Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Robotika kezdőknek
Ugye.
A kérdés valójában inkább az, hogy mit akarsz vele kezdeni? Ha csak egy költséges hobbi, akkor megfelelő óvintézkedések, és persze jó vastag pénztárca mellett simán le tudod magad foglalni vele jó pár évre. Ha hasznot is vársz tőle, akkor már nem biztos érdemes belevágni egymagadnak. SZVSZ
A programot meg lehet írni szimulátorban (pl. Microsoft Robotics Studio, Webots). Utána csak ezt kell egy kicsit átalakítani, hogy a szenzoroktól érkező jelet fogja. Ez pedig nem kerül sokba (csak a számítógép áramszámla), csak az idő, mire kifejleszti az ember.
Sziasztok! Csak elméleti jellegű a kérdésem. Az nagyon elvetemült elgondolás, ha nem mindentudóvá akarjuk programozni az önműködő autót, hanem egyszerűen megtanítjuk? Arra gondolok, az nem járható út, hogy egy sofőr vezeti ugyan az autót, de minden helyzetet, reakciót okosan és helytakarékosan letárolunk? Tudom, hogy adódnak váratlan helyzetek, de ebben az esetben, csak a vész funkciókat kellene programozni, ami jobban körülhatárolható, hiszen mindig az a vége, hogy meg kell állnia, vagy le kell lassítania a járműnek, mert akkor lehet kisebb a kár, ahogyan az előadásokban is szó volt erről.
Ez nekem tetszik! A másik pedig lehet még az, hogy külön eljárásokba van programozva egy részlet (programozók tudják). Példaként: be van programozva az előremenet, a hátramenet és a jobbra-balra fordulás. Ezekből már egy előző vagy megforduló eljárást lehet csinálni. Aki nem programozik, annak példa a megfordulásra : A szenzor megméri a távolságot, hogy egyszerűen meg tud e fordulni. Ha nem, akkor lehúzódik az út jobb szélére (jobbra eljárás), majd onnan balra fordul, amíg az út széléig el nem ér (előre+balra eljárás). Innen hátramenetbe kapcsol és jobbra fordul (hátra+jobbra eljárás), majd innen előremegy, és balra fordul (előre+balra). É már meg is fordult! Az egész olyan lenne, mint egy digitális LEGO. Az eljárásokba lenne írva egy-egy rövid részlet, és az egész ezekből az alapokból épül fel. Ha bonyolult, volt, bocsánat.
Továbbra is azt gondolom, hogy egy eredeti méretű jármű leprogramozása nem annyiból áll, mint egy asztali lego roboté. A manőverezéshez nagyon pontosan tudni kell a jármű helyzetét! Nem egyformák az útviszonyok, lehet hogy poros az út, lehet hogy gödrös, neagyjisten jeges! Ez minden pillanatra más más reakciót kíván. Nem véletlenül tart még az embereknél is olyan sokáig míg megtanulunk autót vezetni! És az ember egy kipróbált, nagyon jól tanuló visszacsatolt rendszer! Ha tényleg ebbe az irányba akarsz elindulni, akkor szerintem ne azzal kezdd hogy "előre+balra", hanem a valós fizikai test tényleges modellezésével, valós körülmények között! Kamerás mefigyelés egy betonozott parkolóban. Tehát ülj be az autódba, és próbáld ki, hogy most satufék egyenes száraz úton 40-ről! Feljegyzed a fékutat, aztán 50-ről, 60-ról, stb. Most kanyarodás 10°-os kormánnyal, különböző sebességekkel! 20°, 30°, stb. Nem lesz arányos, mert ahogy gyorsul, úgy fog a kocsi oldalirányban "úszni". Téli gumi, nyári gumi, hőmérséklet függvényében, gyártó függvényében.. És még csak a gumikról beszéltem, pedig egy autó nem ennyiből áll!!!
Szerintem inkább egy vezetéssegítő rendszerben kellene először gondolkodni, és abból leszűrni tapasztalatokat, merre lehet/érdemes tovább menni.
Hello!
Probléma: A robot egy irányszögtől való eltérését szeretném detektálni. Erre alkalmasnak a giroszkópot találom. Jól gondolom, hogy ehhez elég lenne egy tengelyt figyelni? Elvileg a függőleges tengely elfordulása megadná a kívánt szöget. Másik kédés: ezek a modulok előjelezve adják meg az eltérést?
Természetesen egy tengely elég az elfordulás meghatározásához. Ha pontosabb kell, akkor ki lehet (szerintem) egészíteni egy magnetométerrel (compass), hasonlóan, mint a billenésérzékelésnél.
Milyen modulra gondolsz?
Ez:
http://www.chipcadextra.com/parallax/szenzorok/lisy300-gyroscope-module vagy ez: http://www.chipcadextra.com/parallax/szenzorok/gyroscope-module-3-a...g4200d Vagy ha van jobb ötleted/valakinek szívesen várom!
Amennyire tudom, ezek nem abszolút pontosságú cuccok, csak az aktuális pillanathoz tartozó elmozdulást érzékelik. Mivel a hibák pillanatról pillanatra összeadódnak, hosszú távon már értékelhetetlen lesz az eredmény ha nem kalibrálod. A napokban állok neki egy ilyennel játszadozni, addig csak belevau. Ha van rá lehetőség, akkor érdemes lehet megtámogatni a rendszert valami külső referenciával.
A giro beszerzéshez ajánlom Pici kollégát keresd meg privátban!
Igen, idővel "elmászik". Ezért ajánlottam kiegészíteni egy "iránytű"-vel. A kettő jelét pedig egyesíteni úgy, ahogy az egyensúlyozó robotoknál a gyorsulásmérő+gyro jelét.
Mivel magnetométert még nem teszteltem, nem tudom mennyire zajos a jele. Érdemes lenne kipróbálnod, lehet önmagában is elég?
Szerintem az iránytű meglehetősen pontatlan. Elég ha van valahol a közelben egy hangszóró, vagy egy izmosabb trafó, és már el is vitte. Szerintem. Abból indulok ki, hogy a hagyományos iránytűk is csak úgy "kb" állnak be irányba.
Amúgy engem is nagyon érdekelne erre a megoldás, mert kicsi méretek mellett egy autonóm rendszer navigálása nem egyszerű feladat. Ha megoldható, akkor szerintem még mindig egy "földi állomás" lehet a legjobb megoldás, ami folyamatosan ad valami jelet (infra, lézer, stb). Persze ha sikerül olyat találni amihez nem kell külső segítség, az lenne a non plus ultra
Hello!
Az újrahitelesítés nem gond viszonylag sűrűn tudom újra kalibrálni. Idézet: „Az újrahitelesítés nem gond viszonylag sűrűn tudom újra kalibrálni.” Akkor nincs mese: giro
Sziasztok!
Egy ilyen RF modul a mikrovezérlő UART Rx-re, egy ilyen meg az usb-uart konverter Tx-re és akkor wireless kommunikáció. Szerintetek működne? BT-uart modullal akarnám eredetileg de momentán ez a kombó a legkönnyebben beszerezhető és azonnal használható, nem kéne még nyákot se csinálni az idióta lábkiosztású BT modulhoz. Köszi!
Sziasztok!
Most raktam össze egy Conrados Pro-bot 128-at. Telepítettem az USB programozó kábelt, magát a C control programozó felületet. Rákötve a robotot a számítógépre, az IDE program látja is a C controlt, viszont a program a compile után nem tudja rátölteni egyik programot sem. Azt írja hogy: program not transferred after compilation. Valamint az output üzenetkenél a következő van: global variables RAM access failure at address 49977 Magán a roboton csak a zöld led világít. Ha a C controlt felismeri a programozó felület, nem értem miért nem enged progot tölteni... Bárki ötletét, javaslatát szívesen látom ahhoz, hogy miként deríthetem ki a hibát. Előre is köszönöm!
Sziasztok!
Nemtudom volt-e már kérdés de nagyon birizgálja a dolog a fülemet, hogy hogyan lehet megmondani egy micro szervóról hogy hány fokos a mozgástartománya? Mert ezt bizony nem találtam az adatlapján. Ezt néztem: Hitec HS-645 Ez 180 fokos szervó? Üdv: Z
A processing-el küzdök éppen. A 2.0a3-as verzióval. Minden frankó csak a delay() parancsot nem ismeri fel. Rakjak fel egy régebbi verziót, vagy az arduino fejlesztő környezetet kéne feltelepíteni?
Vagy töltsem le a szoftverfrissítést? Egy ideje már keresem neten hogy mit kéne csinálni de semmi.Ennyit találtam róla. Elvileg alapból benne kéne lennie a rendszerben.
Üdv!Adott az alábbi kód:
Mivel lehet helyettesíteni a _delay_ms-t?
Szia!
Szerintem nem a _delay_ms() fuggvennyel van a gond. Ugy nez ki, hogy az AVR bemeneti labai szednek ossze valami zajt. Az AVR tapfeszultsege megfelelo kondival szurve van (lehetoleg minel kozelebb az AVR-hez)? A nyomogombok/mikrokapcsolok pergesere is oda kell figyelni (ezert is van a delay a kodban).
Üdv!
Az AVR bemeneti lábain fototranisztor van, de ez sem okozhat gondot, mert már úgy is próbáltam, hogy le voltak választva.Szűrés van (kép): a sárga 100nF, a piros karika 100 ľF.
Szia!
Akkor nincs mese, lepesenkent kell letesztelned hogy minden mukodik-e. Eloszor 1 LED az AVR-re, azt kapcsolgasd a _delay_ms() fuggvennyel. Ezutan johet egy nyomogomb + LED. Ezzel tesztelheted hogy a LED-et gombnyomasra ki/be kapcsolod. Utana a motorvezerlo IC-t tesztelheted (koss ketiranyu LED-et a motor helyere). Az AVR-rel vezereld a motorokat elore/hatra/jobra/balra stb... Vegul ha minden jol mukodik akkor tesztelheted nyomogombokkal + motorokkal a kapcsolast. Remelem igy elobb-utobb meglesz hogy hol is a hiba (hardver vagy szoftver).
Érdemes, ekkora kerekeket szervóval mozgatni?? én a hitec-422-esekre gondoltam, vagy nagyon rossz ötlet??
Hát ez még elég képlékeny, olyan 3 kiló környékére tehető majd a súlya, inkább 4.
Szerintem jó lesz! Főleg ha kerekenként teszel 1-et.
köszönöm, reméltem, mert a szervók vezérlését nagyon megszerettem, de sok külföldi oldalon azt találtam, hogy ilyen nagyobb robotoknák, ekkora kerék méretnél a DC motorok jobbak lennének. / de ezt elakartam kerülni /
A DC motort sem sokkal bonyolultabb vezérelni.
Sziasztok!
183Hz-es PWM-el hajtok egy TP SG-90-es 9g-s mikroszervót. A gondom az ,hogy nagyon gyakran zúg, mintha folyton pozicionálni akarna és melegszik is (épphogy langyos ). A végállások úgy jönnek ki, hogy 8bites módban 20-as komparálási szintnél egyik végállás míg 90-es szintnél a másik végállás ,kitöltési tényezőben ez azt hiszem 18.8 és 37.7 % között van. Az általános 1 és és 2 ms idők is stimmelnek így. Esetleg túl magas a PWM frekvencia és azért van ez a gond? Köszi!
Hello!
Próbáld meg kisebb frekvenciával. Én ugyan nem sokat használtam szervót, de akkor 50Hz-el hajtottam. Úgy jó volt. |
Bejelentkezés
Hirdetés |