Sziasztok!

Lenne egy feladat amire sehol se találtam megoldást eddig.
Tehát egy érzékelőt kellene csinálnom, persze ha készen lehet valahol ilyet kapni akkor jó úgy is.
Távolságot kellene mérni vele. Mondjuk ugy képzeltem el, mint a fegyvereken van lézeres célző eszköz. Rávilágitok vele egy pontra, és leméri hogy az a pont hány méterre van tőlem (vagyis az eszköztől). Még egy feltétel lenne, hogy a mért adatot pic-el fel kéne dolgozni, szóval ezt valamilyen módon ki kéne nyerni belőle.
Kb úgy maximum 20 méter a maximális távolság amit le kéne mérjen. Nem fontos a pontosság akár 20 - 25 centi tévedés is belefér.
Nagyon fontos viszont, hogy ha hirtelen elhalad előtte egy autó mundjuk 150-el, akkor vegye észre a pillanatnyi távolságváltozást, és természetesen ezt küldje ki a kimenetre.
Végülis a pic-ekhez annyi köze van az egésznek, hogy azzal szeretném feldolgozni a kapott információt.
Mindenféle ötletet szivesen várok.
Köszi előre is a hozzászólásokat.

Nem vagyok jártas ilyen téren, de vannak ultrahangos szenzorok. Gyorsan reagál, pontos is, de nem hiszem hogy menne 20 méterig, jó ha megy 2-ig. Mondjuk a legnagyobb probléma az ultrahang szóródása, és hogy nem csak a célobjektumról verődik vissza.
szóval ez nem jó.
Még egy gyér ötlet: Infra. Nagy teljesítménnyel infrával világítani, és egy fototranyóval lemérni. Egyetlen probléma: az infra fény nem verődik vissza mindenről, különösen nem 150-el száguldó tárgyakról.
szóval ez sem jó.
És mit szólsz egy laserhez? Messzire elvisz, visszaverődik, egyetlen nehézséget a visszavert fénysugár kiértékelése okozhat.
Hát értelmeset nem tudtam hozzászólni, engem is érdekelne, hogyan oldható meg ilyen fajta távolságmérés.

Lehet megoldaná a problémát az ultrahngos megoldás is..
1. fixen van tőle 2 méterre valami (talaj, lefele néz)
2. ha bemegy alá az autó lecsökken a távolság és ha már ezt érzékeli akkor jó
3. megoldható?, hogy csak akkor verődjön vissza jel, ha bement alá az autó és nem szabad, hogy az autó még a célvonal előtt jár de már visszaverődött a jel róla.

Tehát ez egy célelektronika lenne, ami érzékeli azt, hogy ha két vagy több autó egymás mellett megy be a célvonalon.

Ja meg az is feltétel lenne, hogy ezekből többet raknék kb 1 méterenként, és ne zavarják be egymást.

Ultrahangos távmérő létezik 16...20m-es is. (az enyém pl. 16m-t tud) Ez nem oldja meg a feladatot, amit igazából csak a célfotó tud eldönteni.
Azért van 5letem: ha már van arra lehetőség, hogy a pálya fölé rakd az elektronikát, akkor a talajra tehetnél 1 visszaverő felületet és infra (vagy olcsóbb laser-pointer LED) fényforrással építhetsz 1 optokaput, ami a laser-nyaláb miatt igen pontos és kiértékelhető jelet ad. (az autó lökhárítója lesz az első ami megszakít)

Az a baj hogy asszem a célnál homok talaj van, és az első autó behordaná homokkal a visszaverő felületet.
Az távmérődről tudsz nekem adni valami leírást, hogy mit tud, le lehet e kezelni pic-el, lehet venni ilyet vagy épiteni kell. stb.?

Google első ajánlata:
http://www.web-ee.com/Schematics/Ultrasonic%20Range%20Finder%20II/U...II.htm
A gyári távmérőkből nemigen lehet kivenni az adatot és a mérés is 2-3 másodpercig tart.
Sztem lassú lesz az ultrahang, de feltételezve azonos áramköröket, a késlekedés is közel azonos lesz. Mérést nem lehet végezni, ha a tárgy mozog, pláne 150km/h-val...
Másik javaslatom a talajba fektetett induktív hurok, amit a lámpás kereszteződésekben is használnak éjszakai üzemnél.

Ultrahangos távolságmérés nevű topic van itt valahol, 20-30 métert is ki lehet hozni belőle. Viszont nem lehet ilyen pontosan irányítani az ultrahangot, és lehet hogy valami más tárgyról verődik vissza a hang, nem arról amiről kéne.

én infrakaput alkalmaznék
egyik oldalon egy adót, másikon egy vevőt és ha megszakad a fénysugár (bizonyos ideig nem jön jel), akkor kapcsolhat.
1#: Valahol van is egy 40kHz-es kapum, hasonló célra építettem én is. Tápfesszel (12V) rángat egy relét.
Amúgy az alapötlet a Bajai elektronikájé (kapcsrajz), annó tőlük vettem az alap kit-et, de többször átrajzoltam mert az nekem nem volt megfelelő. Asszem olyan 1000 HUF az ára.
Google segít.
2#: Az én kapcsolásomba lézer ledet is lehet rakni, csak baromi nehéz a célzás vele.

3#: Conradon lehet kapni stopperral egybedolgozott infrakaput.

ha van rá igény tudok képeket prezentálnia saját kapcsomrol. (conradost a német oldalon el lehet érni szerintem.)

Sziasztok!

Egy komplex vezérléstechnika projekt része egy 1 méter hosszú 40mm átmérőjű plexi cső, melyben egy ping-pong labdát lebegtetünk légnyomással.

Egyetlen kérdésem lenne, hogy a sok sikertelen, és csak részben sikeres megbízhatatlan próbálkozások tömkelege után, ki hogyan oldaná meg a

ping-pong labda helyzetének gyors mérését?! Gyors, mert egy vezérlőbe megy a jel, és ha 2 másodpercet késik a labdához képest, alig használható. <100ms már bőven jó lenne.
A cső tetején van a szenzor, és a távolságot méri a labdáig, mely hozzá képest max. 850mm-re sűllyedhet le.

Eddigi próbálkozások:
1. Sharp GPDxx infravörös szenzor, adatlap szerint 80cm-ig, valóságban egy fehér ping-pong labdánál csak 30cm-ig működött. Elvetve.
2. Pepperl&Fuchs ultrahangos szenzor, 200-4000mm-ig, nagyon lassú, reakcióidő 2000ms. Elvetve.
3. Szintén Pepperl&Fuchs ultrahangos szenzor, nagyon gyors (<39ms reakcióidő), de sajnos csak 450mm-ig mér. Elvetve, bár eddig ez a leghasználhatóbb.
4. Lézeres szenzor, LS100/400, még nem tudom, Februárra tudják csak leszállítani, meg rohadt drága is. (160e Ft.)

Valaki adjon használható tanácsot kérem szépen. Kérésre ki tudok fejteni mindent bőven, ha kell teszek fel képet.
Megj. A ping-pong labda áramlástechnikailag megfelelőnek bizonyult, így ha lehet, nem használnék mást, amiről az ultrahangnak, vagy fénynek vissza kéne verődnie.

Hali.
Mindíg a cső tetejéről mértek? Ha plexit-ből van, kétoldalról nem egyszerűbb? (van ekkora "fénykapu",vagy "kapacitív-kapu", folyamatosan jelezné hol a laszti)
Nem csak fehér labda van, és festhető is!
A lézer-szenzorban: lehet hogy tudok gyorsabban (és olcsóbban)

Szia!

Ad teteje: Igen, mindig a cső tetejéről mérünk.
Ad plexi: Egyszerűbb, de gyors és pontos mérés kell, ami azt jelenti, hogy 10 fénysorompót még megépít az ember, de ekkor csak 10 lépésben tudod, hol a labda... A vezérléshez legalább 100 egységnyi felbontás kell.
Ad labda: Igen, bármilyen létezik, már próbálkoztunk alufóliával bevonttal az optós kísérleteknél, festettel, súlyozottal...

Ad lézer szenzor: Nagyon jó lenne, kérlek keress meg privátban.

Köszi a gyors választ!

Üdvözletek!
Nem tudom, h. megoldódott-e a probléma, v. h. hülyeséget mondok-e, de esetleg lehetne próbálkozni rezonanciafreki méréssel.. ??? A labda alatti, v. feletti légoszlopot megrezgetendő, egy pizzóval gerjeszteni (önrezgő rendszerben, nagy visszacsatolással, v. akár a légtéren keresztül, ket piezzó közötti akusztikus csatolással, nagy erősítéssel.) v'melyik felharmónikusán, így a kialakuló állóhullámhossz megadja a távolságot, és a feladat egszerű frekiméréssé redukálódik. ?? Sz'tem elég nagy pontosság érhető el, csak nem tudom, h. az áramlo levegő turbulenciái mennyire húzzák szét a rezonanciaspektrumot.
Vajh reális?

Szia!

Örülök, hogy írtál, a probléma még mindig fennáll, ráadásul aflmor se jelentkezett.

Nagyjából, de csak nagy vonalakban, értem mire gondolsz, de nem minden világos.

Tehát a cső alján van egy piezo hangsugárzó, amit egy olyan áramkör táplál, aminek a frekvenciáját a felül elhelyezett piezo (mikrofonként) adja meg? Hogy lehet önrezgő rendszert létrehozni?
És mi változik, ha a labda közelebb van a sugárzó hangszóróhoz, ill. távolabb?

Örülök, hogy foglalkozol a témával, de egy kis segítség még el kell.

üdv. deguss

Udvozletek!

Ugy gondolkodtam, h. mindkét piezzót -lehet sz'tem egy is- vagy a labda folotti, vagy az alatti légtérben kellene elhelyezni. Ha egy erősítő kimenetére kötöd az egyiket, es a bemenetére a másikat, akkor a légoszlop a visszacsatoló körben helyezkedik el, és a saját frekvenciáin kiemelést mutat, vagyis olyan mintha egy sávszűrőt iktattál volna be. Ha elég nagy a visszacsatolás, akkor "begerjed" a rendszer ezen a frekvencián. A légoszlop sajátfrekijét -vagyis a kialakuló állóhullám hosszát- a légoszlop hossza, tehát a labdának a cső vágétől mért távolsága adja meg, ami így egy sípban mozgó dugattyúkén -lezárásként- működik, és hangolja azt. Ezátal a gerjedés frekijét mérve meg tudod állapítani a labda helyzetét.
Egy darab piezzóval is működnie kellene, ha azt a visszacsatoló körbe iktatod -akár mint egy kristályoszci- ahol azonban az fr-t nem a kristály saját paraméterei, hanem a vele csatolásban lévő akusztikus rezonátor határozza meg. Mivel a turbulenciák zömmel -gyanítom- a labda felett keletkeznek, ezért célszerű lenne talán az alsó létérbe tenni a sugárzót és így egy mindkét végén zárt sípnak megfelelően alakul a hullámtér. Ha elég nagy az erősítés, és a várható alaphang tartományát alulvágóval leszűröd, akkor valamelyik felharmónikuson is gerjesztheted akár a csövet, és az így talán elérhető kb. 10cm/oktáv körüli pontosság szerintem már elég jó.
...vagyis pontosan olyan rendszerben, ahogyan írtad, csak a csőnek csupán a labda álta leválasztott egyik felét gerjeszteni.. Bocs ha kisse túlmagyaráztam...
Remélem nem túl kusza agymenés..
Ha valamiben h****séget mondtam, kélek javítsatok ki!

Honnan tudod, hogy hanyadik harmonikus gerjed? És ha lezárod a csövet, akkor hogy jut be a légáram?

deguss!

Szerintem a sima ultrahangos radar elv lenne itt használható, csak saját, erre optimalizált kiértékelővel. A gyári azért lassú, mert 4 m-ig kell mérnie, nem előre definiált környezetben, ahol a mindenfelől jövő sokszoros reflexiók lecsengését meg kellett várni a következő impulzus előtt. Itt a rövid, zárt cső miatt a többi reflexió valószínűleg sokkal gyorsabban el fog halni. Szerintem 50 ms-onként simán lehet mérni.

Udv!

A harmónikuson való gerjesztés csak egy ötlet volt, a pontosságnak -igény esetén előforduló- megnövelhetősege felé. Ha jól tudom, akkor a harmónikusok gerjesztéséhez egyre növekvő energia szükséges az alaphangtól távolodva, a spektrumut pedig az alulvágás korlátozza lefelé, igy valószínűleg egy adott erősítéshez adott harmónikus fog tartozni. Ugyanakkor nem lehetetlen, h. két, egymáshoz közelálló harmónikushoz egészen más alaphang tartozik, ezért mindenképpen kézbentarthatóbbnak tűnik az alaphangon való gerjesztés. (Esteleg még a visszacsatolandó jelet ringmodulátorral lehetne felszorozni, de ez csak amolyan hirtelen ötlet, nem gondoltam át.) Maga a pontos freki szerintem lényegtelen, mert a mérést nem muszály abszolúlt módon végezni, elég ha egy adott frekihez adott pozíció tartozik. Szerintem. Ennek okán is válik lehetővé, h ne zárjuk el a levegő útját, ugyanis a cső végénél felszrelhető egy leágazó T toldat, és ebben lehetne a piezzo. Mivel a cső végén van, az állóhullámrendszert nem zavarja a betáplálás iránya. Akár a piezzóval lezárt csőbe a levegőt is lehet oldalról betálálni. A radarral viszont véleményem szerint éppen ez a baj, lévén, h. ha megtöröd az impulzus útját, akkor reflexió keletkezik, bár ez nagyságrendileg szeparálható.
Köszi a hozzászólást!

Deguss, szerinted milyen elven mérnek az ultrahangosok hogy ilyen (számomra) furcsa jellemzőik vannak? Vagy a cső okozhatja? Régen (vagy 10 éve) szórakoztam az autóriasztók ultrahang adó-vevőivel és egész nagy távok mentek vele és gyors is volt... ezért nem értem a problémát, valami trükk lehet nálatok amitől nem mérnek a cuccok. Légzaj?

Hi!



Ez esetleges. Az üreg tulajdonságaitól, a cső anyagától, és a jeladó frekvenciamenetétől is függ, nem lehet rá számítani.

Ha a levegő ott megy be, ahol a piezó is van, akkor nem beszélhetsz mindkét végén lezárt csőről.



Az impulzus útját nem kell megtörni, az lehet egyenes, és a bepumpálás jön oldalról. Persze így is lesz némi reflexió, de ez kikapuzható, mint túl korai impulzus, a betápláló cső meg kibélelhető hangelnyelő anyaggal, így több reflexió nem lesz.

sszasza!

Olyan ultrahangos adó-vevőre gondolsz, ami a kocsi belterét figyeli, hogy mozdult-e valami? Ott nem az a feladat, hogy távolságot mérjenek, hanem bármilyen változását a térnek, ezért nem szükséges tiszta mérést biztosítaniuk, az összes visszaverődés értékes jel!

Huh, nagyon szépen köszönöm mindnyájatoknak az értékes válaszokat, tudtam, hogy csak egy kis idő, és megtud mindent az ember.

Szóval, nagyon jól hangzik, egy kapcsolást keresek / rakok össze, és kipróbálom még a jövő héten, de mindenek előtt karácsonyig.
Az elméleti része nagyjából világos, de a gyakorlatban még soha nem építettem piezos öngerjesztő szerkezetet. Az anyagok megvannak hozzá, műszerek is, szóval nem lesz gond.

Amíg én szenvedek egy kísérleti kapcsolási rajzzal, addig ha valaki találna valami gyakorlati útmutatót, kapcsolási rajzot ilyen vagy hasonló problémához, ne rejtse el!
Piezosugárzónak ki tudok próbálni egy igazi ultrahangosból valót, kis "zenélős képeslapból" valót, vagy ilyen keményebbet, amit ultrahangos párologtatókba tesznek.
De mit tegyek mikrofonnak, ill. mi veszi a jelet? Ki mit ajánl?

A turbulencia 90% a ventillátornál és a beömlőnél keletkezik, ami alul van. Értelmesebb lenne felülről mérni. De a kísérlethez ez egyenlőre mindegy, már nagy haladás lenne, ha valahogy igazolódna ez a sok szép theória.

Köszönöm mégegyszer a sok értelmes hozzászólást, remélem összejön valami használható belőle.

Én csak a fejeket használtam, távolságmérésre.

Akkoriban kb. úgy néztek ki mint egy piezo zümmer, és kb úgy is kellett kezelni őket. Ma már egybe vannak integrálva vmi elektronikával?

Üdv mindenkinek! Bocs a későiert! Sajnos nincs mostanában netem...
Pafi: Mindkét végén zárt csőre azért gondoltam, mert a beömlőrendszer/ventillátor valószínűleg nagyobb impedanciát képvisel a cső belső terénél, ezért itt nyomás-duzzadóhely alakulhat ki, vagyis a légáramlás szempontjából ugyan nyitott a cső, de hullámtanilag zártnak tekinthető, és ennek megfelelően alakul a hullámtér. A radarral kapcsolatban tökéletesen igazad van, én is ilyesmit vetettem fel a piezzóval kapcsolatban. Hangelnyelő bélésre nem is gondoltam!
Én úgy tudom, hogy az ultrhangos riasztók Doppler elven működnek, és csak a visszatérő jel frekijét hasonlítják össze a kibocsátottal, igy csak mozgó dolgokra adnak jelzést. Van másféle is, vagy alapban tévedek?
Deguss: A piezzó helyett szerintem akár egyszerű dinamikus hangszórót is használhatsz mindkét célra, vagy mikrofonnak valami kis kondimikit. A piezzót, csak a méretek miatt vetettem fel, abból szerintem bármilyen kis teljesítményű megfelel, de ezt ki kell próbálni, nehogy az áramlás, és betáplálás/ventillátor zaja elnyomja a hasznos jelet! (Esetleg valami alulvágó tagot célszerű lenne beiktatni az áramkörbe.) Valahol voltak nekem piezzós kapcs.rajzaim, de sajnos most borzasztóan le vagyok terhelve, így egy darabig biztosan nem lessz időm utánnuktúrni.. ne haragudj! A turbulencia miatt valóban felül érdemesebb mérni, valahogy úgy képzelném el, h. a mikit, és a sugárzót a csővég közelében, annak a falába süllyesztve (pl. egy kereszttoldat oldalsó ágaiban) kellene elhelyezni, h. az áramló levegő ne érje közvetlenül.
(Agymenés: egy jó akusztikai szaki talán olyan rendszert is tudna tervezni, ahol a kiáramló levegő maga szólaltatná meg sípként a cső felső szakaszát így megspórolnál egy csomó elektronikát!)
Jameg: ha működik, akkor búgni fog ám, mint a csuda! Remélem ez nem fog gondot okozni!! (Bár Pafinak igaza van ezzel kapcsolatban, de kisérletezni talán megérné azért a magasabb harmonikusokkal is... ) Mindenestre sok sikert!

Kedves Dániel

A pinponglabda a plexicsőben soha nem fog lebegni, mivel stabil helyzetben csak a cső aljának közelében lehet. Ez a távolság természetesen függ a cső vastagságától. (ideális estben lásd sűrített levegőben lebegtetett labda elég magas is lehet). Tehát a labda nem fog lebegni, hanem fel-le liftezik. A magasságának gyors mérésére 4 (5) fénysugárral elvégezhető módszer létezik. A rezomancia jelenségek a fénynél kizártak.

1. enyhén divergens fényforrással (laserdioda+optika) megvilágított labdáról viszavert fény intenzitásának mérése (több pont átlaga).

2 enyhén divergens fényforrással megvilágított labdán átmenő fény mérése (relativ fényelnyelés a fényrősségtől függ)

3 a labdát fluorescens anyaggal kívül vagy belül bevonni a cső végén mért fényintenzitás mivel a labda lesz a fényforrás a magasság és a gerjesztő fény függvénye

4 enyhén divergens fényforrással megvilágított apró pöttyökkel, illetve ráccsal megfestett labdán átmenő fényt a cső másik oldalán egy CCD panelre leképezni (akár optika nélkül is mehet) a fényes részek illetve a sötétebb részek pixelszáma arányos a magassággal

4. Laser interferométer preciz optikát igényel, viszont pontos és gyors szintén a viszavert fényt használja

A fenti mérések válaszideje ms, mikrosecundum nagyságrendű. a mérési pontossaág fentről lefele javul. A beavatkozó rendszer megvalósítása viszont érdekelne.

Honlap: www.kakteenraritaten.de

Üdvözlettel: Gábor

Szia!

A csövön 1 cm távolságban két oszlopban egymástól szintén 1 cm-re kétszer 85 db 3mm átmérőjű furat van, így a labda "stabilan" lebeg egy helyben.
A mérés eddig ultrahangos szenzorral bizonyult a legbiztosabbnak, de ennek mérési távolsága csak a cső 2/3-át fedi le.
Az optikai rendszer nem nagyon alkalmazható, ugyan is a pingpong-labdában víz van, és ez mindig bekever mindenféle optikai mérésnek.

LASER: triangle-módot használó szenzor nem fér "be a csőbe", illetve nem 900mm hasznos távolságra. "Runtime-measuring principe"-t használó lézer meg megfizethetetlen.

EHHEZ mit szóltok??

Szépek a kaktuszok, de kérlek ne linkeld be a hozzászólásba, még azt hiszi valaki, a témához van köze.

Köszi, üdv. deguss

Kedves Dániel,

A mozgó vízfelület a fényelnyelésen alapuló méréseknek tényleg betesz, de ez esetben a fluorescens mérések széles skálájának ad helyet.

1. egyenletes fényerőel oldalról (UW fénycsővel gerjesztve a vízbe egy kis fluoresceint, vagy 100 féle egyéb más anyagot feloldva. A laba fénye a távolság függvénye, ráadásul a fluorescens fény monokromatikus könnyű kiszűrni.

2. UW leddel megvilágítva felülről, a ledet villogtatva a fluorescsns fény váltakozó áramú komponensként jelenik meg az érzékelőn, jól erősíthető.

Ezeket a méréseket a mozgó vízfelszín nemigen zavarja.

Ha a víz nem előírás és csak balansztnak kell, töltsdd fel a labdát a szükséges tönegű WOOD fémmel injekciós tűvel (olvadáspont 70 C) , ami tükörként viselkedik, akkor.

1. alulról széles koherens fénnyforrással (laserdioda+optika) a viszavert fény intenzitása már jól mérhető az előzőekben ismertetett koincidencián alapuló jelerősítés szintén használható.

2 Rádió hullámokkal "megvilágítva" a viszavert hullámok fázisának a meghatározásával (analóg, illetve digtális módszrekkel) a távolság igen pontosan meghatározható.

3 Ha csak 1 csepp WOOD fémet teszünk a labda belselyébe balansztnak a felülről érkező enyhén inkoherenens sugárnyalábból a távolság függvényében egyre kevesebbet takar ki, ami a mért fényintenzitás (napelemmel, vagy a CCD panelen a megvilágított pixelek megszámilásával valósidőben mérhető.

Én nem, vagyok az ultrahang ellensége, de az interferencia jelenségek miatt ilyen szűl csőben zsákutca.

Mégegy módszer, bár ez távol áll az elmáleti ismereteimtől egy kicsit, de ha a cső két ( belsőesetleg külső ) oldalán két vékony fóliát húzol végig, amibe egyenáramot vezetsz , hogy feszültséggradiens alakuljon ki, a mért kapacitás a labdát dielektrikumnak tekintve függ annak helyzetétől (bár lehet hogy a feszültséggradiensnem is kell ).

ÉS végül a legprimitívebb: a labdára balansztnak egy vékony damilszálra kötött fémdarabot kell kötni, aminek a helyzete igen pontosan mérhető, és nem is igen látszik.

Üdvözlettel Gábor

Kedves Dániel,

Bocs az előző eszmefuttatásért most jutott csk eszembe, hogy 1 olcsó vebkamera ami egy 1 PC-n futó FTP szerverre képkockákat teszle, amit egy egyszerű Visual pascal, vagy C++ programmal nem túl nehéz feldolgozni, a labda a színe miatt ordít, egyszerűen csak függőlegesen meg kell számolni hányadik pixelnél kezdődik a labda.
Kb 10 frame/sec més feldolgozható, ha igazán profi vagy még akár mikrovezérlővel is meg lehet oldani.

A kaktuszok félig reklám, félig kisérleti jelleggel lettek feltöltve (nem vagyok szakbarbár).

Jpg kép feldolgozását már csináltam kromatogrammok digitalizálására, a Windowsnak ha jól emlékszem saját fügvénye van a kezeléslre, és a programból egyszerűen csak 1 2 dimenziós mátrix lesz belőle.

Ez az utolsó módszer megeszem a kalapom ha nem működik.

Üdvözlettel: Rása Gábor

Kedves Gábor!

Nagyon köszönöm a részletes leírást, örülök az "eszmefuttatásodnak".
Az ötletek jobbnál-jobbak, de amit nem írtam le részletesen, vagy csak átolvastatok rajta, hogy két egység van, egy úm. "szoftver-vezérlés" és egy "ipari-kompaktvezérlő". Az előbbinél van lehetőség a webcamos megoldásra, aminek kivitelezése nem jelentene gondot számomra PC-n, bár mikrokontrollerrel nehezen tudnám elképzelni, ugyanis egy USB-Master elég igényes.
De A kompaktvezérlős (Jumo-dTron) változatnál nincs lehetőség egy PC-t odaállítani.
Jövő héten kedden megpróbálunk még egy ultrahangos szenzort, de ahogy mondod, ez egy csapda.

Ha nagyon nem működne, én inkább az egyszerű, akár mikrokontrolleres vagy signalprocesszoros, változat felé hajlanék.

Kifejtenéd egy kicsit, hogy lehet rádióhullámokkal ill. ezeknek fáziskésésével távolságot mérni? Egy adó- és egy vevőtekercs gondolom, de milyen frekvencia, milyen fizikai elrendezés, antennaforma...

Köszönettel, üdvözlettel: deguss
p.s. izgalmas lehet ez a WOOD-fém, én csak higanyt láttam, ahhoz hasonlít?

Kedves Dániel,

A vebkamerát és a PC-t csak az olcsósága és az egyszerűsége miatt írtam, illetve a rendszer gyors modellezésére igen jó.
Természetesen a kamerából elég az optikát, és a CCD panelt (biztos külön is kapni) felhasználni (biztos külön is kapni), amit egy mikrovezérlő símán lekezel.

Vagy veszel egy sima analog ipari kamerát megfelelő profi optikával, (30 eFT- ért tudok szerzni optkával) és az analog video jelet RGB a legegyszerűbb, egyszrű analóg áramkörökkel le lehet kezelni (kérdezz meg egy régimódi tv szerelőt, meg fogsz lepődni), vagy a Texas Instruments DSP eszközei közül biztos találsz rá célprocessort, ha mégsem veszel egy gyors video AD-
konvertert (ingyen mintát is küldenek), megkeresed a sorszinkron jeleket, és utána a labda színének megfelelő jel megérkezéséig eltelt idő adja a labda pontos helyét ha a labdát oldalról nézed (nagylátószögű optika).

Ha felülről nézed (nagyobb fókusztávolság mellett),
elég megszámolni a két képkocka szinkronjele között a labda színének megfelelő jeleket), ez arányos a magassággal, a labda minnél közelebb van annál nagyobbank látszik.

A rádióhullámok visszaverődése alapján történő mérésnél (RADAR) az adó egszerű dipól, a vevőis lehet egyszerű dipól, esetleg irányitott anten na, a hullámhosz nyilván kissebb mint a cső átmérőjének a kétszerese, se túl kicsi se legyen, mert a jelet egyre gyorsabb eszközökkel lehet csak feldolgozni.

1 a távolsággal összemérhető hullámhosszknál a fáziskésést is figyelembe kell venni, TI DSP gyors A/D konverter erre kiválóan alkalmas Egyszerűen a szinuszhullámok fáziskésését nézzük mind egy kétcsatornás oszcilloszkópon) , plusz a viszaverődési időt is kell mérni.
(analóg a LASER interferométerrel, csak ott a fáziskésést egy optikai rácson mért interferencia csíkok relatív helyzetéből határozzák meg.)

Alacsonyabb hullámhosszon elég a viszaverődési időt megmérni (HAGYOMÁNYOS RADAR ELV)

Bár véleményem szerint a fluorescens, illetve a labdába cseppentett WOOD fém csepp árnyékának a mérése megfelelő pontosságú, és alig igényel fejlesztő munkát, bár egy tapasztalt rádióamatőrnek a radar sem okoz komolyabb fejtörést.

Wood-fém készítése. A Wood-fém 4 rész ón (Tolv = 232 °C), 8 rész ólom (Tolv = 327 °C), 15 rész bizmut (Tolv = 272 °C) és 4 rész kadmium (Tolv = 321 °C) összeolvasztásával készül. Az olvasztást gázlángon, porcelántégelyben végezhetjük. A megszilárdult ötvözet olvadáspontja kb. 70 °C, így az már forró vízbe mártva is megolvad, de a Nagykörúton a vegyszerboltban készen is kapható.

Remélem silerül a berendezésed, a CCD Panel felélesztésében esetleg tudok segíteni, bár én csak szakbarbár vagyok.

Üdvözlettel: Rása Gábor