Nem jó, most úgy megterheltem, hogy a sec. en 1,6A-ert mértem a trafó éppen langyos volt, de a feszültség leesett 21,5V ra.... Így viszont ez nem volna elég egy 50W-os wellernek.
Valami tipp miben találok ennek a célnak megfelelő trafót? Mert tekerni semmi kedvem....

Én épp most szereztem egy írásvetítőből. Van vagy 250W-os de lehet több. Mondjuk lehet inkább labortápot kéne belőle csinálni, ha lehet.
Na szócal régi írásvetítő pl. Vagy erősítőkhoz, házi készítésűekhez használtak még hasonlókat. Nekem abból lesz egy/két 90W-os.

Szia!

Nálam egy ilyen Weller egy 16 V/50 w-os trafóról megy kb. 5 éve (persze nem folyamatosan )
Kicsit lassabban fűt fel, de működik rendesen.
Kösd rá a trafódra, és próbáld ki,vesztenivalód nincs.

üdv:hp

Szia! A kivezetések kötését már megírtam! De még egyszer:ha a tekercs kezdetet kötöd össze a másik tekercs kezdetével, és két szabad kivezetést terheled meg, a két tekercs ellen kapcsolásba kerül; zárlat! A tekercs vége, és a másik kezdete össze, akkor sorba kapcsolódik, és két feszültség összege jelenik meg a szabad végeken. Két azonos feszültségű tekercs párhuzamos kapcsolásával, a teljesítményüket összegzed. (Tekercs kezdetek össze, tekercs végek össze.) Ohmos terhelésnél valódi teljesítmény van=Watt ( Az áram és a feszültség fázisban vannak). Induktív(tekercs), vagy kapacitív(kondenzátor) terhelésnél az áram siet(Ind.), vagy késik(Cap.) a feszültséghez képest, látszólagos teljesítmény(VA) van, a valódi teljesítményt a fázisszög ismeretében lehet meghatározni (cosfí; sinfí), tehát P=U x I x cosfí(sinfí) Watt. Lenin mondta: "Tanulni, tanulni, tanulni"(na ez nem volt rossz mondás!) :yes:
Ha vissza-olvastál volna, mindenre megvan a válasz!

Az utánad következő két h.sz. megadja a választ( de, ha visszaolvasnál(tál volna), már Köbzoli is megírta pl. Szerintem bátran állj neki áttekercselni a trafót, és akkor pont olyan lesz, amilyet szeretnél(sőt jobb!). Sokat lehet tekercseléskor is tanulni.

És hogy kezdjek neki, még nem csináltam ilyet. A lemezek széthúzgálásával kell kezdeni? Ha megvan mennyit és melyik sec. körből tekerjek le?

Nem tudsz fényképet betenni a trafóról? A méréseid alapján a primer 380(400)V. Különben nem volna szabad ilyen mértékben esnie a feszültségnek.
A fényképre vagy külön rajzra írd rá a trafó külső méreteit is!

Szétcsavarozod a rögzítéseket, a trafót talp-élnél odaütögeted a betonhoz (üllőhöz), hogy meglazuljanak a lemezek (elcsússzanak egymás mellett kissé), csavarhúzóval kiütögeted az "I" lemezeket, utána kiütöd (kihúzgálod) az "E"-ket. Közben kalapáccsal finoman nógatod a lemezeket, hogy lazuljanak. Nem baj, ha úgy tűnik befelé mennek, csak ne nagyon. Ezután készítesz egy betétet a csévébe (keményfa, bakelit, fém), és két vég-oldalt (ne dőljön szét tekeréskor). Középen átfúrva rögzíted (a 3-at egymáshoz). Mondjuk egy 12-es menetes száron, ebbe már tudsz elég erős kart tenni a tekeréshez. Olyan hosszú legyen, hogy hüvelybe (cső) fogva (satu) kiérjen a cséve is, és a kar is. Ha kész, folytatom.

Már visszább le írtam és kép is van. Az nem lehet, hogy azért esik ennyire a feszültség, mert én két sec. kört sorba kötöttem egy 15,5V-os és egy 8,5V-ost, hogy 24V-ot kapjak. ez nem lehet az oka?

Semmiképp, gyengére van tekerve a trafó. Lehet, hogy valójában nem hálózati trafó volt?

Oké köszi! A héten neki állok, ha lesz időm.

Egy régi mozi erősítőben volt. Magyar gyártmány.

Milyen régi? A bekötésében biztos vagy? Mert ha csöves erősítő volt, akkor lehetnek furcsa dolgok. Az is lehet amit "erbe" írt (pr; 380V-os, azért vékony a pr. drót). Szerezzél egy tolómérőt (subler), anélkül nem műhely a műhely (meg nem is lehet dolgozni)!

80-as évekbeli erősítő. A bekötés biztos mivel ott volt a konnektor rákötve. ami tuti 230 as volt. Igen tolómérő kellene, csak elég drágák...

Visszalépegettem a hozzászólásaidon, lehet hogy nem értem még el a képig. Soros kötésnél le kell mérni a tekercsek ellenállásait. Lehet, hogy egyiken elveszted, amit a másikon nyersz. Amíg le nem ég. Közben nem érzed, hogy melegszik a trafó, mert ez csupán néhány vékony menet a belsejében.

15 perc után a langyos és a hűvös között volt a hőmérséklete.
Itt vannak a képek.

Megvannak a képek. Sajnos méreteket és tekercsellenállás értékeket nem találtam, így csak azt tudom állítani, hogy a használt tekercsek nem a szekunder fő tekercsei, így aránytalanul vékonyak és nem terhelhetőek.
Mint már írtam, nem érzed a melegedést, mert a belsejében melegszik néhány menetecske, aminek a hőjét a többi nem használt elnyeli, elosztja.

Melyikek a fő szekunder tekercsek? Csak, hogy tudjam melyiket kezdjem letekerni ha ráérek.
A belső mag keresztmetszete 4*5 cm-es. a drót ellen állások nagyon kicsik, szinte mindegyiken 2 Ohm alatt vannak. Már nem emlékszem melyiken mennyi, majd holnap lemérem.

Mérni, mérni, mérni!
De nem árt, ha mi is tudjuk, mire jutottál.

Az a legjobb megoldás, hogy megvárom míg visszakapom haveromtól a pákát. Rá rakom a trafóra majd mérek és nézem hogy melegszik. Nem ez a legegyszerűbb?

Teljesen mindegy, mindet le kell (szépen) tekerni, számolni, hány menet, előtte feszültséget mérni, minden tekercsen külön. Ezáltal kiderül az áttétele a trafónak (a primer menetszám!). Ha jónak látszik a menetszám, akkor a letekertekhez mérten kell visszatekerni, kívánság szerint.
Nem kell digitális-atom subler, jó egy mezei használt is csak ne legyen szétkopva, elgörbülve. A mostani börzén is láttam, pár-száz forintért. Nekem van 50éves (tanuló koromból), mindig azt használom, pedig van két mikrométerem is. Sosem tévedtem vele.

Ó, teljesen rendbe tetted a dolgokat!
Amúgy elég szépen összekevertem a mértékegységeket (VA és W)

Megpróbáltam kiszámolni a saját trafóm teljesítményét.
33*46mm a mag. (De kérdésem, hogy a teljesítménybe a mag magassága nem számít bele? kb 23mm)
Lemezek vastagsága 0,35mm
1,9mm a szekunder tekercshuzal átmérője.
50Hz-es a hálózat.
0,024-re vettem a k értékét.
Na és 0,200028125 jött ki eredménynek.
A tekercs egy 80-90's írásvetítőből van.
Az alábbi feliratokat tartalmazza:
michael, EI96B/46,7gS-Si
elma
primer 10V 165V 230V 240V
sec 0V 24V (755-409-543/1)
Akitől kaptam, az már üzemeltetett róla 250W-os halogént. Én rámértem terhelés nélkül 27V van a szekunder kivezetéseknél.
A teljesítmény amit mértem, az akkor most miért nem jó helyiértékű, vagy rossz eleve az egész?

Felreerthetoen fogalmaztam, a mag magassaga csak a szekunder reszre vonatkozik!
Es tudom, nem tekercs, hanem transzformator...

Visszakerestem, de nem találtam képet a trafódról. Egy oszlop (a tekercsben lévő vas) méretei: a(szélesség), b(vastagság/lemez x db.), magasság(a csévében lévő hossz). A x B x M, ebből nekünk A x B kell, ez a vastest keresztmetszete. Ez kerül a képlet számlálójába; A _vas/ k (0.018-0.025); a hányadost négyzetre emeljük, és szorozzuk a frekvenciával (50Hz), ekkor kapjuk P-t. A_vas/m²-ben/, f/Hz-ben/, P/kW-ban/. Ezt a kb. 23mm magasságot nem értem. Ha jól mérted (értelmezted) a vas-keresztmetszetet, akkor számszakilag jó, csak nagyságrendileg nem; 200VA az eredmény. küldj egy képet, vagy rajzot (méretezve) a trafóról.
Elnézést, nem tudom mitől lett mini betű!

Sziasztok,

Ha minden igaz, hamarosan lesz egy trafóm, lásd a képeket.
Típus alapján tudna-e valaki közelebbi infót róla? Vagy esetleg méretek alapján a teljesítményre következtetni? Szekunder kb. 2mm-ből tekerve, hány amperrel lehetne üzem szerűen terhelni?

Gyárnak írtam, de eddig semmi. Tekercsek ha minden igaz: 230VAC / 30VAC

Köszi előre is.

Szia!Ha 2mm-es a sec. drót, kb. 10A-ral terhelhető (J~3A/mm²). De; ha már nálad lesz, csinálhatsz terhelés próbát.

Köszönöm. Fizikai méretek alapján a 300VA kategóriába illik, az RS online elég sok féle Nuvotem trafót forgalmaz, itt nézegettem.

Még egyszer köszi.

Ahha! Köszi, így már tisztább a dolog, sok olyan képlet van fent a fórumban, amiben a k érték 50W felett 1.4-1.6.
De ha a k 0,018-0,025 lehet, akkor ezt mi befolyásolja, hogyan lehet kb belőni?

ui: mit érdemes egy ilyen ketyeréből építeni? Forrasztóállomás? Erősítő? Labortáp? stb?

Ablakméret lemaradt, 63,8~64mm.