Igen, az XLR csatlakozó elé raktam a fázisfordítót.
Úgy emlékszem, az elektroncso.hu oldalon olvastam erről a "triódás" kapcsolásmódról egy cikket. Arra kell figyelni, hogy ne lépjük túl a segédrács maximális paraméteit, E180F esetében 160V/3,3mA.
Akkorát sajnos nem erősít a fokozat, hogy vonalszintű jelről teljesen ki lehessen vezérelni.

Sajnos a mérőműszereink meglehetősen "csórók" a hallási képességeinkhez képest.

Itt az egész cikk a hallási folyamatról, a kapott hang értékelése szempontjából jelentős információkat tartalmazhat (persze csak "zakkant audiofülek" számára). Ha nem ide illő nyugodtan kimoderálható, ezesetben bocsi a modiktól a plusz munka miatt.Bővebben: Link

Hali. Most tervezek épiteni egy elektroncsöves erősitőt és az információkat összegyűjtve eljutottam oda hogy az anódfesz csak a csövek felfűtése után kerülhet a csövek anódjára ellenkező esetben a cső élettartama rövidül. Hallottam hogy van valamilyen késleltetés, valamilyen lámpás vagy milyen de nem tudom pontosan csak valahol megemltették. Tudnátok ebben segiteni hogy hogyan is lehet ezt megoldani.

A válaszokat előre is köszönöm.

Ill. én is kérdezném, hogy nagyon gáz-e, ha egy előfokcső egyszerre kapcsolja be a fűtést és kapja meg az anódfeszt. ?
Mert így egy kapcsolóval megoldható lenne.

HFM 4 dimenzió? Jó a cikk, az előző mondatot sok mindenben magyarázhatja..

Miért lenne gáz? Amúgy meg azokat szerintem nem zavarja, de ha lehet nyilván én is késleltetném őket (amúgy nem szokták). A végcsöveknél az is elég, ha a segédrácsot zárod, illetve Iminek van olyan ötlete, hogy a teljes elérhető negatív feszt kapják a csövek egy darabig és onnan nyitja őket. Előfokra nemtudom. Klemó szereti ezeket a csöves reléket (mert hát ebajozik, ha jól sejtem), itthon azért nem elterjedtek börzéken. Hagyományos relé is megteszi, illetve Plachtovics úrnak van egy érdekes megoldása, amiben egy áteresztő tranzisztoros tápot alkalmaz, ami késleltet, majd lágyindít és végül még feszt is stabilizál a zenerektől függően. Én Gáborral megcsináltam ezt a kapcsolást és bár a rajz szerint nem működött (és FETtel sem), azért sikerült valamit elérni vele.

Bedugom a trafót: csorog 200mA a fűtésre. (soros fűtésű csövek.) Egy 10W-os ellenállással van korlátozva.
Egy kapcsoló az ellenállást áthidalja, akkor kapnak a csövek 300mA-t pontosan. (dc fűtés, rc szűrőkkel.) Ha már van "világítás", rámegy az anodfesz. Az ellenállásnál nincs megbízhatóbb alkatrész, ha meg elég, meg sem indul az áram, ennyi. Nyitott kimenettel sem hallok semmi zajt, búgást, ha a fülem a membránhoz ér se.

Készített már valaki EL6-al SE erősítőt? Szereztem egy ilyen csövet és stílusban illeszkedő EF9-eim vannak még. Ezekből gondoltam összerakni egy próbaerősítőt. Kimenőm pont van hozzá. Egy mullard katalógus úgy írta, hogy az EL6 és az EL36 azonosak. Létezik ez?
Egyelőre a katalógusbeli beállításokkal gondoltam nekifutni, 90ohmos katódellenállás, 250V anód és g2. Az EF9-nek van adatlapján beállítás 5V kimenőfeszre AF célon és szintén 250V-on. Ezzel nekem jó párosítának tűnik, bár az EF9-et változó mu-jűnek olvastam. Ez gond lehet?

Hát, EF6 jobb lenne. A változó meredekségű cső, nagy jelekre nem igazán jó, de lehet vele csinálni ALC -t, de ez egy szimpli erősítőbe nem igazán hasznos. EL6 PP -ben egész kitűnő, SE ben csak mint rádió végfokot hallottam.

Szia,
Pucuka válaszára reflektálva fel tudok ajánlani két dobozos-új gyárilag piros festék mentes Tungsram EF6-ot természetesen ingyen.
Nézegetted már a böszme stabi csövet?
üdv.

EL6/EL36 elektromosan teljesen egyforma. Nyilván nem azonosak, hiszen az EL6 körmös, az EL 36 oktál foglalatos (és talán még anódsapkás változata is van). Az EL3/EL6 szokásos meghajtócsöve az EF6-os (esetleg ez elé még egy EBC3 triódája is). Az EF 9 szokásosan nagyfrekis vagy középfrekis erősíőcső, de ha ez van meg lehet próbálni (esetleg triódásan kötve). Réges régen (úgy 41 éve, mikor anyám a horganyzott vödröt még vizesvödörnek, én pedig egyszerűen földelésnek neveztem (miután feltételezhetően valaki ellopta)) építettem SE erősítőt EBC3/EF6/EL3 csőkészlettel 250 V táppal. Annyira emlékszem belőle, hogy nagyon hangosan szólt, kinyitottuk az utcai ablakokat, és távolodva ellenőriztük milyen messziről hallatszik (ez volt a teljesítmény mérés, rettenetesen torzított, és megállapítottuk, hogy biztos megvan 5-6 W). Nagyon tetszett, hogy valamelyik cső élénk pirosra volt festve.

Megnéztem és az EL6 és az EL36 katalógusadatai egyeznek. Ennek ellenére nem vagyok meggyőződve az azonosságról, de minden jel erre utal, főként a Mullard megjegyzése. sajnos nem látok bele az EL6-ba rendesen, de abban biztos vagyok, hogy fizikailag nem lehetnek egyformák.
EL6-ból csak egy darabom van (PL36-ból több). Sajnos 5K-s PP trafóm sincs, maximum, ha két 2,5K-os SE trafót sorbakötök, a szekundereke meg párhuzamosan.

Hidrogénatom ezredrésze...hm.
Ha ez nem áprilisi cikk volt, akkor igencsak kőbalta egy rendes multiméter is a teljesítmény mérésnél .
Elektronokat kellene számolni a vezetékből ki-belépéskor.

Szerintem:
Nem kell vele foglalkoznod, főleg az első erősítőknél.
Majd ha drágább csöveket kímélni akarod, és végre egyértemű fizikai magyarázat lenne rá akkor érdemes lenne kitalálni valamit.
De nem igaz, hogy tovább élnek a csövek egy hangfrekis erősítőben, a késleltetett anódfeszültséggel.
A késleltetésnek más oka van, pl a kissebb pufferkondi max fesz ek, mert a táp terhelve 350V akkor 350V os elkókat beteheted, de ha nem késleltetsz akkor CRCRC szűrésnél főleg 450V is lenne a táp az elkókon, azaz drágábbat kellene venned.
Fizikai bizonyíték az ellenkezőjére van, ha csak fűtöd a csövet és nincs áram akkor rövidül az élettartam, katódmérgezés. Az ellenkezője URBAN LEGEND.
Mi is történik ha megkapja az anódfeszt a még nem felfűtött cső?
Az emittálóképességhez képest nagyobb áramot akarunk kivenni...és?
Ahol kell anódfeszt késleltetni, ott időzítve ill megadott feltételek teljesülése esetén adott feszültésgeket kapcsolni adott időkben ott sem a cső élettartama volt a gond, hanem máshogyan nagyon hamar, lehet azonnal károsodás lett volna az azonnali teljes táprakapcsolás következménye.
Pl az igen drága szkópcsövet sem késleltetik, pedig azt nem 500-5000Ft os cső.
Ez csk flanc, vagy spórolás, az elkókkal, illetve a csövekkel, mert pl a cső is túl nagy feszt kapna és hidegen simán átütne, de a beterhelt táp már határértéken belüli.
Mérd meg a tápod aztán ha a cső bírja Ug2 őn Ua-n mindenhol azt a nagy feszt ami így odajut akkor nem kell késleltetni, ha a határérték felett van 10 százalékkal, akkor már rövidül az élettartam, ha a határérték felett 100 százalékkal, azaz pl 500V max fszt elbíró csőre 1kV ot kapcsolsz akkor drasztikusan rövidül az élettartam .

Igazából arra sincs bizonyíték. Ezt JLH írta, de a valóságban a csöves rádiókban minden további nélkül elvették az URH keverődoboz ECC85-ös csövének a tápfeszültségét, miközben AM üzemben ez hetekig-hónapokig csak befűtve volt. A fűtést nemigen kapcsolták sehol.

Köszönöm a válaszokat. Nem fogok akkor tenni késleltetést ha felesleges. Volna viszont egy újabb kérdésen, hogy találtam egy gitár overdrive és vibrator kapcsolást csövekkel és ezeket is be szeretném kötni. Hogyan lenne érdemes bekötni. Melyiket előre és az előerősítő elé vagy után tegyem ezeket az effekteket?

Nem mindenki szerint felesleges. Valójában van mellette érv, ellene semmi. Mindazonáltal a Te döntésed, alkalmazol-e, vagy sem........

A hazai szakirodalom viszont "kiáll" a késleltetés hasznossága vonatkozásában..........

Nagyon is érdemes foglalkozni vele csak ennek is vannak hátulütői mint mindennek .

Köszönöm és élni fogok a lehetőséggel, egyelőre megpróbálom majd, ha lesz egyáltalán időm vele foglalkozni, az EF9-est. A stabcsövet csak nézegettem. Keresek, hátha van hozzá foglalatom nekem vagy a rádiós rokonnak.

Én úgy tudom, elsősroban Gábortól, hogy ez okozza igazán egy cső halálát.

A cső elektródáinak geometriai méreteiből adódóan olyan 5 - 600 V -ig nincs nagyobb probléma. A gondok a nagyobb, kV -os anódfeszültségeknél kezdődnek, ott már könnyen előfordulhat, hogy a nagy elektromos térerősség kárt tesz a katód bevonatban. Ráadásul a helyzet súlyosbodik azzal, hogy a mindíg jelenlevő még a nagyon kis gázosság miatt az ionizáció megindul, és a nagyobb fajsúlyú ionok a katódba csapódnak. A szokásos vevőcsöveknél a szokásos anódfeszültségen ez a jelenség még nem számottevő. A hidegkatódos gázkisüléses egyenirányító csöveknél ez a jelenség melegíti fel a katódot. Dehát ez viszont erre van méretezve.

Elárulom Neked, hogy ECC85-öst soha nem cseréltem még rádióban. ECL86-ost annál többet a szelénes időszakból.
Ha egy év múlva váltottad vissza URH-ra, gond nélkül megszólalt. Ha ez akkora probléma lett volna, inkább az oszcillátort állították volna le, és csak a kimenetet veszik le a KF-ől, de - mint a Pacsirta-rajzrészleten látszik - nem ez történt. Pedig ez már azért nem a legelső csöves rádiótípus.

Kérdésem lenne hozzád, méghozzá a GU50 PP-d meghajtásánál. Végeztél rajta méréseket is? Én egyszerűen nem jutok előre a korrekt megvalósításban. 80Hz alatt nagyon rossz az átvitel, 100Hz-en még éppen elfogadható. A bemenő jel szép szinusz. Az ECC88 kimenetén viszont valami rettenetet mérünk. Ugyanakkor a végfokozat a 6N6P-k felől megint normális szinuszt kap. Ez hogy lehet? Ezt produkálta zenerrel és tranyóval megpakolt változat is. Cserélgettünk benne ECC88-akat, 6N23P-t, PCC88-at és mind hasonlóan működik. Zenehallgatásnál is érezni, hogy valami nem stimmel, bár elfogadhatóan szól.

Nem a kimenőtrafó a ludas? Mekkora és milyen vason van?

APX-100 vason van és jó nagy. 80Wra van méretezve és egy egyszerű katodinnal szépen szól. Maga a meghajtás nem nagyon működik. Külön is össze lett rakva. Minden feszt megkap és mégsem 100%. DC csatolt, szóval elég érzékeny egy darab. Tulajdonképpen GG-vel már feladtuk, hogy ebből lesz valami...

Alapvetően nem azzal van gondom, hogy nem tudom összerakni az erősítőt, hanem kifejezetten ez a kapcsolás mozgatja a fantáziámat (és még pár emberét). Tavaly nyár óta próbálkozom vele.

Miért nem veszed fel a kapcsolatot az alkotójával CHZ-val?

Még összel megtettem, akkor kaptam is tanácsot. De nem akartam ezzel piszkálni állandóan. Abból indultam ki, hogy a kapcsolás üzembiztos, hiszen Lacinak -állítása szerint- minden további nélkül sikerült összehoznia. Arra gondoltam, hogy vagy a csövek nem jók, vagy elnéztem valamit. Ezért is kértem tőled a 6n23p-et. De azokkal se lett túl jó. Igazából tavaly még azzal kűzdöttem, hogy nem tudtam a megfelelő feszeket összehozni neki. A - táp megbonyolította. Gáboral megcsináltuk Kecskeméten és egész jó lett. De akkor meg az említet alacsony frekvenciás dolog jött közbe, illetve Gábort az idegesítette, hogy nem tudtunk rájönni, hogy hogy lehet az, hogy a bemenő jel és a kimenő is jó, de ami a két fokozat között van, az szinusznak aligha nevezhető.