Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
 
Témaindító: Gabi, idő: Aug 12, 2005
Lapozás: OK   273 / 563
(#) (Felhasználó 46585) válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 19, 2012 /
 
Vagyis a Maci esetében 0,2...0,25 Tesla, teljes, vagy félhíd esetében 0,4...0,5 Tesla. Emiatt elvileg a fele méretű trafó elég lenne a teljes hídhoz, erre mondjuk, hogy a vasmag teljesen ki van használva, mert az indukció +/- érték között változik. A Maciban csak egyirányban van kihasználva a vasmag, 0 és + érték között, tehát az indukcióváltozás csak a fele, emiatt a vasmag kihasználtsága csak a fele, így kétszer annyi menet kell rá. (azonos frekvencián)

Természetesen, az indukció felső értékének határt szab a frekvencia, mert a nagyobb frekvenciákon jelentős veszteségek keletkeznek a vasban, amitől az melegszik. Erre írtam régebben, hogy hogyan lehet egy ismeretlen vasmagnál meghatározni, hogy mennyi legyen a minimális primer menetszám. Ezt a veszteséget a katalógusok leírják, de sokkal jobb ezt a gyakorlatban kipróbálni.
(#) Ge Lee válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Ápr 19, 2012 /
 
Azt nem tudom hogy a 0,25T-t melyik esetre adják meg, de az biztos hogy 0,2T-val egy híd (vagy félhíd) magja 40-45 foknál nem melegebb. Elvileg 80 Co lenne neki ideális.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 19, 2012 /
 
Mondjuk 300 kHz-en biztos nem fog elmenni 0,2 T-val... A veszteségek erősen anyagfüggők, indukciófüggők, hőmérsékletfüggők. ( N22,27,67,stb )

A 80 fok, az is anyagfüggő. Nem egyforma értékek, van olyan ferrit, ami kisebb hőmérsékleten produkálja a legkisebb veszteséget, van olyan, ami nagyobban. Nyilván, a nagyobbal érdemes magasabb hőmérsékletre menni, kisebb méret adódik, de ehhez már magasabb hőosztályú szigetelőanyag dukál. ( és nem biztos, hogy ezt pl. a MEII tolerálja... )
(#) GPeti1977 hozzászólása Ápr 19, 2012 /
 
A kimenő fojtóra találtam egy egyszerű összefüggést ami alapján meg lehet becsülni mekkora induktivitás kell.

Az ív 20V - on ég és 100 amper folyik ekkor az ív ellenállása 0,2Ohm.
"Taú" = L / R képlet alapján 175us időállandó ami majdnem egy nagyságrendekkel több mint a működési 30kHz periódusideje tehát simítani fog a fojtó.
Ha nem lenne benne akkor más gond is lenne, nagy áram impulzusok feleslegesen melegítenék a félvezetőket mert megnőne az áram effektív értéke.

Ismeritek azokat a kis alkatrészeket amik egy vezetékdarab és rá van ragasztva egy ferritgyöngy, vagy a dióda fet stb lábára rá van húzva egy ferritgyöngy. Ezeknek mi szerepe van? Gyári inverterekben előszeretettel használják ezeket de nem tudom hová, miért és mikor kellene ezeket használni.
Biztos nem véletlen építik be és van pozitív hatása.
(#) (Felhasználó 46585) válasza GPeti1977 hozzászólására (») Ápr 19, 2012 /
 
Fojtó? Legyen a fojtó diódák felé eső végén 60V, a másik végén meg ég az ív, mondjuk 20V. A kettő különbsége fogja a fluxust felépíteni a fojtóban. Tehát:

U/L = di/dt ebből L = (U x tbe)/di

ahol U a fojtóra jutó feszültség a tranyók bekapcsolási ideje alatt, tbe a tranyók bekapcsolási ideje, di az áramváltozás a tbe bekapcsolási idő alatt.

Pl.: MACI

Betáp = 300V DC ( a pufferkondikon
Főtrafó 20/6=3,3-as áttétel
A szekunder feszültség = 300/3,3 = 91 V
Az ívfeszültség legyen 25 V
Az íváram 160A
Az íváram hullámossága legyen 30%, ez di = 160 x 0,3 = 48 A
a tbe bekapcsolási idő = 16,6 us

Ezekből: L = ( 91-25 ) x 16,6 / 48 = 22,8 uH

Ez a számítás nem veszi figyelembe, hogy a kitöltési tényező nem 50 %, hanem kevesebb, hiszen az áramszabályozó működik és biztosan kisebb kitöltési tényezőt állít be. Ennek megfelelően kisebb lesz a tbe bekapcsolási idő, vagyis ez a fojtó egy kicsit nagy. De azt is mondhatjuk, hogy ha ekkora a fojtó, akkor kisebb lesz az áram hullámossága mint 30 %.

Ha a fojtó induktivitását elkezdjük csökkenteni, akkor nő az áram hullámossága. Azért, az nem mindegy, hogy mekkora ez a hullámosság, ugyanis ez folyik az IGBT-ken. Másfelöl, valószínű nem kell 30%-os hullámosság, nagyobb is jó lehet, egészen addig lehet csökkenteni a fojtó induktivitását, amíg az ív el nem kezd fröcsögni. Kisebb induktivitású fojtót könnyebb csinálni, de figyelembe kell venni, hogy nagyobb csúcsáramok fognak folyni az IGBT-ken. Itt van jelentősége a nagyobb működési frekvenciának, hiszen mondjuk 60 kHz-en fele akkora induktivitású fojtó is elég. Persze, ott más problémák is felmerülnek. Valahol kell találni egy kompromisszumot. Én max 50 kHz-ig mennék fel, ide még nem kellenek annyira speciális anyagok. Egyébként meg olyan, mint a luftballon: itt benyomom, ott kijön...

A ferritgyöngy ráhúzva egy tranyó lábára, vagy valami drótra egy pici fojtót eredményez. Az utánna következő alkatrész bemeneti kapacitásával aluláteresztő szűrőt képez. Nagyfrekvenciás gerjedés ellen teszik be. De lehet éppen telítődő fojtó is, az megakadályozza az áram hirtelen ugrását. ( közben teljesen bekapcsolhat az az eszköz, amivel sorbakötötték.)
(#) berobbantam válasza erdgab hozzászólására (») Ápr 19, 2012 /
 
Akkor ezeket nem építem be.Nem egy vagyon még ha vennem is kell
(#) akrobu hozzászólása Ápr 19, 2012 /
 
Sziasztok.

Szerintetek a 2-2 db IGBT helyett menne-e 2-2db FET-el (SIHG47N60) a maci?
(#) Ge Lee válasza akrobu hozzászólására (») Ápr 20, 2012 /
 
Mennie kellene.
(#) dara válasza akrobu hozzászólására (») Ápr 20, 2012 /
 
Szia.Megfelel bele.
(#) erdgab hozzászólása Ápr 20, 2012 /
 
Katt és Mekk_Elek fórumtársaknak címezném e pár sort,természetesen tudásukat nem kétségbe vonva,az orosz forrásra hivatkozva, általam mutatott,főtrafó menetszám számítási képlet kapcsán.Kutakodtam itt vagy 20 oldalon keresztül foglalkoznak a témával.Valami olyasmire jutottak,hogy a 0,5 szorzó az Epcos katalógusban is fellelhető calculation faktor értékből alkotta az orosz szerző,ezért került a képletbe.Én nem értek hozzá,a Ti "dolgotok" lenne (tisztelettel kérem),hogy hozzáértő szemmel vizsgáljátok meg mi ebből a valóság.Az tény (saját tapasztalat),hogy a mutatott képlettel kiszámolt menetszámokkal a trafók működnek mindenféle gond nélkül.
(#) berobbantam válasza berobbantam hozzászólására (») Ápr 20, 2012 /
 
Helló
Megint lenne egy kérdésemA főtrafó primérjének muszály cuz sodratból lenni?Van itthon a hetrámról egy munkakábel.Abból készítenék egy 5 négyzetmilis sodratot és bandázsszalaggal szigetelném majd tekercselés után lakkoznám.Aztán kapna egy prespán szigetelést és úgy a szekundert.Meg van egy másik sodratom ami 82 szál 0.24-es cuz-ből van.Melyik lenne jobb a primérnek?
(#) mpisti válasza berobbantam hozzászólására (») Ápr 20, 2012 /
 
Igen, szálanként szigetelt huzalból kell lenni,ha litzéhez hasonló tulajdonsággal rendelkező tekercset szeretnél.
Ha szigeteletlen sodratot használnál az jó közelítéssel ugyan az lenne mintha tömör huzalból készítenéd.
(#) berobbantam válasza mpisti hozzászólására (») Ápr 20, 2012 /
 
És a 82 szál 0.24-es elég a maciba?Vagy keritsek 0.35-öset inkább
(#) Tubi56 válasza berobbantam hozzászólására (») Ápr 20, 2012 /
 
Bocs István!
Csak válaszolnák helyetted!
Szerintem elég az a 82db 0.24-es CuZ huzal ez 3,7mm2
Persze attól függ hány amperes gépet szeretnél építeni. A 130 A hez elég
(#) berobbantam válasza Tubi56 hozzászólására (») Ápr 20, 2012 /
 
A kapcsolási rajzon az van 0-130 amperig.Nekem ez bőven elég.2.5-es elektródánál vastagabb nem volt a kezemben 10 éve.Valójában ez is 70-80 amperen lesz használva főleg.Akkor a primer a cuz sodrat lesz a munkakábel meg jó lesz a folytóra
(#) mpisti válasza berobbantam hozzászólására (») Ápr 20, 2012 /
 
Én a fojtót is szigetelt sodratból készíteném.
(#) berobbantam válasza mpisti hozzászólására (») Ápr 20, 2012 /
 
A folytóra és a szekunderre rengeteg variációt olvastam ittCUZ sodrat ,sima sodrat és rézprofil is.Mindhárom működőképes.A primert viszont mindenki cuz-ból készítette ezért is kérdeztem rá.
(#) mpisti válasza berobbantam hozzászólására (») Ápr 20, 2012 /
 
Természetesen mindegyik működőképes,sőt sok gyártó sima tömör CuZZ huzalt használ úgy a primerre mint a szekunderre is-de a fojtó is abból készül. A litze(elemi szálanként szigetelt huzal)előnye abban rejlik, hogy kevésbé érvényesül nála a skin-hatás, ennek köszönhetően kisebb keresztmetszet is elég belőle a tömör huzalhoz képest. Csak sokkal drágább mint a tömör, és nem lehet pl. 6 m-t venni belőle csak 25 vagy 50kg-ot. Ezért egyszerűbb a házi litze készítés.
(#) Tubi56 válasza berobbantam hozzászólására (») Ápr 20, 2012 /
 
Azzal a 130A el vigyázz, mert ha kész a géped akkor nagyon ajánlott megmérned a leadott teljesítményt és beállítani 130 A e a végét!
(#) berobbantam válasza Tubi56 hozzászólására (») Ápr 20, 2012 /
 
Evvel a beállítással kapcsolatban már nagyon sok kérdésem vanCsak egyenkőre nem foglalkozok velük.Egyenlőre legyenek meg a trafók.Aztán jönnek a panelok és utána az élesztés beállításÉs kérdezek folyamatosan
(#) HTomika hozzászólása Ápr 21, 2012 /
 
Sziasztok!
Bontottam szünetmentes tápból IGBT tranzisztort:1MBH60-100 (1000V 60A)!
Arra lennék kíváncsi, hogy fel tudnám e használni inverteres hegesztő készítéséhez?
(#) GPeti1977 hozzászólása Ápr 21, 2012 /
 
Nekem is hasonló kérdésem lenne:
Az IRG4PC50U helyett jó lesz 2x2 darab IRG4PC50WPBF ?
Ahol szoktam vásárolni ez van.
(#) Ge Lee válasza HTomika hozzászólására (») Ápr 21, 2012 /
 
A sebességét kell megnézni, azon a kínai adatlapon nem egyszerű eligazodni. Ha elég gyors, akkor jó lehet.
(#) Ge Lee válasza GPeti1977 hozzászólására (») Ápr 21, 2012 /
 
Jó. Az enyémben is olyanok vannak, igaz az híd. De itt az most mindegy.
(#) KissAttila válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 21, 2012 /
 
Te hany darabot hasznaltal?
(#) berobbantam válasza Tubi56 hozzászólására (») Ápr 21, 2012 /
 
Lenne megint egy kérdésemA főtrafó és a kimeneti folytó tekercsei CUZ sodratok.Ezekre hogy a leg egyszerűbb és leg célszerűbb a sarukat feltenni?Láttam több képen,hogy rá van préselve a saru és le van forrasztva.Forrasztás előtt minden szálról le kell kapargatni a szigetelő anyagot?Vagy mivel lehet gyorsan és hatékonyan lepucolni?
(#) Mekk_Elek válasza erdgab hozzászólására (») Ápr 21, 2012 /
 
erdgab!

Elnézést, hogy csak most válaszolok a kérésedre. A 0,5 szorzóra sajnos nem tudok egyértelmű választ adni, hogy mi lehetett az orosz szerző elgondolása. Esetleg arra tippelek, hogy a menetszámot nem a trafó üresjárati állapotára méretezte, hanem terhelt állapotra. A kapcsolóüzemű trafó működése közben a vasmagban létrejövő maximális indukció nem állandó, hanem a primer tekercs feszültségre kapcsolási idejétől függ (U=NxdBxA/dt). "U", "N", "A" állandó, kisebb "dt"-hez kisebb "dB" tartozik. A 19/6 áttétel alapján a szekunder oldalon üresjárásban ideális esetben (230x1,41x6)/19, azaz 102 V csúcsértékű (gyakorlatban kb. 90 V), 50% kitöltési idejű, csak pozitív feszültségű négyszögjel van. Olyan terheléskor, amikor az áramhatároló működésbe lép, a kitöltés 50%-ról lecsökken. Ahhoz, hogy a vasmagban "jó" legyen az indukció (0,2-0,25T) 25% kitöltésű kapcsolójel szükséges az orosz képlettel kiszámolt trafóhoz. Ekkor 90 V csúcsértéket figyelembe véve 90x25/100, azaz 22,5 V lesz a szekunder feszültség. Ez pedig jó közelítéssel az ívfeszültség. Tehát üresjáratban túl van gerjesztve a vasmag, amint kialakul az ív, akkor a vasmagban megfelelő lesz az indukció, hegesztés közben meg tovább csökken az indukció (a kitöltés az olvadék lecsepegésekor lemegy majdnem 0-ra). A túlgerjesztés a vasmag telítését okozza, ezáltal magasabb áramfelvétel jelentkezik üresjáratban, mint nem telített vasmag esetén.

Amint írtad gond nélkül működnek az orosz képlettel kiszámolt trafók. Akkor nincs mit tenned, használd így. Ha esetleg kisebb üresjárati áramfelvételt akarsz elérni, akkor vagy növelni kell a trafó menetszámait vagy a kapcsolási frekvenciát (csökken ezáltal a "dt").

A folyamatos hegesztés is megoldja problémát !

Ajánlok egy jó linket:

http://schmidt-walter.eit.h-da.de/smps_e/smps_e.html

Itt különböző kapcsolóüzemű topológiák vannak kalkulátorral, jelalakokkal, elmélettel.
(#) HTomika válasza Ge Lee hozzászólására (») Ápr 21, 2012 /
 
Sajnos nem találok róla semmi adatot! Csak annyit, hogy High speed swithching.
(#) (Felhasználó 46585) válasza Mekk_Elek hozzászólására (») Ápr 21, 2012 /
 
"...csak pozitív feszültségű négyszögjel van."

Hm... ez biztos? És amikor kinyitnak a diódák a primer oldalon?
(#) Mekk_Elek válasza (Felhasználó 46585) hozzászólására (») Ápr 21, 2012 /
 
katt!

Igazad van, nem fogalmaztam egyértelműen. Próbáltam leegyszerűsítve, minél egyszerűbben leírni a működést. Szóval ez a "csak pozitív feszültségű négyszögjel" a hegesztő kimenetén van.
Következő: »»   273 / 563
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem