Szóval a képlet szerint, ha megmérem a 220v os állásban a fűtőfeszültséget és abból kivonom a kívánt 6,3v ot, és elosztom a fűtések feszültségének összegével, akkor megkapom a kívánt ellenállást?
Az ellenállásoknak mekkora legyen a teljesítménye?

De ha 240v os kapcsolásba hagyom, akkor az ejtőellenállások nem fognak kelleni?

Szia!
A csövek fűtésének áramát összeadod és ezzel az értékkel ossz!!
(Szumma I = I1csöfűtés+I2csőfűtés+....+Incsőfűtés)

Az I az áram jele

A csövek katalógus szerinti fűtőáramának összege van a nevezőben.

Az ellenállás teljesítménye meg a számlálóban kiszámolt feszültség és a nevezőben kiszámolt áram szorzata. Illetve annál természetesen nagyobb teljesítményű legyen az ellenállás. Minél nagyobb, annál kevésbé fog melegedni. Javallott a huzalellenállás - strapabíró. Lehet több darabból is összerakva. Már ha tudsz eredő ellenállást számolni.

240V-os állásban nem kell ejtőellenállás, mert kisebb a fűtőfeszültség a kívánatosnál is. Pont emiatt írtam, hogy mi a megoldás.
De ahogy gondolod. A csöveidet te teszed gallyra, nem én... Alulfűtve az élettartamuk jelentősen esik, főleg a végcsőé és az egyenirányítóé.

220v ra visszarakom és inkább megcsinálom az ejtést.
A csöveket nem akarom kockáztatni, mert lassan a szívemhez nőnek .
A varázsszemet nem fogja befolyásolni, ha kevesebb áramot kap? Nem kell akkor itt is valami elenálást berakni?

Névleges, katalógus szerinti anódfesz mellett mérj anódáramot. Nézd meg a katalógusban, hogy 0V rácsfesz mellett ekkorának kell lennie.
Ha kicsi, egy picit reanimálni kell a csövet. Anódfesz nélkül másfélszeres fűtőfesszel járasd negyedórát. A fűtést ne egyből, hanem óvatosan növelve add rá. Ezzel friss báriumot juttatsz a katód felszínére.

Ha az anódáram jó, akkor gyenge az ernyő. Ilyenkor az ernyőre és csak arra, juttass nagyobb pozitív feszültséget. Építs duplázót. A hálózati trafóról működhet. Persze célszerű nem közvetlenül rákötni, hanem egy ellenállást lehet sorba tenni. Mondjuk 100K-t. Ezzel fényesen fog világítani.

Miért kapna kevesebb áramot a varázsszem?

Tudtommal a csere az egyetlen lehetőség. Az elektroncso.hu-n lehet venni 2500+postáért az orosz megfelelőjét. Kicsit nyűgös a rendelés menete, mert az eladó lassan válaszol az e-mailekre, és mindent úgy kell belőle kihúzni, viszont verhetetlenül olcsó.

Bocs rossz hogyan fogalmaztam! A többletáramra gondoltam pontosabban. Mert 220 helyett 230 v ot kap meg.

Hát nagyon rosszul, az biztos.

A varázsszem is ugyanarról a fűtésről megy, mint a többi. Kivéve az egyenirányítót. Hopp, ez fontos!. Mindjárt ki is írom egy másik h-sz.-ban.

Szóval, ha a többit alulfűtöd, a varázsszemet is alulfűtöd. Ha túlfűtöd, akkor azt is.

Elnézést! Pontosítok!

Az előbbi képletben nem szabad automatikusan beleszámolni a hálózati egyenirányítót!
Mert az külön fűtőtekercsről megy többnyire.

Persze ha nem, mert már láttam ilyet is, akkor természetesen bele kell számolni, de csak ekkor! Ilyenkor pláne fontos, hogy ne fűtsük túl, mert növeli a fűtés-katód zárlat esélyét - ionvándorlás indulhat el a fűtéstől a katódhengerre a szigetelésen át...

Nos, hogy tisztába tegyem a két fűtőtekercses eseteket:
két ellenállás kell. A többi cső fűtése (ez vastagabb huzalú tekercs) esetében játszik az előbb megadott képlet (végcső, demodulátor, KF cső, keverőcső, locsolócső...)

Az egyenirányító külön fűtésére (általában vékonyabb huzalú tekercs, de pl egy AZ4-es 2,3A-es fűtése is rendesebb huzal...) külön méretezés kell, de ott nem kell összeadni semmit, csak fűtőfeszültséget kell mérni (220V-os állásban), terhelve, azaz működő csővel (Figyelem! Ilyenkor előbb kössétek le a nagyfeszt a diódáról!!), majd ebből kivonva a 6,3V-ot, osszátok el az eredményt katalógus szerinti árammal.

Bocsi!

Az én esetemben, meglátásom szerint egyben van a két fűtéskör. A kapcsolási rajz itt található meg.

Akkor nekem elvileg csak egy elenálás kell?
A csőfűtés feszültségét terhelés mellet(csővel) kell mérnem majd? vagy csak elég terheletlenül?

Na, sikerült csáléra írnom.
Szóval: osszátok el az egyenirányító cső (pl. az EZ80) katalógus szerinti fűtőáramával.
Persze csak akkor az EZ80-éval, ha az van benne

Igen, pont a te eseted a speckó: egy ellenállás kell.
Elég szerencsétlen konstrukció, szegény fűtés szigetelésen rajta van a teljes anód váltófeszültség... És itt egy zárlat szép tűzijátékkal járhat.

Gondosan kirészleteztem: terhelve kell mérni. Még alá is húztam, mint ezt. A javításban (#1232981) is megemlítettem - igaz, ott már nem húztam alá.

Én a biztosra akarok menni, mert egy sor gépelésből talán nem lehet baj

Még egy pontosítás, hiába no, fáradok.

A fűtőáramba bele kell számolni a skálaizzókét is, ha a fűtésről mennek... Azt az izzóra ráírják, vagy inkább pontos 6,3V-on célszerű megmérni (ha mégsem írták rá, vagy pláne, ha nagyobb feszültségű izzót használnak, ez gyakori), mennyinek kéne lenni és az lesz a "katalógusadat". Ezt hozzá kell adni (minden ide kötött izzóét) a fűtőáramhoz, mármint abban a körben, ahol az izzók vannak.

Bocsi mégeccer!

*Ez nem magyar szó!

Aha, te egy sort gépelsz, én meg még kettőt hozzá... :whistle:

Alul fűtöm/túl fűtöm Ekkora mizériát csinálni ebből!
Számoljunk egy kicsit:
Annak idején pl. 220V-ot kapott, s 6,3V lett a fűtőfesz. Az áttétel (kb): 0,0286
Most, ugyanebben az állásban 230V-ot kap. Az áttétellel számolva 6,578V jön ki. Ez kb 4,5%
240V-os állásban a 6,3V 0,02625 áttétellel jön ki.
Ha itt 230V-ot kap, akkor 6,0375V jön ki. Ez kb -4,2%
Mit is ír a katalógus pl. 12AX7-nél? +-20% !!!
És akkor még nem is vizsgáltuk a hálózat folytonos ingadozását.

Tehát... Teszi oda ahova akarja, oszt' jóvan! :gumicsirke:

Nagyon köszönöm az eddigi fáradalmaidat!

Hm, sok régi Rádiótechnikát és hasonlókat olvastam, abban még foglalkoztak ilyesmivel, hogy mennyi egyen a fűtés, és hogyan befolyásolja a cső élettartamát...

Azt nem írtam, hogy nem befolyásol semmit, csak azt, hogy nem számottevően. Egy ilyen rádió már nem mindennapi használatra lesz felélesztve, így már tök mindegy, hogy 100 év múlva, vagy 95 év múlva kell csövet cserélni. Arról nem is beszélve, hogy régen, hamar előfordult, hogy a 220V nem is volt 220. Egyáltalán nem volt meglepő a 195V-245V ingadozás. Akkoriban jóval stabilizálatlanabb volt a hálózat.

Abban igazad van, hogy a feszültség akkor is ingadozott. Ki is mentek a csövek dögivel.
A csöveknek van egy optimum értéke, amitől nem kelen eltérni annyira. Tudtommal a telepes rádiókba is a fűtésből eredő problémák miatt volt gyakori a csőmeghibásodás
A rádiót amit restaurálok én személyem szerint nem "porfogónak" építem. És nem mindegy, hogy 100 vagy 95 év múlva kell csövet cserélni benne szerintem!

A számolás remélhetőleg ingyen van, az elenálás pár forintból kijön. Ha a cső szál el az nekem szerintem többe fájna!

Ne lepődj meg, ha csak kb. 1 ohm-os ellenállást kell majd betenned. Ráadásul kb 20W-osat, hogy ne fűtsön nagyon.

Szia én annak idején a hambazárban vettem varázsszemet elég drága volt üdv lali

Janó bácsi, érdeklődnék, hogy a csőfűtésnél szerinted mejik a jobb választás. Hogy 220v os állás és ejtőelenálás, vagy 240v és ellenálás nélkül.
Tegnap egy kis gondolkodás indult el itt róla, és szeretném a legjobb megoldást választani, mert a rádió megérdemli a törődést szerintem.

Az előző életemből megmaradt néhány csöves tv. Már akkor sem lehetett fogni rajtuk, csak a Bukarest 1-et, a hármason és a Budapest 1-et a négyes kanálison. Egyet - kettőt megjavitanák, csak úgy nosztalgiából. Ti hogyan csináljátok, van valami konverteretek, ami segitsévével átkonvertáljátok a frekvenciát, a csöves tv által használhatóvá?

Ha már engem kérdeztél, én simán a 220- as állást javaslom minden egyéb beépített hókusz-pókusz nélkül. Ezeknek a kommersz készülékeknek az alkatrészei általában 10-20% tűrésüek, vagyis a 4-5 % eltérés, még a tűréshatár felét sem nagyon éri el, ezért meddő és értelmetlen ez a vita ami itt folyik. A régi csövek pedig tapasztalatok szerint jobban szeretik a túlfűtést, mint az aláfűtést, jobban rongálódik a cső, ha nem elég meleg a katód, a hideg katódról az elektronok lerángatják az emittáló réteget atomi részekben, ezért a katód "lefakul", idővel emisszió vesztett lesz. Ami meg az esetlegesen megnövekedett anódfeszt illeti, az egyencső sem új már, így valójában nem is lesz feszültség növekedés, az eredeti új állapothoz képest, ha valami meg tönkre akar menni az esetleges magasabb fesz.- től, az inkább a javítás, felújítás közben adja meg magát, mint majd később a tartós használatbavételkor. Szóval rakd nyugodtan 220V- ra, nem kell beleépíteni semmit, nem csinálsz vele semmi visszafordíthatatlan bajt. Üdv:

Köszönöm a kielégítő gyors választ. Szerintem megfogadom a tanácsát és 220v os állásba rakom. Nem szeretném igazából ?kókányolni?.
Éppen költözés alatt állunk, de amikor van időm szeretném csinálgatni.

Bár nem engem kérdeztél de épp hasonló történetbe keveredtem bele én is a napokban miközben az Orion 820A készülékemet javítgattam. Nem tetszett neki a 220-as állás ugyanis a két EBL21 túlfűtött és nem is szólt a rádió. Sőt az AZ21 cső nagyon forró lett és pattogó hangot is kiadott. 240V-os állásban pedig üzemel szépen. Szerintem ez a dolog típus függő lehet, és a 240-es állásban nem kell tartani a túlfeszültségtől sem. Legegyszerűbb az a beállítás amivel eddig is üzemelt, szerintem. Nem vagyok szakértő csak gondoltam megosztom ezt a tapasztalatom is.

Én is egyetértek veled.Én is ugyanabban az állásban szoktam hagyni amiben eddig működtek,és eddig még az összes rádióm működik.És ahogy Janó bácsi monta az alkatrészeknek vannak + - tűréseik.Amúgy az ilyen régi készülékeknél az alkatrészek késöbbi meghibásodása benne van a pakliba.

Nem akarok feleslegesen vitatkozni, csak tapasztalatból írom. A végcsövek nem azért izzanak fel, mert magasabb anód, vagy fűtő feszültséget kapnak, hanem azért , mert a rácsukon levő 22nF- os csatoló kondi átvezet, és megváltozott a munkapont beállításuk. Ezért terhelik túl az AZ 21-et is. A 240 V.-ra kapcsolás, csak elfedi a valódi hibát. Ha a két csatoló kondit kicseréled, helyreállnak a feszültségek, és nyugodtan használhatod 220 V-on is.