Ja a kép

Szia!
A huzalsebesség változása általában a szabályzó elektronika hibája szokott lenni. Ki kellene próbálnod autóakkuról, ha akkor is ingadozik a fordulatszám,akkor valószínű hogy a szénkefék szorulnak,vagy a kommutátor szennyezett, vagy erősen kopott.
Tiszta argonnal is lehet hegeszteni, csak gazdaságtalan,azaz nagyon drága megoldás. A kevert gázzal olcsóbban,és ugyanolyan jól lehet hegeszteni.

Argonnal ugye már alut is lehet hegeszteni, vagy tévedek? (Természetesen megfelelő huzallal.) Ill. miért nehéz alut hegeszteni? Mindenhol csak azt hallom, hogy nehéz, de senki nem indokolja. Én pedig kíváncsi típus vagyok.

Az alut semmivel nem nehezebb hegeszteni mint más fémet, csak megfelelő feltételek kellenek hozzá. Konkrétan: fogyóelektródás technológiánál a hegesztendő anyagtól függően megválasztott védőgáz, továbbító görgő, huzalvezető, és áramátadó fúvóka kiválasztására nagyon figyelni. Az acélhuzal továbbításához használt görgő, huzalvezető és áramátadó fúvóka nem alkalmas aluhoz, védőgázból is csak tiszta argon jó. Más fémek esetében is lehet speciális előírás a hegesztéshez, acél, vagy rozsdamentes acél esetén sem árt tájékozódni, mert nem minden hegesztési technológiához jó a Co2; lehet hogy kevert gáz kell az adott feladathoz.

Szia Subwoofer!
Sikerült jutnod valamire a huzaltoló szabályozó paneljével?

Hello Keko!
Engem is érdekelne az a bizonyos wel1-3, ill. 1-13-as panel működése. A két panel teljesen kompatibilis egymással, és valóban nem találni róla semmit a neten. Általában a legjellemzőbb hibák, h a motor nem forog, a motor nem fékez, ill. a gázszelepet nem kapcsolja. Előfordul még, h semmit sem csinál, tehát tök süket. Ezekre érdekelne a megoldás, ha tudnál segíteni. Esetleg az általános működése is érdekelne, mert rajz nélkül nehéz rájönni, h pontosan hogyan is működik. Az egyik teljesítmény-ellenállás hibája szokta okozni a fék hibát. A motorét meg gondolom v-melyik tirisztor. Köszi a segítséget. A panel képét Subwoofer felrakta a 970679-es hozzászólásban.

Sziasztok!
Esetleg még valaki, aki épp erre jár, tudna segíteni a huzaltolók paneljének a javításában?
köszi

Mi a probléma vele?

Szia!
Hát igazából amit az előző (1000503) hozzászólásban írtam, h a motor nem forog, vagy nem fékez, vagy épp tök süket az egész panel. Igazából az egész működési elve ill. általános ismerete is jól jönne. Melyik tirisztornak mi a funkciója, egyes alkatrészek szerepe stb. Örülnék, ha tudnál segíteni. Köszi!

Most nem forog,vagy nem fékez!?
Vagy süket a kártya?
Egyáltalán nem mindegy!
Bár nincs előttem a kártya, de úgy emlékszem hogy a tirisztorok csak a félhidas egyenirányítást végzik, a szelep és a főkapcsoló kapcsolását triac-ok teszik. a többi alkatrész jórészt a 2/4 ütemű vezérlésért felel, néhány alkatrész kivételével. Pontosabban kellene az információról fogalmazni.

Ja bocsi, igaz. Szóval az a helyzet, h sok hibás panel van. Egyiknek ez a baja, másiknak az. Jellemzően azok, amiket írtam. Érdekelne, h melyik hibára hol keressem a megoldást. köszi

Hello! Ma hegesztettem a hegesztővel és a védőgáz argon volt. és hegesztés közben egyszercsak megállt a drót és nézem az áramátadó düzni kipirosodott és megolvadt. Mi okozhatja ezt a problémát?

Ha argont,vagy kevert gázt használsz, akkor az ív hőmérséklete lényegesen magasabb, emiatt vagy nagyobb ívhosszt kell alkalmazni,vagy valamelyest hosszabb gázterelőt, hogy az égő ív távolabb essen az áramátadó fúvókától. Ha ez semmiképpen nem lehetséges,akkor olyan áramátadó fúvókát használj, amelyik némileg nagyobb furatú, de az áramvezető felülete hosszabb. Ezzel meg lehet előzni azt, hogy a fokozott hőtermelődés miatt az áramátadó fúvóka hőtágulása huzalszorulást okozzon.

Hello mpisti!
Legalább valami rajz, vagy hasonló nincs a wel típusú panelokról? Esetleg más valaki......?
köszi

Sziasztok! csináltam egy trafót co2 gépbe ez tud ívet is hegeszteni meg co2 ba is! Tehát úgy tekertem hogy az egyik oszlopon van a primer és azon a szekunder ez a co-s rész a másik oszlopon csak szekunder van ez a rész meg az ív hegesztésé. Nagyon jól sikerült az ív résznél 60-65 volt jön le üres járatban legnagyobb állásban. A co részen legnagyobb állásban 37-39 volt jön le ami terhelés alatt kb 30 voltra esik vissza. És itt jön a problémám 6 állásban lehet kapcsolni az áram erősséget és a legkisebb állásban 20-22 voltot ad le és terheléskor is max. 18 voltra csökken ezzel viszont még a 2mm -es falú zártszelvényt is elcsöppenti. Hogyan vegyem kis sebre az áramot anélkül hogy újra meg keljen bontanom a tekercseket? meg hát így nagyon jó is durva vastag hegesztésekre csak a vékony anyagot nem lehet vele hegeszteni. Előre is köszönöm a segítségeteket!

Túl magas a feszültség. Vagy le kell tekerned belőle, vagy megcsapolást kell kihozni a szekunderről. Vékony anyagokhoz, kis áramhoz 12-13 V-ig le kell vinni az üresjárati feszültséget, a 37-39 V pedig még a 300 A-hez is sok. Egyfázisú gépnél ne is vidd szerintem 30 V fölé az üresjárati feszültséget.

"kis áramhoz 12-13 V-ig le kell vinni az üresjárati feszültséget,"
levinni leviheted,csak éppen hegeszteni nem lehet vele. Lapos karakterisztikás (Co)gépeknél a legkisebb üresjárási feszültség 15-16V minimális értéken van a nagyobb gépeknél, a kisebbeknél 18V környékén kezdődik. Ez csak a feszültség érték. Az adott feszültséghez rendelt áram értéke az előtolás sebességétől függ elvileg, gyakorlatilag viszont a trafó szórási és egyéb veszteségei is meghatározók az íváram nagyságát illetően. A 30V ívfeszültség egy választóvonal a Co technológiák esetében, ugyanis ez a 30V minimális ívfeszültség értéke a szórtívű hegesztési művelet megvalósíthatóságának. De ehhez már komoly gép kell, ezt szerintem egyfázisú géppel a gyakorlatban nem lehet megvalósítani, mert a szórtívű hegesztésnek komoly a teljesítmény szükséglete.
Nem tudom, hogy Jóbi81 mekkora vasmagra csinálta a trafóját,de a szórtívű hegesztésre valószínűleg nem alkalmas a gépe. Egyfázisú gépnél a 39V üresjárási feszültség szerintem is sok. A 30-32V bőven elég egyfázisú gépnél. Ekkora üresjárási feszültséggel el lehet érni a 170-180A munkaáramot, az pedig bőven elég még 1,2mm-es huzalhoz is. Persze ha hajót akar hegeszteni,ahhoz lehet hogy kevés...

Köszi a választ! Sajnos ezt én is tudom hogy túl magas a feszültsége és hogy szedni kellene le a szekunderből csak én pont ezt akartam elkerülni .Elég sok idő újra össze rakni a vasmagot meg hát lakkal rögzítettem az utolsó sort és most igen csak nehézkes lesz szétbontani!

Tehát akkor nincs más út szét kell bontatom . De viszont ezt a észt nem értem:A 30V ívfeszültség egy választóvonal a Co technológiák esetében, ugyanis ez a 30V minimális ívfeszültség értéke a szórt ívű hegesztési művelet megvalósíthatóságának. De ehhez már komoly gép kell, ezt szerintem egyfázisú géppel a gyakorlatban nem lehet megvalósítani, mert a szórt ívű hegesztésnek komoly a teljesítmény szükséglete.
Sajnos most nem tudom megmérni a vasmagot de holnap lemérem meg lefotózom. Az biztos hogy 54 kiló az egész trafóm. Azt hogyan érted hogy szórt ívű hegesztés vagyis ív hegesztés? Ha erre gondoltál akkor ha vissza olvasol láthatod hogy úgy írtam az ív részt külön vasra tekertem holnap lefotózom és felteszem . De úgy látom mindenképp szét kell szednem Köszönöm hogy segítetek!

Épp néhány napja javítottam egy testzárlatos trafót (vaspor!), kíváncsiságból végigméregettem. Kezdő üresjárati feszültség a deltába kötött 3f szekunderen 12,6 V. Max. fokozat 31,6 V. 300 A-es a gép. Ez a váltó. Egyenirányítás, szűrés... Ha nem is 1,36* (1,41*) de 14-15 V marad.

A szórtíves hegesztés lényege,hogy a leolvadás finomcseppes, ennek köszönhetően gyakorlatilag fröcskölésmentes lesz a hegesztés. A szórtívű hegesztés varratképe szinte teljesen sima, egyenletesen fényes. A beolvadás nem túl mély, pont emiatt csak takaróvarratként alkalmazzák, illetve akkor alkalmazzák egy rétegben, ha a varrat átolvadása nem előírás. A finomcseppes leolvadáshoz szükséges a magas ívfeszültség, és ennek értéke minimum 30V a lapos karakterisztikájú áramforrások esetében. A komoly gépteljesítmény azért kell, mert a finomcseppes leolvadáshoz 30V-os ívfeszültséget csak 300A munkaáram felett lehet elérni. Ez pedig minden veszteséget és a cos fi-t figyelmen kívül hagyva is 9 kW ívteljesítményt jelent, a hálózatból felvett teljesítmény ennek közel a duplája. A hegesztés technológiában vannak bizonyos törvényszerűségek, amelyek meghatározzák egy-egy hegesztési technológia alapköveit. ilyen alaptétel pl. a 30V a szórtívű hegesztésnél. Ennél többet erről akkor tudnák neked mondani,ha átolvasnám az e témában íródott szakirodalmat. Amit erről a témáról tudok azt a hegesztő oktatóbázison végzett javítási munkák során tanultam meg az oktatóktól, magát a szórtívű hegesztési eljárást kipróbáltam, és valóban a 30V egy választóvonal, attól felfelé teljesen más a hegesztőív égése; a hangja ; és természetesen a varratképe is. De ezt csak profi berendezéssel, vízhűtésű munkakábellel és nagyon jó tolóművel lehet az elvárható minőségben kivitelezni. Emiatt írtam,hogy ezt egy fázisú géppel szinte képtelenség megcsinálni.

3 fázisú kétutas kétütemű egyenirányítást feltételezve, 12,6V tekercs(fázis)feszültség mellett az egyenirányított feszültség középértéke 17,01V (1,35xUfázis) DE ez 3 fázisú egyenirányításra igaz,ahol nincs az egyenirányított feszültségnek pillanatnyi nullaértéke a fázisok átfedései miatt. Egyfázisú egyenirányítás esetén- feltételezzük a kétutas kétütemet, a feszültség középértéke 0,9xUfázis, azaz ha a 17V egyenfeszültséget szeretnénk elérni,ehhez 18,88V váltófeszültség szükségeltetik.
Azt hiszem nem tévedtem sokat,amikor azt írtam hogy kis gépeknél minimum 18V egyenfeszültség kell ahhoz,hogy lehessen róla Co üzemmódban dolgozni. És ez még egy 54kg-os trafónál is igaz.

Kifelejtetted a 30000-50000 µF kondit. (*1,41)

Nem felejtettem ki,mivel hegesztés közben csak az egyenfeszültség középértéke számít.Emiatt aztán az üresjárási egyenfeszültség meghatározásánál a kondi léte másodlagos. A kondenzátor abban segít,hogy a nullátmenetek környékén ne szakadjon meg ,azaz egyenletesebben égjen a hegesztőív. A kondiban tárolt energia elégséges arra,hogy a nullátmeneteket többé-kevésbé áthidalja. Az más kérdés,hogy a kondi terheletlen állapotban az egyenfeszültség csúcsértékére töltődik fel,ez sajnos az ív kialakulásának pillanatában néhány ms-ig ( a benne tárolt töltés arányában)az elvártnál lényegesen nagyobb ívteljesítményt produkál. Ezért aztán a termékeikre valamit is adó gyártók különféle trükkökkel próbálják csillapítani ezt a hatást. Az olcsó kategóriájú gépek esetében ilyen trükközés számításba sem jöhet.
Némelyikben nem hogy kondi,de még fojtó sincs.
Egyébként pl. a FRONIUS és az ESAB nem ritkán 100000µF feletti kapacitást épít be az egyfázisú gépeibe. Ezt már figyelembe lehet venni az üresjárási feszültség méretezésénél, de ezt ők gondolom megteszik.

Sziasztok . Ma szert tettem egy ESAB CO hegesztőre . A gépet hibásan vettem - a hibajelenség a 3f főtrafó felett és alatt lévő vaslemez erősen melegszik ill. rezeg még úgy is, hogy az egyenirányító diódákat lekapcsoltam . Én ilyen jelenséggel még nem találkoztam ezért kérdezném a hozzáértőket , hogy ha lehetséges magyarázzák el pontosan mi okozhatja ezt ? -- Esetleg menetzárlatos a főtrafó ?

Szia gondolom a trafó gyári de a lemezek átmenő csavarral vannak összehuzatva.
Ezek összezárhatják a vaslemezeket ettől melegedhet.
Vagy tényleg menetzárlat van ha primer áramot mérsz ha viszonylag magas a primer üresjárási áram esetleg asszimetrikus az áramfelvétel akkor menetzárlat van a szekunder körben.
Multhéten csináltam egy trafót 1 menet zárlata esetén 13 ampert vett fel .
Javítás után üresjáratban már csak 3 ampert de ez egy gagyi trafó volt nem mérvadó.
Ha esetleg nem vagyok indiszkrét mennyiért sikerült beszerezni?

Nem a transzformátor melegszik hanem a felette lévő lemez amin a mágneskapcsoló és a 42V-os trafó van .... Az ára 30E jó magyar tallér volt .

Szia Lajos!
Szedd ki a lemezpakettet összehúzó csavarokat, húzzál rá varnis csövet, illetve minimum az egyik felén(de jobb lenne mindkét oldalon ) az anya alá tegyél illesztett szigetelőgyűrűt. Ezzel a rögzítőcsavarok által okozott erővonal kiszorítást ki lehet zárni. Eredetileg biztosan volt a csavarszáron, és az összehúzó anyák alatt is szigetelő. A lemezben a furat annyival nagyobb,hogy elfér benne a szigetelőcső. Ha az anyák alatt nincs szigetelőgyűrű,akkor az összeszorító szögvas és az összefogató csavarok zárt menetet alkotnak, ami a vasmagból kiszorítja az erővonalakat, ez pedig melegíti a közelében levő mágnesezhető anyagú vaslemezt, valamint rezgésbe hozza. Az eredeti gyári trafóknál a felfogató szögvasak is el vannak szigetelve a trafólemeztől kb. 1mm-es prespán lemezzel. Javaslom, mérd meg a legkisebb, illetve a legnagyobb fokozatban mindhárom fázison a felvett üresjárási áramot az átalakítás előtt és után is. Egy ekkora gép üresjárási árama a legerősebb fokozatban sem lehet több 2-2,5 A-nál. Az eltérés a fázisáramok között nem lehet több 0,2-0,3 A-nál.

Hello,
akár igazad is lehetne,de valószínűbb hogy a 42Vos trafó egyenirányítója rossz...

Akkor miért melegszik az alsó lemez?
Egyébként a hegesztő egyenirányítón kívül hol látsz ebben egyenirányítót? Az ESAB előtolók váltóáramról mennek.