Ha ügyes vagy, valami ilyet hozz össze. A videó egy adókészülék építéséről szól, de sebaj. Valamint értelemszerűen kell elhelyezni minden alkatrészt, hogy a szerelés induktivitása és kapacitása minél kisebb legyen.

A PAD-eket kerekre csiszoljam? A csúcshatások miatt?

Mivel csöveset készülsz építeni, ajánlott. Ne feledd: közel 250 Volt anódtápfeszültség, illetve 6.3 Volt fűtés kell. Elég veszélyes, nagy birkózógép!

Annyira nem kell túllihegni, nem kilovoltok lesznek ott. Ne legyen sorjás és a szigetelési vastagságokra figyelj. Szerelj minél több mindent a csőfoglalatra, ami nagyfrekvenciához köze van.

ja jut eszembe, hogy ne úgy járj mint én gyyerekkororomban .....kikapcs után a tápelkókat süsd ki!

rendben mindent a csőfoglalatra teszek ,abból is porcelánt.
A kondikra szoktam tenni kisütő ellenállást.Gu50SE nél tapasztaltam szikraképességüket

Üdv teszek fel egy pár képet a kész rádiómról. remélem segíteni fog! A tekercset és a forgókondenzátort leárnyékoltam így nem sistereg annyira. Sok sikert hozzá.

Még egy triódás erősítőt lehetne a rádió és az erősítő közé tenni akkor még nagyobb lenne a hangereje, csak még nem értem odáig,hogy megépítsem hozzá. EC 92-es csővel meg lehet építeni. A tápelkókat kisüti magától is mert kikapcsolás után még egy pár másodpercig szól.

Ma megvettem bele az alkatrészeket.Holnap hazaérek és tekergélek

Készen vannak a tekercsek megfelelőek lesznek?

Ezek szerint akkor van, akinek ez működik. Én min csúszok el mindig, ha ezerszer bonyolultabb dolgok működnek, de Ezt még soha nem sikerül szóra bírni. Valami nagyon banális dolog lehet a hiba. Hiszen nincs is benne alkatrész. Azért hittem mindig kamunak az egészet. Talán túl sok tápot adok neki? Ha jól emlékszem pedig próbálgattam 5 V-ról is, és 20-100 kiloohmos potenciométerrel sorbakötve, végül mérgemben feltekertem a tápot 24 voltra is, de már mindenféle tranzisztorral próbálkoztam. Ha az az orosz szinkrodin, és a szupreg azonnal működött, akkor ennek is mennie kellene. Itt az az egyetlen különbség van, hogy nem az emitterekről veszi le a hangfrekit. Attól még működnie kellene, ha életképes az elv. Kipróbálom még egyszer. Milyen tranzisztorokat tegyek bele? Eddig azt hittem, azért nem jó, mert nincsen BF324-em.

Szerintem jó lesz, a fojtóra nem érzékeny de legalább 25 menet legyen. A rezgőköri tekercs is jó lesz ,legfeljebb majd egy kicsit hangolni kell.

Készen vagyok vele valahogy így néz ki.Próbáltam a lehető legrövidebbre a lábakat és tettem egy árnyékoló lapot is a trafó elé.Vélemények?

Még nem.Annyi változás van csak ,hogy a trafón 280V váltót mértem.Ami kb 250V lesz .azon gondolkodtam ,hogy ezt mennyire fogla tolerálni az ECC85 illetve ,hogy ekkora feszültségnél miért nem kell kimenő?

A kimenőtrafó ellenállást illeszt, pontosabban impedanciát, nem feszültséget.
Ha 280V a váltód, az egyen csúcsban 396 V! Bírja a pufferelkó?
Az ECC85 tán kibírja (bár a max anódfesznek 300 V-ot ír! ez lezárt csőre igaz.), de felfűtés nélkül ne kapcsold rá az anódfeszt!
Nagy anódfeszültség nem célszerű, mert az oszcillátor frekvenciája nagyon megváltozhat, nem biztos, hogy a hangolásod visszatalál a tervezett sávba.

A puffer bírni fogja 450V-osak .A csőre pedig teszek akkor egy anódfeszkapcsolót.

Szerintem a 3.3 k ellenállás után még tegyél egy nagyobb ellenállást hogy csökkentsd a feszültséget mert nem biztos hogy be fog indulni a rádiód. A 100 k potméter előtt kb 150-180 volt kell hogy legyen.

Kb mekkora ellenállás kellene oda?

Az az ECC85 két triódájának össz nyugalmi áramától függ. Mivel a kívánt anódfeszültséget és a tápfeszültséget ismered, Ohmtörvénnyel számolható.
Én, kiindulva a kívánt és a rendelkezésre álló feszültségből (egyutas egyenirányítás!), 10 k-t számoltam a második 3,3 k helyére (durván). 2W-os legyen legalább, mert akár 100 V is eshet rajta! Ha a 2W-os nagyon melegszik, akkor két 20 k 2W-ost tegyél párhuzamosan.
De ezt még szűrni kell, a rajzon 10 nF van, de tehetsz nagyobbat is, akár 100 nF-ot.
De a legjobb, ha kísérletezéssel kiválasztod. Beteszed a 10 k-t és feszültséget mérsz utána, miközben a rádió működik. Ha a feszültség magas, növeled az ellenállást (persze a terhelhetőségre ügyelj!).
Azért a csövek strapabíróbbak, mint a félvezetők, ez jól jön

Köszönöm szépen.Az nem okozhat gondot ,hogy a trimmer kondik nem egy tengelyen vannak?Így külön külön kell állítanom őket?Műanyag csavarhúzókészletet már kértem kölcsön-e célra

A 30+30 pF? Azokat egyszerre kell hangolni! Nem tudom, honnan van alkatrészforrásod, de szerezz be jó, lehetőleg légszigetelésű kettősforgót (voltak kis URH-s rádiók, amikben pici kettősforgók is voltak). Jó a lepkeforgó is, bár akkor nem lesz egyenletes az állomások elhelyezkedése, mivel félkörlemezű szokott lenni. Vagy összebarkácsolod a kettőt egybe. De azért a két rész kapacitása adott állásban és a kezdő-vég állásban közel azonosak legyenek.

Ha nagyobb forgót kapsz, akkor se ess kétségbe, hanem a felesleges lemezeket ki lehet venni. Értelemszerűen nem a közepéről, hanem a széléről, így a kezdőkapacitás is csökken.
De! Arra figyelj, hogy a nagyobb forgónak nagyobb a kezdőkapacitása is! Tehát mielőtt kibelezed és nincs kiskapacitás-mérőd, érdemes egy rezonáns körbe iktatva (kisebb, ismert induktivitású tekerccsel) egy oszcillátort építeni belőle és megnézni szkóppal v. frekimérővel, hogy a beforgatott és a kiforgatott állás mekkora. Thomson képlettel meghatározhatók a frekvenciából és az induktivitásból a kapacitások.

Vagy igyekszel szerezni megfelelő forgót. Lehet kettős trimmer is, teszel rá tengelyt.

Sziasztok! Így végül is bevált. Ez a kapcsolás így BF199-ekkel jól működik! Először is: A kínai S8550, S9014, Valamint az AF106 ebben a kapcsolásban valószínűleg nem jó. BF240-BF241-es volt a fiókban rossz, elképzelhető, hogy pont azokkak kísérleteztem. A 2N2369-eket sem biztos, hogy szereti ez a kapcsolás, de lehet, hogy a sok rossz trimmerkondenzátor volt a ludas. Az egyik nem hangol, (szakadt lehet nem is egy) a másik kontakthibás, a harmadiknak kevés a kapacitása, a negyedik meg összetörik, amikor tekerni akarom. Valószínűleg le kell gyártanom a forgókondit megint hozzá, AM forgóm van még, FM-re való egy sem volt sosem, a múltkor is úgy alakítottam át magamnak, hogy kiszedtem a lemezeket, és 2 álló+1 forgó lemezt hagytam benne. Ugyanolyan érzéketlen, mint hasonló egy tranzisztoros társai, viszont egy szélessávú erősítőt elbír maga előtt úgy, hogy nem gerjed vele össze.(Hiszen az oszcillátor itt nem erősít egyáltalán) Nagyon kényes ez is az antenna állására, de csak suhogással, torzítással "hálálja" meg az elmozdítást, viszont a szinkrodin vevők szép hangja rabul ejtett, nem tudom feladni. A magas hangok biztosan a deemphasis hiánya miatt szólnak szépen, de a basszusai is nagyon tetszenek, teltek, mint egyik rádiómnál sem. Hídba kötött TDA 2822 nagyon elég neki egy sztereo fejhallgató/ fülhallgató meghajtására. A rajzon szereplő 22 kiloohm 4-6 Volt közötti táphoz az ideális beállítás, valóban nem kell potenciométer eléje, mert csak ekkora soros ellenállással működik jól. Az antenna erősítőt 1 menetes csatoló tekerccsel tetem eléje egy BF241, 100 kiloohmmal a C-B között, a bázisára megy fél méteres huzal, de a fülhallgató kábele sem mindegy neki, hogy áll. Mivel ilyen kényes, és primitív, nem is próbálkozom fülhallgató antennához leszűrőzni, mert úgy néz ki, jól jön egy kis ellensúly az antennának megint, a test potenciálra sem árt egy vezeték, és az a fülhallgató zsinór. A 2 tranzisztor árama ebben a beállításban 0,15 mA. Ezt éjszakára szeretném kis fülhallgatós rádiónak az ágyba, remélem, ez nem szívja le a telepet reggelre, ha bekapcsolva felejtem. Csak a végfok IC áramfelvétele számít, a TDA IC-s rádiók hangja nem ilyen szép, és az eléje tett stabilizátor is fogyaszt, egy 7805 például legalább 5 mA-t. Ha nem sokat forgolódom, talán nem hangolódik el túl gyakran.

Az ECC 85 -tel épített rádió kimeneti impedanciája 64 ohm. Magába egy hangszórót kimenőtrafóval sem képes meghajtani. Kell hozzá egy végerősítő. Én ezt építettem meg hozzá. Ezzel már jó a hangereje. De ha hangszínszabályzást is akarsz használni akkor kell még egy előerősítő elé. Ezt hagytam én ki belőle úgyhogy még egyszer szét kell szednem az egészet.

Piezzot- sem hajtaná meg?Igaz az nem 64 ohm
Találtam itthon kis SOKOL hangszórókat

A piezo az egy szakadás. Olyan, mint a kondenzátor. Oda is trafó kell, igaz, nem lefele, hanem felfele kellene transzformálni, vagy esetleg a csövesnél 1:1 trafó. De nem viszi át a mély hangokat, mechanikai adottságai miatt. Éppen ezért csak csipogónak szokták használni.

Én viszont elkészültem a forgókondival. Igaz, a rádióm nem egy szépség, de nézzétek el nekem, egy délután dobtam össze. Mára a forgókondenzátor belezés maradt. Mindenesetre, még ha nem is sztereó, jobban tetszik a hangja a Dyras-énál. Van a hangjában valami élet, teltség, dinamika, ahogy az elektroncső pártiak mondanák hi-fi teszteléskor. Mindenesetre a KF szűrők, az aránydetektor, és a hangszínszabályzók torzítása itt elmarad, csak az antenna vezeték beállítására allergiásak ezek nagyon. Az előerősítő munkaponti ellenállását megnöveltem 470 kiloohmra, így sikerült annak az áramát is 0,5 mA alá vinnem, a végfok IC áramfelvétele 6Voltról 8,8 mA. Meg lehetne, csinálni hangszórósra, de sem ez, sem a szupreg nem szereti, ha szaladgálnak vele, vagy körülötte.

Nem kell elé még egy előerősítő, szabályozott visszacsatolással megoldható a hangszínszabályzás

Továbbá még azon gondolkodtam ,hogy kb hány menet lesz az antenna és ,hogy milyen távra és állásban kellene elhelyezni?

Nagyon örülök a sikerednek.Sokszor nagyobb öröm egy ilyen kis szerkezet megépítése,mint egy komolyabb kapcsolás elkészítése.Nekem a legnagyobb élményem az egyetlen diódából álló "rádió" megépítése volt.Az antenna az esőcsatorna csavarja,a föld a radiátorszelep csavarja volt,amire egy telefonzsinór darab volt tekerve,és az OA 1160 is csak összecsavarva volt a két ér közé,mégis szépen szót vele a 8 ohmos Sanyo fejhallgató,igaz a sárási adó a közelben volt.

Én a hangerő növelés miatt akarok még egy erősítő fokozatot beletenni.