Köszi srácok, kezdem egy kicsit hülyén érezni magam, mert nem minden értek abból amit írtok. A lényeget nagyjából értem, remélem este szép szkóp ábrákkal fogok tudni jelentkezni...A lényeg, ha jól értem:
X-Y mód, függőleges eltérítés: négypólus kimenet, vízszintes eltérítés: moduláló fűrészjel. Generátor trig out összeköt szkóp ext. trig bemenettel..Ha ez működik, akkor jöhet a burkológörbe, stb..
Ja még egy dolog. Mennyire legyen a fűrésznek a visszafutása közel függőleges? Ez ugyanis egy eltolt szimmetriájú háromszög jel, ami csak közelít egy ideális fűrészhez..

A DSO138 alkalmatlan komolyabb feszültségek mérésére. A 400Vpp értéket mondjuk oszd el 10-zel, addig bátran használhatod.

Csak kérdezz bátran.
Az eltolt szimmetriájú fűrészjel a legrosszabb eset, mert a visszafutás is látszik, csak eltolva. A gyors visszafutás sokkal jobb, mert megfelelő fényerő csökkentés esetén az odafutás látszik, de a visszafutás nem.

Digiszkópnál a visszafutás sebessége mindegy, ugyanúgy látszik. Nem foszfor.

Esetleg valaki? Nem egy egyszerű szerkezet, sőt a trigger sem fogja meg tökéletesen a jelet (lehet el van állítva valami) .

X-Y módban szimmetrikus háromszögjellel jó lesz. Másik mód az y-t mód triggerelt lefutással, akkor fűrészjel kell, aminek frekvenciáját a szkóp eltérítési sebességéhez kell állítani úgy, hogy pont a képernyő szélessége méret legyen vízszintesen egy sweep.

Jól látszik a képen akkor dúskálhatsz a szkóp bemenetei között !
Akkor próbáld meg minden generátor kimenetet összekötni a szkóppal.
Így mindegyik állapot változását egyszerre tudod követni .
Ahogy tekered a kezelőszerveket úgy fog minden változni.
Ebből következtethetsz a működésére is, melyik jel mivel van kapcsolatba, milyen mértékben függ egymástól.
Hogy az időtartomány felbontása ne zavarjon akkor 1- 10 - 100 KHz sávban nézelődjél, de ezt fogod látni a felsőbb 1MHz-10MHz tartományban is.
Igaz ekkor a moduláló pár 10 Hz jeleket csak vizszintes vonalként látszik avagy ha fűrész / szinusz akkor emelkedik sűllyed (négyszög esetén ugrik), de felette a sweepelt generátor kimenet pedig sűrűsödik ritkul.
A trigger kimenet pedig a moduláló jel ismétlődési frekvencia függvényében ugrál le fel amikor indul a moduláló jel.
(sejtésem szerint kb 1:10 vagy esetleg 1:100 a sweepelhető frekvencia átfogása a generátorban)

Érdekességként a dugasztápomon beállítottam 6V -ot és megmértem a "játékszerrel" a kimenő feszültségét. Itt nem látszanak a tüskék.

Most már poénból én tennék rá egy elemet, és a dugasztápot végigmérném minden állásban

Persze elemről meg a szkóp.

.. és a minden állás?

Holnap megcsinálom.

Egyszerű eldönteni. Ha hálózati táplálás mellett valahol megfogod a vezetéket és ettől 50 Hz-es jelet mutat a szkóp, akkor ott nincs árnyékolás.

várom

A "minden állásnál" fontosabb hogy a tápot üzemi állapotban mérd, vagyis terheléssel. A mérés érzékenységét pedig érdemes lenne fokozni pl. azzal, hogy eltolod a 0 szintet legalulra, és így állítod be a legnagyobb érzékenységet amivel még elfér a jel a kijelzőn. Még nagyobb érzékenységet állíthatsz be AC csatolás mellett, így van reális esélyed arra hogy a zavarszintet ténylegesen mérni tudod.

AC csatolást, ha a szkópon alapból nem lenne, a bemenettel sorba kötött 100 nF-os kondival tudsz létrehozni.

Lehet hogy ezt az egészet az oszcilloszkóp használata topicba kéne áttenni, mert az elemes táplálás kivételével minden ami mostanában itt felmerült az oszcilloszkópok általános használatára vonatkozó ismeret.

Sziasztok!

Úgy igazából csak mostanában kezdem tanulni a "szkóp" működését.
A lényeg mit kérdeznék, az lenne, hogy a Vrms érték miért különbözik közel 4,5v-al a SZINUSZ és a pl FŰRÉSZ-jel között?
A Vpp közel azonos mindegyiknél.
10-es osztó kapcsolva a próba fejen.

Mert most rakok össze egy erősítőt.....
És kíváncsi vagyok, hogy mire is számíthatok sacc/kb szinten.
Azért kezdtem méregetni a a jel torzulásáig.

Ez épp a végfok kimeneti szintje. Igaz terhelés nélkül, mert még a műterhelésnek való ellenállások nem érkeztek meg.

De nem mindegy, hogy 24,5v-al vagy 20,05v-al számolok!
Ilyenkor mi a mérvadó? Melyik jelformával kellene mérnem?
Vagy miért van ekkora eltérés a szinuszok (Vrms) között?
Mert ha DMM multiméterrel mérem akkor a 24v-hoz van közelebb a mért eredmény 400Hz-en. Igaz ahogy olvasgattam a multiméteres mérés ebben az esetben nem 100%-os!

Az lenne a furcsa, ha nem lenne ekkora különbség a szinusz meg a fűrész effektív értéke között. A multid valószínűleg nem tud valós eff. értéket (true RMS) mérni, azért kapsz más értéket.

Ok ezt aláírom, mert olvastam róla..... Mint multiméter.
De a lényeg, hogy a kimeneti teljesítmény számolásához mely jel alakot kellene figyelembe vennem. Vagy az RMS kiszámítása hogy is van pontosan különböző jelelalkoknál?

A szinusz és a fűrész jelek dc középértéke nem azonos, és nem 0V szinten van. Állítsd úgy a generátor kimenet offsetet, hogy Vmax és Vmin értékek + és - irányban azonosak legyenek.
Nem tudni mit számol a szkóp, mert van acrms, és dcrms is. Lehet, hogy dcrms-t, akkor a szinusz eleve magasabb érték a dc eltolása miatt.

Mindegyikre 0,6V átlagértéket mért.

A sima RMS alapértelmezetten tartalmazza a DC-t is. Vissza lehet számolni AC-re a sima RMS négyzetéből a középérték négyzetének kivonásával majd gyökvonással.

Szinusszal kell mérni legegyszerűbb esetben, de ha háromszöggel vagy bármi más jellel mérsz és a csúcsértékből visszaszámolsz hogy mennyi lenne szinusszal, az is megfelelő (sőt! De ne menjünk itt bele...).

Elnéztem, a fűrészjel Vmax és Vmin azonos, 3-assal kezdődnek, szinusznál 4 és 2-vel kezdődik, tizedesek kimaradtak nálam. Jobban megnézve valóban kb. azonos a középérték szinusz és fűrésznél.

Megvan néhány mérés. Nem tudom, jó csináltam -e.
A szkópban alapból van egy 100 nF- os kerámia kondenzátor ami az AC csatolást biztosítja.

AC csatolással kell mérni, az alapvonal mindig középen marad. És érzékenyebb állásban.

AC csatolásban mértem , a két utolsó képen látható az eredmény. De az alapvonal "felmegy". Miért?

10ms állásba tedd az eltérítést, illetve próbálgasd más eltérítéseknél. Ha felmegy az alapvonal ac csatolásnál, az valószínűleg egy jelalak egy szakasza lehet. Érzékenyebb állásokban, pld. 0.5V, 0.1V stb. vizsgáld.

Lehet hogy gagyi a kondi, szivárog, vagy egyszerűen offset-je van a szkópodnak. Ha jel nélkül is eltolódik ennyire, akkor ez offset.

De lehet nagyfrekvenciás zavar is demodulálva. (Ezt nem kell értened...)

Én sem tudom hogy jó-e. Lehetséges. Mivel terhelted közben?

A nulla vonalat nem toltad el ahogy javasoltam, bár DC-ben úgyis eleve esélytelen volt, hogy látsszon a zavar.

1kOhm-os ellenállás volt a terhelés. Nem tudom, hogy a használt szkópnál, hogy kell eltolni.

Kicserélem a kondit egy jobb minőségűre. Jel nélkül szerencsére középen van az alapvonal.
Én is gondoltam rá, hogy nagyfrekvenciás demodulált jel. Ugye ilyen létre jöhet a kapcsoló üzemű tápegység miatt is?