Hali,én fűrészlap forrasztóval forasztottam össze.Kb 10 fokos szőgbe hosszan leköszörültem és közétettel egy trombita zéz lemezt mert az 80-90 fokkal hamarabb olvad.és alátettem a fürészlap fprraszó alá és felhevitette ,ha van asztalos ismerősőd az segit biztos.egyébként úgy működik mind a ponthegesztő.hali

Mennyit adnak érte az ócskavas telepen? Lehet inkább megvenném én. Az alu huzalt is, mert már gyártottam olyat, pont ma vettem 4mm-es warniscsövet.

Ettől függetlenül a vasat szét kell szedni az új tekeréshez.

"Ha a villanymozdonyok hajtómotor-főpólustekercseiben megfelelt a hüvelyes-ónos forrasztásos toldás (pedig ott van igénybevétel!), akkor egy hegesztőtrafóban is jó lesz."
Szerintem kissé rosszul értelmezel dolgokat. A villanymozdonyok motor tekercsei(és minden más komoly teljesítményű villamos gépé) nem azért készülnek darabokból mert nem adná ki a megfelelő hosszúságú huzalt a készlet, hanem gyártástechnológiai okok miatt. Ugyanis a megfelelő alakzatot egyben nem lehetne a helyére berakni a merevsége miatt. Ezért készül több darabból, és miután berakták a helyére, ott forrasszák össze.
Egyébként a hegesztő dinamók, sőt a nagyobb önindítók is hasonló módon készülnek. De ezt a megoldást nem szokás olyan helyen alkalmazni, ahol a toldás a tekercs belsejébe kerül. Persze, ettől még te megcsinálhatod, de ne akarj más erre rábeszélni.

Ma megjött a huzal. Ti hogy tekeritek az ilyen nagyobb huzalokat, hogy ne legyen az 1-es képen látható effektus, aminek az eredménye a drága tekercselési tér vesztesége? Én eddig úgy csináltam, mint a kép2-n látható, téglából kiköszörültem két profilt, ami megvezette a huzalt, csak most nincs épp téglám, meg egy kis tégla flexelés után úgy néz ki a műhely, mintha robbantottak volna. Mert ugye a tégla az olcsó, 200 fokig biztosan hőálló, könnyen formálható, viszonylag ellenáll a mechanikai hatásoknak, nem mágnesezhető, és nem is vezeti az áramot, létezik hasonló anyag?

A tégla felejtős, mert porozus és a finom szemcsék felsérthetik a lakkot. Nem azonnal hanem évek múlva.
Bakelit, nyákból kivágott (faragott) távtartó az igazi. A vasmag és tekercs között igy a levegő is tud jární.

Akkor te nem cséve testre tekersz. Gondolom a tekercs hűtése miatt. Ebben az esetben én fa sablont használok lekerekített sarkokkal. Enyhén kúpos, vagy több darabból álló. A sablonra 1-2 menet pappírt tekerek. Sablont készítettem lemezből is,sőt komplett cséve testet is szigetelve. A csévetest nyitott ebben az esetben. Ha vas lemezből készül, kellemes meglepetés vár(nyugodtabb, csendesebb ív és hang). Az okáról a mágnesezéssel foglalkozó embert kérdezz. Nem variálok néha csinálok ilyen fajtát, de ez macerás. Van sarok rögzítős megoldás is, de az lágy lemezből készül szigetelve rádiusz mindig fontos, a nagysága a tekercselő huzal vastagságától,lágyságától,szigetelő anyag tulajdonságától. Hirtelen ennyi jutott eszembe.

Persze előtte betekerem minden jóval. Egyébként warniscsőbe húzott huzal van a téglás megoldásra tekerve.

Mályi László: De, csévére tekerek, csak egy ilyen kis betétet beleteszek a csévébe. Nem a tekercs hűtése miatt, hanem hogy a huzal "kanyarodása" ne a trafó ablakba történjen, mert akkor kevesebb férne be, ami a csatolt képeken is látható. Majd arról a fa sablonról csinálhatnál egy fot, ha ráérsz. A vas lemezes csévén én is gondolkodtam, de nem mertem olyat csinálni, pedg meglett volna hamar, csak féltem az örvényáramtól. Ez ami itt van d=2mm és d=2,13mm huzalok, és a cséve 8x7cm körül van, ráadásul két darabba van vágva gyárilag, majd lefotózom nemsoká.

Pl. az EBSC 41 nevű villanymozdony hajtómotor (kompound, vegyes gerjesztésű) főpólustekercse 2 x 1.3 mm-es üvegszigetelésű Cu profilból volt, kb. 1000m-es gurigában szállítoották; egy tekercs 250m huzalt vett fel. A spanolóban rendszeresen elszakadt (egyenetlen szigetelés), ilyenkor kis hüvely, f.ón, Warnish-szalag, és gombolyítottuk tovább. Na ez a tekercs legbelsejében is előfordult, sosem hibásodott meg. Nem részletezem tovább, néhány évet a gyártásban töltöttem (GVM; Ganz-MÁVAG). És a rúdtekercselések is egy hosszban készültek, speciális sablonokon, ha éppen elfogyott az egyik tekercs készítése közben a huzal; szilfosz (foszforos Ag-forrasz), warnish-szalag, és tovább. Kb. 250 kW-ig, utána már cső, és vízhűtés. Nem beszélek rá senkit, csak a gyakorlatról írtam. Olvastál róla? Mert én gyártottam; kávédarálótól, turbógenerátorig.

Na egy pár kép a teljesebb képért. Örvény áram, na és nem oszt nem szoroz 0.8-1 lemeznél. Nyitott cséve esetében nincs rövidre zárt menet a vasmagtól is szigetelni kell. Azóta is működik a trafó nem melegedet a cséve sem, csak a kellemes meglepetés.

A lakk csinálhat menetzárlatot míg meg nem száradt?

1400 ft kg-ja.

Ez SK. vérprofi (ugyan ilyen számlálóm van), nem rövid néha a daráló karja? Az a hatszegletű eszköz (9 kép) nem tudom mi!?(nek) Nálam 1km-es körzetben tilos.

Ezt örököltem egy öreg villany szerelőtől, emlékeztető. Nyugodjon békében, jó ember volt a maga módján. A szekunder amúgy se kapkodós, ott rövid. Egyébként mindenkinek megvan a maga keresztje az enyém az a hatszögletű.

(#1202893)valaki megválaszolná köszönöm.

Nem. A huzalon még gondolkodok.

Nálam az 1km-es körzetbe kötelező!

Nem csak olvastam róla, hanem 3 évig dolgoztam olyan tekercselőműhelyben, ahol a 400kW-os csúszógyűrűs villanymotor is megfordult javítás céljából.De javítottunk 1,6MW-os villanymotort is, igaz, azt a telepítési helyén, mert nem fért volna be a műhelykapun. Valamint az elmúlt évezredben villamosgép gyártástechnológiából is vizsgáztam néhányszor, és nem azért,mert az ismétlés a tudás atyja. Tehát van némi elméleti és gyakorlati tapasztalatom, ahogy te írtad, a kávédarálótól a turbógenerátorig. Tudod, a gyakorlat és gyakorlat között is van különbség. Van aki a kávédaráló forgórészén is megtoldja a huzalt ha nem adja ki a menetszámot, meg van olyan is, aki inkább másik dobról kezdi megtekerni, mintsem hogy toldani kelljen.
Komoly(?) hegesztőgép gyártó cég is gyárt úgy hegesztőgépet, hogy a tekercsvéget az előző menethez egy darab zománchuzallal köti hozzá, a megcsapolásoknál pedig nem használ szigetelőcsövet. A lényeg, garanciális időt bírja ki. Illetve van olyan hegesztőgép gyártó is, aki a tekercseket a lehető legnagyobb gondossággal készíti el, és nem játszik a szervizbevételre. Nem azt állítom, hogy nem lehet a huzalt toldani, ha a toldás elvégezhető úgy,hogy az a gép villamos jellemzőit nem rontja, illetve a szigetelése az eredetivel legalább azonos minőségben kivitelezhető. De meg se fordulna a fejemben,hogy valakit rábeszéljek arra,hogy 1m-es darabokból készítsen el egy hegesztőtrafó szekunder tekercset.

Nem de ameddig nem szárad ki, nem köt meg addig nem illik használni.

Köszönöm.

Én is inkább pl. ponthegesztőhöz, vagy kemény forrasztóhoz használnám a méteres darabokat, de ha valaki kénytelen alacsony költségvetéssel dolgozni, elég elszánt, és ügyes, megoldható.(magának!) Amúgy csak a direktbe-tekercselt (kereszt,és párhuzamos hornyú) turbógenerátorokban nem volt toldás. A sugár-hornyosoknál darabokból készült,azt jó móka volt berakni, és ott összetoldani (a tekercsfejben). Az ELIN, SIEMENS hegesztőknél nem volt toldás (akkoriban!).
A Millenáris Parkban, vagy a MÁVAG helyén(a 25000 kínai) már nem gyártanak se gépet, se mozdonyt. :no:

"Az ELIN, SIEMENS hegesztőknél nem volt toldás (akkoriban!)."
Pont erre utaltam, amikor a gyakorlat és gyakorlat közti különbségről írtam. A régi időkben a gyártás technológuson múlt,hogy mit engedett meg, és mit nem.
Ha a Siemens, az ABB,vagy a BBC-vagy akár az Elin meg tudta csinálni egy darabból az adott tekercset, bizonyára a hazai gyártó is meg tudta volna. Hosszasan lehetne erről értekezni, de szerintem az már nem ennek a fórumnak a keretei közé való lenne.

"A Millenáris Parkban, vagy a MÁVAG helyén(a 25000 kínai) már nem gyártanak se gépet, se mozdonyt. "
Hát igen. És minden bajunk gyökere valahonnan innen ered.

Sajnos így igaz!

Szevasztok! Sokszálas (sodrott) rézhuzal, (az elemi szál átmérője 0,27 mm) toldására kellene valami házilagos megoldás. Szénelektródák között ponthegesztéssel sikerült már valakinek? Úgymond másfeles sodrott rézhuzalt kellene toldanom. Lágyforrassztás kizárva.
A lényeges, hogy ne nőjön meg a keresztmetszet a toldásnál.

A gondom az ha kihozom a kötéseket (toldásokat)a tekercs belsejéből és kívül kötöm össze, annyi helyet veszítek el, hogy nem tudom betekerni az ablakba a szükséges menetszámot. Így is csak "cipőkanállal" fér be.

A toldás nem ablakba készítjük,a tekercs ablakon kívüli részen. Forrasztás szigetelő cső vagy prespán pappír(szigetelő pappír) kettéhajtva közzé kerül a kötés.

Üdv. Amit leírtál az helyes. A problémára nem megoldás. Minden huzalvég-pár amit kihozok a tekercs belsejéből helyet foglal pluszban az optimálishoz képest. a menet-menet melletti szigeteléshez képest a rétegeken (sorokon) átvezetett vezetőket jobban kell szigetelni és rögzíteni. Ez mind emészti a csévetesten és az ablakban levő helyet. az ideális megoldás az lenne, hogy menet menet mellé,folyamatosan és rétegenként. Viszont a huzal nem egy darabból van, sajnos ezért kell toldanom. Ha tömör volna ponthegesztéssel folytonossá tehetném, de ez sodrott mert tömört nem használhatok mert 200 Khz a frekvencia, indukciós hevítő trafója lessz.

Üdv azt szeretném kérdezni vettem öntapadós szurkos szigetelő szalagot,mikor betekertem vele a vezetéket és végig mentem egy sorral a csévetesten kell e lakkozni vagy nincs jelentősége.És plusz minden sort leszigetelni a szurkos vászonnal?És csónak lakk megfelel?

Helló! Mi ez, fazékvas, hogy körbe van az ablak? Mert ha nem, akkor akkora helyed van a trafó két végén, amekkora csak kell. Ha szigeteletlen elemi szálakból van a sodrat, akkor nem küzdötted le a skin-hatást!

Rakj papírt (prespán, sütőpapír) a sorok közé. Csónak-lakk nem az igazi. De a többi (parketta, epoxi, stb.) nem tudom hogy viszonyul a kátrányhoz. Régi trafóknál találkoztam tiszta bitumen kiöntéssel (nem igazán hőálló). A tekercseket jó szorosan kötözd meg vászon szalaggal, mert mozog, és kidörzsöli egymást.