Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Crystal radio - detektoros rádió
Mit tudtok ajánlani,hova menjek melyik fórumra ahol tovább léphetek az egyszerű kristályos rádióról a komolyabb detektorosok felé?( IC-s erősítés stb)
A hozzászólásod tükrében alaposabban elolvastam, hogy mit is szeretne snigebagoly.
A hozzászólásában két és fél kérdés merült fel, a rezgőkör jóságára, az antenna csatolására, és magára a rezgőkör kiszámítására. Sajnos ez utóbbi elkerülte a figyelmemet, természetesnek vettem, hogy ez azért megy. Az első (rezgőkör jósága) és a fél kérdésére (kinyert energia maximálása), gondolom válaszoltam, ha nem érti, majd visszakérdez. Magának a rezgőkörnek a kiszámításához (mivel a számítás, méretezés után érdeklődik) szükség lenne az induktivitás, és a kapacitás együttes ismeretére. Ennek a megoldása egy kétismeretlenes egyenlet rendszer, ahol a két egymástól független egyenlet rendelkezésre áll. Az egyik a Thomson képlet, a másik a Q kiszámolásához alkalmas képlet. A kiindulási értékek, a frekvencia, és az elvárt Q értéke. A Q értékét pedig a szükséges sávszélességből lehet meghatározni. Mikor ez megvan, a következő lépés a Q kiszámolásához használt képletből kifejezzük mondjuk a kapacitást, majd behelyettesítjük a Thomson képletbe. Ebből kiszámítható a szükséges induktivitás, majd ennek ismeretében a kapacitás is. A gyakorlatban a dolog sokkal egyszerűbb. Mivel a rezgőkört hangolhatóra illik kiképezni, eleve adott a forgókondenzátor kapacitása. Ehhez kell az induktivitást kiszámolni a szükséges frekvencia átfogás ismeretében. Egyszerűbb esetben a forgókondenzátor közepes kapacitását vesszük figyelembe, és ehhez számoljuk az induktivitást, a Q pedig olyan lesz, amilyen. Amúgy is, ha az antennát csatolásba hozzuk, a Q romlani fog, az antenna terhelésének hatására. Ennek számítása annyira nem bonyolult, csak éppen nem ismerjük az antenna tényleges paramétereit, ezért mondtam, hogy a rezgőkör több leágazása közül kell megkeresni a legjobb eredményt (legnagyobb egyenirányított feszültséget) adót. Ha érdekes, meg lehet mérni saját magában a detektorosban. Sávszélesség méréssel, úgy, hogy elhangoljuk jobbra balra, megnézzük hogy milyen frekvenciánál esik az egyenirányított egyenfeszültség a felére. A két frekvencia különbsége a sávszélesség, amiből számítható a Q. A szükséges képleteket elő lehet bányászni a net -ről, azért nem írtam le, mert egy képlet beírása eléggé nehézkes, itt meg elég sokat kellene használni. Ennyit a detektoros rádió kissé tudományosabb megközelítéséről. Mivel ezek egy rádióberendezések alapáramkörei, érdemes egy kicsit a felszín alá is bepillantani.
A csévestes PVC és a tekercs pedig 0,8mm-es rézből van tekerve 120menet.
Látom mire ideértem jó sok infót kaptál a rezgőkörrel kapcsolatban. Most egy ábrán szemléltetem, az-az a netről leszedett hasznos nomogrammon, hogy pl. ha van egy 25-500pF os forgókondenzátorod és pl egy 220uH-s tekercsed hogyan alakul a frekvencia átfogása. Itt ersze a jóság és egyéb tényezők nincsenek figyelembe véve, amiket úgy sem tudunk műszer nélkül saccolni. A nomogrammon csak színes vonalakkal kötöttem össze a 220uH-s tekercs értékét a bal szélső vonalon lévő kinyitott és becsukott forgókondenzátor értékeivel és a középsó vonal B jobb oldali skáláján látható, hogy mettől meddig fogja át a frekvenciát KHz-ben. Üdv. Amúgy nem az antennához hanem a venni kívát frekvenciához méretezzük a rezgőkört.
A leírtak alapján teljesen megfelelő tekercset készítettél a detektoros rezgőköréhez. Fentebb fórumtársaink jó kis kalkuláló linket ajánlottak ahol megsaccolhatod ennek a tekercsnek az eredő induktivitását. és a nomogramm alapján saccolhatod a frekvencia átfogását különböző forgókondenzátorokkal...
Köszönöm válaszod. Igen, ezekre a dolgokra gondoltam. Ha az első detektoros építésénél felmeülnek ezek a kérdések akkor ez pozitívum, első lépés az ismeretlen felé. A hozzászólások alapján látható, hogy érdemes betartani a fokozatosság elvét és lépésről lépésre haladni ha meg akarjuk érteni ezeket a dolgokat, mert mielőtt "Q"-t számolunk meg kell ismerkedni még néhány dologgal. Ezenkívül jó ha van egy kis matek ismeretünk is. Az olvasásnál pedig tudnunk kell értelmezni az olvasottakat.
Még egy gondolat: "a jobbra-balra elhangolásnál meg kell határozni, hogy az mennyi legyen, azért hogy tudjunk viszonyítani. Tudom, hogy egy rövid hozzászólásba minden nem fér bele, újabb és újabb kérdések merülhetnek fel. Az eddigi hozzászólások remélhetőleg felkeltették az érdeklődést a téma iránt s lehet, hogy egyszer létrejön egy olyan fórum is amely elektrotechnikai, rádióelektronikai számításokkal foglalkozik, kezdőtől a haladóig. üdv. sz_f
köszi,rengeteget segítettél
Csatolom a képeket amiket megígértem.Bocs a minőségért .
Hát... A tekercs biztos jobb, mint a kép
Szépen meg tekerted! Akkor had szóljon.
Hát éppen ez a baj merthogy a mosógép motorjának a zúgásán kívül még semmit nem fogott,de valami háttérsistergés van ami változik ha a tekercsen arréb húzom a drótot.
Akkor még próbálgassad , főleg este! A múltkor említettem, hogy szerkesztek térerő mérőt. Gondoltam most a tető antennámat megnézem mennyi jel jön így este 7 fele. Provizórikusan egy OA1172 Ge diódát alkalmaztam detektor képen és csak egy kb.100uA -es Deprez alapműszer volt az indikátor. Sem tekercs sem kondenzátor, hanem rezgőkör gyanánt maga a tetőn lévő keret antenna szolgált ami háromszög alakú egy hurok és kb. 40m a kerülete. A műszer meglepően határozott lengésbe kezdett sőt a fedding is jól látható volt. Gondoltam ha a műszert így kivezérli a kapott jel talán megszólalhat vele a fejhallgató is. Bizony elég hangosan szólt, de nem magyarul hanem törökül. Gondolom a rezonanciája és a nagy jósága miatt ez a hurok a Rövid hullámot vette legnagyobb szinttel. Lehet,hogy össze állítok egy rezgőkört is a 40m-es hullámhosszra detektoros kísérlet képen.
Nálam is hasonlók tapasztalatok vannak.
Igaz csak hosszúdrótom van .Elég csak sorba kötni antenna , dióda , hallgató , föld. Ekkor a közeli KH adók szólnak, szerb , román.
Ha jól emlékszem, Te a villamos hálózat földelését használod. Nos, a villamos vezetékek a védővezetővel együtt rádiófrekvenciás szempontból nagyjából azonos potenciálon vannak, mivel együtt vezetik őket. Ez többé-kevésbé igaz a légkábel tartóvezetékére is.
Ha jól tudom, a negyediken laksz. Próbálkozz azzal, hogy lelógatsz az erkélyről egy vezetéket, amit csak úgy, a levegőben hagysz, nem kötöd semmihez és azt használod "földelésnek"
Szia! A földelést ha használok az nálam a radiátor régi vas csöve, mely egyenesen megy le a pincébe. Ha lelógatok vezetéket az csak zajt szed össze, ha csak le nem illesztem külön mint látszólagos föld egy külön illesztővel a készülékek sassziához. Majdnem jól emlékszel , az 5-iken lakunk. De itt sokkal nagyobb a zaj mint fenn a tetőn és persze ott a hasznos jel is nagyobb. Az erkélyünkkel szemben kinéztem egy kőris fa tetejét kb 12m-re van és egy spicc bottal ki tudom oda akasztani a kis szál antennát mint "L" antenna.
Sajna csak a másodikon lakunk,a fűtés már nem központi hanem a lakáson belüli kazán biztosítja és nekem is oa 1172-es germánium diódám van.A múltkor már volt valami adásszerűség,de gyorsan elszállt a széllel együt.
Sziasztok!
Sokszor olvasom itt, hogy mennyien kínlódnak antennákkal és földelésekkel a detektorosukhoz... Minek? Én ezt a megoldást használom inkább.. Nem kell földelés, sem hosszú drót, bárhol jól működik, csak irányba kell állítani. És a Kossuth eléggé erősen szól rajta, kezdőknek ideális első projektnek. Nem érdemes véleményt mondani róla, amíg az ember ki nem próbálja. Mindenkinek csak ajánlani tudom. A leírásban egy méteres van. Kisebbet is kipróbáltam, de az bár hallhatóan, viszont alig érthetően szólt. Üdv.
Azé csak egyszerűbb egy pár méteres drótot kilógatni a harmadik emeletről.
Háát... Az nekem nem jött be mindenhol. És volt, hogy összeszedte a zajt is. És aki a földszinten lakik, de nincs hely kifeszíteni semmit? Ja, és pár méternyi madzagnál azért jobb eredményt kapsz a kerettel szerintem. 2Vpp pár méteres vezetékről csak akkor jön le, ha közel vagy az adóhoz. Gyerek koromban én közel éltem az adóhoz és hangszóróval hallgattam a detektorost...
Nem mondtam, hogy nem jobb egy keretantenna, de azt nem lehet zsebre dugni. Srác koromban sokat játszottunk ilyennel, és sokszor ott lapult a zsebemben. Aztán hacsak lehetett usgyi föl a Hármashatár hegyre.
Ezek szerint sokat számít a kivitelezés minősége is. Mármint, hogy ami szép az jó is. Én is kísérleteztem provizórikus keretantennával. 4x 1,5 mm2-es MM-fal vezetékből csináltam egy kb 10 m2-es hurkot, a meneteket sorba kötöttem. felénél leágazás, oda a dióda. Forgóval be tudtam hangolni a helyi 1116 kHz-es adóra, de nem volt valami fényes. A tető gerincről volt lelógatva valami ötszög formában. ahogy a gyerekek a házat rajzolják). Meg is kaptm a gyermekeimtől a "Gánya bácsi" titulust
Kedves qbit mondanál valami számszerű értéket? Cserébe megmondom, hogy itt miskolcon a helyi, 7,7 m-re lévő adóból 2-2,5 V körüli feszültséget bírok hasznosítani, míg a 190 km-re lévő Solt 90-150 mV körül jön a padlásantennámmal. Az egyenáramú terhelés mindkét esetben 50-60 kohm.
Most én is kipróbáltam egy provizórikus rezgőkörrel az esteli diódás rádiót. Nagyon hangos lett, de nem a Rövid hullám hanem a KH jön rajta, jól hallhatóan még úgy is, hogy az asztalon a hallgató. Most viszont ha a földet rá akasztom akkor szinte háromszoros hangerővel szól. Csak saccra vettem elő egy 6cm-es csévetesten lévő kb. 35menetes 0,5Cuz tekercset mely meg van csapolva 2/3-ánál és egy VEF Forgót mely 365pF vég kapacitású. A Kossuth bömböl rajta de Németet meg Szláv nyelvűeket is hallottam. Érződött, hogy kevés a tekercs menetszáma, mert ahogy nyitottam a forgó kondenzátort úgy nagyon halkultak az állomások, főleg a Kossuthoz képest.
Kedves Gyantáscin!
2Vpp Budapesten a solti nagyadó jele (kb. 90-100km légvonalban a táv). A terhelés (trafó) 20k impedanciájú kb. A detektorkörbe egy 100uA-es Deprez-műszert tettem, ami remekül mutatta a "relatív" térerőt. Hangoláshoz jól használható volt. Egyébként minden adat megegyezett a már említett cikkbélivel. 1m átlójú keretantennát csináltam, 13 menettel. A 4. menetnél volt a megcsapolás, de csak a kétvezetékes változatnál (normál áramkörként). Az elektrosztatikus (egyvezetékes) változatnál nem volt megcsapolás, hanem a spirál legkülső csatlakozójára kötöttem. Meglepően szelektív és hangos lett! Arra ügyelj, hogy egyvezetékes esetben máshová kell a forgót tekerni a Kossuth-hoz, mint a hagyományos esetben. A cikk mindent pontosan leír!
Idézet: „itt miskolcon a helyi, 7,7 m-re lévő adóból” Azért ilyen távolságból nagyobb jelet illene venni!
Én úgy építettem meg az áramkört,hogy a számítógépem vonalbemenetére csatlakozik a fejhalgató rész.De gépen keresztül is csak a sistergést hallani.Nem tudom lehet az antennám rossz.antennaként egy rossz porszívónak a kábelét használom(kb 4m).Ezt szétbontottam és a két eret összeforrasztva készítettem el az antennát(kb 8m).Lehet tényleg a földrajzi körülmények miatt nem jön össze ez a rádió,de már a múltkor is fogott valamit úgyhogy nem adom fel tovább próbálom.
Szia Péter!
Próbálkozásnak elmegy, de van egy két alap bökkenő. Nem tudjuk, hogy mekkora a PC-d vonal bemenetének impedanciája, mennyire terheli le a detektoros kimenetét, meg ettől fogva nem is detektoros hanem processzoros a rádiód Aztán a rövid és gondolom alacsonyan (lakásban) lévő antenna gyanánt használt drótocska lehet, hogy pont a számítógép fehér zaját veszi akadálytalanul míg a hasznos jelet elenyészve a falakon keresztül alig-alig sehogyan. Ennyi jut eszembe így tudománytalanul józan paraszt ésszel. A további kísérletre a gyenge pontok kerülhetnének. Elsősorban falon kívüli hosszabb antenna, ha lehet egy földelés, aztán akár illesztő trafóval megoldott fejhallgató. Persze ha van mód ekkor legyenek kihúzva a konnektorból a sistergő cuccok TV, DVD és társai.!
Az elektro-szmog sajnos csak jó antennával és földeléssel küszöbölhető ki.
Vonal bemenet felejtős!
Microfon bemenet az már jobban hangzik. De oda szükséges DC , egyenáramú munkapont leválasztó kondenzátor ami sorba van kötve a detektoros kimenetével. A detektor fejhallgató helyérre pedig 10-100k ohm közti ellenállás és 1-10 nF kondenzátor szükséges párhuzamosan. |
Bejelentkezés
Hirdetés |