Sziasztok!
Volna egy primitiv kérdésem!
Mi történik,ha Én FM sávba amplitúdó-modulát jelet sugárzok vagy fordítva AM sávba frekvencia-modulált jelet sugárzok?Most nem a btk. érdekel hanem az elméleti része!
Köszenytyű!!!

Az FM-sáv (AM-sáv) csak azt jelenti, hogy ott az előírások szerint olyan modulációval szabad sugározni. Más modulációval sugározva a vevőkészülékek nem, vagy csak nagyon roszul fogják venni az adást, viszont mindenféleképpen zavarni fogja őket (azonos, vagy közeli frekvencián).
A frekvenciák használati szabályai egyfajta "rádiófrekvenciás KRESZ", elvileg sokféleképpen ki lehet alakítani. De képzeld el mi lenne, ha az utakon mindenki közlekedhetne tetszés szerint a jobb vagy bal oldalon, akár 6-8 méter széles, 20-30 méter hosszú és 6-8 méter magas szerkezetekkel is.

A vivőfrekvencia és a modulációs mód egymástól független.
Sőt, lehet több moduláció is. Egy hagyományos TV csatornán a világosságjel (módosított) amplitúdóban, a hang frekvenciában modulált.
A sávokhoz rendelt modulációs módot az egyes országok jogszabályai határozzák meg, országonként különböző lehet.

Szóval lehet fogni(rossz minőségben)az amplitudó-modulát jele FM sávom,ha a frekvencia azonos.
Még azt szeretném tudni,mi a külömbség a vertikális ill. a horizontális adások közt és miben befolyásolja a vevőoldalt.

Ha AM adást AM vevővel hallgatsz, akkor bármely sávon jól hallod.
Ha AM adást FM vevővel hallgatsz, akkor nagyon torz hangot hallasz, bármely sávon. Megjegyzem, az adóvevők kis löketet használnak ( NBFM ), a műsorszórók nagy löketet ( WBFM ).
A polarizáció az elektromágneses hullám elektromos részének irányultsága. Leggyakrabban az antennapálca(k) irányával megegyezik: függőleges pálca függőleges polarizáltság.
Példák függőleges és vízszintes antennákra.
Az adó és vevőantennának azonos polarizátságúnak illik lennie, különben nagy lehet a csillapítás.

hello
Nekem az volna a kérdésem, hogy az időjárás hogyan befolyásolja a 100MHz körüli vagyis a ccir fm sáv, illetve a középhullám terjedését. Konkrétan milyen időjárási viszonyok között lehet jobb vételre számítani. Én azt gondoltam, hogy a jó idő kedvezőbb, de ködbe borús éjszakán jobb minőségben működött mind a kettő.
648kHz-n hallgattam a BBC adását és egészen tisztán jött, után reggelre 0 lett a vétel, pedig semmihez sem nyúltam, kisebb mértékben, de az inforadionál is ugyanígy tapasztaltam. Este rossz idő volt(köd) reggelre szikrázó napsütés.
Egyébként a BBC-t azt a Egyesült Királyságból hallottam? Nincs átjátszó semmi? Csak, mert ahogy néztem a BBC-t 500kW teljesítménnyel sugározzák, míg a Kossuthot 2MW-al. Mármint itt az ERP-t értem.
Csak nagy szerencse volt, hogy a BBC-t hallottam, vagy ha csinálnék épkézláb hurokantennát akkor folyamatosan is vehetném?

Még az jutott eszembe, hogy honnan lehet azt tudni, hogy milyen polarizációval sugároznak az egyes adók a ccir sávban? Én sehol nem találtam erre vonatkozó utalást.

A hullámterjedést sok minden befolyásolja. Jellemzően a hullámhossz, az ionoszféra állapota, de vannak időjárástól függő dolgok is, bár az a kevesebb.
Olvasd el az Antennaköny hullámterjedésre vonatkozó oldalait, azokból sok mindent megtudsz. Jellemzően egyébként a hosszabb hullámok (középhullám) este, éjszaka jobban terjednek, és az időjárástól szinte függetlenek. A 100 MHz-es tartomány már más. Egyik volt munkatársam a CCIR sávot nézte mindig nyár elején, és ha megjelentek a francia, spanyol műsorszórók a sávban, rohant haza "amatőrözni" a 144 MHz-es sávba.

köszönöm!

Itt van egy lista, elég vegyes.

Sziasztok!
Átlehet e alakitani sima rádióvevöt,ami az AM sávot
(530-1600 khz)fog,jóval kissebb vagy nagyobb frekvenciák vételére.
Vagy az FM sávot(88-108mhz) vevőt más frekvenciák vételére?
Köszönöm a válaszokat!!!

Erre azt mondanám, hogy attól függ, milyen felépítésű az a rádió: hagyományos hangolású vagy procvezérelt / szintézeres, hányszor transzponáló, mennyire komoly a bemeneti sávszűrés, van-e digitális skálája, stb. Meg persze attól is, hogy mit jelentene az a "jóval" nagyobb v. kisebb frekvenciájú vétel. Egyszerű FM-műsorvevőket régebben (amíg volt értelme) viszonylag könnyen át lehetett hangolni pl. a másik műsorszóró URH-sávra. Wide FM-modulációt mondjuk tényleg csak az URH-broadcast esetén vagy a TV-műsorok hangjánál használnak. Hagyományos AM-et (AMDSB) pedig szintén HH, KH, RH-sávokon, arra meg nincs esély, hogy pl. egy középhullámú műsorvevőt a repülők által használt URH-sávra hangoljunk, pedig ők is AM-et alkalmaznak.
Mégis mire kellene? Lehet, hogy jobban jársz egy olcsó / használt szélessávú scanner beszerzésével, mint egy meglévő, esetleg gagyi műsorvevő elpiszkálásával.

Tulajdon képpen csak arra volnék kiváncsi,hogy a ferritantennán lévő tekercsek változtatásával,lehetne egy olyan vevőt összeállitani amivel olyan frekvenciákat is lehesen fogni ami egy hétköznapi rádió nem képes pl.:rádióamatör sáv vagy 27mhz.
A rádió paraméterei:forgó kondis,ferritantennás egy kiszuperált rádiós órából szereltem ki.
A ferritantennán két tekercs van egy sok menetes és egy pár menetes.Gondolon hogy ez transzformál.

Órás rádióból kiszerelt rádió nem valami érzékeny. Középhullámhoz van elég közel is amatőrsáv (1,8 MHz), arra át lehetne húzni tekercsek változtatásával. Viszont szerintem nem sokra mennél vele az érzéketlensége, meg a rádió nagy sávszélessége miatt. (Mellesleg viszonylag csekély is a forgalmazás 1,8 MHz-en.) A magasabb frekvenciákra (3,5--7--14-- 21--28 MHz) pedig már egyre nehezebb átalakítani, vagy szinte lehetetlen.
Ugyanez a helyzet a 88-108 MHz-es FM sávval. Nehezebben, mint a középhullámot, de át lehetne húzni 144 MHz-re. Viszont érzéketlen, halk lenne, és a nagy sávszélesség miatt több állomás is hallható lenne egyszerre.
Ha ilyen frekvenciákat szeretnél hallgatni, én is egy olcsóbb, de PLL-es szkenner vásárlását javaslom.

Sziasztok!

Én alapvetően teljesítménytúrázom és sokszor nincs a hegyekben, völgyekben, erdőkben gsm térerő (Esetleg csak külföldi) így a lemaradó túratársakkal nehezen tudjuk a kapcsolatot tartani.

Azt kérdezném hogy véleményetek szerint terepen milyen frekvencia terjed a legjobb hatásfokkal?
Ugyanis azt olvastam hogy a Pmr frekijéhez fontos a rálátás, míg az Urh-nál kevésbé, Cb-nél még kevésbé.

Ehhez kapcsolódóan ha tudnátok ajánlani egy kézi, strapabíró, kategóriájában a legkisebb méretű adóvevőt, azt külön megköszönném.

Szia!
erre vannak profi megoldások ---aranyárban !! !!
s vannak házi barkács megoldások --- "kacatáron" sok kivánni valóval...

a lényege egyféle frekvencia , nem elég -az adó teljesitményét is szabályozni kellene+ az antenna elhelyezését is a környezet függvényében.....

Már a ying tong eléggé olcsó és kétsávos-bár olcsó hűsnak híg a leve, akkor inkább valami ipari motorola. Most télen a rádióamatőr vizsgát meg lehet csinálni, mindennel együtt fejenként egyy 10 esből kijön a vizsga. Vizsga nélkül is megy az csak a rend kervéért. A rendőrség visszajön URH ra.

Üdv!
Úgy-e milyen érdekes, a GSM ellátottság akkor is megvan, ha külföldi szolgáltatótól érkezik.
Pont ez a roaming lényege.

Neked légiforgalmi frekvenciára kell rádió.
Egyik társatok, segítőtök a terület felett fog repülni siklóernyővel, sárkányrepülövel, léghajóval, helikopterrel. A túrázók pedig rajta keresztül tartják a kapcsolatot.
Ez a megoldás pont annyira jó, mint a rádióamatőr szolgálat használata konkrét kommunikációs probléma megoldására.
Szóval marad a PR27 és a PMR446. A Geocaching hobbit őzők a PMR446-ot használják.

Hali!
Egy elméleti kérdésem lenne. Nem értek a témához, de tudnom kéne a választ.
Hosszú hullámok terjedésével kapcsolatban van-e valakinek tapasztalata, vagy el tud-e igazítani?
Ismerem a szokásos nagy teljesítményű leírásokat, amik több száz, meg ezer kilométerekről szólnak bazi nagy antennákkal.
De mi van, ha csak 1 km-en belül szeretnék adni, és ott kihasználni a nem nagyon torzuló hullámterjedési tulajdonságokat?
Az NHH honlapján olvasom, hogy pl. 9 kHz alatt lehetne sugározni 72dBnA/m max térerősséggel 10 méteren mérve. Ez alapján szerintetek a gyakorlatban elképzelhető, hogy nem túl nagy antennával és kis, kézi vevőkkel pár száz méteren belül tagolt terepen is működhetne lassú adatátvitel?

Ez a mágneses térerősséget jelenti, amely egy adott huroktól számított 10 m távolságra. Ez az elektromágnese sugárzás mágneses összetevője, és mivel zárt hurokról van szó, (egymenetes tekercs) az ellátott terület a hurkon belül van. A zavarterületet a hurkon kívül mérjük, 10 m -re.
Ezzel így nem fogsz tudni 1 km -t áthidalni.
A "bazi nagy" antennák a hullámhossz miatt szükségesek, nem a teljesítmény miatt. De 9 kHz alatti frekvenciákon olyan hosszú antennák szükségesek, hogy olcsóbb ha az 1 km -t dróton odavezeted.

Csak úgy véletlenül ide tévedtem olvasgatás közben, és látom hogy 9kHz alatt akartok sugározni. Ezt a sávszélességre értitek?

De az nem baj, hogy a 9kHz az még bőven hangfrekvencia?

Úgy is veheted, hogy hangfrekvencia, adónak használhatsz egy közönséges végfokot is, csak nem akusztikus, hanem elektromos átalakítót (antennát) kötsz a végére. Régebben léteztek ilyen hurkos elven működő tolmács, és személyhívó rendszerek is.
Rendes antennával az a gond, hogy néhány km hosszú kell belőle a tisztességes lesugárzáshoz, viszont igen nagy hatótávolság érhető el, ezért használnak inkább hurok, (mágneses csatolású) antennát, ami kis távolságokra megfelel.
Mondjuk, olyan bazi nagy sávszélességet elérni nem lehet, de azért egy lassú adatátvitelre megfelel.

Nem tudom ilyen kommunikációnál a hullámhossznak hanyad részének kell lennie az antennának, de 9kHz-es freki hullámhossza az bő 33km

Legalább negyed, de inkább fél hullámhossznak.

Legyen a kettő közt, és akkor kb. 10km-es antenna kell.
Az jó nagy!

Például egy ilyen VLF antenna. Nem zsebrádióra való.

Ez nem fog elférni a kertben.

Dehogynem, csak elég nagy kertet kell szerezni.