Fórum témák
» Több friss téma |
A cikkeket nem ismertem, jó, hogy feltetted. Köszi. Már írtam, hogy nyilvánvaló okokból feltételezzük, hogy a LED emittált fénye és a fotoeffektus során használt gerjesztő fény hullámhossza egyenlő. Ez persze csak az 1 fotonos fotoeffektusra érvényes. (1 foton 1 elektron gerjesztését képes elvégezni) Félvezetőkben relatíve gyakori a 2 fotonos, illetve a félfotonos gerjesztés. pl. 1 db "kék" foton 2 db elektront gerjeszthet olyan szintre, amelyről a 2 db elektron visszaugrása során 2 db "zöld" foton kibocsátása történik. Az ilyen fotoeffektusok földúsításával foglalkoznak Szegeden a lézerkutatóban. Én csak erről az esetről tudok, amikor a gerjesztő fény hullámhossza és az emittált fény hullámhossza különbözik. Te hallottál más esetről is?
Norbertó! Látom, most itt vagy. Nincs véletlenül valami olyan elméleti anyagod, ami a félvezetők elektron-eloszlásaival foglalkozik nyugalmi, illetve gerjesztett állapotokban? Például olyan anyag is érdekes lenne, ami statisztikai alapon megmagyarázza a diódák nyitóirányú karakterisztikáját. Ha sok ilyen anyagod van, akkor olyant keress, ami egy picit könnyebb, mint a múltkori. (Az nagycsoportosoknak való, én még csak középsőbe járok.)
Üdv: Göndör
Hali! Kösz a nagy szavakat, de sajnos az egy egészen véletlennek tűnő dolog volt, amire a múltkor rátaláltam
 Egészen másra kerestem rá, és ezt a doksit dobta ki a kereső, aztán láttam időközben, hogy ilyesmi téma feszeng itt az oldal ezen hasábjain is, azért mertem bedobni a közösbe :yes: Sajnos más, ilyen jellegű anyaggal nem szolgálhatok  , pedig szívesen megtenném, ha lenne.
Üdv! A torzítást sikerült megoldani a tápra kellett csak nagyobb kondi és a búgás is megszűnt. De még egy valamit nem értek, ha leveszem a mélyet több lesz a magas és közép ha ráadom a magas kevesebb lesz a közép pedig "elfogy". Ha viszont a magasat állítom akkor nincs ilyen probléma. Lehet azért mert régi fóliakondikat tettem a 3,3nF helyére, vagy a l*mexben amit adtak potikat az mégsem lineáris (azt mondták, hogy csak fordítva van jelölve)? Valaki segítsen.
Szia!
Szerintem a 358-nál jobb kár bele!  Egyébként szinte bármi jó bele.
Sziasztok ! Szükségem lenne egy LM358-as 100 szoros erőaítésre 5V-os neminvertáló üzemben , köszönöm.
Egy 150A 60mV -os söntellenálláshoz kellene valami olyan erősítő aminek a kimenete 0-5V között van .
Sziasztok!
Kérdeznék egy olyat (amíg még időben vagyok), hogy jelen kapcsolásban jól gondolom, hogy az eredő bemeneti jelek a következőképpen fognak alakulni? Ube(szimmetrikus) = 0,8 * sin(wt) [V] Ube(közös)= na, ez az, amivel meg vagyok lőve  A bemeneti értékek a következőek: Ube1 = 0,5 * sin(wt) [V] Ube2 = - 0,3 * sin(wt) [V] Arra is gondoltam már, hogy a szimmetrikus bemeneti jel az 0,3 * sin(wt) lesz és a közös bem. jel az pedig 0,2 * sin(wt). De sajnos nem vagyok biztos a dolgomban
Szia!
Csak egy tipp, mielőtt belemélyedek... próbáltad szimulálni?
Még nem. Az igazság, hogy nem vetettem még bele magamat túl mélyen a szimulátorprogramok lelki világába, örülök, hogy a MATLAB-bal meg tudtam ismerkedni valamelyest az utóbbi időben, pedig az aztán nem kis falat
Na akkor kezdjük.
Ha a felső bemenetre 0,5Vot kapcsolsz, az alsóra -0,3Vot, a következő történik (hogy váltakozó vagy egyen feszültség - itt most nincsen jelentősége): a felső műveleti erősítő "-" bemenetén is 0,5V lesz, az alsó "-" bementén pedig -0,3 V. Eddig stímmel?
Igen, eddig teljesen stimmel, hiszen az invertáló láb virtuális földpontként működik, illetve mindenáron "követni próbálja" a neminvertáló bemenet potenciálját. Ha jól tudom.
Szerk.: Most picit jobban belegondoltam; lehet az, hogy az eredő szimm. bemeneti jel az +0,8V lesz, a közös pedig +0,1V (a váltakozó részt félretéve...)? 2. szerk.: itt az előbb a +0,8V-os feszültséget //váltakozó-feszt. értve ezalatt//, a csúcstól-csúcsig értékként gondoltam, míg a +0,1V-ot amplitúdóként, azaz csúcsértékként.
Jól tudod, így van - akkor a kapcsolás további részének megértésével sincs probléma, így attól el is tekintek.
 Tehát a kérdés az, hogy a +0,5Vos és -0,3Vos bemenetek esetén hogyan oszlik meg a szimmetrikus illetve aszimmetrikus összetevő. Az aszimmetrikus összetevő a kettő különbsége, vagyis +0,8V (ez vezérli az erősítőt); a szimmetrikus összetevő pedig a kettő számtani középértéke, vagyis +0,1V (ez elvileg nem jelenik meg a kimeneten).  Látod megy ez.  Bocsi, elrontottam. Fordítva van, de közbe javítottam. Tehát a közös = szimmetrikus a kettő átlaga (tkp. zavaró jel); az aszimmetrikus a kettő differenciája (hasznos, erősítőt vezárlő jel)
Rendben, köszönöm a helyreigazítást és a gyors segítséget!
Szóval akkor ezt az egészet úgy is fel lehetne fogni, hogy a bemenetekre egymással szimmetrikus 0,4V-os jeleket kapcsolok (ebből lesz eredő 0,8V szimm. bemeneti jel), és a két, egymással szimmetrikus táppont eredőjét megemeltem volna +0,1V-os /közös bemeneti jelként funkcionáló/ bemeneti szinttel?
Ha váltakozóáramú jelekkel nézzük, akkor a helyzet ugyanez (akár minden érték csúcsérték, akár minden érték effektív érték stb. ill. amennyiben nincsenek az üzemi frekvencián "rendetlenkedő" kondenzátorok
)Tehát: 1. bemenet: +0,5Vcs-cs 2. bemenet: -0,3Vcs-cs Aszimmetrikus összetevő: +0,8Vcs-cs (=különbség) (a + jel jelzi, hogy a +0,5Vtal azonos fázisú ) Szimmetrikus összetevő: +0,1Vcs-cs (=átlag) (a + jel jelzi, hogy a +0,5Vtal azonos fázisú )
Így igaz - mintha fognál két 0,4Vos "akkut" sorba kötve; közös pontjukat pedig egy 0,1Vossal a földre kötve. :yes:
Rendben, köszi ezt is
 Mostmár minden világos, habár kint már sötét van...
Szívesen.
Igaz is, nade majd 67nap múlva itt a nyári időszámítás és újra sokáig lesz világos!
igazság szerint megtörténhet,hogy a sávok elhuzzák egymást,volt itt a fórumon egyszer egy kapcsolás,ami hasonlóan viselkedett..Ezt én is meg akartam építeni de eddig a lustaságom győzött,továbbá nem szimpatizáltam tulzottan a bemadzagozott potméterekkel sem..Tényleg..mobiltelefon-interferenciára nem gerjed?
Sziasztok!
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy adott egy műveleti erősítő (pl.: tl072). A nem invertáló "+" bemenetre érkező 400 és 700 mV közötti feszültséget szeretném felerősíteni, de nem egyszerűen valahányszorosára, hanem úgy, hogy a 400mV a kiindulás(0), és ehhez képest 300 mV áll rendelkezésre, amit fel kell erősíteni.:yes: Vagy úgy is mondhatnám, hogy nem konstans-szorosára erősíteném a bemenőjelet, hanem míg a 400 mV-ot csak 5,3x addig a 700mV ot már 17,35x-esére. És 400mV alatt és felett is kap jelet, de ott már nem számít, hogy azt hogyan erősítené. Hú, remélem érthető volt Tehát ami a kérdésem, hogy a képen az R1 R2 R3 ellenállást értékét hogyan tudnám próbálgatás nélkül meghatározni vagy egyáltalán hogyan kellene módosítani a kapcsolást (ha rossz)  Ha valakinek van ötlete, légyszi segítsen! 
Időközben sikerült megoldani a problémát, ne is nézzétek a mellékelt képet, mert az rossz.
Üdv!
Sipos Gyula Hi-fi erősítők építése c. könyvéből van a csatolt kapcsolás. Lepke típusú hangszínszabályozó lenne a legmegfelelőbb az erősítőmhöz,csak túlságosan legyengül benne a jel,mire a végfokhoz ér. Az elavult 709-es IC-t egy NE5532-vel helyettesíteném. Az eredeti kapcsoláshoz tudtommal nem kell hozzányúlni,csak megfelelően bekötni az IC-t. Ez ugyebár egy duál kivitel,és (hacsak nem gondolok hülyeségre   ) szeretnék ebből egy sztereo hanszínszabályzós előfokot építeni. Valakinek ehhez van rajza? Vagy ha átrajzolná amit csatoltam +hogy sztereo legyen (már ha megoldható) köszi!
Hello! Megint én vagyok csak mostmár pár konkrét kérdéssel, mire nem kaptam választ nagyon anyagokból. A multkori komparálást segitségetekkel megértettem jól, azt mégegyszer köszönöm. Az első kérdésem az lenne hogy csinálok egy komparálási kapcsolást (most pl a neminvertáló bemenetre akarok jelet küldeni és az invertálónak a munkapontját alakitom ki a táp és test között) ez jól működött ha komparátorként használtam de pl erősitésnek is lehet használni, vagy nem igazán mert olyan hamar átbillen a min. tartományból a max.-ra? A második kérdésem az lenne hogy mire jo a visszacsatolás? Mármint elolvastam hogy nagy bemeneti ellenállásos vezérléssel a kijövetnek kicsi lesz az ellenállása és hogy a kimeneti feszültség megegyezik a vezérlő feszültséggel de azontúl mi a szerepe pl amikor egy erősitő kapcsolásnál a munkaponti 2 ellenallas aranyanal erositéskor pont ennek a nagysága határozza meg az erősitési tényezőt? A harmadik kérdésem hogy mi szerepet tolt be nem invertáló kapcsoláskor ha az invertáló lábát testre húzom, ez milyen kapcsolás, maximális az erősités mivel lényegébe a visszacsatolás vegtelen ohmos és a testre direktbe van húzva vagy valami más játszódik le? És utolsó kérdésem hogy Ha pl AC feszültséggel akarom meghajtani akkor képes mind a pozitiv mind a negativ tartományban az erősitésre? (pl ha 0,1V a vezérlésem a pozitiv tartományban akkor pl 10V-ra erősit de ha -0,1 akkor is erősit és a végén pl -10V lesz az erősités? És ha ez igy is van akkor kell duplatáp a minusz tartomány eléréséhez vagy az ic ezt megoldja? Légyszives ha lehet ezekre a kérdéseimre adjatok pontos, konkrét válaszokat s ne küldjetek általános ismertetőt a műveleti erősitőkről mert a multkorikat miket küldtetek elolvastam és jó is volt, köszönöm, de ezek a kérdések nyitva maradtak. Előre is köszönöm, multkor is sokat segitettetek.
1.) Komparátort nem lehet erősítőnek használni. Ilyenkor épp az opamp azon tulajdonságát használjuk ki, hogy a nyílthurkú, azaz visszacsatolás nélküli erősítése igen nagy. Ideális műveleti erősítőnél végtelen, de a gyakorlatban is milliós nagyságrendű lehet. Tehát a két (invertáló és neminvertáló) bemenet között minimális szintkülönbség valamelyik tápra 'koppantja' a kimenetet, ha nincs negatív visszacsatolás.
2.) Lásd az előbbi pontot. Ha lineáris üzemben, erősítőként akarjuk használni az opamp-ot, akkor muszáj negatív fesz. visszacsatolást alkalmaznunk. "de azontúl mi a szerepe pl amikor egy erősitő kapcsolásnál a munkaponti 2 ellenallas aranyanal erositéskor pont ennek a nagysága határozza meg az erősitési tényezőt?" A műveleti erősítő olyan állat, amely azt igyekszik elérni a kimeneti feszültségének változásával a visszacsatoláson keresztül, hogy a bemenetei közötti feszültségkülönbség értéke nulla legyen. Ebből kiindulva lehet levezetni az invertáló és a neminvertáló alapkapcsolások erősítését, amelyet a két ellenállás aránya szab meg: Link. 3.) Ha az invertáló lábat (-) 0V-ra húzod, akkor gyakorlatilag egy hiszterézis nélküli neminvertáló nullkomparátort kapsz. Vagyis a (+) bemenet nullátmeneténél fog az erősítő kimenete fázist váltani, a +Ut-re ill. -Ut-re kiülni. 4.) A negatív kimenőfesz-tartomány eléréséhez természetesen kell a kettős tápellátás. Igazából az opampoknak nincs 0V-os tápjuk, csak negatív és pozitív, e között lehet a bemenetek potenciálja, és a kimeneti feszültség is. Tehát minden értelmezés kérdése: egytápfeszről is működhet egy AC-bemenetű fokozat, de ekkor a DC-komponenst kapacitásokkal le kell választani mind a be-, mind a kimeneten. A be- és kimenetek DC-szintje ilyenkor a legnagyobb kivezérelhetőség miatt tipikusan féltápfeszre (virtuális földpont) van beállítva, de ennek 'kívülről' nincs jelentősége, mivel az egyenfeszültségű komponenst nem tudjuk átvinni. Ilyen egytápos kialakításokra itt találsz példákat: Link.
Nagyon köszönöm az egyszerű és érthető konkrét válaszaid. Pont ezekre voltam kivancsi. Az első hozzáadott linkedet még a kérdés előtt átböngésztem, azért kérdeztem rá itt is me ezek a kérdések megválaszolatlanok maradtak, de a második linked ismeretlen és ahogy belenéztem kész aranybánya. Köszönöm mégegyszer türelmed.
Tegyél bele 5534-et, az lábkompatibilis a 709-cel. Csak tudni kel hogyan tedd be a foglalatba!
Építsd meg az egészet kétszer, és az már sztereó!
Ha már műveleti erősítős topik akkor megkérdem: arról mi a véleményetek, hogy két műv.erősítő párhuzamosra kötése csökkenti a zajt ?
Mármint magát a műveleti erősítőnek kötnéd össze az azonos pontjait a másik azonos pontjaival?
Szerintem megzavarodna  , de igazából gőzöm sincs.Ha kis zajút veszel akkor nincs szükséged erre, illetve minél közelebb van a műverősítőd az ideálishoz annál fölöslegesebb ilyeneket csinálni. De egyébként ilyen ügyben még a differenciál erősítő differenciál tulajdonságait is kihasználhatod azaz + - között erősítesz. (mintha egyes mikrofonoknál ezt alkalmaznák is), illetve ha két külön erősítőt építesz akkor kétszeres jeled, illetve kétszeres zajod is lesz hozzá. persze lehet az egyik invertáló stb. Szóval szerintem a műverősítő pont arról szól, hogy ne keljen ilyeneket csinálni. (Ha hülyeséget írtam bocs) |
Bejelentkezés
Hirdetés |
