Én nem vagyok nagy szakembere ezeknek a studiós-hangtechnikás dolgoknak, de az az egyszerű véleményem az egészről (és ami már elég régóta népi megfigyelés s nagyon bölcs vélemény) hogy sajna a szrból nem lehet várat építeni! Tehát lehet farigcsálni mindenféle szoftverekkel, meg buherálgatni studiótechnikás trükkökkel, de ha már alapjából nagyon beteg a dolog, az sehogysem javítható! Vagy teljesen más lesz, mint az eredeti.
A fekete-fehér fényképekből sem lehet utólag jó minőségű szines képeket csinálni, bár speciális fotós-festékkel utólag ki lehet festegetni (egy időben csinálták is fotósok a papirképekkel)
Viszont elég sokat digitalizáltam video-felvételeket egy gyengébb PCI-os kártyával, de hamar rá kellett jönnöm, egy kazettás Super8 videokamera (nagyjából 3-400 soros felbontású) képminősége sohase lesz digitális CD minőségű, mert már maga a jelforrás SE AZ!
Tehát - lesz amilyen lesz, de nem kell - és teljesen felesleges - erre a ténykedésre nagyobb anyagi beruházást eszközölni.
A csak hang - bár nem annyira bonyolult technika, mint a kép-hang együttese - de lényegileg ugyanaz!
A kazettás magnófelvétel frekvenciamenete többnyire 600 Hz-től 16-18 kHz, (studióminőségű és krómdioxidos vagy esetleg metál hanghordozó esetében), ezért tök értelmetlen a 44 ,1 vagy esetleg 48kHz-es frekvenciamenetről álmodozni.
Ami megtörtént, az megtörtént. Ha rosszul vették fel, az már rossz is marad.

* A piros a moderáció színe, ne használd, nem lesz nagyobb a szó ereje .

Egy sima, alap normál pozíciós szalagra egy normális magnó rá tud tenni 20-30Hz-től 16kHz-ig mindent. Egy alap krómra 18-19kHz-ig lazán. A 44,1kHz használata meg igazándiból alap: 22kHz-be már nem fog beleférni egy vacakabb szalag teljesítménye sem. A dolog iránti erőfeszítés inkább arra irányul, hogy legalább az analóg részt tegyük rendbe, hogy aztán az utómunka egyszerűbb legyen, az eredmény pedig alapból jobb. Ha digizel videókat, akkor azt hiszem, tudod, mi az a TBC és hogy enélkül pl. felesleges is nekikezdeni egy VHS kazettának, ha 10 percnél hosszabb anyag van rajta, meg a jó futómű alap a képminőség kapcsán. Na, vaalmi hasonlót feszegetünk .

FF-ből pedig lehet színeset csinálni! Valamelyik szép magyar filmünkkel el is követték ezt az utólagos színesítést, egészen jó eredménnyel. Persze az sem olyan, mint az eredeti, de érdekes alkotás lett.

Nem is a CD minőségű jel itt a cél! Csak a kazetta hanganyagának megmentése, lehető legisebb további romlással. Pc eldolgozik 24bit/96khz-n is akár, nem igazán nagy terhelés neki. de végén 16bit, 44,1 kHz-ra célszerű alakítani, AudioCD-t már egy kenyérpirító is lejátszik manapság, és olcsó a süthető CD is hozzá. Jobb minőség itt a kész anyagra felesleges, csak az emlék megőrzése a cél. Olyan lesz, amilyen, de legalább tovább nem romlik.

A 44,1/48 stb kHz-et félreérted. Ez nem egyenló a felvett anyag frekvencia-sávszélességével! Ez a mintavételi frekvencia, ennek a frekvenciának a fele lehet a legnagyobb megjelenő frekvencia a digitalizált jelben.
Jó hasonlat egy világítótorony, ami forog körbe, ha ugyanolyan sebességgel mész te is a látókörében akkor vagy lát vagy nem, vagy épp mozdulatlannak lát, tehát az ő frekvenciájával hiába mozogsz a mozgásod nem jelenik meg valós mivoltában. Ilyen a digitalizálás, a mintavételi tétel mondja ki, hogy legfeljebb a fele frekvencia lehet ami megjelenik a felvételen. De tovább bonyolítja a dolgot az, hogy a felétől magasabb frekvenciát nem is szabad a bemenetre kapcsolni, mert az mindenféle nem-létező frekvenciájú jeleket ad a digitalizált anyaghoz.... így analóg szűrő kell a bemenetre, aminek viszont véges a levágási meredeksége így lehet a bemeneti jelet már akár 16kHz-től vágni kell, a 44,1kHz-et digitalizáláshoz...

(és el is érkeztünk a hangkártyák kapcsán az alaplapi minimalista vs. normális, rendes bemeneti fokozattal ellátott diszkrét közötti eltérések megvitatásához )

Én a fázisfordítást nem ugyan azzal a hanggal végezném el. Felvenném újra ugyan azokkal a paraméterekkel ugyan azt a számot, szintén tömörítés mentes formátumba (pl WAV) aztán a kettőt összekeverném úgy, hogy a két jel különbségét kioltsa a szoftver (pl az audition)
Mivel az audioszámunk ugyna az, az megmarad, de a különbség, esetedben a zaj, ami ugye nem tud pontosan millisecundomonként ugyan ott ugyan olyan amplitudóval kialakulni, pláne ha környezeti zaj...kioltódik.
Minél több felvétellel csinálod meg egy számról annél tisztább lesz. Ez olyan mint egy szimmetrizáló itrafó.

Ha ugyan azt a felvételt forgatod egymásba a zaj ugyan ott marad így nem tudja a program kioltani.

Ezzel két baj van. Nem lesz két, tökegyforma felvételed, mivel a zaj is, szint is változik lejátszásról lejátszásra (erről maga a fej tehet nagy részt, illetve az előerősítő saját zaja). A második feltétel, hogy tökéletes időalap legyen. Egy magnóban olyan nincs. Még akkor sem, ha a hangtengely kvarcpontosságú fordulatot tart, a szalag mechanikája kizárja, hogy az ilyen keverősdihez szükséges mértékű pontosságot tarts.
A fázisokkal meg úgy általában az a gond, hogy adott műsoranyagban lesz bőven azonos és ellentétes fázisú rész is, egy visszhang effekt, vagy bármilyen, nem konzerv hang egy rahedli verődést fog produkálni, amit az elvileg ugyan nehezen működő kevergetéssel szintén kizársz a zajjal együtt.
Maga a zaj egy analóg és véletlen jelenség, így annak kizárása ilyen "egyszerű" módszerekkel kizárt. Amit szokás használni, az a zajzár, de kérdés, hogy egyáltalán van-e értelme: A csendre, vagy a műsorra akarsz figyelni.

Adobe Audiotonban van minta utáni zajszűrés. Megadsz neki pl 10 másodperc súgást, kielemzi, elmented az analízis eredményét, aztán lefuttatod az egész hanganyagon, a súgást úgy veszi ki, hogy a hasznos jelből nagyon minimális veszik el. Lehet játszani a beállítással, érdemes egyetlen percnyi anyagon kísérletezni, és ha jó, akkor mehet a zajszűrés az egészre. Jobb, mint a Dolby félék... Aztán nem árt egy normalizálás sem, meg szükség esetén multiband kompresszor, stb. Sokat lehet gyúrni a hanganyagon...

A szalagzaj nem ilyen egyszerű dolog. Végtelen számú frekvencia végtelen amplitúdójú egyvelege, időben véletlenszerűen változva.
A Dolby nem zajszűrés, hanem zajcsökkentés (komprimálás-expandálás), a kettő célja, használata alapvetően eltér: Dolbyval a zajmentes forrásanyagot óhajtjuk ilyennek is megtartani, a szűréssel pedig a forrásanyagban meglévő zajt eltávolítani. A Dolby ezutóbbira nem alkalmas.

Lehetséges, hogy igazad van, azért írtam még az elején, hogy nálam csupán tapasztalat az egész.
Valóban szineztek utólag filmeket s a sasszeműeket kivéve a laikus átlagnéző nem is vett észre semmit.
Ha jól tudom, az első ilyen utólag szinezett film az Elfújta a szél című amerikai volt, melyet képkockánként festettek ki kézzel. S mivel a film majd 3 órás, a mozgó kép illúziójához pedig legalább 24 kép/perc szükséges, azt hiszem - egy jó darabig el voltak vele a kézimunkások.
Jól emlékszem arra a magyar vonatkozásúra ... és láttam is a filmet, ez az utólag szinezett film a Liliomfi lett volna. Szegény Darvas Ivánnak annyira hülyén állt az a "mű-szőkés" hajszine, olyan a valóságban nincs is.

Szó ami szó, egy VHS-ről "átdigitalizált" filmet én nem is nagyon szoltam DVD-re kitenni, elég neki a CD. A minőség így is, úgy is csapnivaló, miután már maga a VHS rendszer sem volt soha a csúcsok csúcsa.
Az U-matic rendszer vagy a Béta talán valamivel jobb lenne, de az többnyire studiótechnika, az átlagnép nemigen jutott hozzá mindehhez, mert nagyon drága.

És bár már bedigiztem néhány videót, de becsülettel meg kell mondjam - nem tudom, mi a TBC?
Lehet hogy nagy szégyen, de ez van. Én TBC nélkül csináltam, vagy
lehetséges hogy azzal csináltam, ám sosem tudtam róla.

A zajon néha lehet segíteni.
Bár nem sokat jelent, de a Philips cég valamikor a 70-es 80-as években kikisérletezte a DNL elnevezésű (Dynamic Noise Limiter) szerkentyűjét, azaz a felvételek zaját utólagosan csillapító áramkört. Ez valami szűrő-vágó-közösítő logika mentén ügyködő tranzisztoros elektronika volt, mely bizonyos frekvenciákat kiemelve és az ellenkezőjére átforgatva, majd a végén hozzákeverte a hanganyaghoz - szépen működött. Az azonos frekvenciák ugyanis többnyire kioltották egymást, így szinte eltünt a hanganyagból a zajnak egy része.
A végeredmény egy kissé "konzervzene"-szerű lett , de egészen jól működött , mert az alapzaj általában csak a halkabb hangrészleteknél zavaró. (mindez még a Dolby szisztéma felfedezése előtti időszakban)
Aztán jött az amerikai Ray Dolby villamosmérnök és az általa kifejlesztett Dolby system, mely teljesen forradalmasította a hangtechnika ezen részét.
Az akkori kazettás cuccoknak minderre tényleg nagy szükségük volt.
Később persze a krómdioxid és metál-anyagú hanghordozók valamit még hoztak hozzá a minőségen a vasoxidos szalagokkal szemben a nagyobb előmágnesezés használatával és túlvezérelhetőségük (s ezzel a dinamika) terén.

Én csináltam egy ilyen DNL áramkört a kazettás magnómba, mindössze 4 tranyó kellett hozzá csatornánként, meg egy csomó kondi és ellenállás. Elég jól működött, de a vájtfülűek biztosan húzták volna hozzá a szájukat.

Aztán végre lett egy komolyabb, Dolby B IC-s, szalagminőség-választóval is ellátott (Fe-Cr; normal; CrO2;) magnódeckem (AKAI CS-MO1), s az egész addigi kisérletezésem ezzel teljesen okafogyottá vált

5 db.

Opsz, most nézem csak hogy eredetileg tényleg 4-el készült.

A TBC időalap-korrekció, ami a mechanika és a szalag pontatlansága/nyúlása miatt szükséges, hogy a kép és a hang ne csússzon (a digitalizálás során a hang és a kép külön utakon jár, a képnél pedig feltételezik, hogy a szinkron pontos).
A DNL sajnos a maga formájában nagyon kezdetleges dolog volt, a dolby sem egy tökély (hiszen ehhez a felvétellel pontosan egyező átvitel és szint volna szükséges, 1-2dB eltérés már nagyon sok, és a kazetták meg nem arról híresek, hogy ilyenek-egy jó kalibrálás nélkül meg a dolbyval elért zajszegényebb felvétel frekimenetben nagyon nem az eredeti lesz, aztán ott van az expandált magasabb hangfekvés, amit meg a szalag nem bír-erre meg a HX-pro jelentett végre nem rossz megoldást).
A CS-M01 gyönyörű megjelenésű gép, én M03-al és M2-vel kezdtem a magnózás kicsit komolyabb részét sok-sok éve . Egyszerű, mint a faék, az NE545-ös ős (legelső integrált) dolby B nem is teljesít rosszul, a mechanikája nagyon strapabíró (bár mihez képest). Én a VFD kijelzőkért vagyok oda, de ennek az Akainak a deprez műszere valami gyönyörű. Csak sajnos meglehetősen túllövésre hajlamos és lomha kicsit, de ez mind feledhető, ha a zöldessárga lámpával világított fehér háttér előtt a zöld mutatók elindulnak.. .

Én egy szóval sem írtam hogy jobb lesz.
Minden zajszűrő kapcsolásnak van valami hátránya.

Az idézett leiratod viszont arról értekezik, hogy ennek a DNL áramkörnek a Philips-nél számtalan fajtáját megcsinálták, közte a 4 tranzisztorost is.
Nos én valamikor a 4 tranzisztorost csináltam meg (persze kétszer - már csak a sztereo miatt).
De mindez lényegét tekintve nem tök mindegy?

A fontos akkor számomra csak az volt, hogyan működik jól és mi a végeredménye?
Létezett még akkoriban valami FET-es megoldás is - teljesen hasonló alapelven, amiben egy BF244 volt a lényeg + mellette még 2 tranyó ügyködött a dolgon. Azt véglegesre kb. gyufásdoboznyi nagyságúra sikerült kihoznom s bele volt építve az MK-21 (BRG) kazettás magnómba. Amikor az még nagy sláger volt a hazai zajiparban (míg a magnó azóta is működik ... legfeljebb a hajtószíjját illene már kicserélni.)

A depreze tényleg kissé lustán mozog, de hát a tehetetlenség ugyebár ...

Sajna nekem nem zöldessárga a műszer háttér-világítása, hanem fehér (illetve kissé sárgás), de a mutatói valóban zöldek. Már csak ritkán kapcsolom be, és épp a multkoriban (kb. fél éve) kellett benne lapszíjat cserélni, mert elkezdett a mechanika rosszalkodni, nyávogni a hang.

Sziasztok!
Remélem, hogy nem hiába nyitottam témát. Van egy kazettás deck-em, ami elég régi, így nincs benne zajtalanító áramkör, és nagy a felvétel zaja. Azt szeretném kérdezni, hogy létezik-e valami kapcsolás PIC nélkül, ami képes a zajok kiszűrésére? Gondolok pl. egy spéci IC-re, amit erre találtak ki. Már próbáltam a Google-ban sikertelenül.
Köszönöm a segítséget: S. Balázs

Szia Lehet, hogy csak rossz keresőszót írtál be, mert nekem elsőre ezt dobta. Dolby Noise Reduction
És ahogy elnézem az első kifejezetten magnóhoz van.

De, hiába nyitottad...
Magnófelvételek minőségének feljavítása
Itt nézz szét, rajz is van fenn és sok hasznos tanács.

Üdv
Inhouse

Vaterán már kb IC áron lehet venni DolbyB-C, Dolby HX( Na mondjuk ez utóbbi nem zajcsökkentő) 3 motorral, három fejjel... Nagyon szép gépek, kár, hogy kihalt ez a technika.
például érdemes Technics RZ7 decket keresni, talán még van. Toldozni utólag régi decket nem érdemes zajcsökkentővel, úgyis a mechanikája miatt is gyenguszabbul zenélgetnek.

Szia!
Köszönöm a választ! Legközelebb jobban szétnézek. Ha szerintetek nem érdemes régi deck-et újítani, akkor tényleg érdemesebb másikat venni.
Üdv! Balázs

Szia!
Szerintem félreértettél, nem PC-re akarom felírni, hanem a LINE kimenetet akartam zajtalanítani.
Üdv! Balázs

Mi lenne, ha mégis beleolvasnál, és megnéznéd, hogy jó-e neked az ott közölt rajz? Pár napja lett linkelve, mint bevált, megépített, spec IC nélküli cucc...Túl sokat kérek?

Üdv
Inhouse

Vagyis már itt, mivel Köbzoli át is helyezte és megszüntette a tied. Szóval itt van kicsit lejjebb a Philips DNL rajz, nem kell hozzá spec IC csak egy pár tranzisztor.

Üdv
Inhouse

Szia!

Nemrég vettem egy rs bx701-et és nyávogási és csúszási gondjaim vannak vele.
Mi lehet a gond?
*

Alapból szíjcsere, aztán jöhet a többi.

Vagy egy szallagpálya tisztítás, alaposan. Vagy csak a kazettákban a szallag összetapadt, egy gyors átcsévélés is segít rajta. Látatlanban ennyit tudok hozzáfűzni....

Sziasztok. Nemsokára veszek egy SONY TC-KE240 magnódecket. Eddig csak hifivel készítettem kazira felvételt, az ilyen magnódeckhez nem értek.
MP3 zenéket szeretnék kazira átvenni. Az ilyen deckeken rca csati van, a hifimen viszont csak fülhallgató kimenet . Vegyek egy egyszerű jack-rca átalakítót? Ez a jel megfelelő lesz a deckhez?
Van még valami előmágnesezés és annak beállítása. Felvételi szint szabályzás (ezen a decken van automata is) ? A hangerőt a hifin vagy a decken állítsam?
Segítene valaki, hogy mit hogyan kell csinálni?

Szia!
A hifi-n illene lennie vonalkimenetnek is. Az szintén RCA csatlakozó. (Esetleg tuchel aljzat)
A fülhallgató kimenet azért nem jó, mert túl nagy a szintje, és zajos lesz.
Az előmágnesezést a kazettának megfelelően kell beállítani ( A kapcsolót a megfelelő állásba állítani. ) Ha az előmágnesezést potival lehet szabályozni, akkor néhány próbafelvétellel kell meghatározni, a megfelelő értéket.
A felvételi szintszabályozást mindenképpen a deck szintszabályozójával oldd meg. Ha maradsz a fülhallgató (hifi esetén inkább fejhallgató) kimenetnél, akkor annyira vedd le a szintet, hogy ne torzítson, és a decken lehessen változtatni (legyen megfelelő tartomány, tartalék, ha a zene egyik része halk, a másik meg hangos, tudj korrigálni).
A deck-en a szintet úgy kell beállítani, hogy a leghangosabb résznél néha belemegy a piros tartományba a kivezérlésjelző.
Az automata szintszabályozás csak elrontja a zenét! A halk részt felhangosítja, a hangosat lehalkítja. Viszont az előadó nem véletlenül tette bele a halk és hangos részeket, amit az automatika igyekszik kikorrigálni.

Ha nem ismered a készüléket, mindenképpen érdemes próbafelvételeket csinálni, nehogy később derüljön ki, hogy nem lett jó.