Ugyan úgy használható, csak a P csatornás a pozitív, az N a negatív ágon. Az N-nel egyszerűbb, mert nem kell hozzá tranzisztor, csak előtét ellenállás a gatehez. Baxi rajza azért is macerás, mert ebben a formájában nem működhet a 100K miatt. Source 0V, tehát a gate -nek - feszültséget kéne kapnia a source -hoz képest. Ez csak akkor áll fent, ha az ellenállás helyett akku van. Akkor sem működik rendesen, mert ha az akku 10V, a kapcsoló feszültség 0V és + 5V között változik, akkor a gate -re -10V és -5V feszültség jut a sourcehoz képest. A fet soha nem zár le!

Igen, és akkor miért is jó a P-FET?

Valószínűleg úgy értették a dolgot, hogy feszültséggenerátoros áramforrásról nem illik tölteni semmilyen akkut.

Vagy a regeneráló töltést keverte bele, ahol a minden töltési periódusra jön egy rövid kisütés is.

pfü..., nem fogalmaztam teljesen jó. Szóval DC-vel töltöm de nem puffer-al. Végül is sikerült. Azon buktam meg hogy folyton a gnd-hez akartam osztani a gate feszültségét, míg le nem eset hogy a gate és a source közti fesz a lényeg. A P-hez azért ragaszkodom mert addig nem akarok kimeneti feszt ameddig nincs polaritásnak megfelelően csatlakoztatva az akksi. Azt meg negatív szabályzással (N fet-tel) macerásabb, szerintem. És 3 fázisból áll a töltés, áramtartó majd fesz és csepp töltésből. A 22 ohm helyet kapott 1k-át és a "lehúzó" ellenállás is 1k lett. Így DC 40V nál éri el a kritikus 20V a gate-je.
Köszönöm mindenkinek a segítséget!

Mit látunk a képen?

A bc337 esnek a bazisan lévő jelet, a másik a p fet kimenetét. Ami nem más mint a 3khz-en szaggatott 50 hz es egy utas egyen irányotot dc fesz. Tehat maga az fesz ami mar a kocsi akksit fogja tölteni.

Egy utas egyenirányított feszültséget PWM-mel tovább szaggatni mi értelme van? Ettől egy tirisztoros szabályzás jóval egyszerűbb, vagy csak PWM.

Azért mert valószínű hogy az van neki otthon A másik miértet Baxi írta le, könnyebb megvalósítani, hogy az aksit polaritás helyesen kapcsolják a töltőre. Helytelen polaritás esetén nincs kimeneti feszültség a töltőn.

és azért mert az aksinak nem tesz jót a folyamatos töltés. Ezért van az hogy 50Hz impulzusokkal töltik az aksikat, . A PWM meg a áramkorlát miatt kell. Mert egy pl:45A aksit max 4,5A lehet tölteni. Igy a PWM-el szépen lehet a töltő áramot szabályozni. A második töltési fázisban pedig a feszültséget. Biztos meglehet oldani másképp is tranzisztorral stb. Nekem a FET jobban teszik, szinte nem is melegszik stb. Kinek mi.

Hi Mesterek!
Végül is kész a mű, de van egy apró kicsi idegesítő dolog a töltés szabályzással. Méghozzá hogy a 3Khz -en idegesítő ciripelés halható a töltőből. A gondom az hogy ha fentebb pl.:12KHz-re viszem a PWM frekijét akkor a FET-et meghajtó tranyó (BC337) nem zár le időben. Azaz egy 10% kitöltésnél produkál egy 70% kitöltési tényezőt, mintha egy kondi lenne rákötve a bázisra, nincs!50Khz nél már szinte le sem zár . A bázis meghajtása szép négyszögjel, viszont a kollektoron már rendesen íves lefutó él van. Mi okozhatja ezt? Tranyó csere más típusra?
Válaszokat segítséget előre is köszönöm!

Hello! Tranyó csere, de tisztességes Fet meghajtó IC-re.

A kondi a FET gate-jében van , az 1k ellenállásokon keresztül töltődik és kisül.

Sziasztok!

Szerintem kicsit belekavarodtatok...

Itt a drain és a source fordítva értelmeződik. (fent source, középen gate, lent drain)

Van olyan pillanat, amikor az aktivált BC337 közel +0,9V-ra lehúzza a Gate-et, és +24V-os csúcsnál jár a V1 szinusz. Ekkor lesz átlépve a megengedett 20V-os Ugs határ és megy tönkre a FET.

Amint a BC337 kikapcsol, az 1k ellenállás kisüti a Cgs FET kapacitást és leépül az Ugs feszültség, a FET lezár.

Bár én hiányolnék valamiféle kondit/ellenállást a föld és a D1 katód közé, mert az ott lévő potenciál bizonytalan, ha V1 feszültsége +5V alá esik(negatív félhullám kezdete).

Tehát V1 szinusz pozitív félhullámában (+5V felett) működne a töltés 1kHz-el szaggatva, de a pozitív csúcs kinyírja a FET-et. (ha az R1 az ellenállás).

Ha R1 akksi lenne, akkor +5v és (Uakksi+1V) között nem lenne töltődés a pozitív félhullámban, de a FET már kapcsolgatna.

Szerintem...

Valóban a Gate kapacitás viccelődik RC tagot képezve az 1k ellenállásokkal...

Sziasztok,

szeretnék építeni egy ventilátor vezérlőt PIC-kel, viszont egymástól függetlenül kellene vezérelnie legalább 6 ventit.

Tud valaki olyan PIC-ket, vagy hozzá kiegészítő IC-t, amiben van ennyi hardveres PWM csatorna?

Ha minden igaz ezekben (csak 8-biteseket néztem hirtelen) több PWM csatorna is van, mint amennyi neked kell:
PIC16F1526
PIC16F1527
PIC18F26J13
PIC18F26J53
PIC18F27J13
PIC18F27J53
PIC18F46J13
PIC18F46J53
PIC18F47J13
PIC18F47J53
PIC18F65J94
PIC18F65K22
PIC18F65K90
PIC18F66J94
PIC18F66K22
PIC18F66K90
PIC18F67J94
PIC18F67K22
PIC18F67K90
PIC18F85J94
PIC18F85K22
PIC18F85K90
PIC18F86J94
PIC18F86K22
PIC18F86K90
PIC18F87J94
PIC18F87K22
PIC18F87K90
PIC18F95J94
PIC18F96J94
PIC18F97J94

Vagy: PCA9685

Esetleg szoftveres PWM-re is van lehetőség.

Sziasztok! Elkezdtem kísérletezni a PIC PWM moduljával. A PIC kimenetére kapott egy BC182est, ami meghajt egy IRF5305-öst. Viszont 60% kitöltési tényező alatt nem lassul a motor, és a gate-n is elég furcsa a jelalak. Csatolom a szkóp képét, 50% nál így néz ki. PIC-ből rendesen jön ki a PWM jel, ellenőriztem. Mit rontok el?

Szia!

Én MOSFET -et használnék Bipoláris tranzisztor helyett.

MOSFET-tel hajtsam meg a másik MOSFET-et?

Kellene a rajz a fet meghajtásról (olyan, mintha csak egyik irányban lenne meghajtva a fet), a fet és a motor bekötéséről. Milyen jel van a motoron kis kitöltési tényezőnél?

Jah bocs azt benéztem. de ettől függetlenül szerintem a Bipoláris tranzisztor karakterisztikája viszi el.
Milyen frekvencián megy a PWM?

Jelenleg 500Hz és 1kHz el játszogatok, de később szeretném felvinni a hallásküszöb fölé. Van egy kis hangja a ventillátornak így.

Az egész ott hibás, hogy négy vezetékes ventilátor kellene neked. Két vezeték a tápfeszültség, egy a PWM bemenet egy pedig a fordulat jeladó.

Az ilyen vezérlést, mint amilyet építettél (tulajdonképpen tápfeszültség kapcsolgatás) nem nagyon bírják hosszú ideig a két vagy három vezetékes ventilátorok.

A cél a kocsimban a ventillátor többfokozatúvá tétele lenne előtétellenállások nélkül. Annak meg sajnos csak két vezetéke van. Persze nem feltétlen ezzel a kapcsolással, egyenlőre csak igyekszem kiismerni a PWM szabályzást.

Azt ne várd, hogy lineális lesz a szabályzás.
Az erősen motorfüggő

Használj fetet, de szerintem abból sem kell 30A, és a BC182 helyett BC547 vagy 2N222.
FET helyett akár a TIP31 is jó

Milyen motor van az autóban? Szén/bronzkefés? Mutass egy kapcsolási rajzot, nagy valószínűséggel nem jó a FET meghajtása. Dióda van a motorral párhuzamosan? RC csillapító van a FET D-S lábai között?

Valóban, a motornak csak a 12V os ága szabályoz. Nehéz lenne a célmotornál másképp (autó fűtőventillátora). Csatoltam képet a motor jelalakjáról 500Hz és 10% mellett. (ez nem a végleges motor, csak rátettem egy kicsi ventit tesztelésre.)

Valószínűleg félreértettél. A fet meghajtására írtam, hogy csak az egyik irányban működik rendesen (a küldött kép ezt csak megerősíti). Valószínűleg a fet bekapcsolását gyorsítja a tranzisztor, a kikapcsolást meg nem tudhatom rajz nélkül, csak feltételezem, hogy esetleg egy ellenállás biztosítja. Ezért kellene a rajz, hogy tippet adjunk, hogyan lehetne módosítani, hogy rendesen tegye a dolgát. Valami ilyesmit kellene összehoznod.
Tudni kellene az autóban lévő és a teszt ventilátor típusát is, ahogy Bakman is kérdezte. Ha egy keretes ventilátorral próbálgatod, az nem úgy fog viselkedni, mint egy kefés motorral hajtott ventilátor.
A fet és motor körének rajza is jó lenne, mert valószínűleg hiányzik róla a szabadon futó dióda (legalábbis a szkópfelvétel ezt valószínűsíti).