Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
[OFF]Szerintem 20-30 évet üzemeltetve ilyen berendezéseket. Ez nem sok tankönyvben lehet már benne, ha egyáltalán valaha egyben is benne volt. Az sem lehetetlen, hogy a kiöregedő mérnöktársaitól tanulta még ifjabb korában. Mindenesetre én is irigylem.........
Köszi!
A rajz az rossz viszont a cső lábkiosztás szerint már jó helyre van kötve. Akkor itt nem lehet kapcsolóval operálni.
Sőt, ez fokozható lenne 3 állású kapcsolóval. trióda/UL/pentóda. Azért azt nem árt figyelembe venni, hogy más lesz a meghajtó fokozattal szemben támasztott igény is trióda üzemben.
És sajnos ugyan ahhoz az áramhoz más előfeszültség is kell. Én így akartam csinálni a GU50 SE-met, de rájöttem, hogy ez nem csak egy kapcsoló a segédrácson, hanem annál jóval több..
Már megint a fűtéssel van gondom. Egy PL509-est tartok a kezemben. A katódban a fűtőszál fel-le, majd ismét fel, és le megy. A középső része kilóg a katódból lefelé, kb 3 mm-re. Ha a csövet elbillentem, a fűtőszál elcsúszik egy irányba (a középső lelógó). Ha másik irányba billentem, akkor a másik irányba. Elővettem egy másikat, ott is tapasztaltam. Nem hinném, hogy a katódtestnek mindegy, melyik részén "halmozódik" fel a fűtőszál. A felfűtésnél semmiképpen (nagyon aszimmetrikus lesz az elhelyezkedése a szálnak, legalábbis, az alján). Bár, más csőnél nem tapasztaltam hasonló elmozdulást, a fűtőszál elhelyezkedése valószínűleg nem szabályos más példányoknál sem, így a felfűtéskor tényleg kialakulhatnak forróbb pontok, foltok.
A PL 509 azon (nagyobb) csövek egyike, ahol a katalógus engedi a függőleges és vízszintes beépítést. Pont a TV miatt.
Első oldalon.
Áramgenerátor a katódba, vagy katódról visszacsatolt komparátoros előfesz... Ilyenkor lenne haszna.
Szerinted ez a felállás egy kapcsolóval megvalósítható vagy triódába kapcsolás a többi komponens és értékének megváltoztatásával is jár?
Köszönöm a segítséget!
Triódaüzemben a Miller kapacitás jelentős értékűre nőhet, amit lehet, hogy a pentóda/UL üzemre tervezett meghajtás nem tolerál kellőképpen... CC83 osztályú csövekkel nem biztos, hogy érdemes próbálkozni ilyenkor, érdemes lehet egy nagyobb áramú katódkövetőt is beépíteni a végcső elé :yes:
Biztos hogy nem érdemes 83-al. Tapasztaltam. Vagy nagyobb áramú anódkövetőt ,azaz erősebb csövet. Mindig visszajutunk a WILLIAMSON-hoz
Idézet: „Mindig visszajutunk a WILLIAMSON-hoz” Jó kapcsolás, az utoljára épített PP ampom is ilyen meghajtással működött, E88CC-kkel... Olyan 10 évvel ezelőtt
Sziasztok.Találtam a neten ezt a kapcsolást.Sajna az Orosz nyelv nem megy és érdekelne,hogy érdemes-e lenne kipróbálni?Különben a 6s3p nagy erősitésű cső evvel mit kapnánk nagyobb linearitást,nagyobb erősitést?SRPP-t már épitettem meg is voltam vele elégedve,de még két különböző csőből nem próbáltam.Elnézést a kérdésért,de nem lehet mindent gyorsan megtanulni,ha csak hobbiból űzöd a dolgot.Jelenleg 6s3p-vel hajtok triódába kötött pentódát és meg vagyok elégedve a hangjával habár eggy kicsit nagyobb erősités még nem ártana.
Ezen mi van oroszul, amit nem értesz? Az OUT az angolul van, a PCM56 meg a D/A vége valószínűleg.
A fölső cső 6N6P, az alsó 6S3P. A "B" meg értelemszerűen a feszültség.
6V6GTA SE-t tervezek legközelebb, szerintetek egy félcső meghajtás esetén ECC82, vagy E88CC (ECC88) lenne a jobb választás.
Mindenképp csak sima fesz erősítő félbúrányí azaz egyszem trióda hajtaná meg. Miért jó az az ECC82? Nem ismerem. A 88 ast igen, lehet épp ezért is 88 assal hajtom meg. Nagy meghajtás igénye nem lehet, mert gyári rajzokon is 12ax7 vagy ECC83 al is hajtják.
CC88 esetén több a tartalékod, a mű 33, szemben a CC82 17-ével... De én mást mondok, ha módodban áll használj inkább ECC40-et nem fogod megbánni
Hát itt a pont, se ez se az nem árt, ha nincs átütés, katalógusadat átlépés.
Szóval hacsak nem kW os rádióadót építünk nem kell akésleltetés. Ezt írtam most is, régebben is. A késleltetés, időzített kapcsolás nem az élettartam miatt volt sosem. Azzal tényleg nincs baj ha bentvan, de felesleges, mint a kék led a csövek alá, a kivezérlésjelző, stb.
A 40 es az jó lehet de még sosem láttam, nem hogy nem volt nekem, viszont E88CC ből és ECC82 ből van.
6N3P ből és 6N1P ből is de most oroszmentesre szeretnám, már csak a Mesa 6V6GTA-k tiszteletére is. A 82 est miért szokták "dicsőíteni"? Ha a 88 as minden tekintetben jobb? Illetve hol jobb a 82 est alkalmazni, mint a 88 ast? Vagy csak olcsóbb? De még az sem. Bár ez lehet csak most igaz.
Jó, abban egyezek hogy a CC82 kimondottan audio cső...
Szóbajöhet még az oktál 6SN7 "család" valamelyik tagja... A műje 20, és csak jókat mondhatok róla... Egy 300B-t hajtottam régi NDK-s 6SN7-el... Jó volt Amúgy az ECC40 nem egy felkapott cső, börzéken is könnyen, elérhető áron beszerezhető... Vagy esetleg az E80CC...
6N8S em van esetleg az is ECC82 körüli cső ugye?
De noval fér oda, mert a helye már megvan, szóval 82 vagy 88? A 88 az nem audió cső ugye, hanem antennaerősítőbe való elméletileg? A 82 es eleget fog erősíteni a 6V6 előtt, hogy sima CD kimenet meghajtsa?
A 6N8S-ről jól tudod, hogy milyen amerikai csőnek felel meg A többi kérdésről könnyen dönthetsz annak alapján, hogy tervezel-e (valamekkora) negvcs-t az erősítőbe... Igaz, hogy a CC88 család nem audióra készült, de légyszives nézd meg a CC82 meg a CC88 transzfer karakterisztikáját, és nem merül fel többé ez kérdésként Én nem csalódtam a 88-as családban, komolyan mondom... Pár hsz-al előbb kifejtettem, még Willyamson kapcsolást is csináltam E88CC-kkel, nagyon szépen működött... De figyelj oda arra, hogy az ECC88-nak sokkal szerényebb anódfeszt lehet adni, mint az E88CC-nek... Utóbbi akár 230V-al is elmegy...
Szia.Valójában arra volnák kiváncsi mi a véleményük a kapcsolásról a fórumon vagy bárkinek itt.Ami a bekötést illeti az nekem is világos.Kipróbálnám meghajtásként végcső elé,ha jobb mint a 6s3p egyedül.
Ja, értelek! A 6S3P rendkívül alacsony mikrofóniás cső, a 6N6P meg elég kultúrált hangú, szerintem érdemes lenne kipróbálni.
Sziasztok!
Bemenetet és kimenetet a chassin belül érdemes árnyékolt vezetékkel összekötni? Ki milyen vezetéket használ ? Köszönöm az infót!
A 6C3P-vel kb 30x-os erősítést lehet elérni. Inkább a kis zaja, és rázkódásállósága miatt szeretjük. EL84-et bőven elhajt SE-ben, "utánégető" nélkül is.
Szia!
A bemenő jeleket sodort érpáron szoktam elvezetni. A kimenő jelnél szerintem ennek nincs akkora jelentősége.
Szia!
Árnyékolni célszerű vagy nem kell vele foglalkozni?
E88CC-im vannak, ha egyszem féltrióda sacc 280V os tápot fog kapni milyen ellenállásokkal érdemes próbálkozni? Rk 1k Ra 10k? (ezt 170V os tápról szoktam használni, lehet túl nagy árammal fog menni?)
A 6V6 alatt Rk 240Ohm? Lehet 3db 1k 2W ból oldom meg az 333Ohm. A 6V6 segédrácsfeszt mennyivel kell az anód alá engedni, hogy jól szóljon? A 6P3S nél amire kitapasztaltan az 50V os különbséget elment egy év. Itt is így, vagy a 6V6 azonos Ua Ug2 vel is jóhangú? Ez ugyebár pentóda, mint az EL84. terheletlenben a táp 350V os lett, 350V os MM elkók, talán kellene az anódfeszkésíleltetés ?
Szerintem ha csak nem vezeted közvetlenül a hálózati trafó közelében, nem szükséges az árnyékolás.
Igen nekem a TDA 7294em elé ez került be és 20 szoros erősítés értem el vele 180 volton persze 6h2pvel.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |