Nem gondoltam, hogy egy ilyen kis toroidnak is már kell lágyindító. Egy másik trafó szekunderével kipróbálom az áttételét.

Rákötöttem egy kisebb trafóra.
A bemenetén (primer) 10,08 V-ot mértem, a kimenetén (szekunder) pedig 1,17 V-ot. Úgy néz ki, mégse zárlatos! Összerakok egy lágyindítót, majd azzal kipróbálom, hogy mekkora fesz van a szekunder oldalon (kb 25V).

Ez jó hír, sok sikert az építéshez!

Előző kérdésem még megtoldanám párral. Kaptam egy "Medicor Budapest" feliratú hálózati trafót. Az érdekessége az, hogy a vasmag teljesen tömör akárcsak egy ferrit vagy porvasmag. Ez miért van így?
Még találtam a kupac alján két nagyobbacska trafót. Egyik primer tekercsét 20 ohm-nak mértem. Ez túl kevés vagy egy próbát megér? Úgy értem, hogy menetzárlatos lehet? Teljesítménye kb 100W. A másik trafó legnagyobb tekercse is csak 4 ohm-os. Gondolom ez már biztos, hogy újratekercselésre szorul. Kb. 300W-os.

Nem a tekercselés ohmos ellenállása határozza meg a felvett áramot. Egyáltalán nem biztos, hogy ezek menetzárlatosak.

Erre is gondoltam, csak gyanúsan kicsik az általam megszokott értékekhez képest. Igaz nem nagyon "szoktam" hozzá az ekkora teljesítményűekhez. Akkor megint marad a puding próbája elv.

Üdv mindenkinek! Hálózati transzformátort szeretnék csinálni majd egyszer egy elektroncsöves erősítőhöz. Ennek a hálózati trafónak minden adata (primer/szekunder menetszámok, huzalátmérők) le van írva a RT 2011 évkönyvben, de csak SM102A hiperszil vasmagra. Nekem van itthon néhány M102/45 lemezelt magos trafóm. Ez kb teljesítményben tudja ugyanazt, ablaknyílása kb ugyanaz, tehát a réz tuti elférne benne. A kérdésem a következő: változtatás nélkül mindent átültetve meg lehet-e erre a vasmagra is tekerni azt, amit hiperszilre adnak meg?

A trafó megfelel de a menetszámokat át kell számolni.

Át tudom számolni a menetszámokat, de akkor mi lesz a végeredmény, ha a változatlan menetszámot tekerem rá az M vasmagra? Ugyanis a hiperszilre kiírt menetszámok kb. 17%-al nagyobb, mint azt az M magra ír elő egy táblázat. Nagyobb menetszám nem a vasmag gerjesztését csökkenti és ezáltal szórását? Ezért érdekel, hogy mi lesz, ha 17%-al növelem az összes menetszámot?

Ne haragudj nem tudom hogy kell számolni a kimenő trafót, de ha a kérdésedet a csöves erősítő topikban teszed fel biztosan lesz aki konkrét választ tud neked adni.

Nem is a kimenőről beszélek, hanem a hálózati trafóról! két hozzászólással feljebb (#1038315) írtam, hogy hálózati trafó!

Bocs elnéztem. Add meg hány négyzetcenti a vasad, és milyen feszültségek kellenek.

Szia! Az első fotón az RT Évkönyv cikkben lévő trafó táblázata, a második képen az általam kiszámolt menetszámok vannak, amit a harmadik képen lévő táblázatból puskáztam ki. Tehát a kérdés az, mi lenne akkor, ha az RT-ben lévő menetszámokat tekerném a vasmagra? Esetleg ezek a menetszámok a kisebb gerjesztés és egyben szórás kis értéken tartása miatt vannak rendre 16-17%-al nagyobbra tekerve, mint amit én számoltam? Ja a vasmagom M102/52.

Ne haragudj kivülről nem tudom hogy az M102 pak hány négyzet centi Ha ezt meg adod kiszámolom a számodra szükséges menetszámot. A feszültségek gondolom a kettes képen lévők.

M102/52 pakk 18cm^2 a Ferenci könyv szerint.

Köszi.

primer--230V--614m
szek. 269V--807m
60V--180m
38V--114m
10V-- 30m
6.3V--19m

Ezer köszönet a segítségért!

Ha jól számolom 2,66 menet/V primer és 3 menet/V szekunderrel számoltál, ezt hogy határoztad meg? Honnan nézted ki? Csak azért a kérdés, mert érdekel egy kicsit jobban ez a téma. Épp most gondolkodok egy tekercselő gépen, mert kelleni fog ehhez a hálózati trafóhoz, meg a kimenők tekercseléséhez. Valami egyszerű kézin és nem motoroson gondolkodok.

Helló!
Szeretnék építeni egy hf erősítőt és egy fülhallgató erősítőt.A hf erősítőhöz egy 22 v-os trafót használnák a füleshez pedig 12 voltosat.Azt akarom kérdezni hogy a két trafó primerjét lehet-e egy kábelre kötni?

Miért ne lehetne?

Üdv!

A nagy kotorászásban megint előkerült egy trafó. Hiperszil trafó amivel életemben nem volt dolgom. Kipróbáltam, működik de nekem nem felelnek meg a szekunder tekercsek paraméterei. Szeretném idővel áttekercselni, hogy tudjam használni. Mi az előnye/hátránya a hiperszil magoknak a hagyományos szilícium lemezeshez képest? A teljesítményt amit képesek átvinni, hogyan lehet meghatározni? Ugyancsak a keresztmetszet négyzete vagy nem?

Én is köszönöm ezt a programot. Megkönnyíti és felgyorsítja a számításokat. Nem kell papírozni és számológépezni

Csak a biztonság kedvéért kérdeztem

Otthon az összes azonos fázisra kötött készüléked trafóinak primerjei ugyanúg össze vannak kötve, mint a te speciális tafós szerkezetednél. Tehát a primer (hálózati) oldalon nem számít a párhuzamosítás.

Sziasztok! nekem egy olyan program kéne vagy nem tudom mi amivel 0.48mH-s tekercset tudok csinálni! 0.5 rézhuzalom van de nem tudom hogyan kell ezt csinálni! tudnátok segíteni? előre is köszi!

Üdv ! Rátaláltam egy szépségre ! Egy nagyon erős trafóra ami erősítőbe illik ! A képen latszik hogy a kimenetek közül ki van vezetve 3 szál drót és meghozza ez a 3 szál egyenirányítva és szűrve +/- 40 V ot tartalmaz azon kívül találtam meg erről túl feszültségeket ! Ehez szeretnek több erősítőt építeni ! Egyenlőre mit szóltok hogy tudom maximálisan kihasználni ezt a trafót !

Úgy látom ez a topic is a végét járja, én is laikus vagyok és jómagam is kérdezni szeretnék. 2,608menet/1V primer,
920,245 V a szekunder oldala.....Így. Szerintem fordítsd meg fejjel lefelé. Úgy10,434 menet/1 V a primer és 57,504 V a szekunder oldala.Tehát ha a meghajtó primer oldalon a menetszámot osztod a feszültséggel az adja az egy voltra eső menetszámot és a szekunder oldalon pedig
ezt szorzod be annyival ahány voltot szeretnél kapni.
Csak ajánlani tudnám ha ennyire laikus vagy ,NE KÍSÉRLETEZZ 230 V-tal inkább kérd meg a faterodat erre, vagy valaki hozzáértőt. Egyébként még nagyon sok egyéb tényezője is van, pl milyen igénybevételre lett tervezve,/ azt úgy tudod megállapítani hogy a vasmag belső átmérőjének négyzetcentijét négyzetre emeled és osztod 1,18-al / vagy a vasmag anyaga , huzalátmérő stb. Remélem nem írtam túl nagy butaságokat, de azért ellenőriztesd le egy hozzáértővel, és olvasd továbbra is ezt a topicot , itt sok mindenre választ találsz. Üdv

Kövezzetek meg érte, de ez szerintem így kicsit sarkos kijelentés. Igaz lehet DC feszültség esetén, de a trafón AC van és ott illene figyelembe venni a cosFI értéket is. Ezt adják meg VA-ban mert az pontos és nem wattban.
Legalábbis én így tudom. :hide:

Nekem azt mondta az egyik gyártó, hogy a VA- a kivehető teljesítmény, azaz minden veszteséget a gyártó kalkulál bele. Ha pl. 12V/10A kell a kimeneten, akkor az 120VA, de lehet hogy ehhez 150W-ot fog felvenni a hálózatból.