Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok!
Lenne egy problémám, a mellékelt kapcsolásból 8 DB van egymás mellett. Ha feszültséget kapcsolok rá jól működik de ha az opto 1-2-es lábára nem kapcsolok feszt és megfogom vagy közelitek a tranyók bázisához a ledek véletlen módon kigyulladnak. A kérdésem, hogy lehet- e orvosolni valamilyen szűrővel? A válaszokat nagyon köszönöm
Dehát ez így nem is működhetne egyáltalán
Lóg a levegőben a bázisa a tranzisztornak. Azért van a "megmagyarázhatlan/véletlenszerű működés". Kösd le a tranzisztor mázisát az emitterhez egy ellenállással (gyakorlatilag mindegy mekkora, mondjuk 10K). Ekkor meg fog szűnni a bizonytalanság, viszont cserébe jól sem fog működni Ezután az optocsatolót tedd a bázis és a + táp közé. Ekkor már működnie kell. És tegyel az optocsatoló kollektorába egy ellenállást (pár száz Ohm, mondjuk 470) akkor tönkre sem megy semmi. Részletesen például itt tudsz utána nézni: Bővebben: Link
Szia!
A bázis és a GND (emitter) közé kötött 100 k ohm-os ellenállással zavarvédetté tehető az optocsatoló. Bővebben: Link
Esetleg az opto kollektor bázisa közé egy 100nF.
A kapcsolást viszont módosítani kell attól függően hogy mit akarsz,vagy az előző hsz szerint módosítod - van bemenő jel húz a jelfogó,vagy ha a tranzisztor bázisát(opto kollektorát) egy ellenállással +ra kötöd akkor a van bemenő jel ejt a jelfogó esetet valósítod meg.
Hello!
- Legegyszerűbb megoldás, hogy nem kell tapizni a tranyó bázisát, és nincs gond.. - Ha a bázis-emitter közé ellenállást teszel, akkor az csökkenti az opto CTR paraméterét. Vagy is érzéketlenebb lesz. Ugyan akkora Led-áramhoz, kisebb kollektoráram fog tartozni. Ezt figyelembe kel venni. (A mellékelt alkalmazási ismertető 2-9 ábra karakterisztikájából ki is olvasható.) - Mint ahogy írják a kapcsolási rajzot módosítani kell az elvárt működésnek megfelelően.. (Vagy csak helyesen lerajzolni amit készítettél. Ez nem is ártana, mert esetleg más buktató is lehet benne.) üdv! proli007
Nagyon Köszönöm az instrukciókat, a problémát ezek alapján orvosoltam.
Sziasztok.
Kéne kis segítség a 4N25 adatlapjának értelmezésében: Cut-off frequency: 110 kHz. Ez azt jelenti, hogy az 50 Hz-es váltóáramon tökéletesen jól fog ki-bekapcsolni? Elméletileg 100 kHz-es ki-be kapcsolásnál is még jól működni? Az 50 Hz-es váltakozó áramnál 25, 50 vagy 100 Hz az, amivel Ő számol? Ez utóbbit azért kérdem, mert ugye 1 ciklus a váltakozó áramban tartalmaz völgyet és hullámot is. Dióda nélkül ráköthetem 230VAC-re? Vagy kell a dióda? És ha van dióda akkor más a freki, mint ha nincs? Junction capacitance: 50 pF. Ez mi? Mert azt hiszem a junction temperature az, ami felett elromolhat. De nem értem ez micsoda. Collector base voltage, Collector emitter voltge, Emitter collector voltage. Ugye a BASE nincs bekötve, mert ott lépnek a képbe a fotonok. Akkor a collector-base voltage-ot nem kell figyelembe vennem, ha áramkört tervezek? A collector-emitter voltage úgy van leirva, hogy: IE=1mA 30V. Ez mit jelent? Azt, hogy ha ennél nagyobb a feszültségkülömség, akkorvan szivárgás? Vagy azt, hogy max 30V-on használhatom a fototranzisztort? A 3,75kV szigetelés azt jelenti, hogy nyugodtan bevezethetek 2000 voltot és nem fog áthúzni, csak tönkremegy? És azt is jelenit, hogy a már nagyobb feszültséget vezetek át (pl. villám), akkor viszont kinyirja azt ami a túloldalon van? Egyébként azért fog nekem kelleni az optocsatoló, hogy számoljam a 230AC nullpontját és egy SSR-t késleltetve kapcsoljak be dimmelés céljából. Mindezt persze PIC-el, mert aki azt egyszer megszerette, az nem tud egyszerűbb megoldásban gondolkozni Előre is köszönöm annak, aki veszi a fáradtságot, hogy válaszoljon.
Arra jó, amire használni szeretnéd.
Az is dícsértes, hogy egyáltalán megnézed az adatlapot...
Szia!
Jó lenne, ha megadnád, hogy melyik gyártó adatlapját nézted, mert a linkelt Fairchild adatlapban nem, vagy másképpen szerepelnek a kérdezett dolgok. A 110kHz sávszélesség kb. 5usec körüli kapcsolási időt jelen optimális meghajtás mellett. Ez ekkora kapcsolási időből származó eltolódás, illetve nullátmenet érzékelési pontatlanság egy átlagos triakkos kapcsoláshoz bőven jó. Az ipari lágyindítókban, dc hajtásokban, ha van optócsatoló a nullátmenet figyelésben, akkor azért általában egy nagyságrenddel gyorsabbat szoktak berakni. A nullátmenet érzékelés lehet többféle; lehet diódás híd után, és akkor a nullátmenet környékén kapcsol ki rövid időre az optócsatoló 100Hz-es frekivel, vagy ha a leddel antiparallel védődiódát raksz és úgy kötöd áramkorlátozón a hálózatra, akkor kb. 50%-os kitöltésű 50Hz-es jelet kapsz. Ez utóbbi esetben kell a védődióda, mert a led záróirányú feszültség igénybevehetősége kb. 5V. Az érzékelő tranzisztornak ki van vezetve a bázisa, és felhasználható egy sima mezei tranzisztorként is, ezért van specifikálva. A specifikálás mikéntjét nem részletezném. A lényeg, általában az UCE0-nál nagyobb feszre nem érdemes a tranyót felhasználni. Sőt, inkább a kellő biztonság érdekében inkább csak 50...70%-ig kihasználni. A szigetelési feszültség az feszültség, amit a szabványban rögzített körülmények között kibír az eszköz ledje és érzékelő tranzisztora között. Ez a fesz a leválasztás minőségére utal, semmiképpen nem az üzemi fesz. A 230V-os transzformátoroknál például legalább 2,5kV-os vizsgáló feszt el kell viselniük. A leválasztások minőségét (elválasztó, biztonsági stb.), és a hozzájuk tartozó szigetelési feszültséget szabvány rögzíti. Magam részéről a régi MSZ szabványokhoz igazodva legalább 4kV, de inkább 5kV-os szigetelési feszültséggel igénybe vehető alkatrészeket szoktam választani. Megjegyzem, hogy a Fairchild 7,5kVAC-ra adja meg a szigetelési feszültséget. Ha PIC-et használsz, el lehet még a dolgot bonyolítani szinkron szabályzóval is. Az ipari fázishasítós készülékek ma már mind ilyenek. Nem az érzékelt aktuális nullátmenethez kötik a fázishasítás késleltetését (ez lenne a merev szinkronozás), hanem járatnak egy fázisszabályozott oszcillátort, amit a hálózati nullátmenethez igazít a szinkronszabályzó, és az oszcillátorhoz kötik a fáziskésleltetést. Ez a megoldás sokkal zavar érzéketlenebb.
Köszönöm válaszd. Az utolsó mondatok kinaiak voltak, de a többi hasznos volt!
Én a lomex.hu oldalán néztem meg az datlapotadatlapot. Ott is a Vishay márkát, de most, hogy felhitad rá a figyelmem, látom, mekkora eltrések vannak az értékek között, ma más adatlapokat nézek meg. Az a diódahid dolog, amit mondtál, felkeltette az érdeklődésem! Jól értettem, hogy ha egy hid után kötöm be az optót, akkor is lesznek pillanatok, amikor nem kap áramot és kikapcsol?
Még azt szeretném tudni ha rányomok 480V-ot az optó emitterére, akkor (amikor gyönyörű szépen szétrobban a tokozás) mekkora esély van rá, hogy kárt tesz a vevő oldalra kötött elektronikában?
Egy kicsit pontosítsuk. Hálózati betápra (230VAC) áramkorlátozón (legegyszerűbb egy ellenállás) keresztül kell csatlakoztatni egy diódás hidat, és a diódás híd kimenetét kell a ledre rákötni. Célszerű lehet egy ellenállást még a leddel párhuzamosan is kötni. A diódáshíd +led maradék feszültsége kb. 2,5V. Nullátmenet közelében ezért nem fog áram folyni a leden. A gyakorlatban az okozhat problémát, hogy mekkora áramkorlátozó ellenállást válasszunk. Ha minél keskenyebb és határozottabb élű impulzust akarunk, akkor minél kisebb ellenállást kell választanunk, hiszen akkor még kis feszültség pillanat értékeknél is van elegendő vezérlő áram. Viszont a led határárama korlátozza a hálózati feszültség csúcsértékeinél megengedhető áramot, arról nem is beszélve, hogy a nagy áram jelentős disszipációt okoz az ellenálláson. A Moeller lágyindítóiban olyan optócsatolót (6N139) használnak ilyen célra, ami darlington kimenetű, így kisebb árammal is keskeny impulzust kapnak.
Nem emlékszem arra, hogy optócsatolót láttam volna szétrobbanni, szerintem általában biztonságos leválasztásnak lehet tekinteni. Inkább más alkatrészek vagy a vezetékek égnek el, és húznak ívet. Ha az ív átmegy a túloldalra, akkor általában súlyos kárt okoz. Ennek esélyét sokféleképpen lehet csökkenteni ha indokolt, pl. kiöntöd műgyantával az egész áramkört.
Minden tanácsod hasznos és megfontolom.
De máris akadnak kérdések: Számításaim szerint az én 1,25V-os, 50mA-es 1N25 optómhoz 5K0 ellenállás kell. Ennél az értéknél figyelembe vettem, hogy a 230 lehet max 250 és, hogy a max amit bir az optóm az 1,5V. A LED-el párhuzamos ellenállást nem vettem figyelembe, mert nem értem mire kell és nem tudom, milyen értékkel számoljak. Ezt légy szíves fejtsd ki! Vagy lehet, hogy túl hülye voltam és kapásból kb 350V-al kellett volna számolnom? És most jött az agyamba a másik probléma: mi van, ha az áram meghaladja pillanatnyilag a 250V-ot, vagy ha 230 alá esik? Akkor nem fog tönkremenni ill. túl halványan világítani? És ha igen, akkor erre van-e trükk amit használnak (pl FET vezérli a LED-et, varisztor, gázkisüléses cső vagy hasonló)? Persze nem azért kérdem, mert elhatárolódok a 6N139-től, csak, hogy tudjam mik a bevált szokások amikor az ember egy ilyen munkát tervez.
Ezen ne aggódj, az áram soha nem fogja meghaladni a 250 V -ot.
Hello!
Szerintem kissé el vagy tévedve. Az opto diódája, és egy Led között nincs különbség. Ez alapból nem kap semmilyen feszültséget, hanem a soros ellenállás korlátozza a Led áramát. A Led-en mindig csak a pár volt nyitófeszültség áll be az átfolyó áram nagyságától függően, amit itt az előtét ellenállás korlátoz. Ha 230V-ról 10mA áramot állít be az előtét ellenállás, akkor 25V-ról csak arányosan nagyobb áram fog folyni a Led-en. Vagy is az áram ekkor 10,8mA-ra nő. (Az áram természetesen úgy változik, ahogy a szinusz leírja a feszültséget.) Ha mind két félperiódust érzékelni szeretnéd, akkor az a Led elé egy hídegyenirányító kell (Hogy a feszültség polaritása mindig a Led nyitófeszültségével legyen azonos. Ha csak az egyik félperiódust, akkor egy reverz diódát (Led-el ellentétesen bekötött párhuzamos dióda) kell kötni az optp Led-re. Ez ennyi, és nem több.. üdv! proli007
Bocsi a kétkedést, de tudod ezt bizonyítani? Mivel a 230AC max értéke kb 325V
Hello!
Kissé el kellene az alapokat olvasni. Mert amikor 230V-ról beszélsz-beszélünk, akkor a hálózat effektív értékéről van szó, ami maximum 5%-al lehet magasabb. Te pedig gyanítom a váltófeszültség csúcsértékéről beszélsz, ami gyök kettővel nagyobb, mint az effektív értéke. üdv! proli007
Ahogy már a többiek utaltak rá, a diódás híd után az optocsatoló ledjén közel szinuszos lefolyású lesz az áram, csak az egyenirányítás miatt mindig pozitív félperiódusok követik egymást. A méretezésnél az optocsatoló ledjére megadott maximális áramközépértékből indulj ki, kellő tartalékkal. Ez az áramközépérték a 4N25 esetén 60mA. Az egyenirányított hálózati feszültség középértéke az effektív érték 0,9-szerese.
Induljunk ki abból, hogy a hálózati fesz maximum 15%-kal haladja meg a névlegest. Tehát a maximális abszolút középérték: 1,15*230*0,9= 238V. Az ellenállás értéke így: R= U/I= 238/0,06= 3967 ohm. Ennél nagyobb szabványos értéket kellene keresni, mondjuk a 4K7. Az nem probléma, hogy a csúcsértéknél az áram értéke meghaladja a 60mA-t, rövid ideig ennél jobban terhelhető a led. Fontos meghatározni az ellenállás maximális teljesítményét is. Tegyük fel, hogy 4K7-et választasz. P=U*U/R= 1,15*230*1,15*230/4700= 14,89W. Ez elég jelentős. Ezért törekednek inkább a kisebb led áramra, és a nagyobb áramerősítésű optocsatoló kiválasztására. Nullátmenetnél azt szeretnénk, hogy biztosan kialudjon a led. Ezt segítené elő a leddel párhuzamos ellenállás, mivel a lednek is van kapacitása. Az értéke nem kritikus, mondjuk 10K.
Üdvözletem uraim. Lenne egy kis problémám ezen optokapcsoló közeli rokonával!
Konkrétan, párhuzamos porton, egy 555-el időzített relét szeretnék vele kapcsolni. Jelenleg így néz ki a bekötésem: D2-----R1(1K)----|..........| ..........................|4n26..|----------12V ..........................|..........| G-------------------|..........|-----------TIMER Az optocsatolón: Pin1: R1, LPT D2 Pin2: LPT GND Pin5: 12V Pin6: Komplett timer elektronika (40ma összfogyaszással) A cél az lenne hogy az optocsatoló kapcsolná a tápot az egész timernek, ami elkezd visszaszámolni, majd aktiválja a relét. A problémám az hogy konkrétan mikor D2 magas, a 6-os lábon csupán 2v jelenik meg. Kössek vele darlingtonba egy másik tranyót és attól meggyógyul, vagy a bázishoz is hozzá kéne nyúlnom? Minden működik a panelemen ezt az egy elemet kivéve. Előre is köszi!
Hello!
Készíts a kimenti tranyóval darlingtont. Az opto CTR paramétere 20..70% között van, ami nem engedi meg, hogy ekkora áramot kapcsoljon a tranyó. A bázissal nem kell tenni semmit. üdv! proli007
4N25....k817 és társait nem igazán tudom mire is fedezték fel de egyszerűbb alkalmazásoknál is már kibuknak a sorból!
Pár forintal drággáb társa TLP521 többet nyújt jelalak és sebbeségi karakterisztikában mind 4nxx és hasonló társai De ha igazán jo paraméterü opto kel az a 6n137 logic level nagy sebbeségü átvitelre képes és minden illesztés benne van ami kell az átviteli paraméterek ki kompenzálásához!
Sziasztok.
Én hangkártya elválasztásra szeretném használni a 4N25 otocsatolót.Lehet ezt ilyen célra használni??? ( A hangkártya kimenetét szeretném rádióra kötni. PL:erősitőre stb ) Persze bizonzos mértékü veszteségre számitok, de az nem annyira számit. De inkább ez mint az 50Hz brumm. Hali A hozzászólás módosítva: Jan 10, 2013
Használj transzformátort,még áram sem kell neki.Ha nem zavar hogy nem túl szép ,két 230V os transzformátor azonos tekercsei teljesen jó.(arra vigyázz hogy a trafók mellett ne legyen másik 230V os trafó) Az optok erre a célra nem igazán alkalmasak ,csak bonyolult kapcsolással csatornánként több optoval...
Lehet kapni földhurok leválasztó trafót, RCA végekkel.
Az optós ötlet (nem új) jó, de csak elméletben, zaj, torzítás várható erősen... Vagy lehet kapni spec erre a célra optót, de szinte beszerezhetetlen és drága. Üdv Inhouse
Sziasztok,lenne egy kérdésem.
Adott egy TLP521-4 es optocsatoló,teszek fel a kapcsolásárol képet. Nos az lenne a kérdésem hogy a kimeneti rész polaritásait megfordithatom e?ugyanis nekem nem a negativot kell kapcsolgatni 4 különböző szálra,hanem pozitiv jelem van amit 4 felé kellene vele kapcsolgatni.Ugye ugy müködik bekapcsolt állapotban mint egy rövidzár de mindkét irányba vezet vagy csak eggyfelé?
Ne fordítsd meg! De attól még tud pozitív feszültséget kapcsolni. A kollektor megy a pluszra és az emitter a kapcsolt plusz.
Akkor a 4 emitter hejett a 4 kollektort kötöm össze,azoknak adok pozitivot,és igy már a pozitivot kapcsolgatom igaz?
Kicsit bonyolódott a dolog mivel nem ez az ic van benne hanem ez:ULN2003A
|
Bejelentkezés
Hirdetés |