Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok!
Lenne néhány általános kérdésem, hogy a fogalmakat tisztába tegyem magam számára! Tudnátok kommentálni a leírtakat? Adott egy PIC, amit programozni szeretnénk, és a hozzá épített egyéb áramkör. Ahhoz hogy programozzunk kell valami csatoló áramkör. A PIC cserélgetése helyett ezt jobbára beleépítjük a céláramkörbe. Mindazonáltal nem szeretnénk, hogy ez a plusz áramkör zavarjon működés közben. Ezt pl mivel lehetne megoldani (sima kapcsoló?)? Többen javasolták az ICD2-t (ICD3) megvételét, mivel azt nagyon sok PIC típushoz lehet illeszteni, programozni és debuggolni is lehet vele. Az ára viszont elég húzós (a legolcsóbb is 41 rugó). Így kezdőként nem tudom mennyire kell nekem a debug funkció!? Illetve annyit írnak, hogy ez egy emulátor. Ha emulátor, akkor gondolom nem a céláramkörön tesztel, hanem saját magán. De akkor sem értem, hogy pl az I/O állapotokat honnan veszi? Hiszen a bejövő jelek csak a céláramkörhöz tartozó egyéb áramkörtől jönnek, nem? Max a belső regiszterek, PC, Flags, stb. állapotait mutathatja, de ugyanezt meg lehet csinálni az MPLAB szimulátorral is. Ott is lehet breakpointot, meg léptetést csinálni. Nem? Egyelőre csak általános célra szeretném használni a PIC-et. Megtanulni programozni, kipróbálni minden funkcióját. Gondolom ehhez akkor nem kell debug!? Ehhez szerintem elég Watt koléga által tervezett sima égető is.
Szia!
- Az áramkörre elég a MCLR, Vdd, GND, PGD, PGC vonalakat kivezetni egy tüskesorra. A PGC és PGD a kontroller típusával változó portkivezetés. Néhány szemtontot be kell tartani tervezéskor: - A programozás alatt a MCLR +13V -ra is felmegy, a rá csatlakozó elemeknek el kell viselni, illetve olyan védelmet kell oda tervezni, ami megvédi a rá csatlakozó elemeket a károsodástól. - A PCD és PGC vonalakat a programozó meghajtja. A programozás alatt a vonalak vezérlése ne okozzon károsodást. Ha a vonalak valamelyike a pic bemenete, akkor a pic lába és a bemenetet hajtó áramkör közé ellenállást kell tenni. - A programozó - bizonyos esetekben - a kontroller tápját is adhatja. - Az ICD2 -t már nem ajánlom, drága, kifutott. Az ICD3 lenne jó, de az még drágább. Helyettük a PICKit2 vagy PICKit3 is jól használható - jelentősen olcsóbbak. A PICKIT2 klónja meg is építhető. - Ezek az emulátorok a kártya kontrollerét használják fel a program végrehajtására, az adatokat programozási felületen való kommunikációval szerzik meg.
Hali
Mint a kollega emlitette az elobb, az egeto es a debugger lehet a sokkal olcsobb PK2+ esetleg egy 16F887 penel. Aruljak kozosen, olyan 10000 Ft tajan. De meg is lehet epiteni a PK2-t, Itt a forumon talalsz kulon topikot rola. Az ICSP kialakitasa nem egy nagy muveszet, a konyvtaramban talalsz demo panelek doksijait, es az azokban levo megoldast hasznalom en is a PIC-es projektjeimben.
Sziasztok!
Van 3 db bontott PIRD203S szenzorom, mozgásérzékelőből. Ezek infrásak? Ha jól tudom, a mozgásérzékelő úgy működik, hogy kiküld egy jelet, méri az időt, amíg az visszaverődik, ezt megismétli mégegyszer, és ha az eredmény eltér, az elsőtől az azt jelenti, hogy megváltozott a távolság -> valami megmozdult. De javítsatok ki ha tévedek. Ezek alapján arra gondoltam, hogy lehetne építeni PIC-kel és ezzel a szenzorral távolságmérőt. Szerintetek?
PIR: Passive Infra Red, vagyis nem bocsát ki jelet. Van előtte egy lencse, ami úgy gyűjti össze a fényt az érzékelőre, hogy vízszintesen és függőlegesen is "csíkokra" osztja a teret. Az egyes aktív "csíkok" között vannak "holt" zónák is. A detektálás abból áll, hogy egy komparátor figyeli a fényerősséget az érzékelőn. Ha valami/valaki meleg elhalad az érzékelő előtt, az metszeni fogja a zónákat. Vagyis a fényérzékelőn egy megugrás keletkezik amikor a holt-zónábol aktívba lép vagy fordítva, a komparátor pedig ezeket a megugrásokat "figyeli".
Sziasztok!
Van egy DS3232 típusú RTC-m. I2C-vel lehet vele kommunikálni. Az adatlapjában lévő tipikus kapcsolásban van két felhúzó ellenállás a SCL és SDA vonalon. Jelenleg a legnagyobb problémám az az, hogy nem tudom mekkora ellenállást kell oda rakni.  Szóval azt szeretném tudni, hogy I2C-hez mekkora felhúzót szoktak rakni? 10k és 4k7 között vacillálok Meg van egy felhúzó az !INT lábon is. Azt 10k-nak gondolom. Jól gondolom? Köszi előre is a választ.
Hali
Altalaban 4k7 a hasznalatos, de a sebessegtol es a busz hosszatolm fuggoen lehet csokkenteni. A konyvtaranban talalsz leirast az I2C busz hasznalatarol.
Lehet hogy hülyeséget kérdezek, ez az égető csak pic16c84hez jó? két léptetőmotort szeretnék róla vezérelni, és nemtudom jó e hozzá. úgy gondolom a pic 16f84 jó lenne szerintetek?
Szia!
Sajnos a mai alaplapokkal ez a JDM programozó nem működik helyesen. Olvasd el Watt oldalán, miért ne építsünk JDM programozót...
Már kezdtem is volna hozzá... köszi a választ!
Watt oldalán van néhány működő verzió, és vannak párhuzamos porthoz illeszkedő, egyszerű programozók is.
Kösz a hozzászólásokat.
Nézegettem microchip honlapján. Icd2 kb 74eFt. - a gyártó viszont már nem is ajánlja hogy ilyet vegyünk. Helyette: Icd3 kb 41eFt. illetve én még az EasyPIC6 kártyát nézegettem. Ez kb 30eFt+kiegészítők. Ez esetleg azért lenne jó, mert minden család PIC-jét bele lehet rakni 8pin-től a 40pin-es típusokig. elég sok minden van a panelra építve, bár kicsiben ezt önmagunk is ösze tudjuk hozni. A Pickit-ek olcsók, viszont csak egy fix pic-el dolgozhatunk, de tanulni mindenképp jó. Idézet: Ne is haragudj, de ha mindenképpen sok pénzt akarsz költeni, akkor nehogy elolvasd és megértsd azt, amit segítségül írnak neked! „Helyettük a PICKit2 vagy PICKit3”   Még azt belinkelhetnéd, ki és mikor ajánlotta neked az ICD-t tanulásra! Idézet: Ilyen szamárságokat nem kellene terjeszteni, nehogy valaki komolyan vegye! „A Pickit-ek olcsók, viszont csak egy fix pic-el dolgozhatunk”  1. A PICkit2 és PICkit3 univárzális programozó és nyomkereső készülék, tehát az ICD2/3-hoz hasonlóan szinte bármelyik PIC mikrovezérlőhöz használhatók: PICkit2 által támogatott eszközök listája 2. A PICkit2 és a PICkit3 önmagában és kit-ben is kapható. Utóbbi azt jelenti, hogy a programozót és valamelyik egyszerű gyakorló panelt együtt is megveheted. Természetesen ezen gyakorló kártyák tulajdonsága nem a PICkit programozó(k) tulajdonsága! Ezen kártyák közül több foglalattal van ellátva (pl. DM164120-1, DM164120-3, DM164120-3), tehát olyan mikrovezérlőt dugsz bele, amilyet nem szégyellsz (meg amelyik lábkompatibilis...). Pl. a PICkit Starter Kit DM164120-1 20 lábú foglalatába beleillenek a 8 lábúak (pl. PIC12F629), a 14 lábúak (pl. PIC16F676) és a 20 lábúak (PIC16F690, PIC18F14K22). Amelyik kártyán nincs foglalat, ott valóban kötve vagy egy konkrét típushoz (PICkit 2 Debug Express esetén PIC16F887, PICkit 3 Debug Express esetén PIC18F45K20), de mint mondottam, nem kötelező KIT-ben venni a programozót, ha nem kell az adott gyakorlópanel! Építhetsz, vehetsz másfajtát, máshonnan, ugyanúgy, mint az ICD2 vagy ICD3 esetében...
Korábban írtad:
Idézet: „Én inkább egy kondit javasolnék(100n). Valószínű sztatikus töltés miatt ment tönkre.” Először furcsálltam, miért kell oda a 100 nanos kondi, de szimuláltam a kapcsolást egy 16f616, amivel már ki tudtam íratni a mért értéket egy LCD-re és meglepődtem milyen kilengései vannak a mérésnek. A 100 nanos kondi beiktatásával (AD - Vss) azonnal megszűnt ez a hiba, mérés torzulása nélkül. Úgyhogy köszi a tippet  Üdv
Abszolut kezdő vagyok pic terén!
Basic nyelvet ismerem egy kicsit! Milyen fordítót javasoltok? Egyenlőre egy sima 2 ledes villogót szeretnék megvalósítani 12F508-al.(ebből van itthon) Előre is köszönöm a választ. Kotesz
Ízlés dolga. Például választhatsz ezek közül:
JAL+Jaledit MPLAB IDE és MPASM assembler MPLAB IDE és Hitech C
A kondi egy integrátort képez az előtét ellenállással. Ennek megfelelően lassítja a mérést, de közben stabilizálja az értéket. A megfelelő értékek kiválasztásával kompromisszumot lehet kötni a sebesség és a stabilitás között. Ahol lassú mérés megfelel, nyugodtan lehet nagyobb (470n...2uF) kondit is tenni. Az előtét ellenállás minimum 1k.
Amikor PIC-et láttam először, én is Basicben programoztam PC-re. Eszembe sem jutott, hogy más nyelvet válasszak a PIC megtanulásához, mint az ASM.
Más nyelveket ráérsz később megtanulni, nem lesz nehéz, pontosabban nem a nyelv lesz nehéz, hanem a fejlesztőkörnyezet megismerése, ugyanis a nyelvek nagyon egyformák, de a fejlesztő környezetük nem, még két C fejlesztőkörnyezete sem! Szóval ha rám hallgatsz és lépésről lépésre szeretnél hatékonyan haladni, akkor az Assemlert választod.
Hali
Teljesen igaz amit a kollegak mondanak. Az elso az ASM. Igy sokkal konnyebben fogod megismerni a PIC belso felepiteset, regisztereit, es kesobbiekeben ennek sok hasznat fogod venni. Egy kis segitseget talalsz a konyvespolcon. Vannak jo konyvek, mintapeldak, demo panelek, es egyeb segedletek. Toltsd le mindet, es tanulmanyozd. Van pl egy kb 40 peldabol allo ASM csomag, ami kezenfogva elvezet a LED villogtatastol a LCD kezelesig. Amikor a vegere ersz ennek a csomagnak, addigra mar meg fogod ismerni a PIC felepiteset, a programozas alap lepeseit. Utana johet a csomag "C" resze.
A pickit2 kivételével milyen eszközzel tudok 12F508-at programozni?
ilyen programozóm van de ezzel sajnos nem tudok beégetni csak 12c508-ba.
Próbáltam az 1.06A verziót de sajnos nincs benne abban sem.
Illetve a 4017-es ic-vel kapcsolatban lenne egy két kérdésem.
Az egyik: milyen gyorsan tudom vezérelni (mondjuk egy PIC-el )? pl képes lehet e arra hogy ezred másodpercenként kap 10 jelet utána egy másodperc szünet utána megint ezred másodpercenként 10 jel utána megint szünet, ezzel elvileg azt érném el hogy a 10 led nem "fut" hanem villan egyet majd szünet megint villan egy stb. . stb A másik kérdésem az a 12-es és a 13-s lábbal kapcsolatos. A reset ha jól tudom arra jo hogyha nem akarom mind a 10 kimenetét használni akkor a z utolsó kimenetet amit használnék azt rákötöm a reset lábra és akkor előről kezdi a számlálást. A clock láb is tiszta ott kap jelet lépésre, De a 13-as? Óra gátló? És a 12-es? vég ső kimenet? Ebbe ha még segítenétek. . . . .
Szijasztok,
Kicsit le vagyok maradva dolgokat illetően. Valami up to date visszajelzésre lenne szükségem az alábbi problémáról. Log-ot kell írnom egy pic-es alkalmazásban. Gondoltam, hozzárakok egy serial eepromot. Éppen számolgatom, milyen hosszú üzenetből hányat tudok majd összesen felvésni, mire tönkremegy az eeprom. Letöltöttem a 25AA1024 adatlapot (1 Mbit SPI Bus Serial EEPROM), és azt látom benne "- Endurance: 1M erase/write cycles". Amikor én legutóbb flash dolgokat számolgattam, az már nem két napja volt. Akkor még léteztek ilyen fogalmak, mint garantált / átlagos / maximális újraírhatóság. A garantált amolyan 10k volt, az átlagos ~100k-nál, és a maximális volt ~1M. Szóval most nem tudom eldönteni, hogy ez az 1M a jelenlegi technológia garantált újraírhatósága, és a maximális az valahova giga környékére tolódott ki az évek folyamán, vagy mostanra abból lett reklám duma, hogy csak a maximális újraírhatóságot adják meg adat lapokban, és a garantált ugyanúgy 10k környékén van. Még csak elméleti tervezésnél tartok. Még nem estem neki áramkört építeni, és ténylegesen telefirkálni egy szektort 1 milliószor. Majd azt is. Kérdezni egy kicsit gyorsabb Előre is köszönöm.
Rásasoltam a cd4017 adatlapra. Van ott egy időzítési diagram is.
A clock inhibit (13-as) egy órajel kapuzó. Az áramkörök legtöbbjében nem úgy szokás csinálni, hogy kézileg dobálod az órajelet neki, hanem vagy egy fix órajel, ami állandóan pörög, és minden áramkör kapja közösen. A clock inhibittel tudod kapuzni a 4017-et, ha éppen nem resetelni vagy ilyesmi akarod, hanem csak azt, hogy most pár ütemnyi órajelet "hagyjon ki". Ha nincs ilyesmire szükséged, húzd le fixen földre, és hagyd ott. A carry out (12-es) ahogy nézem 4 bitenként billen egyet. Bináris aritmetikában néha hasznos. Ha neked nem kell, ne kösd be sehova. A cd4017 adatlapja szerint olyan 5MHz-ig üzemképes. Furcsa, régebbről úgy emlékeztem, elbír az még 10megát is. Épp csak normális nyák kérdése. De amin filozol, hogy másodpercenként 10k, hát az úgy ahogy van bakfity. Semmi problémád nem lehet vele. 10K-nál még parazita jelenségek sem tudnak bejátszani. Az még csak hangfrekvenciás tartomány. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
