kimondottan erre kihegyezett paraméterekkel. Ezekkel szemben, állítólag a maszkoló festőszalag is jól használható sorszigetelésnek (most általában a trafókról van szó, nem kimondottan a kimenőkről).
Igaz lehet ez? Olcsó, többféle szélességben, bárki által könnyen beszerezhető anyag lenne, de használható-e sorszigetelésnek?
Kerestem egy darabot és megnézegettem. Át van itatva valamivel (lehet hogy ez éppen a ragasztó), nem ázik át (pár perces tesztelés alapján), ellenáll a nedvességnek, de talán kicsit vastagabb mint egy korszerű szigetelés.

Véleményem szerint van több rovat is, ami az utóbbi gondolatoknak megfelel. Ennek más a címe.
Pl. kimenő trafó. Ott nem lenne off.

Noha, elkövettem régebben én is ilyet kényszerből, ma már biztosan nem tenném, hálózati trafó esetében meg semmiképpen sem. Hogy mik az okok? Több is van.
- 1. Átütési szilárdság. Kimenőnél ez mondjuk nem kritikus, mert ez életveszéllyel nem jár, meg lehet védekezni ellene, de amikor több napi munkával elkészít valaki egy ilyet, akkor azt nagyjából évtizedekre tervezi, nem pedig arra, hogy majd 2 év múlva szét kell bontani mert átütött a papír. Csak összehasonlítás képpen, az öntapadós poliészter szalag vagy a poliimid szigetelési ellenállása TΩ-okban mérhető, a festőszalagé 1GΩ körül van, átütési szilárdsága 1 rétegben a poliészter és pliimid legalább 6-7kV míg a festőszalag valahol 1kV felett átüt.
- 2. Méret. A műanyag szalagok vastagsága 0,06mm míg a festőszalag 0,1mm ami ha nem is dupla vastagság de majdnem, azaz nagyobb szórást eredményez a használata.
- 3. Öregedés. Volt egy vitám valakivel a kimenős topikban, természetesen semmivel nem tudta az állításait igazolni, csak görcsösen ragaszkodott azon állításához, hogy a cellulóz az örök életű. Hát, nagyon nem. Linkeltem is erről akkoriban anyagot, a papírnak nem csak a hőmérséklet emelkedése de a nedvesség, sőt már a levegő páratartalma sem tesz jót, aztán a levegő oxigéntartalma sem, mert ezektől a papír mind öregszik, tulajdonságai romlanak. Bontottam szét olyan régi rádióból kivett kimenőt amin a szigetelőpapír teljesen meg volt barnulva, szét volta töredezve, mérni rajta bármit már értelme sem volt, szemmel láthatóan teljesen tönkrement a szigetelőanyag. Ezzel szemben a műanyag fóliának évszázadokig biztosan semmi baja nem lesz, nyilván az extrém eseteket kizárva. Oldószerek, a levegőben keringő gázok gőzök sem ártanak neki, míg a papírnak igen.
- 4. Ragasztó. A festőszalagok időszakos munkára készülnek, én alkalmaztam már sok helyen sokféle feladatra, de mindig azt vettem észre, hogy 2-3 év után a ragasztójuk kiszárad, elenged.
- 5. Ár. Manapság már azzal sem lehet érvelni, hogy a korszerű szigetelőanyag ne lenne megfizethető, mert a szaküzletben kapható minősített szigetelőanyag is megfizethető, néhány ezer Ft egy tekercs ami sok trafóra elég, elosztva az árat a végeredmény elenyésző, egy kimenőn egyébként sem a szigetelőanyag képez nagy költséget, hanem a jó vasmag, a huzal, meg a munkadíj. Valamint, ugyanezen szigetelőanyagok minősítés nélkül (nem vizsgálta be senki) keletről töredék áron is beszerezhetők voltak egy időben, hogy manapság is így van-e meg nem mondom.

Jut eszembe, vasmag tekintetében is hasonló a helyzet, gyártják ezt az általánosan használt szemcseorientált lemezt jó drágán itt nyugaton (talán már 20 ezer Ft is van egy trafópárra való nem tudom), miközben Kínában is megcsinálják kb. tized vagy huszadáron, egy szépséghibája van a dolognak, hogy a minimális rendelési tétel a lemezből 1 tonna. Egész középeurópában nincs annyi kimenőre igény szerintem amihez ennyi lemez kellene. Hogy a környező kis manufaktúrák mit és honnan szereznek be nem tudom, de sok kimenőkészítő emberke van pl. az olaszoknál, lengyeleknél stb. is.

Nem vagyok berendezkedve folyamatos trafó tekercselésre, így spéci szigetelő anyagaim sincsenek. Ha gyorsan kell, akkor tekercsben kapható sütőzacskót használok. Ez egy több méter hosszú cső, amit hosszában szétvágva több mint 80cm széles lapot eredményez. A vastagsága 20um lehet, 300 fokot sokáig kibír.

Ez a szalag alkalmas sorszigetelésnek?

Elnézést, hogy én is szólok.
Nekem ez az anyag a szigetelőlakktól összeráncolódott, azon a részen, ahol szabadon volt.
Fentebb a Kolléga említette a sütőpapírt, az valami szilikonosnak írt anyag, nem lehet rossz vele dolgozni. Például

Toroidokat szoktam átméretezni magam részére ott ezzel szoktam szigetelni már 20 éve .

Műszakilag tökéletes mint már írtam (ez a poliimid). A hőállósága is jobb mint a poliészternek. Még a wellerem fűtőbetétjére tekertem rá régen, rajta volt vagy 3 évig, mert valaki itt azt találta volt mondani, hogy az nem bírja a meleget. De. Viszont mechanikailag nincs olyan jó mint a poliészter, sokkal könnyebben szakad el vagy lyukad ki, elég valahol egy nagyon apró fémsorja és már át is böki. Ami nekem volt az még nem is minősített hanem valami Kínából származó noname vacak volt, de simán bírta a 8kV-ot is 1 rétegben átütés nélkül, a kapcsitápos topikban be is mutattam akkoriban.
De a legnagyobb baja az az, hogy pont olyan a színe mint a huzalon lévő lakknak (zománc) emiatt tekercselés közben kigúvad az ember szeme mert nem látja hol fut a huzal, beleolvad a háttérbe. Mire elkészültem a képen látható kimenővel az összes létező szent csuklani kezdett.

Itt van választék, ár/érték arányban a sárga poliészter és a poliimid (kapton) a legjobb szerintem.

Köszönöm az ajánlást, valóban nagy a választék, néhány darabot ki is választottam.
Nem kerülte el a figyelmem a "krepp" szalag sem, ami látszólag nagyon hasonlít a korábban említett festő maszkoló szalaghoz. Kinézete, szélessége, vastagsága, ára szinte pontosan egybe esik azzal.

Igaz kicsit off de azért megkérdezem. A negyedik képen látható egy füst színű plexi a kijelzők előtt. Ilyet hol lehet venni? Persze kisebb darabban, mert nincs szükségen m2-ekre.

Venni nem próbáltam, ezért csak kitérő választ tudok adni. Én két forrásból érem el a nekem kellő minimális mennyiséget. Van nálunk olyan üveges, aki plexi feldolgozással is foglalkozik, és nála potyognak le apró darabok, amiket félre tesz ha kérem. Másik lehetőség a grafikus ismerősöm (pontos titulusát nem tudom, címfestő, matricázó, habból betűket kivágó stb. szakember), aki szintén használ plexit, és tőle is kaptam már.
Ezekből elég sok fajta van, vastagságban, színben és árnyalatban is eltérőek, és keresgélni, próbálgatni kell melyik is válik be leginkább. Üvegszerűen átlátszó színtelennek nevezettet sok helyen lehet találni, de a színesek problémásabbak.
A képen 3 mm-es füstszínű van. Mostanában hoztam megint néhány darabot, és ezek sem egyformák, van köztük szürkésebb, barnásabb, és még enyhén narancsos árnyalat is. De mind alkalmasnak tűnik, a sötét szegmenseket szinte teljesen kitakarja, a világítókat pedig kiemeli, amitől nagyon kontrasztos a számok megjelenése.

Régebben láttam egy külföldi diy oldalon megjelent opt leírást és pr/sec közé ilyen hálót használtak. Ha valaki hasonlót tud maradékként akár beszerezni ismerőstől, megtudhatnánk a vastagságát és ezzel az alkalmasságát is felmérhetnénk.
Érdekes ötletnek tartom...

Hello! Ha látsz valahol, hogy házat szigetelnek, biztos hozzád vágnak egy darabot..

Nekem maradt kb. 2 méternyi, 0.35mm vastag. A gyártót nem tudom, attól is függhet, de nem hiszem, hogy nagyon eltérne.

Én már használtam ilyet (vagy hasonlót) hungarocell szigetelés tetejére. Nem tudom elképzelni hogyan lehet ezzel szigetelni, mert egy "rácsról" van szó, amin kb. 4 mm-es lyukak vannak. Ha már ez az irány, akkor talán az üvegfátyol lehetne jobb választás.

Az öntapadós szalagokból rendeltem két fajtát, de szélességben egyik sem pont olyan mint a trafóm cséve szélessége. Van arra bevált módszer, amivel hosszába méretre hasítható ez a szalag? Nem akarom az egész tekercset, csak az éppen felhasznált részt pl. 30 mm-ről 27 mm-re visszavágni. Valamilyen okos pengés eszközt tudnék elképzelni, de ha van bevált megoldás, akkor nem törném rajta a fejem.

A mutatott hálónak 4x5mm a rácsosztása. Ott a huzal begörbülne, hogy érintse az alatta levő huzalt, nem hiszem. Levegő van ott, a Kolléga mérése szerinti rabitz hálónál 0.35 mm távolságot tart + a két huzalrétegen levő lakkszigetelés.